Uj Szó, 1950. június (3. évfolyam, 124-149.szám)

1950-06-17 / 138. szám, szombat

110 UJSIO Hazafias Meiste papságunk dolgozó néppel kíván haladni s elutasítja a hierarchia népellenes magatartását 1950 június 10 A szlovák hazafias katolikus papok kezdeményezésére és kérésére az Állami Egyházügyi Hivatal támogatásával Szliácson f. hó 14-én a szlovákiai magyarajkú katolikus papok informatív jellegű értekezletet tartottak, A megjelent papok egyöntetűen annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a szlovák hazafias papsággal karöltve részt kivannak venni a dolgozó néppel együtt az ötéves terv építő munkájában és minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy a dolgozó nép szocializmust építő akaratát a legnathatósabban támogassák. Az értekezlet kapcsán foglalkoztak azzal az áldatlan helyzettel, amely az egyház és az állam viszonyának rendezésére megindult tárgyalások megszakadása után a pasztóráciös életben kialakult. Az értekezleten megvitatták a katolikus morális világnézet alapján azt a lehetőséget, vájjon van-e mód arra, hogy a katolikus világnézet alapján álló hívő ember megtalálja-e helyét a szocialista berendezkedésű társadalomban. Az értekezleten, amelyen megjelent a hazafias magyarajkú papság túlnyomó többsége, jelent volt Lukacovic József műszaki iriegbízott és Horák Sándor postaügyi megbízott, a Béke Hívei Csehszlovákiai Bizottságának alelnöke. A magyar katolikus papok értekezletét Lukaéovié megbízott vezette. A hazafias katolikus papság mozgalmáról, feladatairól és töiekvéseiről kimerítő beszámolót adott Záreckf István, nagylégi plébános, a szlovákiai hazafias papok országos titkára. Beszédében leszögezte, hogy „a mozgalmat két vezérgondolat vezeti. Az egyik, hogy a katolikus hit és erkölcs tanításának alapvető kérdéseiben hű marad azokhoz az örök igazságokhoz, amelyeket a római katolikus egyház Krisztustói . örökségként átvett és amely tanítást a püspökökkel és a pápával, tehát az egyház hieiarchiájával köteles minden időkben minden népnek, minden körül, mények között romlatlanul és tisztán továbbadni. A második gondolat, amely ennek a mozgalomnak a tagjait vezérli, az, hogy alkalmazkodva az .adott helyzethez az idők parancsához és a kor szükségleteihez, ezt az ősi tanítást modern formában, modern eszközökkel, a széles tömegeit nagy erőfeszítéseivel összeegyeztetve a szebb és a jobb holnap fÖTepítésébe bekapcsolják. EA a két gondolatot nemcsak a természetes fejlődés szükségességével, hanem ma. gávái a keresztény vallás alapigazságaival és magának a Szentírásnak ide. vonatkozó részeivel is megvilágította. Egy mondatba összefoglalva az egész gondolatkört és a mozgalom tulajdonképpeni célját, így fejezhetjük ki: egyházhoz hű római katolikus papság és a nép nagy törekvéseivel és jobb, szebb jövőjének építésével szorosan együttműködő, építő állampolgár". A kétórás referátum után megindult a termékeny diszkusszió, amelynek első felszólalója Horák postaügyi megbízott volt Hoiák páter postaügyi megbízott felszólalásában eloszlatta azokat az alapralan és rosszindulatú rá. galmakat, amelyeket a külföldi és hazai reakció terjeszt a katolikus papok e mozgalmáról, mintha ezek egy új val. lásfelekezet letiehozására törekedné, nek „Aki soiainkban azt keresné, hogy a papi hivatással járó megkötöttsége magáról levesse és erkölcsi vagy fegyelmi téren az egyházi előírások alól kivonja, annak ebben a mozgalomban nincsen helye és a hazafias katolikus papság soha egyetlen egy percig sem gondolt arra, hogy új vallást alapítson, ez csak a bét és együttmunkálkodást minden körülmények között megakadályozni kivánó ellenség rosszindulatú propagandájának szüleménye" A diszkusszió során felszólalt Kocsis János kassai egyházmegyei kiküldött, római katolikus plébános, Csókás Károly gú. tai plébános, Rakita Árpád somorjai, dr Horváth Károly bakai, Józan Lajos bősi, Kuklay Béla nagyabonyi, Tóth Sándor Rozsnyó egyházmegyei, Tóth Jenő leleszi plébános és Machaöek püspöki-j plébános Különösen figyelemreméltók voltak Kocsis János és Csókás Károly plébánosok hozzászólásai, akik különös nyomatékkal hangsúlyozták a megegyezés szükségességét és az alsó papságnak a népi demokráciában folyó építő munkában való részvétele szük. ségszerűségét. Hozzászólásában felelt azoknak is, akik álfandóan azzal agitálnak, hogy a katolikus papság hogyan dolgozh- ik együtt oly országgal, amelybe,, a matxi-lenini elvek érvényesülnek. „A kapitalizmus a maga könyörtelenségével, szívtelenségével és aranyimádásával talán nem teista? Nem is beszélve arról — folytatta hozzászólását Csókás Károly gútai plébános, — mi lenne itt a háború után öt évvel, ha történetesen a hitlerizmus győz és Rosenberg vérlázitóan embertelen mítosza volna az uralkodó ideológia evangéliuma. Még rágondolni is rossz. A marxi-lenini ideo'ógia szociális oldalával nincs összeütközésünk, hiszen végtére a bonum communeprloritása alap. ján a kollektivizáláshoz még a morális alapot is megtaláljuk" A hazafias magyarajkú katolikus pa. pok szerdai üléssezését csütörtökön a szlovákiai hazafias katolikus papság első országos értekezlete követte, amelynek munkaprogramjának egyik legfontosabb pont a dévényi, luhaéovi. cei és velehradi ünnepségeken és értekezleteken való részvétel pontos kidoL gozása volt. Az értekezletre összejött római katolikus papok a Köztársaság elnökét, Klement Gottwald elvtársat levélben üdvözölték és üdvözlő táviratot küldtek Zápotocky miniszterelnöknek, Fierlinger miniszterelnökhelyettesnek, Sirok^ miniszt-erelnökheh-eHes knii'i^v. miniszterek, Bacílek Károly elvtársnak^ a Megbízottak Testü.ete elnökének es Holdos Lásziónak, a Szlovákiai Egyházügyi Hivatalt vezető megbízottnak. A Szovjetúnió Legfelső Tanácsának csütörtöki üléséről (Folytatás az 1. oldalról) ket áldoz a krasznodari kerület felvirágoztatására. Jelentős sikereket értek el a mezei gazdálkodásban. A mult, évben jelentékenyen túllépték a mezőgazdasági termékek gyártásának háború előtti színvonalát. A traktorállomások és kolhozok munkásai nagy lelkesedéssel sajátítják el a természet átalakításának sztiilini tervét. A 15 éves terv keretében foglalt erdősítést Kubánban 10 évvel a megállapított időpont előtt akarják bevégezni. Zinajda Lebedeva képviselőnő, a moszkvai tuberkulóziskutató intézet igazgatónője beszédét a szovjet főváros dolgozóinak nyújtandó orvosi segítség fejlesztésének s a fejlesztéssel összefüggő kérdéseknek szentelte. Minden évben növekszik az orvosi intézmények hálózata és nagyon ígéretesen fejlődik a tudományos kutató munka. Borisz Nikolajev képviselő, Leningrád dolgozóinak kiküldötte beszédében bejelentette, hogy a leningrádi ipar becsülettel teljesítette az ötéves tervben kitűzött feladatát — elérte és túlhaladta az ipari termelés háború előtti színvonalát. Az átlagos napi termelés jóval magasabb, mint 1940-ben volt. Nikolajev képviselő beszélt továbbá a költségvetésnek a leningrádi gazdasági élet és lakásépítés céljaira előirányzott nagy tételeiről. 1949-ben Leningrádban 300:000 lakást építettek. Necsiszlövasz GédvüásZ, a litván szovjet köztársaság minisztertanácsának elnöke, kifejezte azt a reményét, hogy a Szovjetúnió Legfelső Tanácsának ülésén letárgyalt 1950 évi állami költségvetést egyöntetűen jóváhagyta az egész nagy, sok nemzetiségből álló szovjet nép, mert minden bevételi és kiadási tétele világos bizonyítéka a Szovjetúnió ereje további megszilárdulásának. Szovjet-Litvánia most a közelgő ünnepségek jegyében él — július 21-én fogja ünnepelni fennállásának 10-ik évfordulóját. Gedvilasz képviselő ebből a zalkalomból forró háláját fejezte ki valamennyi testvéri köztársaságnak, a nagyorosz nemzetnek, a szovjet kormánynak, a Kommunista Pártnak és Sztálin elvtársnak a nagy támogatásért és segítségéért, amelyet a litván nemzet mindig kapott tőlük. A szovjet rendszer tíz éve tökéletesen és gyökerestül megváltoztatta Litvániát, amely azelőtt a burzsoázia uralma alá tartozitt és csupán földművelő fügvénye volt a kapitalista országoknak. Most azonban, amikor a nagy Szovjetúnió teljes jogú része lett, a szovjet dolgozók e szövetségi családjában leküzdötte a háború utáni nehézségeket és sikeresen harcol nemzetgazdasága felépítéséért. A háború utáni ötéves terv éveiben a litván köztársaságban új ipar született a legmodernebb munkagépekkel. Az ipari üzemek munkásainak száma 1940-nel szemben kétszeresére emelkedett. Nagy munkát végeztek a városok és a munkástelepek felépítése terén. Litvániában már a földműveseknek több mint 75 százaléka belépett a kolchozokba. Litvániában az 1950es év tavaszi vetését már jogosan nevezhetik az első kolhozi vetésnek. J. V. Sztálin elvtárs kezdeményezésére a litván köztársaságban hozzáfogtak a mocsaras vidékek tervszerű kiszárításához, ami elősegíti a mezőgazdaság további fejlődését. A Szovjetúnió Legfelső Tanácsának csütörtöki ülésén beszédet tartott Alexander Bovin erdőgazdálkodási miniszter is, továbbá Gonnadi Subin (Pszokovski körzet) és Alexander Jefimov (chabarovszki kerület) képviselők. Mind egyöntetűen javasolták az 1950-es évre szóló állami költségvetés jóváhagyását a költségvetési bizottság kiegészítésével. A Szovjetúnió minisztertanácsa és az SzK(b)P Központi Bizottságának határozata az aratási munkálatokról. A Szovjetunió minisztertanácsa és az SzK(b)P Központi Bizottsága jóváhagyták az aratási munkák elvégzéséről és a mezőgazdasági termékek felvásárlásáról szóló határozatot az 1950-es évre. Ez a fontos politikai okmány megállapítja a pártszervezetek és a tanácsok konkrét feladatait, a magas termésért folyó harc döntő szakaszában. Ez a határozat a szovjet vidék minden dolgozójának munkaprogrammja a szocialista mezőgazdálkodás és az álattenyésztés új sikereiért, a kolhozrendszer további megszilárdításáért folyó harcban. A Szovjetúnió minisztertanácsa és az SzK(b)P Központi Bizottsága megjegyzi, hogy a modern technikával felszerelt kolhozok, gép- és traktorállomások, valamint szovhozok a tavaszi vetést sokkal szervezettebben végezték, mint tavaly és elérték a tavaszi földmunkák időtartamának csökkentését és minőségének emelését. A tavaszi búza és az ipari növények vetése ez évben főleg nemesített vetőmaggal történt. A ' kolhozokon és szovhozokon a mult évvel szemben sokkal több búzát, gyapotot, napraforgót, lent, egyéves fűvesnövényt és más növényt vetettek. A gép- és traktorállomások teljesítették a tavaszi mezei munkák tervét, biztosították a gép- és traktorpark termelékenységének fokozását, a mezei munkák minőségi javítását és csökkentették a tavaszi vetés időtartamát. A Szovjetúnió minisztertanácsa és az SzK(b)P Központi Bizottsága úgy véli, hogy ma a iegfontosabb feladat a mezőgazdasági növények magas terméshozamáról való gondoskodás, a szervezett szénakaszálás elvégzése és a gazdasági állatok takarmányának elegendő tárolása. Idejében elő kell készíteni a kolhozok, a gép- és traktorállomások, valamint a szovhozok minden eszközét, a veszteség nélküli aratás sikeres megvalósítására és teljesíteni kell a mezőzdasági termények felvásárlásának tervét. A Szovjetúnió minisztertanácsa és az SzK(b)P Központi Bizottsága hangsúlyozzák, hogy minden kolhozban és szovhozban szükséges az aratási mun. kálatok Idejében való megkezdésének megszervezése. Az aratási munkálatok első napjától kezdve biztosítani kell a kombájnok és más gépek magas teljesítményét és minden kolhoz-Mezőgazdaságunk minden tényezője felkészülten áll az aratás és cséplés munkálataira {Folytatás az I. oldalról.) Az állami gépállomások felkészülten várják az aratási munkákat Az állami gépállomások köztársaságunk egész területén felkészülten váriák az aratási munkálatokat, amelyek során ebben az esztendőben az állami gépállomások bebizonyíthatják, hogy minden tekintetben a helyzet magaslatán állnak. Hogy a felettébb nagy feladatoknaK e<eget tudjanak tenni, a gépállomások már az aratást megelőző időkben szerződéseket kötnek az aratási munkálatokra, hogy idejében foganatosíthassák az összes szükséges szervezési intézkedéseket, főleg a gépek szétosztását a beérkezett megrendelések szerint. A falusi gazdagoktól felvásárolt gépek ma az állami gépállomás tulajdonában vannak. Az AGA ma köztársaságunkban a legtöbb mezőgazdasági géppel rendelkezik. Az aratási munkálatok során a főhangsúlyt az Egységes Szövetkezetek, kis-és középföldművesek támogatására helyezzük. A gépállomások alkalmazottjait a nyári munkák során munkacsoportokba osztjuk be, amelyeket mindig a legjobb traktorista vezet. Ezek a csoportok már az elkövetkezendő napokban felveszik a kapcsolatot azokkal az EFSz-ekkel, illetve községekkel, ahol a szerződés szerint munkájukat végezni fogják, hogy megismerjenek minden helyi körülményt még a munka megkezdése előtt. Elsősorban ismerniök kell a terepet, a megmunkálandó föld nagyságát s meg kell állapítaniok, hogy az aratás és cséplés idején milye gépekre lesz szükség. A traktoristák két váltásban fognak dolgozni, a munkát kombinálni fogják, pl. a kaszálást a tarlóhántással vagy gabonaelszállítással. Ezeket az aratási és cséplési munkába bevetett csoportokat az úgynevezett javító és karbantartó csoportok fogják támogatni, amelyeknek főfeladata az lesz, hogy a gépparkot állandóan üzemképes állapotban tartsák és így az aratási és cséplési munkálatok akadálytalan lefolyását biztosítsák. Az állami gépállomások az idei aratási munkálatokba már pontosan megállapított munkanormák szerint indulnak, a normák a szerint vannak megállapítva, hogy milyen gépekkel dolgoznak, milyen földön kell a gépekkel a munkát elvégezni. Az így megállapított munkanormák bevezetésével igazságosan lehet jutalmazni mindenkinek munkáját. Nagyon sok gépállomásnak olyan szerződése van az Egységes Földműves Szövetkezetek kel, hogy az EFSz az önkötözőgép kiszolgálásához saját munkaerőket biztosít. Ezáltal nemcsak segítséget nyújtanak az EFSz-ek az állami gépállomásoknak, hanem egyszersmind biztosítják azt is, hogy a gépet oly ember fogja kiszolgálni, aki a munká hoz ért, a terepet ismeri. Az állami gépállomások állandóan művelik alkalmazottaikat és tökéletesítik azok szakismereteit, mert azt akarják, hogy a gépek kiszolgálásához olyan embere ket állítsanak, akiknek szakszerű ismereteik vannak. Panyitdarócon befejezték a szénakaszálást Bármerre tekintünk, mindenütt kaszálják még a szénát, főleg a besztercebányai kerületben. Egyesek kaszálnak, mások szárítanak, de sok rét még teljesen érintetlen. Vájjon nem értek rá az emberek, nem akaródzott nekik dolgozni, vagy miért van ez így? Zólyom járás körzetében egész Breznóig, sőt még tovább is látható, amint négyen-öten vagy akár hatan is küszködnek egy hektár réten. Dolgoznak a férfiak, dolgoznak az asszonyok és a munka legkevesebb három napig tart. Milyen más a helyzet például Panyidarócon. A panyídaróci mintaszövetkezetesek 8 napos közös kaszálási tervet dolgoztak ki. Már sokkal jobban tudnak tervezni, mint azelőtt, 8 nap alatt ugyanis elkészültek a kaszálással. Elkezdték múlt hét hétfőjén és tegnap előtt befejezték. E mellett vasárnap és csütörtökön nem dolgoztak. Természetesen az időjárás nem kergette őket a mimkával. Szép, napos idő volt. Ezekben a napokban az Is fenyegette őket, hogy a réteket mint az négy évben egyszer Jegalább megtörténik, elönti az Ipoly vagy legalábbis elviszi a kiszárított szénát. Ma — mondják — az Ipolynak erre nem Is lett volna ideje. Panyidarócnak 216 lakosa van, közülük a kaszálásnál, szárításnál és behordásnál 50 férfi és 14 asszony dolgozott néhány délutánon át. A 125 hektár terjedelmű felső és alsó rétet lekaszálták. Kedd este már nem volt egy zöld hajtás sem a mezőn. A széna nagy részét, körülbelül 90 százalékát, — behordták a szérűkre, egy kis részét pedig halomba rakták a mezőn. Ők sem fogtak a kaszálásba előítéletek nélkül. Nem hittek a traktorokban. Azt gondolták, hogy elhordja a füvet és szétbarázdálja a kaszálót. Ezért próbaképpen csak két traktorral kezdtek dolgozni. Másnapra 14 üófogatos kaszálógépet felcseréltek két új traktorral. A további napokban tehát négy traktorral és négy fogatos kaszálógéppel dolgoztak, amelyeket főleg ott használtak fel, ahol nedves volt a talaj. Huszonnyolc szövetkezetes az első nap lekaszálta az Ipoiy partját. A többi kaszálók öt munkacsoportot alakítottak, minden traktorhoz és fogatos kaszálógéphez egy csoport — 9 kézikaszáló tartozott. Öt csoport már csütörtökön elkezdte a széna szérűkbe szállítását. A fogatos csoportok versenyében László elvtárs volt az első, a kézikaszások között pedig Sutor elvtárs csoportja. A szénatermés összegyűjtésekor megmutatkozott, hogy tavaszra érdemes lesz a rétekkel foglalkozni. Panyidarócon természetesen a kedvező időjárás következtében is, de főleg hála a nagy gondosságnak, 8 métermázsával több szénát gyűjtöttek egy hektárnyi területen, mint a múltban. Az egész kaszálóról öt hatalmas szénakazlat szállítottak el. A munka költségei tekintetében is konkrét eredményeket mutattak fel. így például a traktoros kaszálás, amellyel 80 hektár rétet lekaszáltak, 350.— Kös-be került, mig a fogatos kaszálás sokkal többe, — 595 Kés-be és az egész kaszálás a szállítással és az elszállítássá! együtt 750— Kés-be kerül hektáronként. A mült év jóval drágább volt. Egy hektár lekaszálásáért Panyidarócon 1200 Kös-t fizettek. Azonkívül, hogy a hektár kaszálási költsége is drágább volt és a szegényebb földművesek zsebe jobban szenvedett, tavaly a kaszálás körülbelül 14—18 napig tartott, míg ma 8 nap alatt elvégezték. Ha átszámítjuk órákra, akkor hektáronként kb. 1.40 óra időt vett igénybe. A legtöbbet a gépek végeztek. Panyidarócon véget ért az első közös szénakaszálás. A besztercebányai kerület szövetkezeti versenyének első osztályában maguk a verseny kezdeményezői lettek a győztesek, az aratásnál azonban már keményebb harcot fognak vívni. Már sok EFSz társuk van, akik közösen fognak aratnie