Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-23 / 117. szám, kedd

1950 mäfus 23 ÜJSIi A szlovák-magyar testvériség Jegyében alakult meg Kassán a CSEMADOK heiyicsGportia Kassa város lakossága óvatos, körültekintő és rendkívül érzékeny. E tulajdonságokat nyílván a szlovák és magyar dolgozók egymásrautaltsága fejlesztette ki. Nagyrészük, mind a magyar, mind a szlovák dolgozók, ma már mindkét nyelvet beszélik és kétségtelen az is, hogy soha, •emilyen súrlódás nem támadt volna köztük, lia az elleniéteket mesterségesen nen» táplálják. A város lakosságát, éppen vegyessége miatt a kultúrából fakadó mély udvariasság jellemzi és éppen ez az udvariasság volt az, amely késleltette a CSEMADOK megalakulását. A kassai magyar dolgozók várakozó álláspontra helyezkedtek, nem akartak, nem óhajtottak senkit érzékenységében sérteni, vártak, amíg megérik a helyzet annyira, hogy a szlovák elvtársak maguk fogják kérni a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének megalakulását. E 2 iiieg is történt. A szlovák dolgozóknak ezt a gesztusát Lőrincz Gyula, a OSKMADOK országos elnöke beszédében kiemelte és méltatta. K magatartásnak megfeleően, mind szlovák, mind magyar részről fisszint© tanújelét adták annak, hogy békésen együttműködve akarják terjeszteni a szocialista kultúrát dolgozóink körében és a szocializmus egybeforrasztó ünnepévé avatták a CSEMADOK alakuló közgyűlését. Vasárnap, május 21-én a reggeli 'érákban már gyülekezik a nép, férfiak, asszonyok vasárnapi öltözetben szerényen helyet foglalnak a Slovan mozi hűvös termében. Egy-egy vidéki vsndég udvariasan megkérdi, vájjon itt fog-e megalakulni a Magyar Dolgozók Kultúregyesülete ? ... Az igenlő válasz után, szívélyesen bólint, aztán szapora léptekkel a terembe siet. A terem lassan megtelilc. Csöndes, ájtatos derű pihen a gyülekezők arcán és a csöndes ünnepi légkört az elhintett vörös rözsák és a zenekar helyét takaró sarló és kalapáccsal ellátott vörös zászló még fokozta. Simái eSviárs beszéde Tiz óratájban a RKS dalárdája elénekelte a himnuszokat és a köztársaság dalát, majd Simái elvtárs, az előkészítő bizottság elnöke, a kassai kultúrmozgalom kimagasló kultúrtényezője megnyitja az alakuló közgyűlést. Simái elvtárs értékes beszédében többek között ezeket mondotta; — Bizonyára lesznek néhányan, akik azt gondolják, hogy ma végre a kisebbségi jog megvalósult. Nos, erre csak azt mondhatom, hogy mindazok, akik ezt mondoják, tévednek. Itt tényleg jogról van szó, csak éppen nem kisebbségi jogról. Nálunk nem lehet sző sem kisebbségi, sem többségi jogról, hanem szocializmusról lehet sző. Társadalmi rendünk csak kétfajta ember között tesz különbséget és pedig a dolgozó és nem dolgozó között. — Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Hitler aljas támadása a Szovjetúnió ellen — folytatta Simái elvtárs. — A fasiszták meg voltak arról győződve, hogy mihelyt benyomulnak a Szovjetúnióba, a nemzetek baráti szövetsége széthull, mint a kártyavár. Da a harcok folyamán kiderült • fasiszták alapvető tévedése. Már mélyen bent jártak a Szovjetúnió szívében, a városok és falvak romhalmazzá váltak léptük nyomán, de az egység megbonthatatlan maradt és egyetlen nemzetiség sem akadt, amely elárulta volna a szovjet hazát. Ezzel szemben a polgári demokráciákban tényleg úgy hullottak széjjel a nemzetiségek, mint a kártyavár. Ez történt Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Belgiumban és mindenütt, ahol a kisebbségi jogokat gyakorolták. Egyedül a Szovjetúnió volt az, amely megállta ezt a kegyetlen tüzpróbát. — Nos, itt meg kell állnunk egy pillanatra — mondja Simal elvtárs — és fel kell vetnünk azt a kérdést, miért volt lehetséges ez? Erre csak azt válaszolhatjuk, hogy a Szovjetúnió népeit egységes szellem, egységes kultúra avatta megbonthatatlan tömbbé, megbonthatlan egységgé. Felvetődik most egy másik kérdés, hogy. tudott, hogy volt képes egy ily fiatal állam egy merőben új kultúrszellemet megteremtem? Nos, erre csak azt válaszolhatom, hogy mindez annak a nemzetiségi elvnek köszönhető, amelyet Lenin és Sztálin szocialista tanaikban lefektettek. Sztálin már 1913-ban, majd később 1929-ben kijelentette, hogy az igazi egység csak akkor lehetséges, ha az összes nemzetiségeknek megadják az őket megillető egyenlő jogokat. Simal elvtárs ezután felolvasta Sztá. lin szavait és végül a következő szavakkal fejezte be magasnívójú előadását. Ismétlem, a szocializmus nem ismer kisebbségi, hanem csakis egyenlőségi jogot. £» mi itt hazánkban a nemzetiségi kérdést a lenini és sztálini szellemben fogjuk megoldani. Ezért jöttünk mi ma össze és első lépteinkkel már is be kell bizonyítanunk, hogy a szlovák dolgozókkal együttműködve akarunk haladni a szocializmus útján. Az egybegyűltek hatalmas tapssal köszönik meg Simái beszédét, majd viharos lelkesedéssel fogadják Lőrincz elvtársat, a CSEMADOK országos elnökét, amikor szólásra emelkedik. Lőrincz Gyula beszéde Lőrincz felvtárs beszédét szlovákul kezdi. Üdvözli a megjelent szlovák elvtársakat, majd Simái elhangzott szavaira hivatkozik, hogy itt nem kisebbségi, hanem egyenlőségi jog megadásáról van szó, a leninf-sztálini értelemben. Ezzel minden igazi elvtárs tisztában van. Megemlíti Jilemnický elvtársat, a kiváló írót, akivel jóbarátságban volt és így folytatja. — A felszabadulás után találkoztam vele az utcán, habozva álltam meg, szívem az örömtől vert, hisz hosszú esztendők óta nem láttam már, de nem mertem feléje közeledni, nem tudtam, hogyan fogad majd engem és akkor ő jött felém és kitörő örömmel megölelt. Akkor jöttem rá arra, hogy az igazi elvtárs szíve mélyén híven és következetesen őrzi a lenini és sztálini meg nem alkuvó szocialista szellemet. Ezért arra kérem a szlovák elvtársakat, hogy legyenek segítségére a magyar dolgozoknak a CSEMADOK kuitúrmunkájában. Az együttműködés eredménye rövid időn belül biztosan meg fog mutatkozni. Viharos taps nyugtázta ezeket a szavakat. Lőrincz elvtárs ezután a következőket mondotta: Már több minit egy éve, hogy megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete és őszintén be kell vallanunk, hogy nagy csalódást keltett bennünk az a tény, hogy a kassai helyi szervezet nem az elsők között alakult meg. Ezt a csalódásunkat még az is növelte, hogy ismerjük Kassa hagyományosan haladószellemü kulturális múltját, tudjuk azt,hogy a háború és következményei sókkal kevésbbé viselték meg keleti fővárosunk és környékének kultúrkádereit, mint Szlovákia Kiás, különösen nyugati területein. Saját hibánkat, mulasztásunkat is Önkritika, bírálat alá kell vennünk, mert nagyon helytelenül néhány hírre. információra támaszkodva megelégedtünk azzal az egyszerű fel| világosítással, illetve kifogással, i hogy abban az esetben, ha Kassán megalakítajnók a CSEMADOK-ot, legyöngítenők az RKS-t, ezt a szép hagyományokkal rendelkező, országos hírnévnek örvendő és még szebb jövővel kecsegtető kultúrszervezetet. Ennek az információnak birtokában úgy vélekedtünk, hogy ha mégis megalakítanék a CSEMADOK-ot Kassán, esetleg a szlovák kultúr társaink elégedetlenségét, nemtetszését váltanók ki, sőt bevallom őszintén, még azt is feltételeztük, hogy ezt a szlovák kultúrtársak a mi részünkről ellenséges lépésnek tekinthetnék. Nos. elég volt egy látogatás, egy beszélgetés a kassai szlovák és magyar kultúr- és pol'tikai élet vezetőivel és meggyőződtünk arról, hogy a valóság egészen más, az igazi helyzet sokica kedvezőbb, mint Jeltételeztük s éppen a szlovák kultúrtársaink, a szlovák elvtársaink vetették föl a CSEMADOK helyi szervezete mielőbbi megalakulásának fontosságát. Itt a helyszínen hamarosan földmértük, hogy az RKS küldetése, munkaköre és kerete teljesen más. mint a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének, a CSEMADOK-nak szerepe. Az RKS egészen más síkon, más területen mozog. Míg a CSEMADOK országos méretekben minit tömegszervezet arra hivatott, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozókat minél szélesebb keretek között beszervezze, kultúrál is nevelésben, szocialista felvilágosító munkában részesítse, addig az RKS egy magasabb, már művészi síkon tölti be egy kultúrélcsapatnak küldetését. Ez a magas színvonalon álló, proletár müvészkollektiv arra hivatott, hogy minden tömegszervezet kultúrcsoportjának, így a CSEMADOK-kultürcsoportoknak is, nemcsak itt Kassán, hanem országos méretekben ugyanúgy példaképül szolgáljon* mint a, szlovák vagy cseh, vagy más nemzetiségű kultúrái egyéb tömegszervezetek kultúrcsoportjainak. Azt. hiszem ebbőí elég világosan kitűnik, hogy első pillanattői kezdve helytelen volt annak a nézetnek, annak a gondolatnak a fölvetése is, hogy az RKS létezése szükségtelenné teszi a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületélnek, ennek a tömegszervezetnek itteni megalakítását. Az RKSnek, ennek a magas színvonalon álló művészi kollektívnak, a szélesebb alapokon létrejövő kulturális tömegszervezet, a CSEMADOK csak megerősödést, megújhodást nyújthat új káderek felfedezését, az utánpótlás részbeni biztosítását Megfordítva viszont a CSEMADOK kassai b oly i szervezete minden más helyi szervezettel szemben nagy előnybe jut éppen azért, mert az RKS tapasztalataival magas művészi tudásával támogathatja, segítheti, egyszóval útmutatással szolgálhat a CSEMADOK helyi szervezete kultúrcsoportjának. Felvetődött a kassai helyi szervezet megalakításának kérdése olyan formában* is, hogy elégséges, ha kassán csak formálisan alakítunk helyi szervezetet azzal a céllal, hogy innen, mint kerületi központból a kultúrtársak megszerveznék a környékbeli, a járási és a falusi szervezeteket. Szándékunk itt egy külön kerületi titkárságot alakítani, ugyanúgy, mint a többi vegyeslakosságú kerületekben, ez aznoban nem jelenti azt és nagyon helytelen volna, ha úgy cslnálnók, hogy a helyi szervezetnek csak formális jelleget adunk, minden tevékenység nélkül. Ellenkezőleg: nagyon fontos és elsősorban fontos, hogy a városokban, ott, ahol üzemi munkások vannak, ahol a dolgozók élcsapata él, nemcsak működő, hanem nagyon jól működő, példát mutató szervesetünk legyen. És ha ezt bármely várostól levárjuk, akkor elsősorban Kassa az a város, amelytől ezt elvárjuk, mert ne>ncsak a munkásmozgalom, hanem a szocialista kultúra terén is nagy múltja van és mert a szocialista kultúrának kiváló harcosokat adott a múltban és ad — reméljük, sőt élvárjuk — a jövőben is. Nézetem szerint a CSEMADOK és az RKS kérdése a jövőben nem lesz kérdés, még itt helyi viszonylatban sem, hanem hamarosan harmonikus együttműködés jöa létre a most megalakuló CSEMADOK helyi szervezete s az RKS között. Haingsúlyozom, ha ez eddig kérdés volt, akkor is csak helyi jelleggel bírt. Ezen túlmenően azonban van egy sokkal nagyabb probléma és ez a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség és a CSEMADOK viszonya. Míg az RKS kérdése kizárólag csak helyi, kassai kérdés volt, addig a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség országos méretű de örömmel kell megállapítani, hogy éppen itt, Kassán, azt hiszem nyugodtan mondhatom, ez a kérdés föl sem vetődött Információink szerint az itteni magyar ifjúság nagyon helyesen ismerte fel a helyzetet és belépett a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségbe, a CSM-be, belátva azt, hogy a CsISz keretén belül ugyanúgy művelődhet, fejlődhet saját anyanyelvén, mint a cseh és a szlovák ifjúság, kultúrcsoportot alakíthat mint ahogy az itteni magyar CsISz-ifjak megalakították a Petőfi-kultúrcsoportct Itt tehát nem volna hiba, legföljebb annyiban, hogy a beszervezett magyar fiatalok száma a magyar lakosság arányszámához viszonyítva elenyészően csekély, pedig minden magyar ifjúnak hazafias kötelessége a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségbe belépni. Itt az ö jövője, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség neveli ki azokat a kádereket, amelyek szocialista hazánk vezetését, építését, továbbfejlesztését vannak hivatva folytatni. Nagyon sok helyen egészen súlyos félreértések, helytelen nézetek alakultak ki a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség és a CSEMADOK viszonyával kapcsolatban. Akadnak helyi szervezetek, ahol a CSEMADOK funkcionáriusai nem ajánlották, sőt megtiltották az ifjúságnak, hogy a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségbe belépjenek. Azzal az indokolással tették ezt, hegy az egyetlen magyar tömegszervezet vagy kulturál s egyesület Csehszlovákiában a CSEMADOK s a magyaroknak, így a magyar Ifjúságnak is, kizárólag csak a CSEMADOK-ban lehet szervezkednie. Ez a nézet teljesen téves. A magyarok minden országos szervezetbe beléphetnek s ott aktíven működhetnek, így a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségben, de ezenkívül például a Szovjetbarátok Egyesületében, vagy a Csehszlovákiai Nőszövetségben és a többi kultürális és egyéb tömegszervezetekben is. Természetesen ugyamcäyan téves ennnek az ellenkezője is. Mikor például a CsISz egyes funkcionáriusai korhatárra való hivatkozással a magyar ifjúságnak meg akarják tiltani, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületébe, a CSEMADOK-ba belépjenek. Ezt nemcsak hogy nem lehet megtiltani, de egyenesen elképzelhetetlenek volnának a CSEMADOK színjátszó cscportjai, ének- és zenekara s az egész kultúrális működés az ifjúság lendülete, aktivitása nélkül. Ahogy a magyar ifjúság jövője a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségben való részvételtől függ és az ettől való távolmaradása vagy távoltartása jóvátehetetlenül káros, bűnös cselekedet volna, ugyan lyen bűnös és káros cselekedet volna a csehszlovákiai magyar ifjúságot távoltartani a CSEMADOK-tól. Ügy érzem, hogy egy kérdést föl kell vetnünk ezen a mai alakuló közgyűlésen, egy kérdést, amely az egész világot foglalkoztatja. A háború és a béke kérdését. Mi most itt kultúregyeaületet alakítunk s ismerjük azt a régi közmondást, hogy a háborúban hallgatnak a múzsálc. Mi kultúrát altarunk, új szocialista kultúrát s nem akarjuk azt hogy ezt a kultúrát egy hallgató múzaa mellett ágyúk és bombák tüze pusztftsa el. Ez a múzsa, amely ezt a kultúrát, a békét őrzi, nem elvont absztrakt fogalom többé hanem nagyon is kankiét kézzelfogható valóság, a világ dolgozóinak, munkásainak szcl'daritása. ébersége. Nekünk, elsősorban nekünk, kultúrmunkásoknak kötelességünk, hogy ezt a nemzetközi szolidaritást, a világ dolgozóinak éberségét, békeha?cát állandóan szftsuk, fokozzuk, hogy ebből a nemzetközi szolidaritásból minél erösebb és megbcnth.atatlar.abb békefront legyen.. Vigyáznunk kc-11 arra, hogy ezen a békefronton senki rést ne üssön s nekünk, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének ezen a békefronton egyik legfontosabb feladatunk, hazánlcbcn építeni és erősíteni barátságunkat elsősorban a cseh <js szlovák dolgozókkal, kiirtani sorainkból a burzsoá- nacionalizmus és sovinizmus maradványa t he gy együtt, kéz a kézben hazánk minden dolgozójával, méltóképpen őrizzük posztunkon a világ békéiét, a kultúrát gyermekeink jövőjét. Ünnepélyesen ígérjük meg ebből az alkalomból, hogy mindnyájan hősiesen kitartunk azon a harcvonalon, amelynek élén a hatalmas és legyőzhetetlen Szovjetúnió vörös zászlója leng. Lőrincz beszédét Kassa kultúrszomjas dolgozói nagy lelkesedéssel, hálásan köszönték meg. Fábry István felszólalása Ezután Fábry István elvtárs seólalt fel, akit a kassai elvtársak úgy fogadtak, mint egy testvért, aki hazaér, kezett. Fábry elvtárs, miután a SzKP Központi Bizottsága nevében üdvözöl, te az alakuló közgyűlést, így szólt: — A mai közgyűlés nemcsak Kassa és környéke dolgozóinak jelent határkövet, hanem országunk szocialista fejlődésében is. Nincs sok hozzáfűzni valóm az elvtársaknak eddigi beszedeihez, de újra ki kell térnem a jogra és ismételten ki kell jelentenem, hogy a jog nem ajándék, hanem természetes következménye szocialista társadalmi rendünknek. Ha dolgozóink magyar iskolába akarják járatni gyermekeiket, akker ezt megtehetik és erre minden előfeltétel adva van. Biztosíték erre vezetőnk, Gottwald elvtárs, aki Lenin és Sztálin elvtársak legkiválóbb tanítványai közé tartozik és ezért hazánkban csakis a szocialista szellem érvényesülhet. Itt viharos, ütemes tapsban tör ki a közönség. Hirtelen egy emberként talpra áS az egész közönség és Sztálint, Gottwaldot és Sirokyt élteti. Fábry elvtárs ezután a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Ismétlem, a jog nem ajándék. Mindenkinek annyi joga van, amennyit osztályszempontból biztosítani tud magának. A mi jogunk biztosítva van, mert harcedzett Pártunk élén Gottwald és Široký elvtársak állanak. A viharos tetszésnyilvánítás újra a tetőfokára hág és ez minduntalan megismétlődik, ahányszor az előadók beszédeikben síkta szállnak a szlovák és magyar dolgozók együttműködése mellett. Kassa dolgozói forró ünneplésben részesítik Ondrusek képviselőt, városuk pártelnökét, aki Maurer elvtárs helyett a kerületi pártelnökség nevében üdvözli a közgyűlést. Ondrusek képviselő annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a CSEMADOK elősegíti az együttmunkálkodást mind az építőmunka, mind a népművelődés terén. Reméli, hogy együttes erővel őszefoglalva, sikerül kiküszöbölni a ká. ros burzsoá-nacionalizmust. Ezután Ďuročinsky elvtárs üdvözli a jelenlevőket a kerületi Nemzeti Bizottság nevében. Sima ieJvtárs megköszöni a szlovák elvtársak jóindulatú segítőkészségét. Bús elvtárs a ROH nevében sok sikert kívánt a CSEMADOK munkájához, majd Dénes elvtárs szólalt fel, aki a Szovjetbarátok, a legnagyobb tömegszervezet nevében üdvözölte a közgyűlést. Dénes elvtárs felszólalása után Kassa környékének dolgozói üdvözlik az egybegyűlteket Szekeres a rozsnyói, Szabó a nagykaposf, Verner a királyhelmeci, Dobos a szepsi járás nevében, ezután a környék CsJSz ifjú. sága szavalatokkal járult hozzá az alakuló közgyűlés méltó ünnepi hangulatához. A CSEMADOK alapszabályainak a felolvasása után a jelölő bizottság egyhangúlag megválasztotta az elnökséget. Elnök: Dr. Perény István orvos. Alelnök: Tóth István asztalos, Molnár Emilia dohánygyáii élmunkásnő. Titkár: Kis Béla tisztviselő. Pénztáros: Ménesi Mária varrónő. Ellenőrök: Wuxta Miklós asztalos és Fülöp Ferenc tisztviselő. Választmányi rendes tagok: Dr. Gáü Móric orvos, Drab Péter nyomdász, Winkler Kornélius tisztviselő, Dénes Ferenc igazgató, S'pos Béla műépítészmérnök és Gel'e Júlia munkásnő. Választmányi póttagok lettek Bodnár János munkás és Bárkány Károly, tanár. Alkalmunk volt az újonnan megválasztott elnöknél, dr. Perény István kultúrtársnál érdeklődni a CSEMADOK műsora iránt. A zejnök a következőket mondotta: — A kassai CSEMADOK-csoport műsora a szocialista kultúra terjesztése a magyarajkú dolgozók között. Ez a műsor két síkon mozog. A* egyik a mindennapi munka, a szocializmus megnyilvánulása a mindennapi munkában, a másik pedig nagyobb ünnepségek megrendezése a szocializmus szellemében az adott lehetőségekhez képest a szlovák kultúregyosületek, mint például az RKS, a CsIŠz együtt, működésével. A mindennapi munkába bele akarunk vonni minden szakembert, aki haladó gondolkozású és hajlandó dolgozni a szocializmusért. Ebben a munkában komoly feladat vár a. különféle üzemekben dolgozó munká." sokra. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének Kassai alakuló közgyűlése az Internacionálé hangja mellett fejeződött be. A fegyelmezett és kultúrált kassai dolgozók számára ez a nap forró és őszinte ünnepet jelentett. Bennem is örömet, lelkesedést keltett ez az ünnep. Itt, ebben a városban ébredtem rá arra, mit jelent a könyv, mit jelent a kultúra, a szocializmus. Egy nedves pincehelyiségben Mérai Máriával, a Mag. nezit-gyár munkásnőjével vettem át a nyelvtant és a petróleumlámpa sárga homályos fényénél világosodott meg előttem a munka jelentősége, a dolgozó ember kultúrszomja és az osztályharc mély értelme. Szabó Béla. A francia Kommunista Párt i háborús előkészületek ellen Párizsi jetentés beszámol arról, hogy összeült a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága. Az ülés után kiadott közlemény éles szavakkal bélyegzi meg a 12 atlanti külügyminiszter londoni értekezletét, amely "a szovjetellenes támadó háború előkészítésének újabb állomása. Nélkülözhetetlenül szükséges — hangoztatja a közlemény —, hogy a legszélesebb síkon megvalósítsuk mindazoknak a tömörítését, akik a béke védelmét kívánják biztosítani. A közlemény ezután hangoztatja, hogy a 12 külügyminiszter értekezleté, nek a katonai erőkről s a pénzügyekről hozott határozatai elvitathatalanul i a katonai kiadások emelkedését eredményezik, amelyek máris túlságosan súlyosak Franciaország számára. A Politikai Bizottság felhívja a francia nép figyelmét: A háborút előkészítő i politika katasztrofális következmények- J kal jár a dolgozó tömegekre; amew lyeknek életszínvonala állandóan csökken. — Felmerül a kérdés — kl fogja megfizetni a szovjetellenes háború előkészítésének számláját és a vietnami szennyes háború folytatását? Az amerikai imperialisták azt követelik, hogy ezeket a költségeket a francia nép viselje. A Politikai Bizottság Franciaország népe legmélyebb érzelmeinek ad hangot, amikor felháborodottan emeli fel szavát az országra nehezedő katonai terhek súlyosbodása ellen és megismétli azt a" javaslatát, hogy csökkentsék 200 milliárd frankkal a katonai kiadásokat. Felhívja a francia férfiakat és nőket, harcoljanak egységesen azon politika ellen, amelynek célja, hogy szövetségesünk, a Szovjetúnió ellen támadó háborút indítson és ennek költségeit a franciákkal fizettessék meg — fejeződik be a Politikai Bkottság közleménye.