Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-09 / 105. szám, kedd

1950 május 9 Uttnepi fogadás. a Cz&uúh ~patotá&an A. Zápotocký kormányelnök és felesége, valamint V. Široký kor­mány elnökhelyettes és felesége vasárnap, május 7-én a prágai Cernin-palotában ünnepi fogadást rendeztek. A fogadáson résztvett Klement Gottwald köztársasági elnök feleségével és a becses ven­dégek egész sora — a szovjet ki­küldöttek, N. A Bulganin szovjet marsall, a minisztertanács alelnö­ke. M. A. Suszlov, a SzK'b)P Központi Bizottságának titkára, V. A. Zorin, a Szovjetunió külügy­miniszterhelyettese, A. Rodince tá­bornok és más külföldi küldöttsé­gek. A kínai küldöttséget Liu­Ning miniszter, a kínai össz-szak­szervezeti szövetség alelnöke, a lengyei küldöttséget A. Zawad­zJá, a lengyel népi köztársaság kormányelnökhelyettese, a mon­golokat Surun-Zsab kormányel­nökhelyettes, a bolgárokat Geor­gi Trajkov, a bolgár népi köztár­saság földművelésügyi minisztere, a koreai küldöttséget Pak Den-aj, a koreai népi köztársaság ország­gyűlése legfelső elnökségének tag­ja, a románokat Teohari Geor­gescu román belügyminiszter, a vietnami küldöttséget HoangVan­Hoan, a vietnami népi köztársa­ság kormány elnöke, a magyar küldöttséget Farkas Mihály hon­védelmi miniszter, az albánokat Sefgete Peein közlekedés- é s pos­taügyi miniszter, a németeket Fritz Selbmann, a Német Demo­kratikus Köztársaság iparügyi minisztere, a franciákat Flori­mond Bonté képviselő, a francia Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagja, az olaszokat Francesco Leone, az olasz Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának tagja, az angolokat Emil Burns, az angol Kommunista Párt végrehajtó bizottságának képvi­selője, az osztrák küldöttséget pe­dig Hans Koplenig, az osztrák Kommunista Párt elnöke vezette. A Cernin-palotában megjelen­tek továbbá a csehszlovák kor­mány és a csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottságának tagjai, élükön Rudolf Slánský képviselő főtitkárral és Štefan Baštovanský képviselővel, a KSS főtitkárával. Jelen voltak a nem­zetgyűlés szűkebbkörű elnöksé­gének tagjai, élükön dr. V. Pro­cházkával, a nemzetgyűlés alelnö­kével, továbbá Karol Šmidke, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Karol Bacílek, a Megbízottak Testületének elnöke, dr. Ján Puli, a Megbízottak Testületének első alelnöke, Ernest Sýkora és Jozef Gíreth újonan kinevezett megbí­zottak, a Nemzeti Front központi akcióbizottságának elnöksége, a hadsereg képviselői, élükön dr. J. Procházka hadtestparancsnok, ve­zérkari főnökkel. A fogadáson résztvettek még a prágai diplomáciai testület tag­jai, így elsősorban a népi demokra­tikus államok nagykövetei és köve­tei élükön M. A. Silinnel, a Szovjet­únió nagykövetével, a felszabadult Prága képviseletében dr. V. Vacek főpolgármester és a prágai kör­nyék vezető személyiségei, mint dr. O. Beran, a kerületi Nemzeti Bizottság elnöke és J. Krosnár képviselő, a KSC kerületi bizott­ságának elnöke. A tiszteletbeli vendégek között szerepeltek a szo­cializmus kiváló építői — élmun­kások és élrmunkásnők a Köztár­saság minden részéből, számos nemzeti művész, továbbá politi­kai, gazdasági és kulturális éle­tünk képtriselői és vezető szemé­lyiségei. A fogadás keretében a Köztár­saság elnökének és a külföldi ven­dégeknek tiszteletére kultúrmű­sort rendeztek, amelyben közre­működött Benő Blachut, a Nem­zeti Színház tagja, a prágai taní­tók énekkara és mások. Mialatt Prága népe az ünnepé­lyes tűzijáték fényétől megvilágí­tott tereken és utcákon énekkel és tánccal ünnepelt, azalatt a Cernin-palotában a Csehszlovák Köztársaságnak a Szovjet Hadse­reg által való felszabadításának ötödik évfordulóján rendezett fo­gadás szívélyes és baráti légkör­ben folyt. CDrága <J)z/á//M Q ota r s! A dicsőséges Szovjet Hadsereg álial felszabadított köztársasá­gunk szabadságának ötödik év­fordulója alkalmából legforróbb üdvözletünket küldjük Önnek, az egész szovjet népnek és testvéri szeretetünkről, hálánkról és hű­ségünkről biztosítjuk. Örömmel és büszkeséggel te­kintünk vissza arra az útra, ame­lyet Csehszlovákia munkásosziá­lya és dolgozó népe az elmúlt öt évben megtett. Győzelmesen legyűrtük a fasiszta megszállás következményeit és leraktuk or­szágunkban a népi demokratikus berendezés alapjait. 1948 februárjában dicsőséges győzelmet arattunk a reakció és az imperialisták ügynökei felett és ma első ötéves tervünk telje­sítésével lerakjuk hazánkban a szocializmus alapjait. Egyedül a Szovjetuniónak és személyesen önnek mondhatunk köszönetet azért, hogy az elmúlt években ezen az úton haladhat­tunk és hogy ma a szocializmust építhetjük. Drága Sztálin elvtárs, az egész világ dolgozói érdeké­ben kiiejtett óriási munkája és köztársaságunknak nyújtott nagy segítsége nélkül nem érhettük volna el azt, aminek ma joggal örülhetünk! A dicsőséges Szovjet Hadsereg •olt az, amely győzött a fasiz­mus lelett és visszaadta Európa nemzeteinek, közöttük nekünk is, köztársaságunk népeinek, az éle­tet. A Szovjetúnió nélkül nem­csak, hogy nem volna szabad Csehszlovák Köztársaság, de életlehetősége sem lenne népünk­nek. Sohasem felejtjük el, drága Sztálin elvtárs, hogy az Ön sze­mélyes parancsára kezdte meg a szovjet tankhadsereg dicsőséges útját Berlinből a harcoló Prága segítségére s ezzel a biztos meg­semmisüléstől mentette meg a fő­várost. Ezért városaink és falvaink ez­rei, Csehszlovákia népeinek mil­liói szeretettel emlékeznek ezek­ben a napokban arra a napra amikor magukhoz ölelhették fel­szabadítóikat, az első szovjet ka­tonákat. Ezért népünk szeretettel és hálával ápolja a szovjet hő­sök tízezreinek sírját, akik vérük­kel váltották meg szabadságun­kat. Drága Sztálin elvtárs, Önnek és a Szovjetuniónak mondhatunk köszönetet azért, hogy urai le­hettünk saját hazánknak, hogy kikergethettük a gyárosokat, a nagybirtokosokat, államosíthat­tuk az ipart, földet adhattunk a parasztoknak és vezetéshez jutot­tunk a nemzeti bizottságokban. Forradalmi kezdeményezését a munkásosztály és annak élén ál­ló Kommunist Párt által vezetett népünk csupán azért indíthatta meg, mert hazánkat a Szovjetúnió hadserege szabadította fel. — Ugyanakkor Nyugat-Európában az imperialista megszálló hadse­regek kegyetlenül elnyomták a nép akaratát. Drága Sztálin elvtárs, a Szov­jetúniónak és Önnek köszönhet­jük a Köz'ársaságunknak nyújtott hatalmas gazdasági segítséget. Megkülönböztetett hálával emlé­kezünk arra a segítségre, amelyet az Ön személyes közbelépésére a Szovje'úr.ió nyújtott nekünk a kafasstrófá'is szárazság idején 1947-ben. Ez a segítség megmen­tett bennünket az éhségtől és le­hetővé tette, hogy meghiúsíthas­suk a reakció terveit, mert a nép ellenségei a szárazságot és an­nak gazdasági következményeit dönt támadásra akarták felhasz­nálni a népi demokratikus rend­szer ellen. A reakció felett aratóit dicsőséges győzelem, amelyei népünk Klement Gottwald elvtárs vezetése mellett 1943 februárjá­ban elért, megnyitotta számunk­ra az utat a szocializmus építésé­re. Drága Sztálin elvtárs, a Szov­Jé'úftlŕľnfe és Önnek köszönhet­jük azt, hogy ma országunkban a szocializmust építhetjük. Csu­pán a Szovjetúnió és a világ bé­ketáborának végtelen ereje véd­het meg bennünket is az imperia­listák dühe ellen és biztosítja ne­künk a békét. Ennek a tábornak az élén az Ön bölcs vezetése alatt, drága Sztálin elvtárs, a Szovjetúnió áll. Az egész világ dolgozóinak százmilliói tömörül­tek hatalmas béketáborba, amely­nek végtelen ereje meghiúsítja az imperialista háborús uszítók gonosztévő terveit. Drága Sztálin elvtárs, a Szov­jet Hadsereg által felszabadított Köztársaságunk szabadságának ötödik évfordulóján ma mind erre emlékezünk és egyben önnek, valamint az egész szovjet népnek ígérjük: hogy mindig szilárdan és hű­ségesen állunk a Szovjetúnió mellett, a béke védőinek sorai­ban, az egész világ dolgozóival való testvériség és szolidaritás érzései hatnak át bennünket; hogy az eddiginél még szor­galmasabban építjük hazánkban a szocializmust, még keményeb­ben fogjuk országépítésünk ellen­ségeit elnyomni, erőinktől telhe­tőleg mindent megteszünk a bé­ke, demokrácia és szocializmus végleges győzelméért az* egész világon. Mindamellett a szovjet nép és a Szovjetúnió Kommunista (bol­sevik) Pártjának gazdag tapasz­talataiból, Marx és Lenin tanítá­sának e kimeríthetetlen kútforrá­sából fogunk meríteni, amelyet Ön, drága Sztálin elvtárs, forra­dalmi munkájának évtizedei alatt fejlesztett és végtelenül gazdagí­tott. Dicsőség felszabadítóinknak, a Szovjet Hadsereg hőseinek! Él­jen és hatalmasodjék felszabadí­tónk, a Szovjetúnió, a béke, sza­badság és a nemzetek független­ségének fővédelmezőjel Éljen a Szovjetúnió Kommu­nista (bolsevik) Pártja, a szovjet nép dicsőséges vezére, az egész világ dolgozóinak élcsapata! Örökké tartson a Szovjetúnió és Csehszlovákia nemzeteinek testvéri szövetséges kapcsolata! Nőjön és erősödjék a békemoz­galom az egész világon! Dicsőség a nagy Sztálinnak, az egész világ dolgozói vezetőjének, tanítómesterének, népünk legjobb barátjának! a i egsze hb virág Az utas, aki leadja jegyét a Wilson-pályaudvaron, a következő fel­irattal találja magát szemben: „A békéért, a hazáért, a szocializmusért". Kint. a pályaudvar előtt, Sztálin és Gottwald óriási méretű képmá­sai fogadják az ország minden részéről érkező vendégeket, akik felszaba­dulásunk ötödik évfordulóját seregestül jöttek megünnepelni. Sztálin és Gottwald hatalmas képeit óriási világító betűkkel a következő felirat kö­ti össze: „Örökké a Szovjetunióval!" Ez a felirat a világ különféle nyel­vén olvasható: kínaiul lengyelül, románul, albánul, olaszul és természete­sen magyarul is. A feliratok felett a népi demokráciák lobogói lengenek és szemben a lobogókkal, a pályaudvar homlokzatán, a népi demokrá­ciák vezetőinek képei sorakoznak. Prága városa már szombaton teljes díszben áll, a Vencel-tér és a Sztálin-út füzérrel díszítve üdvözli a szovjet küldöttséget. Dolgozó népünk őszinte hálájának és szeretetének megnyilvánulása ez a hódolat, amikor legszebb ünnepi köntösében határtalan ragaszkodásának adja tanújelét a dicsőséges Szovjetunió felszabadító hadseregének hősi magatartá­sáért. Am lehetetlen a felszabadulás év­fordulóját méltóan megünnepelni anélkül, hogy a fasizmus áldozataira ne gondolnánk, akik vérüket ontot­ták, életüket áldozták a mi szabad­ságainkért. E hősök, akik életük árán harcoltak a fasizmus pusztító ke­gyetlenségei ellen, itt nyugszanak az olsanszki temetőben, egymás mellett hosszú sorokban felsorakozva egyfor­ma sírkövek alatt, mintha most is szovjet egyenruhában harcolnának a világ dolgozóinak szabadságáért. És harcolnak is. A szovjet hősök hősies magatartása felejthetetlen példakép számunkra és áldozatuk kötelez ben­nünket. Elsősorban kegyeletre kötelez. Ezért szombat délután négy órakor kormányunk az összes népi demok­ratikus kormányok küldöttségével, a Szovjetúnió küldöttségével az élen szebbnél szebb vörös koszorúkkal hó­dolt az elesett szovjet hősök síremlé­ke előtt. Valóságos koszorúerdö kép­ződött az emlékmű előtt, virágok vö­rös színei egymással versenyre kel­tek, hogy kinőjjön a legszebb, leg­csodálatosbab és legpompásabb vi­rág, a Szovjetunióval való szoros, el­választhatatlan barátság és szövetség virága, a béke és szabadság vörös színben tündöklő virága. ÖRÖKKÉ A SZOVJETÜNIÖVAL Ez a jelsző hatja át a felszabadu­lás évfordulójára rendezett vasárna­pi ünnepi felvonulást. Már a kora reggeli órákban a felhős, esős időjá­rás ellenére Prága utcái népesek és mozgalmasak. Mindenki siet, hogy idejekorán elfoglalja a Vencel-téren a maga helyét, hogy zavartalnul lát­hassa az ünnepi menetet. A hosszú­szálú sűrű tavaszi eső senkit sem za­var, mintha mindenki tudná, hogy a tavaszi eső csak áldást hoz, megáld­ja földjeinket, több lesz a termés és minden dolgozónak több jut a föld és a munka javaiból. Már nyolc óra előtt zsúfolt a Ven­cel-tér. A Múzeumtól lefelé fegyel­mezetten sorakoznak fel a hadsereg, a milicia. az NB tagjai, míg a dísz­tribün előtt csoportosulnak a ČSM tagjai, akik lelkes és viharos ová­cióval fogadják a Párt és a kormány képviselőit. Már ott látjuk Šyrokýt, Zápotockýt, Kopeckýt és Ďurišt. Egy­másután érkeznek a népi demokrá­ciák kiküldöttei, köztük ott van Far­kas magyar hadügyminiszter és Kál­lai magyar külügyminiszter. Ponto­san félkilenckor harsonasző jelzi K. Gottwald elnökünk érkezését, majd megérkezik a szovjet küldöttség Bul­ganin marsallal, Szuszlowal, a SzK (b)P titkárával, V. S. Zorin külügy­miniszterhelyettessel és Rodimcsev tábornokkal. Gottwald elnökünket, aki, mint népi hadseregünk legfőbb parancsnoka, egyenruhában érkezik, a szovjet küldöttséggel egyetemben kitörő, meg nem szűnő viharos taps­orkánnal fogadja a nép. Még mielőtt elcsitul a lelkes zaj, felhangzanak a himnuszok hangjai és kezdetét veszi Gottwald elnökünk beszéde, amelyben tömör szavakkal hangsúlyozta, hogy felszabadításun­két a Szovjetunió hősi hadseregének és bölcs vezérének, Sztálinnak, ha­zánk legnagyobb barátjának köszön­hetjük. A tavaszi eső már a zápor mére­teit veszi fel, de egyetlen lélek nem menekül a kapu mögé. Lelkes ováció kíséri Gottwald beszédét, ütemesen hangzik a tapsorkán. „Sztálin, Gott­wald, Široký — éljenek számunkra örökké!" Ebben az ünnepi forró lég­körben indul meg a menet, amely méreteiben és pompájában túlnőtte a május elsejei pazar felvonulást. A díszszemlén a népi hadsereg a rendőrséggel és milíciával vonul fel, ezeket követi a népi demokráciánk legjobb élmunkásainak serege a nép viharos üdvrivalgása mellett: „Éljen a népi hadseregünk!" „Éljen a népi miliciánk!" „Éljen a Szovjetúnió!" „Éljen Sztálin!" „Éljen Gottwald!" „Éljen a szovjet küldöttség, éljen a népi demokráciák küldöttsége!" A lelkesedés egyre nagyobb tért hódít és itt, ennél a hatalmas, impo­záns menetnél az a biztos tudat fog el bennünket, hogy dolgozó népünk nemcsak arra képes, hogy megőrizze a békét, hanem a Párt irányítása mellett, ha kell, meg is védi azt. Itt ennél a menetnél tanulhatta meg a dolgozó, hogyan lehet őszintén örül­ni a felszabadulásnak, a szocializmus térhódításának és hogyan lehet ze­nei ütemre, a munkássziv elragadta­tásával tapsolni felszabadítónknak, a Szovjetúniónak. Talán nem sok az egész, csak annyi, hogy két kérges, kidolgozott kéz szenvedélyes elragad­tatásban összeér... mégis szárnyra kél a forradalmi dal és megindul a díszszemlén a hosszúcsővü ágyúk menete, a párosan dübörgő páncélo­sok hosszú raja... az emeletes tan­kok megszámlálhatatlan sokasága, amelyek mtnd arra vannak hivatva, hogy építőmunkánk mellett őrt áll­janak, hogy megőrizhessük a békét, a szabadságot, amelyet a Szovjetunió hősi hadserege harcolt ki számunkra. És nem véletlen, hogy a szabad május elsejének megünneplése oly közel esik felszabadító ünnepünk év­fordulójához. A kettő szervesen ösz­szefügg egymással, de míg május el­sején tisztán az építőmunkát és a bé­ke akaratát hirdettük és ünnepeltük, addig most a felszabadulás évfordu­lóján azt is megmutattuk, hogy a Szovjetúnió oldalán haladva a népi demokráciákkal együtt meg is véd­jük a békét. A páncélosok dübörgő menete után. amely órákig eltart, az ország minden részéről felvonulnak a milicisták, az élmunkások, az üze­mek, gyárak, nemzeti vállalatok dol­gozói. Végeláthatatlan széles sorok­ban zászlóerdők tarka rengetegével vonulnak fel, magasba tartva Sztá­lin és Gottwald hatalmas képmásait, a népi demokráciák lobogóit és veze­tőik képeit. Az élmunkások büszkén viszik a sarló és kalapács vörös lobogója mel­lett munkájuk eredményét számok­ban kifejezve és megható gonddal vi­szik a vörös virágokból szőtt ötágű csillagot. Vidám menet ez, derűs munkásarcok ezrei népesítik be ezt a menetet, hangot kap itt a forradal­mi dal és hangot kap a szenvedélyes hódolat, amellyel lépten-nyomon a csehszlovák-szov^í dferátságot ha­tártalan odaadás!® üdvözlik. Tizenegy tájbijÄílänt az eső és a tisztára mosott mtesten, a Vencel­tér üdezöld fasora között teljesen ki­bontakozik a gyönyörű színektől tar­kázó menet. Az ország minden járá­sából és kerületéből váll-váll mellett szoros, egymást követő fellobogózott sorokban népi demokráciánk dolgozói vonulnak fel. A városokból és falvak­ból szakadatlan áradatban érkeznek az üzemek, gyárak és bányák él­munkásai és fegyelmezett léptekkel, színes lobogó-erdőkkel, a szocialista vezérek képeivel, dallal és lelkes fel­kiáltozásokkal fennen hirdetik a szo­cialista építőverseny ragyogó ered­ményeit. Utánuk széles, impozáns so­rokban menetelnek tarka népi öltö­zetben a falu dolgozói, az Egységes Földműves Szövetkezetek földmun­kásai. Ezeket traktorok és trakto­rosok százai követik vörös zászlók­kal, hitet téve a szövetkezeti élet mellett népi demokratikus hazánk­ban. A dísztribün előtt a menet minden egyes tagja lelkes arccal az elnök és a vendégek felé fordul, mint napra­forgó a nap felé. Vörös virágok és tulipánok tömegét szórják a tribün elé ... forradalmi daloktól és a Szov­jetúnió éltetésétől zeng az egész tér. Gottwald elnök, Bulganin marsall, Suszlov főtitkár, Zorin külügymi­niszterhelyettes, Rodimcsev tábornok, Zápotocký, Široký, Slánský, Farkas magyar hadügyminiszter, A. Čepička hadügyminiszter és a kormány többi tagja, a népi demokráciák kiküldött­jeivel, derűs jókedvvel intenek és bólogatnak a lelkesen elvonuló dalo­ló menetnek. Az üzemi zenekarok forradalmi in­dulókkal kísérik a daloló felvonuló­kat. Árad a dal, az elragadtatás és a lelkesedés egyre nő, az úttörők és a ČSM ezrekre menő fiataljai szaka­datlanul éljenzik Sztálint és Gott­waldot. Jönnek a sportolók széles és hosszú sorai, a milicia a hadsereggel karöltve, a vörössapkás ejtőernyő­sök jelképekkel és jelkocsikkal, majd újra az élmunkások büszke fejtartás­sal, teljes odaadással zengik a mun­kaverseny, a szocializmus és a Szov­jetúnió dicsőségét. Igy tart ez az ünnepi menet meg­szakítás nélkül hat órán keresztül. Fiatal és felnőtt egyaránt határtalan odaadással és szeretettel köszönti Gottwald elnökünket, Pártunk veze­tőjét, szövetségeseinknek, a népi de­mokráciák kiküldöttjeit és kitörő lelkesedéssel élteti Sztálint, a felsza­badító Szovjetúnió bölcs vezérét. Sz. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom