Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-28 / 147. szám, szerda

yßäg proletárjai egyesüljetek! 1 német

és ACSEHSZLOVÁKIAIMAGYARDOLGOZÓK LAPJ ft Bratislava, 1950 Június 28, szerda 2 Kcs III. évfolyam, 147. szám —— akarunk lenni az EFSz-ek A galántai járás levele a Köztársasági Elnökhöz A galánta,i járás funkcionáriusai az aratás előestéjén méltatva az aratási és cséplési munkálatok előkészületeit, levelet írtak a Köztársasági Elnöknek. A levélben bejelentik, hogy a járás minden községe előkészítette az idei közös aratási munkát. elnök <1x1 Az SzKP IX. kongresszusa legközelebbi feladatként a föld közös megművelésének megszervezését tűzte ki nekünk az EFSz keretében. Ezen irányvonal teljesítéséhez legfontosabb feladatunk az volt, hofyjöl előkészítsük falvainkat az aratás és cséplés elvégzéséhez. Ma azt az örömteli tényt jelenthetjük Önnek, hogy a galántai járás minden községének földművesei szervezetten, közös erővel végzik az aratási munkát. Pártunk helyi és járási funkcionáriusai, a népi közigazgatás, a tömegszervezetek és a Nemzeti Arcvonal minden alkotórészének funkcionáriusai feladatukat teljesítve tevékeny és áldozatos munkával elérték, hogy napról napra emelkedik az EFSz taglétszáma, hogy az EFSz-be naponta további kis- és középföldművesek lépnek be és így növekszik a szocalizmus úttörőinek és építőinek száma a falun. Az aratási és cséplési előkészületek járásunkban a következők: 1. Járásunk minden itözségében kidolgozták földműveseink á közös aratási és cséplési munkálatok munka- és pénzügyi terveit, amelyekbe 4548 földműves és földművesasszony munkacsoportjai kapcsolódnak be. A közös aratást 6667 hektáron hajtjuk végre, ami az egész járás vetési területének 55 százaléka. A cséplésnél 1650 földműves 89 munkacsportban fog közösen dolgozni. A munkába bekapcsolunk 376 pár lovat, ezzel szemben ökrösfogatokat egyáltalár nem veszünk igénybe. Az aratási és cséplési munkálatok időtartamát a mult évvel szemben 12 nappal lerövidítjük. 2. A járás 21 EFSz-éböl 20 EFSz áttér''Ääfssabb típusra. Nagymácsé•^fin, Ap^^T*^ EFSz , alakul. Másoai^lrpusú'EFSz-re térnek át Vezekényben, Kismácsédon, Felsőszelin, Királyréven, Kosuton, Kajaion, Topolnícán, Taksonyban, Hidason, Feketenyéken, Diószegen, Vízkelet, Nádszeg, Gány-Brakony és Alsószeli községekben. Eddig 1549 szövetkezetes irta alá a második típusú EFSz végrehajtási rendszerét 5926 hektár területen, ami a községek földterületének 31 százaléka. Napról napra további szövetkezetesek irják alá a második típusú EFSz végrehajtási rendszerét és így növekszik a mesgye nélküli, közösen megművelt földterület nagysága is. 3. Harmadik típusú EFSz-re a következő községekben térnek át: Pálfalva, Feketerév, Galánta, Hody és Stefanikovo községekben. Itt eddig 462 szövetkezetes tért át a harmadik típusú EFSz-re. összesen 2259 hektár földjük van, ami a községek egész földterületének 81 százaléka. A végrehajtási íendszert naponta újabb szövetkezetesek írják alá. 4. Járásunk minden községében előkészítik a kis- és középföldművesek a közös, községi öszi vetés tervet, a mesgyék beszántásával. A közös veté£ terveit eddig kidolgozták: Galánta, Pálovce, Feketerév, Felsöszeli, Őtefánikovo, Hody, Kismácséd, Taksony községekben. Minden egyes községben még az aratás befejezése előtt kidolgozzák az őszi vetés tervét. 5. Járásunkban eddig 13 EFSz fogadta el az országos aratási versenyt: Hody, Pálovce, Galánta, Feketerév, Felsöszeli, Őtefánikovo, Hidas, Alsószeli, Tomásikovo, Nádas, Vezekény, Királyrév és Kismácséd. Járásunk EFSz-ei versenyre hívták ki Szlovákia összes járásainak EFSz-eit. Tisztelt Elnök Ür, járásunk'kis- és középföldmüvesei igérik Önnek, hogy építő munkájukban nem torpannak meg és az Ön, valamint a dicső CsKP vezetésével becsülettel teljesítik hazánkban a szocializmus építésével összefüggő feladatokat. Galánta, 1950 június 27. Francén Hubert, az SzKP1

járásii bizottságának titkára, Hladky Ernő, a járási Nemzeti Bizottság elnöke, Bosko János, a járási Szövetkezeti Tanács titkára, Vojtech József, a Szlovákiai - Földművesek Egységes Szövetségének titkára, Kugler József, a Nemzeti Front járási akcióbizottságának titkára. Magyarország és Csehszlovákia dolgozói együtthaladnak a szocializmus felé Ai ésiakkoreai népi demokratikus hadsereg csapatai elfoglalták Siuit, Dél-Korea fővárosát Legfrissebb híreink szerint az északkoreai népi demokratikus hadsereg csapatai, amelyek a délkoreai bábkormány bandáinak aljas támadását viszszaverve a 38. szélességi kör mentén átlépték Dél-Korea határát, ma éjfél után bevonultak Dél-Korea fővárosába, Söulba. Egyidejűleg más csapategységek folytatják a partraszállást Dél-Korea több pontján. A partizáaskei elvtársak kötelezettségvállalásai például szolgálnak a könnyűipari üzemek dolgozóinak Az „Augusztus 29" üzem levele Siroky elvtárshoz Június 27-én a partizánskei „Augusztus 29" üzemben össz-iizemi aktíván összefoglalták az üzemi gyűlések en megtárgyalt egyéni és műhelyenként!' kötelezettségvállalásokat. A partizánskei „Augusztus 29" üzem 5sszüzemi kötelezettségvállalást felajánlót fák a Béke Hívei második világkongresszusának tiszteletére, amely októberben lesz Olaszországban. A partizánskei elvtársak kötelezettségvállalásai azt tanúsítják, hogy megértették az SzKP IX. kongresszusának határozatát. Gazdaságunk felépítésében és átépítésében a súly a nehézipar fejlődésén nyugszik, azonban a könnyö ipari üzemeknek jelentős feladat jut: teljesíteniök kell a tervet, csökkenteni a termelési költségeket, javítani a az áruk minőségét, fokozni a munka termelékenységét és így biztosítani dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését, a szocialista akkumuláció növekedését, a további beruházások megszerzését. A partizánskei elvtársak kötelezettségeiket levélben jelentették Siroky elvtársnak és felhívták az összes könnyűipari üzemeket, hogy kövessék példájukat és a nehézipari üzemek, többek közt a dubnicai gkoda-iizem mintájára vállaljanak kötelezettségeket a Béke Hívei második világkongresszusa tiszteletére. A kötelezettségek elsősorban a minőség javítására irányulnak. Az üzemi gyártmányok mai minősége bőrlábbelinél átlagosan 91 százaiékos, gumilábbelinél 90 százalékos. Siroky elvtársnak írott levelükben így nyilatkoznak: „Kötelezzük magunkat, hogy a bőrlábbeli minőségét a Béke Hívei második világkongresszusáig 94.2 százalékra javítjuk. Júliusban 91.2 százalék, augusztusban 92 százalék, szeptemberben 93 és októberben 94.2 százalékos minőséget érünk el. A gumllábbeli minőségét 90-ről 95 százalékra javítjuk". Kötelezettségeiket a továbbiakban .a munka termelékenységének fokozására összpontosítják. Az SzKP IX. kongresszusára vállalt kötelezettség szerint az év végéig 100.8 százalékos munkatermelékenységet kellene elérniök. Ezt a kötelezettséget a Béke Hívei II. kongresszusának tiszteletére 103.6 százalékra emelték. „A vállalt kötelezettségek teljesítése — írják levelükben Őirokj? elvtársnak — a minőség fokozása és a hibás párok számának csökkentése lesz főfeladatunk. A szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom kifejlesztésével, valamint az újító mozgalom kiterjesztésével biztosítjuk üzemünkben a kötelezettségek teljesítését. Jelentős szerepet játszanak az új termelési eljárások az úgynevezett kettős körök bevezetése börcipö-osztályunkon. Kötelezzük magunkat, hogy 1950 október végéig 12 élmunkás mühelyegyüttesünk lesz, a munkásság 95 százaléka munkaversenyben lesz és ezt a versenyt kiterjesztjük a mesterekre, a technikusokra és az adminisztratív hivtalnokokra is. Legjobb élmunkásaink megkezdik az új munkások oktatását. Bevezetjük a mesterek és műhelyvezetők politikai iskolázását." Kötelezettségeikben a

közvetítő tervezésnek is nagy figyelmet szentelnek, főleg az új technikai-gazdasági normák megállapításánál. Nagy figyelmet szentelnek az- SzKP IX. kongresszusán kitűzött feladatnak: megszilárdítani a munkásosztály szövetségét a kis- és középparasztsággal. „Önkritikával beismerjük — irják Siroky elvtársnak —, hogy eddig nem követtünk el mindent a szocialista munkaformák kifejlesztésének biztosítására a falun. Az eddigi hiányokat azonban kiküszöböljük." A községekben, ahol már megalakult az EFSz és ott, ahol védnökséget vállaltunk, előkészítjük a talajt a szövetkezet magasabb típusára való átmenethez, a mesgyék beszántásához, a föld közös megműveléséhez és a közös vetéshez. Az eddigi tapasztalatokon okulva szükségesnek tartjuk, hogy az EFSz-ek védnökségeit átvegyék termelésünk egyes ágazatai. Agitációs brigádok, szaktanácsadók kiküldésével aktivizáljuk a védnöki tevékenységet és támogatjuk az (Folytatás a 2, oldalon.) Dr. MEDVE ZSIGMOND, a prágai magyar követség első titkára. Egy évvel ezelőtt Prágában kicserélték a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ratifikációs okmányait. Nagyjelentőségű eseményről volt szó. Ezzel végleg lezárult a magyar és a csehszlovák nép közötti évszazados ellenségeskedés. A két nép történelmében emberöltőkön át csupa ellenséges momentumokkal találkozunk. Ügy éltek egymás mellett Európa szívében, mintha csak arra lettek volna hivatva, hogy soha meg ne értsék egymást. A népnek, a dolgozók tömegének a politikához semmi köze nem volt, róluk döntöttek nélkülük, az uralkodó osztály pedig, hogy uralmát fenntarthassa, az ellenségeskedést szította a szomszédok között. így ment ez a történelem folyamán egész mostanáig és nem is lett volna másként, ha nem a nép hatalma győzedelmeskedik mindkét országban. Ehhez azonban a Nagy Honvédő Háború győzedelmes befejezése, a Szovjetúnió felszabadító ereje volt szükséges. A szovjet hadsereg, tette lehetővé, hogy a magyar és csehszlovák nép lerázza az elnyomók igáját és kezébe vegye sorsának irányítását, hogy felépíthesse és vezethesse saját államát, hogy új társadalmat formáljon, melynek vezető ereje a leghaladóbb osztály, a munkásosztály. De még ezután sem ment minden egyszerűen. A reakció megpróbálkozott éket verni közénk. Rákosi elvtárs mondotta, hogy „ez a szerződés még külön sikere a népnek, mert hiszen a Csehszlovákiával való jóviszonyunkat esztendőkön át meg tudta zavarni a reakció. Ebből a szempontból ez a szerződés, amely megnyitotta az utat a két egymásra utalt ország barátságának az elmélyítésére, nagy győzelme a magyar és a csehszlovák demokráciának." Amikor tehát a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság teljes egészében kezébe vette a hatalmat, eltűntek az évszázados válaszfalak és megnyílt az útja, megnyílt a lehetősége annak, hogy a magyar és a csehszlovák kormány szövetségi szerződéssel pecsételje meg a két nép barátságát. Ez az idő Magyarországon a fordulat éve, a népi demokrácia győzelme, Csehszlovákiában pedig 1948 februárja, a csehszlovák reakciöniegseinmísítő vereségének nagy hónapja. A fordulat éve nálunk, 1948 febuárja Csehszlovákiában teremtették meg ennek a barátsági szerződésnek közvetlen feltételeit és egyúttal a két ország - együttműködésének tartalmát is. Két népi demokratikus rendszer halad együtt, szocialista rendet építve. Közösek eszméink, közös az utunk és közös a jövőnk is. Ez ad a magyar-csehszlovák bai'átsági szerző désnek mindennél mélyebb tartalmat és ez biztosítja a két ország- népének legszorosabb és szétszakíthatatlan barátságát. Hisz nem a magyar és csehszlovák népen múlott a viszály kodás, hanem azon a kizsákmányoló és einyomó osztályon, amely rabszolgasorban tartotta népeinket. Mindennek vége lett. A magyar és a csehszlovák nép érdekközösségének történelmi gyökerei és hagyományai vannak. Magyarország függetlenségéért folytatott hosszú és nehéz harc folyamán a magyar nép legjobbjai a cseh, a szlovák néppel való összefogást és barátságot hirdették a közös ellenség, a Habsburgok és a német elnyomók ellen. Az összefogásra és barátságra a készség megvolt. A régi uralkodó osztályok hiúsították meg ezt az összefogást, mert saját uralmuk támaszát látták a Habsburgokban és a német imperializmusban. Az ő politikájuk volt, hogy a két nép nem haladhatott együtt, nem foghatott öszsze. Csak a földesuraknak és a kapitalistáknak lehetett érdekük, hogy a revizionizmus eszközével, a burzsoá-nacionalizmus tüzével, a sovinizmus átkos mérgével szítsák az ellenségeskedést a két szomszédos nép között, akiknek nem volt miért haragudniok egymásra. A barátsági szerződés véget vetett a revizionista, soviniszta politikának, a' munkásosztály következetes és kérlelhetetlen harcával a burzsoá-nacionalizmus ellen pedig kiirtja a legnagyobb ellenséget, mely a népek közötti gyűlölködésnek a magvát hintette el. A a burzsoá-nacionalizmus ellen harcollentősége rendkívül nagy. Gottwald elvtárs azt mondja, hogy a burzsoá-nacionalizmus kétségkívül az ellenség egyik megátalkodott fegyvere a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnél." Es ez így van. Ezért fokozott mértékben szükséges a burzsoá-kapitalizmus ellen harcolni. A burzsoá-nacionalizmus elleni harcnak döntő feltétele a sztálini nemzetiségi politika, mely a népek teljes egyenjogúságát hirdeti. Bennünket magyarokat, cseheket és szlovákokat a marxizmus klasszikusai tanítanak igazi hazaszeretetre, tiszteljük és szeretjük egymást, mert érdekeink és célunk azonosak, egy nagy családnak vagyunk a tagjai, mely a Szovjetúnió vezetésével biztosan halad a szocializmus felé. A magyar-csehszlovák szerződés, amely immár egyéves, a béke frontjának szilárd bástyáját alkotja. Jelentős azért, mert erősíti a békeszerető népek frontját és hozzájárulhatunk a sztálini békemű megvédéséhez. Mindkét nép történelmében lezárult egy kor és a szerződés utat nyitott a két nép baráti, építő együttműködésének, szemben azokkal a szerződésekkel, amelyeket a háborúra spekuláló imperialisták a népek érdekei ellen és háta mögött kötnek. Ennek a szerződésnek a szelleme benne élt a két dolgozó népben és az egyezmény megkötése csupán formába öntötte, amit a két nép kívánt. Rákosi elvtárs a magyar-csehszlovák szerződés különös jelentőségéről beszélt Prága dolgozói előtt most egy éve. Különös jelentőségű azért, mert a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel a béke ellenségei egyik legnagyobb reménysé. güket veszítették el. A népek békéjének minden ellensége abban reménykedett, hogy a magyar-csehszlovák viszony rés lehet a béke hatalmas arcvonalán. Minden rendű és rangú reakciós azon mesterkedett, hogy akadályozza Magyarország és Csehszlovákia népeinek megértését, barátságát és összefogását. A háborús uszítók Trumantól kezdve Titoig, utolsó titkos reménysége volt, hogy a két ország népe nem fog kezet egymással, hogy az a viszály, amelyet elnyomó rendszerek szítottak uralmuk fenntartására, ébrentarthatja az egyenetlenséget Délkelet-Európa népei között és megakadályozhatja a két ország határainak békéjét. Ezért ez a barátsági szerződés a béke ellenségeinek és a háborús uszítók jelentős veresége és nemcsak Magyarország és Csehszlovákia, hanem minden békeszerető nép győzelme. Ezzel a szerződéssel a keleteurópai népek békepolitikájának fontos állomásához értünk el: teljessé tettük a népi demokráciák országainak szerződéssel is megpecsételt szövetségét. Ennek a szövetségnek pedig Magyarország és Csehszlovákia erős bástyája a béke frontján és a szocializmushoz vezető úton, A szerződés, amely megpecsételte Magyarország és Csehszlovákia együttműködését és a két nép barátságát, egyben új fejezetet nyitott népeink politikai, gazdasági és kultúrális kapcsolataínak megerősítése és baráti elmélyítése terén. Azóta isiáthatjuk, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai harmonikusan fejlődnek és kiegészítik kölcsönösen egymást mindabban, amire a másiknak szüksége van. Ez az együttműködés elősegíti a két nép életszínvonalának és jólétének állandó emelkedését. Amíg nálunk és Csehszlovákiában a dolgozó nép magának építi az országot, magának termel, addig a kapitalista országokban a vérszipolyozók kizsákmányolják a

dolgozó tömegeket, hogy hitvány profitjukat növeljék. Eddigi gazdasági kapcsolataink azt bizonyítják, hogy még nagyobb lehetőségek vannak az együttműködésre, amellyel a két népi demokrácia megerősödését szolgáljuk. Kulturális feladataink sem kisebbek, mert a magyar és csehszlovák népnek, amelyek idegenül éltek egymás mellett, nem volt alkalmuk arra, hogy megismerjék egymás kultúráját, művészetét, irodalmát. De még a legbrutálisabb elnyomás és fenyegetés ellenére is a csehszlovák és magyar írók legjobbjai mindenkor megtalálták egymást. A jövőben az a feladat áll előttünk, hogy kölcsönösen megmutassuk népeinknek azokat a kulturális, művészeti, irodalmi és tudományi értékeket, amelyek szellemi barátságunkat erősítik. Biztosak lehetünk abban, hogy a két nép közötti kapcsolatok a jövőben mindinkább elmélyülnek. A magyar-csehszlovák szerződés a Gottwald elvtárs által vezetett Csehszlovák Kommunista Párt és a Rákosi elvtárs által vezetett Magyar Dolgozók Pártja kitartó és következetes munkájának a gyümölcse. Ennek a két pártnak a zászlaja alatt halad a magyar és csehszlovák nép újabb és újabb sikerek útján a szocializmus felé. Minden dolgozó magyarnak, csehnek és szlováknak kötelessége, aki békét, szabadságot és függetlenséget akar, hogy támogassa annak a pártnak a politikáját, amely a népek közötti barátságnak a záloga. Éljen a magyar és a csehszlovák nép örök barátsága! Éljen Klement Gottwald és Rákosi Mátyás elvtárs, a csehszlovák és a magyar nép bölcs vezetői! Éljen a világ békeszerető népeinek közös frontja és annak nagy vezetője, Sztálin elvtárs! (Dr. Medve Zsigmond cikkét a prágai Obrana Liduből, a csehszlovák hadsereg lapjából vettük át„ fá* Szerkesztőség^