Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-28 / 122. szám, vasarnap

1950 U J SZO 15 A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtóbizottságának határozata A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtóbizottsága, minután megvizsgálta a világhelyzetet a munkanélküliség terén, valamint annak okait és a dolgozó tömegekre gyakorolt borzalmas következményeit, kijelenti: 1. hogy a kapitalista országokban, párhuzamosan a gazdasági depreszszió elmélyülésével, állandóan növekszik a teljesen vagy részben munkanélküliek száma és pillanatnyilag eléri a 45 milliót; 2. hogy a Marshall-terv, amelyet azért hívtak életre és arra használnak fel, hogy Amerika válságának egy részét Európába exportálják és hogy a marshallizált országok gazdaságát alárendeljék az Egyesült Államok monopolistái világuralmi terveinek nemcsak, hogy egyetlen Ígéretet sem valósított meg, amelyet ta európai országoknak tettek, hanem minden országban, ahol megjelent, tovább súlyosbította a gazdasági helyzetet és a munkanélküliséget Másrészről a Marshall-terv nem tudta megmentem magát az Egyesült Államokat sem a munkanélküliségtől. Az Egyesült Államokban a teljesen vagy részben munkanélküliek száma állandóan emelkedik, még a hivatalos statisztikák szerint is, amelyek szándékosan csekélyre becsülik a munkanélküliek számát 3. Hogy az amerikai imperializmus és a Marshall-terv által követett politika logikus következménye — amint azt a Szakszervezeti Világszövetség előrelátta — az Északatlanti Egyezmény által képviselt agreszív háborús koalíció. Ez a politika a függő országok gazdaságát háborús termelésre állította át tekintet nélkül a népek életbevágó szükségleteire. Ez a politika ezekre az országokra állandóan növekvő háborús kiadásokat ró és a termelési, valamint szociális beruházások érős csökkentése mellett az adók megnövekedését a munkanélküliség terjedését eredményezi és tovább csökenti a dolgozó nép vásárlóerejét és életszínvonalát 4. Hogy a munkanélküliség tovább növekedett az amerikai imperialisták és csatlósaik ama erőfeszítései következtében, hogy Nyugat-Európát egyesítsék, a kereskedelmet szabad á tegyék és bevezessék a valuták átválthatóságát. Ezeknek a terveknek célja biztosítani a leghatalmasabb monopóliumok, számára az európai piacok fölötti uralmat és ezeket a piacokat mégjobban elárasztani amerikai termékekkel, hogy ezáltal kiküszöböljék a legfontosabb európai iparokat, a Szovjetúnióval, a népi demokráciákkal és a népi Kínával szemben fokozzák a gazdasági és kereskedelmi megkülönböztetés politikáját Ez a politika a termelés és foglalkoztatottság csökkenéséhez vezet 5. Hogy a dolgozó nép szegénységének és a munkanélküliségnek megnövekedésével párhuzamosan a kapitalista monopóliumok és trösztök a dolgozó tömegek fokozódó kizsákmányolásával bűnös módon megnövelték profitjukat A gyarmati és függőviszonyban levő országokra vonatkozólag — ahol a tömeges munkanélküliség normális jelenség — a végrehajtóbizottság megállapítja, hogy az imperialisták sokkal vadabbul kizsákmányolják az elnyomott népeket és ezeknél jelenleg a munkanélküliség katasztrofális méreteket öltött Az imperialisták a gyarmotokon és a függő viszonyban lévő országokban bizonyos előjogokat élvező helyi csoportok révén — amelyek elárulják országuk és népük érdekeit —, biztosítani akarják a maguk részére azoknak a nyersanyagoknak olcsó forrását amelyekre szükségük van háborús előkészületeik fokozásához. Ezzel egyidejűleg a végrehajtóbieottság felhívja világszerte minden dolgozó és munkanélküli figyelmét arra a történelmi tényre, hogy a Szovjetűnióban — ahol eltörölték az embernek ember általi kizsákmányolása kapitalista rendjét — nincs többé sem gazdasági válság, sem munkanélküliség. A Szovjetűnióban az ipari- és mezőgazdasági termelés állandŕ" i emelkedik; a dolgozó nép gazdasági és kulturális jóléte megállás nélkül gyarapodik. Miközben csaknem valamennyi kapitalista országban a dolgozók életszínvonala lényegesen alatta van a háborúelőtti színvonalnak, addig a Szovjetűnióban 1949-ben — 1940-hez viszonyítva — a dolgozók reálbére 24 százalékkal magasabb volt A legutóbbi 1. a munkanélküliségről és a teljes foglalkoztatottságról; 2. a Nemzetközi Szakmai Szövetségekről; 3. az SzVSz propagandamunkájáról; 4. a finn szakszervezetek helyzetéről árleszállítás következtében a Szovjetúnió dolgozó népének reálbére még ennél is magasabbra emelkedett A népi demokráciákban — amelyek a Szovjetúnió nyomdokain haladnak —, nagy eredményeket értek el, a termelés gyorsan fejlődik és a dolgozó nép életszínvonala állandóan emelkedik. Néhány év alatt ezekben az országokban is teljesen megszűnt a munkanélküliség. Ezek a tények ékesszólóan bizonyítják a szocialista rendszer felsőbbrendűségét a kapitalizmussal szemben. Ugyanezek a tények bizonyítják, hogy a munkanélküliség katasztrófája — amely borzalmas fizikai és erkölcsi szenvedéseket hoz emberi lények millióira — nem elkerülhetetlen és hogy ez a munkanélküliség a kizsákmányoló kapitalista rendszer egyenes következménye. A végrehajtóbizottság ennek ellenére lehetségesnek tartja, hogy konkrét és fontos eredményeket lehet elérni a munkanélküliek felszívása és a foglalkoztatottak számának növelése terén, továbbá, hogy jelentősen megjavulhatnak a munkanélküliek viszonyai egy hatalmas és erőteljes harc révén, amelyet a munkanélküliek és minden dolgozó — a konkrét és azonnali követelések alapján szorosan egyesülve — vívnak. A végrehajtóbizottság ezért: Üjből megerősíti azokat a konstruktív javaslatokat melyeket a Szakszervezeti Világszövetség a Gazdasági és Szociális Tanács 9. ülése elé terjesztett; jóváhagyja képviselőinek a Tanács 9. és 10. ülésein tanúsított magatartását Tiltakozik az ellen, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács többsége elvetette a Szakszervezeti Világszövetség javaslatait Ez az elutasítás la megerősíti, hogy a dolgozók csak szervezett harccal védelmezhetik eredményesen érdekeiket. A végrehajtóbizottság a következő pontokra hívja fel az országos központok figyelmét: I. A szakszervezeti szervezeteknek haladéktalanul meg kell szervezniök és irányítaniok kell a dolgozó tömegek harcát a munkanélküliség ellen, amely a munkanélküliek azonnali követelésein alapszik. A szakszervezeti szervezetek konkrét terveket dolgozzanak kí a szociálisan hasznos közmunkákra, hogy a munkanélküliek foglalkoztatottsághoz jussanak. Terveket dolgozzanak ki az egész nép gazdasági és termelő munkájának felülvizsgálatára, a népi tömegek életszínvonalának emelésére és a termelés fejlesztésének ösztökélésére. II. Abból a célból, hogy a munkanélküliség ellen folytatott harc a legteljesebb kifejlődést érhesse el, szükséges, hogy ezt a harcot a szakszervezeti szervezetek minden ország, minden körzet és a munkanélküliek minden rétege megfelelő és haladéktalan követeléseinek alapján folytassák. Ebben a harcban a szakszervezeti szervezeteknek a Szakszervezeti Világszövetség gazdasági és szociális követelésekre irányuló programjára kell támaszkodniok és különösképpen a következő követelések kielégítését kell maguk elé célul tűzni ök; a) Garancia a teljes foglalkoztatottságra mindenki számára, beleértve az asszonyokat és a fiatalokat. b) A munkanélküli biztosítás teljes rendszerének bevezetése, amely garantálja minden teljesen vagy részben munka nélküli dolgozó számára a tisztességes életszinvonalat és az első naptól kezdve kiterjed a munkanélküliség egész időtartamán át minden dolgozóra. Minden országos központnak meg kell állapítania a bérminimumot és követelnie kell, hogy a teljes vagy részleges munkanélkülieknek kifizetett juttatások körülmények között megfeleljenek ennek a minimumnak. c) Tiltsák meg, hogy munkásokat el lehessen bocsátani a szakszervezeti szervezetek jóváhagyása nélkül. d) A munkabérek, szociális juttatások és egyéb kedvezmények vásárlóerejének növelése; a szociális és kultúrális kiadások fokozása, az adózás demokratikus megreformálása; a munka időtartamának és intenzitásánek csökkentése; a tanonc- és a szakmai képzés minden irányban kiterjedő rendszerének létesítése, fejlesztése és kiterjesztése. e) Töröljék el gazdasági és kereskedelmi téren a Szovjetúnió és a népi demokráciák ellen irányuló megkülönböztető intézkedéseket. Haladéktalanul alkalmazzák a minden országgal — kivétel nélkül — folytatott kereskedelmi kapcsolatok politikáját. III. Ezeknek a rendszabályoknak alkalmazása lehetséges minden kapitalista országban azzal a feltétellel, hogy az ország erőforrásait teljes mértékben a nép jólétére és a béketermelés kiterjesztésére fordítják, ahelyett hogy hadianyagok termelésére pazarolnák. A munkanélküliség ellen folytatott harcot szorosan egybe kell kapcsolni a békeharccal. IV. A kapitalista országokban a reakciós erők, amelyek katasztrófapolitikájuk révén terjesztik a munkanélküliséget, igyekeznek felhasználni a munkanélküliek éhes tömegeit arra hogy megosszák a dolgozó népet. Ezért elengedhetetlenül szükséges szoros és tartós kapcsolatokat létesíteni a még foglalkoztatott munkások és a munkanélküliek között, akiknek szoros egységben kell harcolniok, hogy szilárd arcvonalat hozzanak létre a kizsákmányolók és monopolisták ellen. Ennek megvalósulása szükségessé teszi a munkanélküliek megszervezését, szükségessé teszi, hogy munkanélküli-bizottságok létesüljenek minden olyan iparban, melyben szakszervezet van. E bizottságok között a kapcsolatot azáltal kell fenntartani, hogy olyan munkanélküli bizottságokat alakítsanak, amelyek öszefogják minden szakszervezetnek, minden városnak munkanélkülijeit és amelyek hozzátartoznak a helyi szakszervezeti központokhoz. Ezeknek a bizottságoknak létesítése és működése a szakszervezeti szervezetek irányítása alatt biztosítani fogja a harc konkrét eredményeit. Az egész dolgozó nép — foglalkoztatottak és munkanélküliek — kötelessége együtt küzdeni a kenyérért és az egész dolgozó lakosság jólétéért Határozat a Nemzetközi Szakmai Szövetségek értekezletéi eredményeiről A végrehajtőbizottság megállapítja hogy a Nemzetközi Szakmai Szövetségek Budapesten, 1950 . május 10—13-ig tartott értekezletének pozitív jelentősége volt a Nemzetközi Szakmai Szövetségek munkájának további megjavítása szempontjából abban a harcban, amely a nemzetközi szakszervezeti --egység megszilárdításáért a békéért, valamint a munkások társadalmi és gazdasági követeléseinek teljesítéséért folyik. A végrehajtóbizottság elhatározza, hogy: 1. jóváhagyja a határozatot melyet az értekezlet egyhangúlag elfogadott és úgy véli, elengedhetetlen a Nemzetközi Szakmai Szövetségek tevékenységének fokozása abból a célból, hogy olyan országok szakszervezeteit csatlakozásra bírják, amelyeknek országos központja nem tagja a Szakszervezeti Világszövetségnek; 2. megbízza a Szakszervezeti Világszövetség titkárságát, hogy a Nemzetközi Szakmai Szövetségeknek állandó támogatást nyújtson munkájukban és idejében tájékoztassa őket a Szakszervezeti Világszövetség lépéseiről; 3. javasolja az Elnökségneg, hogy vegye tudomásul a különféle Nemzetközi Szakmai Szövetségek tevékenységére vonatkozó jelentéseket annak érdekében, hogy támogathassa az SZVSZ tapasztalatainak felhasználását a munkásság életérdekeinek vélemében és abban a küzdelemben, amely a békéért és a szakszervezeti egység megszilárdításáért folyik; 4. javasolja a Szakszervezeti Világ, szövetséghez tartozó országos közpon. toknak, tegyenek lépéseket a Nemzetközi Szakmai Szövetségekhez még nem csatlakozott szakszervezetek csaí lakozásának' meggyorsítására; 5. a végrehajtóbizottság javasolja a Szakszervezeti Világszövetség títkárságának, hogy a Nemzetközi Szakmai Szövetségeknek a gyarmati és függő országokban kifejtett munkája támogatásának megszervezése céljából használja fel a Szakszervezeti Világszövetség ázsiai és latinamerikai Öszszekötő Hivatalát; 6. időszerűnek tartja, hogy valamennyi Nemzetközi Szakmai Szövetség képviselője tagja legyen a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó, bizottságának. Ezt a javaslatot jóváhagyás végett a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa elé terjesztik. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtóbizottsága azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a Nemzetközi Szakmai Szövetségek — munkájukba belevonva a dolgozók széles tömegeit — sikeresen végrehajtják azokat a feladatokat, melyeket a Szakszervezeti Világszövetség kitűzött eléjük, még élénkebb tevekemységet fejthetnek ki annak érdekében, hogy tömörítsék a munkásokat a szakszervezeti egység megszilárdításáért, a dolgozók gazdasági és társadalmi jogaiért, a demokratikus szabadságjogokért, a szilárd és tartós világbékéért vívott harcban. Határozat az SZVSZ propagandamunkájáról I. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtóbizottsága megállapítja, hogy az elmúlt időszakban az SZVSZ titkársága fokozta propagandamunkáját: megszervezte az SZVSZ lapjának hétnyelvű közzétételét, tájékoztató közleményeket adott ki öt nyelven s az SZVSZ és szakmai tagozatai tevékeny, ségéről nyolc ország rádiójában tett közzé híreket; ezenkívül pedig közre kell működnie röpiratok és tájékoztató közlemények kiadásában. Az országos központok is fokozták felvilágosító munkájukat az SZVSZ te. vékenységéről. II. Az SZVSZ végrehajtóbizottsága a fentieket figyelemtievéve, úgy véli, hogy e munka ezidőszerint nem felel meg azoknak a felad.-itoknak, amelyek a szakszervezeti szövetségekre hárulnak a békeharcban és a dolgozók élet. körülményei, társadalmi és gazdasági helyzetének megjavítása felé. Az angol-amerikai imperialisták és csatlósaik gyors ütemben új támadó háborút készítenek elő s még jobban elnyomják a dolgozókat és szakszervezeteiket. Valamennyi kapitalista és gyarmati országban fokozódott az SZVSZ és >rszágos központjai ellen vívott elk -.eredeti harc. Az USAkormány parancsára az imperialista ügynökök megalakították a sztrájktörő internacionálét, Az Egyesült Államok és Nagji-Britannia és más országok 'milliomosai nyíltan felhasználják a sztrájktörő internacionálé reakciós ve. zetőit a munkásosztály egységének felbomlasztására, soraik megbontására. III. Ilyen körülmények között a Szövetség és a hozzátartozó szakszervezetek kötelessége, hogy tervszerű felvilágosító munkát kezdjenek a legszé. i lesebb dolgozó tömegek körében az egység megszilárdítása, a munkásmozgalom sztrájktörőinek leleplezése érdekében, valamint azért, hogy a dolgozókat az SZVSZ köré tömörítsék a békéért, a demokráciáért és a munkás, osztály létszükségletei megvalósításáért vívott harcban. A végrehajtóbizottság az SZVSZ és vezető szervei propagandamunkájának alapelvét a következőkben látja. a) Az SZVSZ-nek az egyre növekvő gazdasági válságtól, szegénységtől és munkanélküliségtől, a fegyverkezési versenytől és az imperialista háborús előkészületektől szenvedő dolgozó nép érdekei védelmében folytatott tevékenységének széleskörű ismertetése. b) Az SZVSZ társadalmi és gazdasági programmjának népszerűsítése és a legszélesebb dolgozó tömegeknek az SZVSZ köré tömörítése. c) A háborús uszítók és ügynökeik, a szakszervezeti szakadárok, a sztrájktörő internacionálé vezetőinek és azok védelmezőinek leleplezése. d) Rendszeres propaganda a munkásosztály egységéért és nemzetközi szolidaritásáért, valamint a tanulságok levonása, a különféle országok szakszervezeti központjainak az egységért, a dolgozók létérdekeinek védelméért, a békéért és a demokratikus szabadságért folytatott haxából. e) Az SZVSZ aktivistáinak tík-lctcs felvilágosítása és a békemozgalom támogatása. Rá kell mutatni arra, nogy a dolgozók létérdekeiért vívott harc elválaszthatatlan a béke és demokratikus szabadság védelméből. 4.) Az SZVSZ végrehajtóbizott«áca megállapítja, hogy az Országos Szakszervezeti Központok még nem fejtenek ki elég propagandatevékenységet és javasolja, a hiány kiküszöbölése érdekében indítsanak széleskörű propagandatevékenységet a központi és helyi szakszervezetekben, a demokratikus sajtóban és rádióban, valamint a tömeggyűléseken és fokozottabb mértékben terjesszék ar SZVSZ közleményeit. A végrehajtóbizottság javasolja, hogy az országos központok képezzenek ki sajtótudósítókat az SZVSZ-el fennálló kapcsolatok kiépítése érdekében s terjesszék a Szövetség közleményeit és tájékoztatóit az egyes országok szakszervezeti tevékenységéről. A SZVSZ végrehajtóbizottsága megbízza a titkárságot: a) Tegye meg a szükséges intézkedéseket az SZVSZ közleményei minőségi megjavítása és terjesztési módszereinek tökéletésítése érdekében, különös tekintettel azokra az országokra, ahol a vezetők szakítottak az SZVSZ-el. b) Fokozza az SZVSZ közleményeinek kiadását az ázsiai országok népei nyelvén és terjessze az SZVSZ anyagát Ázsiában, Afrikában és LatinAmerikában s ezenkívül segítse az ezekben az országokban működő szakszervezetek ezirányú tevékenységét. c) Fokozottabban vonják be az SZVSZ közleményeinek és tájékoztatóinak munkájába azokat, akik tevékenyen résztvesznek a különböző országok munkásmozgalmaiban. Szerkesszék ezeket a közleményeket úgy, hogy azokból visszatükröződjék a szakszervezetek élete és azoknak a békéért és a dolgozók létérdekeiért vívott harcának tapasztalatai. d) Az SZVSZ fennállásának ötödik évfordulója alkalmából adjon ki rövid jelentést a Szövetség tevékenységéről, adjon ki sorozatot az SZVSZnek, a Nemzetközi Szakmai Szövetségeknek és az Országos Szakszervezeti Központoknak a munkásosztály egysé géért, a békéért, a dolgozók életkörülményeinek megjavításáért, a demokratikus jogokért és szabadságért folytatott harcáról. HATAROZAT A FINNORSZÁGI SZAKSZERVEZETEK HELYZETÉRŐL. A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtóbizottsága sajnálattal állapítja meg a Finn Szakszervezeti Szövetség képviselőjének távolmaradását a végrehajtőbizottság üléséről. A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtóbizottsága megjegyzi, hogy a Finn Szakszervezeti Szövetség képviselőjének távolmaradása a végrehajtóbizottság üléséről egyáltalán nem járul hozzá a nemzetközi szakszervezeti egység megszilárdításához, ami pedig alapvető feltétele annak, hogy mind a nemzetközi, mind a finn proletariátus harca a munkások helyzetének javításáért, a békéért és a demokratikus szabadságjogokért sikerre vezessen. A végrehajtóbizottság ezért célszerűnek véli, hogy a Finn Szakszerveze. ti Szövetséghez forduljon azzal a javaslattal, hogy a Szakszervezeti Világszövetség képviselőivel vitassa meg a finn szakszervezetek aktívabb részvételének kérdéseit és ebből a óéiból a végrehajtóbizottság két tagját küldi Finnországba.