Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-06 / 128. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek. A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 június 6, kedd 2 Kés III. évfolyam, 128, szám A Csehszlovákiai If fásági Szövetség újabb munkavállalása: az ifjúság erdö-üzeme. (Képünk a CsISz épülő lakóhelyeit ábrázolja) Szabadságot a szabadság védelmezőinek! A Literaturnaja Gazeta közli Howard Fast amerikai haladó író levelét. Howard Fast felhívja szovjet írótársait, hogy szálljanak síkra az USA haladó értelmiségeinek védelmére, akiket az uralkodó körök demokratikus meggyőződésükért üldöznek. Howard Fast rámutat,, hogy az USA legfelsőbb bírósága elítélte Lawson és Trumbo amerikai haladó írókat, mert mindketten törhetetlenül a nép oldalán harcoltak. John Howard Lawson filmszcenáriumot írt a spanyol köztársaságiak harcáról, Dalton Trumbo „bűne" pedig az, hogy olyan íilmszcenáriumot írt, amely az igazi demokráciát védelmezi. Ezért mindkettőjüket a hírhedt Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé állították. De az igazságügyminisztérium ezenkívül kijelentette, hogy 1951-ben 12.000 kommunista ellen szándékozik eljárást indíttatni. Kérem Önöket — írja Fast —, emeljék íel szayukat Truman és Acheson szörnyű hadjárata ellen, amely a civilizált világot atompusztasággá akarja változtatni, A szovjet írók válaszlevele, amelyet többek között Konstantin Szimonov, Nikolaj Tyihonov, Vszevolod Vísnyevszkij, Szamuil Marsak írtak alá, a következőket mondja: A Szovjetunió írói az új világot építők milliói, a szocializmus szabad ege alatt élő nép nevében fölemelik haragos tiltakozó szavukat az ellen, hogy a haladó Amerika egyik legjobb képviselőjét, Dennist börtönbe zárták és az ellen az ítélet ellen, amelyet az USA legíelső bírósága John Howard Lawson és Dalton Trumbo békeharcos szcenáriumírók ellen hozott. A háborús gyujtogatóknak sürgős a dolog. Már börtönbezárták Dennist és készítik a cellát Lawson és Trumbo számára. Sietve listákat állítanak őszsze. Ma Amerika öt-, hat-, tizenkétezer legjobb fián van a sor. Holnap százezren lesznek és nem lesz elég a börtön számukra. De eljön majd a nap, amikor a mostani börtönőrök számára nem lesz hely Amerikában ... A mi számunkra — szqvjet emberek számára — az Ön levele az igazi Amerika hangja, amely haragosan tiltakozik az ellen, hogy a fasizmus nyíltan bevonuljon az amerikai kontinensre. Mi hisszük és tudjuk, hogy az USA népe ellenzi a háborút és mindnyájan egész szívünkkel .Önökkel, az Önök népével vagyunk. Szabadságot követelünk azoknak, akik a szabadságot védelmezik. Tiltakozunk az USA rendőrbíráskodása ellen. Tudják meg a gyáva politikai gengszterek és az FBI újsütetű Gestapo-legényei: bűneiket számontartják. A világ népei nem bocsátanak meg. A népeknek jó az emlékezőtehetségük. A washingtoni börtönőröket emlékeztetjük a nürnbergi hurokra, amelyben szellemi atyáik életüket végezték. El a kezekkel a béke és szabadság barátaitóll Hogyan készül ifjúságunk a nagy kongresszusra Üj ifjúságunk harcba inijul és szocialista munkáshazánk Prágában szerdán kezdődik ifjúságunk nagy kongresszusa, amelyen munkáshazánk fiatal kiküldöttei büszk én jelentik be, hogy a köztársasági el. nökünknek adott ígéret alapján megszervezték egymilliós szövetségüket. Harcos ifjúságunk született, mely Pártunk útmutatása nyomán már lanka, datlan harcot folytat, mint dolgozó m uskántársadalmunk részese, a békés építő munkáért, a nagyobb termelékenységért s a dolgozók szocialista mó. don való neveléséért. „Mi, a jövő társadalomnak csak az ahpjait rakjuk le, de felépíteni nektek kell, majd, — amikor felnőttetek" — mondotta Lenin a kommunista ifi jaknak, azoünak, akik „látni fogják a kommunizmus virágzását". Lenin elvtárs tanítását teszi most magáévá ifjúságunk. Pártunk és az ifjúsági kongresszus előtt a munkás, a dolgozó parasztifjúság és a diákság meg nem szűnő lelkesedéssel kapcsolódott be a szocialista munkamódszereknek a gyakorlatba való átültetésébe é s lendületteljes munkájukkal még az idősebb dolgozó társaiknak is jó példá val szolgáltak. így volt ez Balázs Erzsi esetében, aki a bratislavai Danubius.gyárban dolgozik. Tizennyolc éves kora ellenére az üzem egyik legjobb élmunkásnője lett. Szorgalmával és ki. tartásával, jobb munkamódszer alkalmazásával a többi dolgozót is arra késztette, hogy erőteljesebben vegyen részt a szocialista munkaversenyben. Ipari üzemeinkben és a falvakon már teljesen más lett ifjúságunknak, a munkához való viszonya. A szabadság érzete, a szocialista haza iránti szeretete és az, hogy végre az ifjúság, nak is lehetősége nyílott arra, hogy minden erejének latba vetésével teljesen kifejthesse képességeit, — ez ösz. tönőzte az ifjakat, hogy ifjúsági mozgalmukat hatalmasan kifejlesszék és megmutassák Pártunknak, egész dolgozó társadalmunknak, hogy számíthatunk rájuk, mint a szocializmus becsületéi építőire. . A brünni ifjúság kezdeményezése után, amikor önállóan vezették városukat, Szlovákia ifjúsága is átvette ezt a mozgalmat s az apátfalusi munkásifjak után több üzem fiatalsága hetekig önállóan vezette a gyárát. Mo.st az ifjúsági kongresszus e'ött rendezett versenyben „a példás falusi szervezet" címért több, mint 200 CsISz szervezet vett részt. A verseny, keretébén jelentős akciót, is elindítottak, mégpedig „az ifjúság vezeti a falut" akciót. Zel<jvcén például az akció lebonyolítása után a szövetkezeti tagok az EFSz elnökének Bolicsek elvtárs, CsISz tá»ot választottak meg, aki az akció alatt, mint a helyi Nemzeti Bizottság elnöke működött. A földműves ifjúság 'magára talált. Erzi korunk feladatainak nagy jelentőségét és fontosságát és ezért főfelada. tul tűzte ki, hogy segítséget nyujta. nak apáinknak az Egységes Földműves Szövetkezetek megalapításában, a földek terwiejékenységéne'k emelésében és főleg a közös gazd^ági munkálatok megszervezésében Ez lett minden falusi ifjúsági szervezet célkitűzése, mert tudják, hogy csak így válhatnak a gottwaldi építő Ifjúsági Szövetség tevékeny részeseivé. •A munkásifjak besztercebányai szlovákiai országos kongresszusán Siroky elvtárs beszédében rámutatott az ipari üzemekben dolgozó fiatalságunk nagy feladataira. A munkásifjak legjobbjai határtalan lelkesedéssel fogadták Pártunk elnökének beszédét és kötelezettségek vállalásával bizonyították be, hogy munkahelyükön idősebb dolgozó társaikkal együtt harcot folytatnak a termelékenység emelését egyedül biztosító .szocialista munkave'rseny teljes kifejlesztéséért. Már számos ifjúmurtkás gépe felett ott leng a dicső élmunkás! vörös zász. ló. A Sverma Vasműveknél ., do'gozó Surdák elvtárs, esztergályos, mint inas a CsISz üzemi szervezetének hetében 1045 százalékra emelte teljesítményét. A povázkábystricai Gottwald-műveknél dolgozó Ludrovan János és Baliga János CsISz tagók 400 százalékos tel. jesítménnyé! dicsekednek. Mikusko István az ifjú liandlovai bányász magasan 300 százalékon túlteljesítette ekkor munkatervét. Azonban nemcsak a ma. gasabb termelékenység eléréséért, hanem a minőségi termelés . fokozásáért is küzdenek. A nyitrai nyugatszlovákiai Elektromos müvek büszkén jelentették he, hogy a szocialista munkaversenyben a munkásifjak 100 százalékban vesznek részt. Szlovákiában több, mint százezer ifjú vett részt a CsISz szervezetek kötelezettségvállalásaiban s most több, mint 100.000 szervezet ifjú kia békéért felépítéséért küldöttei jelentik ,be a kongresszuson, hogy még nagyobb feladatok teljesítésére vállalkoznak, hogy élmunkási munkával vehessék ki részüket a szocializmus építéséből. De a tanuló ifjúság sem marad el az ifjúmunkások mögött. Az iskolákban' már erősen érvényesítik az új tanulási módszereket s a verseny bevezetésével, politikai tudásúk kifejlesztésével-teszik lehetővé, hogy munkástársadalmunk számára új, megbízható ér. telmiségi réteg nevelődhessen ki. Az ifjúsági képességi versenyben több, mint 65.000 CsISz .tag vetít részt, ezenkívül több, mint 800 marxista körtt alakítottak 12.000-et meghaladó résztvevővel. Ifjú dolgozóink á&landóan fejlesztik politikai tudásukat és elmélyítik a munkához való egészséges viszonyukat. Magukévá tették Sztálin elvtárs tanító szavait: „Elsajátítani a tudományt, kikovácsolni a bolsevik szakemberek új kádereit a tudás minden ágában és tanulni, tanulni, tanulói a legkitar.tóbban". A felszabadulás óta úlj ifjúságunk neveCödötlt . ki, mely mór a közös munkában, a közös harcban látja a munkésoszltály győzelmének biztosítékát. Már nemcsak az üzemekben és falvakban, az iskolákban veszik ki tevékenyen részüket áz építő munkából, hanem mint önálló építők, az Ifjúsági Vasútvonal felépítése ultán új, még nagyobb feladatok elvégzésére vállalkoztak. Most egy vasműnek, egy duzzasztógátnak, egy szövetkezeti falunak, a szövetségi vasút vonalnak és még más jelentós munkáknak építésébe kezditek. Havonta kicserélődve, ezren és ezren dolgoznak^ézeken az építkezéseken, építik , szocialista munkáshazánk, békés életünk újabb erős pilléreit. Az üzemek, a falvak, az iskolák és az ifjúsági építkezések legjobb ifljúmunkása; ülnek most össze Prágában, akikre egész dolgozó társadalmunk figyelme irányul. Bízunk ben.-*' nük, bízuink új építő nemzedékünkben, hogy kongresszusi határozatukban újból erőteljesen kifejezésre juíttallják, hogy ifjúságunk még határozottabban és' bátrabban veszi ki részét Pártunk útmutatása szerint a szocializmus építéséből. ;V f—i —4) Közös az érdekünk: a háborús törekvéseket meg kell hiusítanunk — mondotta W. Piec*?, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke Wilhelm Piéck, a Nénjét Demoiiratikus Köztársaság elnöke, beszélgetést folytatott a.. Csehszlovák Rádió egyik szerkesztőjével. Az első kérdésre amely a következőképpen hangzott: Mivel nem kétséges, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a Szovjetúnió által vezetett béketábor elválaszt hatatlan alkotórészévé vált, miben' látia ön a Német Demokratikus Köztársaság . külön, feladatait a nemzetközi békefronton? Wilhelm Pieck elnpk így válaszolt: — A Német Demokratikus Köztársaság külön feladata a nemzetközi békefront terén az, hogy elszántan szembeszálljon azokkal a veszedelmekkel, amelyek Európa és a világ békéjét Németország kettcszakítása és Nyugat-Németországban a német imperializmusnak ismételt újjáépítése következtébén fenyegetik. A szerkesztő további kérdése: — Már sokszor kijelentették, hogy Németország demokratikus egyesítése és a békeszerződés megkötése Németországgal, Európa békés jövendőjének előfeltétele. Hogy áll ez a kérdés most -és mi az ön nézete a további fejlődésről? — Teljes bizalommal nézek a jövendő fejlődés elé, — válaszolta Wilhelm Pieck elnök. — Kormányunk fennállásának rövik ideje alatt megnyerte törvényhozói gondoskodásával a nép bizalmát. Az angol-amerikai propaganda "'•oczetnek nem sikerült éket verni a dolgozó nép és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közé. A dolgoó nép és a Német Demokratikus Köz társaság kormánya elválaszthatatlanul egybe van kapcsolva. Ezzel szemben a bonni szeparatista kormány DÍrja ugyan az amerikai ágyú- és pénzkirályok bizalmát, de hovatovább ellentétbe kerül a német nép életérdekeivel. Mialatt a Német Demokratikus Köztársaságban a nép erős bizalommal tekint a jövőbe, Nyug'at-Németországban az embereket gazdasági és kulturális lehetőségeiknek egyre növekvő hanyatlása nyomasztja. Hovatovább egyre inkább terjed az emberekben az a meggyőződés, hogy a mi véleményünk, amely szerint a Marshall-terv káros hatású, helyes volt s hogy az egységes demokratikus Németország megszervezése és az egész Németországgal való békeszerződés megkötése alapfeltétele annak, hogy Nyugat-Németországban a gazdasági és politikai hanyatlás véget érjen. — Alkalmam volt látni, mily messzi, re. halad a dolgozók, főleg az ifjúság tudata átalakításának történelmi folyamata a Német Demokratikus Köztársaságban. Mily hatása és milyen következményei lehetnek ennek a folya. matnak egész Németországra? Az új demokratikus öntudat fejlődése a dolgozók és az ifjúság között a legjobb biztosítéka annak, hogy a

z angol-amerikai háborús uszítóknak és. bonni hűbéreseiknek nem fog sikerülni, a német népet és főleg nem a német ifjúságot háborúba keverni a Szovjetúnió és a népi demokráciák ellen. Az erre irányuló tervek meghiúsulnak. A német ifjúság hatalmas kongresszusa ennek komoly bizonyítéka. Dolgozó népünk és ifjúságunk ez új, demokratikus ön(Folytatás a 2. oldaían) in állunk a békéért az egész világon Irta: GO MO-ZSO, a béke Hívei Világkongresszusa Összkínai Bizottságának elnöke A világ még sohasem oszlott olyen élesen kétfelé, mint most. Egyik oldalon áll a béketábor, a másik oldalon — a támadók tábora. A béketábor, melynek élén a Szovjetúnió áll, napról-napra erősödik. Vegyük például a Béke Hívei Világkongresszusának növekedését. Ezt a szervezetet, amelyet Kína és a Szovjetúnió teljes mértékben támogat, 1949 áprilisában alapították Párizsban. Egy rövid esztendő leforgása alatt a kötelékeibe tartozó 72 ország már megalakította saját országos szen eit, amelyekben a tagok összlétszáma meghaladja az egész világ népességének felét. Egyedül ez a tény is bizonyítja, hogy a béketábor hatalma olyan erő, amellyel számolni kell. Ez az erő rettegéssel tölti el az imperlista háborús uszítókat. Az imperializmus agressziót jelent. A támadók tábora, amelyet az egyre mélyülő belső gazdasági válság aláásott, és amelynek élén az amerikai imperializmus áll, amikor szembe találja magát a béketábor egyre növekvő erejével, hisztérikusan üvöltöz a háborúról és a fegyverkezés fokozásáról. Az atombombáról nem is beszélve, az imperialisták a hidrogénbombával szintén jókora hűhót csapnak. Nem érik be a gázháborúról való fecsegéssel, a bakteriológiai háborút is a vérszomjas és vad embergyűlölet hangjaival idézik. TJgylátszik, nem nyugszanak, amíg az emberiség egy szálig el nem pusztul. De a háborús uszítók vad üvöltözésé nem az agresszió táborának erejét mutatja, sőt ellenkezőleg, csak az agresszorok gyengeségét árulja el. S minél gyengébbek lesznek, annál kevésbbé tudják fékezni magukat, annál dühödtebben ordítoznak a háborúról. Ma már semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy a béke táborának ereje messze felülmúlja a támadó tábor erejét. Nem szabad azonban lazítani az éberségen, mert még mindig nincs kizárva annak lehetősége, hogy a háborús uszítók, ha engedjük, még egyszer katasztrófába döntik az emberiséget. Ezért szüntelenül őrt kell állnunk. Össze kell kovácsolnunk, meg kell szilárdítanunk és növelnünk kell a béketábor erejét, ,meg keli akadályoznunk, hogy a háborús uszítók kirobbantsák az újabb háborút. Mi, a kínai nép, egy évszázada küzdünk a

békéért. A kapzsi imperialisták, szövetségben hazai feudális urainkkal és reakciósainkkal, még az ópiumháború (1840—1842) ideje óta embertelen módon megfosztották bennünket a békés és boldog élet lehetőségétől. A békéért és a jobb életért folytatott harcban őseink hosszú sora esett el; nem kiméivé vérét. Mi jól t]udjuk, mi a tartós béke ára, harcokban fizettünk érte. Ezért mi, kínaiak, teljes erszáiitsággal és nagy lelkesedéssel védjük a világ békéjét. Ma a kínai nép és a világ minden népe békét akar. A békét azonban fenyegeti a támadó tábor, amelynek élén az amerikai imperializmus áll. Az amerikai imperializmus egyáltalában nem okult távolkeleti támadó politikájának bukásán. Az amerikai imperializmus most mindennemű segítséget megad a Csang-Kai-Sek-klikk maradványainak, támogatja a támadó erőket Japánban, „Kommunista-ellenes Csendes Óceáni Szövetséget" hoz létre, hogy aláássa építésünket, megfojtsa a Távol-Kele-t népeinek felszabadító mozgalmát és megakadályozza a tartós világbéke megteremtését. Ml a béke védőinek első soraiban állunk. Vállatokon óriási a felelősség súlya. A Béke Hívei Világkongresszusa (Folytatás a 12. oldalon.)