Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-18 / 113. szám, csütörtök

1950 május 18 -UJSZ0 L Köztársasági elnökünk ismét vendégül látja a példás bányásztanoncokat A lány-i akció eredménye: 6648 bányásztaim - Úiabh törvényjavaslatokat hagytak iává a Rormány 91. ülésén A kormány keddi 91. ülésén Erban munka- és népjólétügyi miniszter beszamou arról, hogy Klement Gottwald köztársasági elnök ismét meg­hívta Lányba a bányásztanoncokat és a bányásziskolába jelentkezett ta­nulókat. Mint ismeretes, mult év júliusában a bányásztanoncok köztársa­sági elnökünk vendégei voltak Lányban. Gottwald elvtárs elbeszélgetett a banyaszif]akkal, foglalkozásuk szü kségleteiről, megmagyarázta nekik el­határozásuk országos jelentőségét és rámutatott arra, hogy a múlttal el­lentétben mennyire becsüli népi demokratikus köztársaságunk a bányász­foglalkozást. Beszédét azzal az ígérettel zárta, hogy egy év elteltével ha­sonló látogatásra hívja meg a bányásztanoncokat, amennyiben létszámuk a négyszeresére emelkedik. A bányásztanoncok azzal a kötelezettségválla­lással feleltek lelkesen Gottwald elvtársnak, hogy gondoskodnak a gaz­daságunk szempontjából oly fon(o s feladat teljesítéséről így keletkezett a lányi akció, amelynek eddigi eredménye: 1949 jú­lius 10-től 1950 április 30-ig összesen 6648 ifjú jelentkezett. Közülük 1914 már tanoncként dolgozik. A többiek az iskolaév elteltével lépnek munká­ba. Az elért eredmények alapján köz­társasági elnökünk elhatározta, hogy ígéretéhez híven meghívja a lányi kastélyba a bányásztanoncokat és mindazokat, akik már jelentkeztek vagy július végéig jelentkeznek. A lá­togatás idejét a mult évi találkozás évfordulójára, 1950 július 9-ére tűz­ték ki és összekötik a fiúk kétnapos prágai látogatásával, ahol tisztele­tükre kultúr- és sportműsort rendez­nek. Erban miniszter egyidejűleg tájé­koztatta a kormányt, hogy a bányá­szatba újonnan jelentkező ifjak ré­szére további modern tanoncotthono­kaít építenek. Ezenfelül egyenruhá­kat, munkaruhákat, fehérneműt és lábbeliket kapnak, továbbá a munka­és népjólétügyi minisztérium üdülte­tési akciója keretében egy hónapos üdültetésben részesülnek. A kormány tudomásul vette Erban miniszter be­jelentését és elhatározta, hogy a lá­nyi akció teljesítése után teljes len­dülettel továbbfolytatja a tanoncok toborzását. A városok és községek fejlesztéséről Dr. J. Dolansky miniszter, az Ál­lami Tervhivatal elnökének javasla­tára a kormány jóváhagyta a köz­ségek területi tervezésére vontakozó rendeleteit. A múltban a lakosság le­telepítése hazánkban véletlenszerűen folyt és a városok és falvak a cél­szerűség és gazdaságosság tekintet­bevétele nélkül nőttek. A kapitalista társadalom nem volt képes ezt a fej­lődést irányítani és így a városok és i falvak kialakulásában éles ellentétek jöttek létre, amelyeket fokozatosan ki kell küszöbölni. Szocialista építő­munkánk és az ötéves terv teljesíté­se megköveteli, hogy a községek ki­építésének tervezésében új utakra lépjünk. Az új elrendeződés alapját a községek fejlesztésénél területi tervezésére hozott törvény képezi. A községek kiépítését a népi demokra­tikus államban tervszerűen kell vé­gezni, miközben tekintettel kell lenni a megoldás gazdaságosságára, azon­ban azt is figyelembe kell venni, hogy milyen szükségletek állhatnak elő a jövőben. Tekintettel a mező­gazdasági termelés fokozatosan vál­tozó formáira, a területi terveknek számolniok kell a falvak átépítése­vei, hogy a város és a falu életfelté­teleit fokozatosan közelebb hozzák, hogy eltűnjenek a város és a vidék köztli különbségek. Az egységes gaz­dasági terv részét képező területi terv felöleli a község egész területé­nek, esetleg néhány község újjáépí­tésének tervezetét. A tervek kidol­gozásában részt vesz a falu dolgozó népe, úgyhogy minden egyes polgár tudatosítja községe területe újjáépí­tésének lehetőségeit és szemléltetőn maguk előtt láthatják a terv végcél­ját, amelynek megvalósítása tökéle­tesíti és megjavítja életkörülményei­ket. Ez a rendelet biztosítja közsé­geink rendezett és céltudatos kiépí­tését, ami múlhatatlanul szükséges gazdaságunk növekvő szükségleted és dolgozóink kellemesebb és szebb éle­te szempontjából. Dr. E. Šlechta műszakügyi minisz­ter javaslatára a kormány jóváhagy­ta az egyes helységekkel való gazdál­kodás tervezetét. Ez a törvény sza­bályozni fogja azon helyiségekkel va­ló gazdálkodást, amelyek nem lakás­célokat szolgálnak, tehát főleg iro­dai, műhely, raktárhelyiségek stb. A megszállás felszámolásával jelentős helyiség-ihiiiány mutatkozott, amely­nek kiküszöböléséhez • teljesen terv­szerűtlenül ifc'Htak hozzá. Gazdasá­gunk és közigazgatásunr fokozatos átalakításával az ilyen helyiségek szükségletének helyzete megváltozik. Célszerűség szempontjából szüksé­ges, hogy ezen a téren is tervszerűen járjanak el. A tervet az illetékes he­lyi Nemzeti Bizottság állapítja meg, amely legjobban ismeri a helyi vi­szonyokat. A felesleges helyiségeket lakóhelyiségekké nyilvánítják, ha megfelelnek ennék a célnak. Az aratási munkálatok biztosításáról Erban munka- és népjólétügyi mi­niszter javaslatára a kormány meg­tárgyalt néhány intézkedést az 1950. év aratási munkálatainak biztosítá­sára. Tekintettel arra, hogy mezőgaz­daságunknak ez évben is meg kell adni az idénymunkák idején szüksé­ges segítséget, rövidlejáratú önkéntes mezőgazdasági brigádokat szervez­nek az országos tömegszervezetek, főleg a Nemzeti Arcvonal szerveze­teinek, a ROH, a ČSM, Szokol, a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége közreműködésével. A bri­gádmunkák céljából a közalkalma­zottak 30 százalékának 4 hétig ter­jedő időtartamra rendkívüli hivatali felmentést nyújtanak. Ezt az időtar­tamot kivételes esetekben a brigád­munka befejezése céljából további két héttel meghosszabbíthatják. Ha­sonló intézkedés történt a pénzügy, az irodalom, az elosztás, az ipnren­gedélyes foglalkozások és az ipar ágazatában dolgozóknál. Tanítók, ta­nárok és 14 éven felüli diákok az is­kolai szünidő idején fognak segéd­kezni a mezőgazdaságban, főleg e komló gyűjtése körül. Intézkedés tör­tént a brigádmunkások élelemmel ás gyógyszerrel való ellátásáról és meg­felelő elszállásolásáról is. A brigádo­sok díjazásában egységes irányelvek érvényesülnek. A csehszlovák békedíjak A Béke Hívei prága ; csehszlovák bi­zottsága a csehszlovák békedíjakról a következő szabályzatot adta kí: A Bé­ke Védői párizsi világkongresszusa 1949-es határozata szellemében minden évben kiosztja a Béke Hívei csehszlo­vák bizottsága a csehszlovák békedí­jakat 300.000 korona összegben. Az összeg szétosztásáról a Béke Hívei csehszlovák bizottsága határoz. Az egyes díjak nem haladhatják meg a 100.000 koronát és nem lehetnek 50.000 koronánál kisebbek. A csehszlovák békedíjakkal a legjobb műveket, telje­sítményeket és törekvéseket jutalmaz, zák az irodalom, művészet, tudomány és politikai publicisztika terén, amelyek a leghatékonyabban járultak hozzá vagy járulhatnak hozzá a béke védel­méhez. Ezeket a díjakat azokért a mü­vekért oszthatják ki, amelyeket újonnan alkottak vagy először hoz­tak nyilvánosságra, olyan teljesít­ményekért, amelyeket már megvaló­sítottak és olyan törekvésekért, ame­lyek a második világháború után nyilvánultak meg. A müvek értéke­lése a mű kiválóságai szerint a kö­vetkező vezérelvek alapján történik: Elősegíteni a szocializmus építését, mint a tartós béke alapját, megszi­lárdítani a barátságot a Szovjet­únióval, a nemzetek felszabadítójávái és a tartós demokratikus béke fő­védőbástyájával. Éberségre serkente­ni és a világbéke megvédésére és megszilárdítására mozgósítani. Le kell leplezni az új imperialista hábo­rús előkészületeket és harcolni kell a fasizmus összes maradékai és for­mái ellen. Meg kell szilárdítani a dolgozók nemzetközi szolidaritását az imperializmus ellen, a demokrá­ciáért és tartós békéért folytatott harcban. A csehszlovák béke al kitünte­tett müvek a Béke Hívei csehszlovák bizottsága határozata alapján beke­rülhetnek a béke nemzetközi díjver­secyébe, amelyet a Béke Hívei Világ­bizottsága írt ki. Egy román békebizottság a Grivica-acélművekben — HARCBAN A BÉKÉÉRT Délután két óra van. Garba János a »Grivica« acélmüvek munkásainak egy csoportja előtt áü. A hengerlö­ből idehallatszik a zúgás, időnkint csaknem elnyomja az előadó szavait: sNéhány nap múlva lesz hat éve, hogy tíz munkástársunk egy bomba­támadás áldozatául esett ebben az üzemben. A »Megvédjük a békét« mozgalom békebizottságának javas­latára azért gyűltünk most egybe, hogy visszaemlékezzünk a szörnyű láborús évekre és megvizsgáljuk: mit kell tennünk, hogy hasonló évek ne szakadjanak többé ránk. Mindany­íyian ismertük a tíz áldozatot. Mun­kások voltak, mint mi, akik kizsák­nányolásmentes, békés életet akar­;ak. A bombák a gyárban öiték meg 5ket, a gépek mellett, melyek nem ; 0ltak az övéik. Emlékeztek még, ílvtársak? A romok alól kapartuk ci holttesteiket, ökölbeszorítottuk tezünket és elkeseredetten gondol­unk a bosszúállásra. A felszabadu­ás után felépítettünk egy új, na­•yobb és szebb gyárat. Most ez a niénk és ezért küzdünk, hogy egyre rirágzóbb legyen. A bankárok és ha­álgyárosok ped g mcst új pusztulás­>a akarják kergetni az emberiséget, íogy feneketlen erszényüket még óbban megtömhessék. De mi meg­védjük a magunk és gyermekeink életét. Nekünk — a békéért kiizdök­lek napról-napra nagyobb az •rönk! A harc élén a hős szovjet nép lll és mi szilárdan követjük őket a helyes úton. Elvtársak, a háborúban Ipusztult tíz munkatársunkra gon­'olva vonjuk szorosabbra sorainkat, zélesítsük a békéért küzdők táborát, rösítsük a harcot !< A békét meg kell védeni A teremben íévő csoportból többen lozzászóltak. A hangjuk erős és ha­ározott volt. »Én, elvtársak, tudom, hogy a bé­rét azzal védjük, ha mind jobban és óbban dolgo&unk. De meg kell mon­danom, hogy az én kemencémnél nem a legjobban megy a munka, mert nincs elég képzett segítségem. Ez azt jelenti, hogy nem termelek elég vasat az építkezések, a csator­názások, a »Sz>kra Ház* számára. Ezért elhatároztam, hogy Voicu De­metert a legrövidebb idő alatt segéd­olvasztárrá képezem ki, hogy együtt minél többet termeljünk.* Paun Anna, az egyik áldozat özve­gye ls beszélt: »A férjemet egy bomba ölte meg. Sírtam, elvtársak, akkor éjjel-nappal sírtam. De ma. amikor a kutyák új­ból ágaskodnak, hogy belénkmarja­nak, megöljenek — nincsenek köny­nyeim. Nem könnyekkel — harccal, munkával védjük a békét. Tépjük ki az imperialista vadak agyarait, hogy ne használhassák azokat a népek el­len!« A röpgyülésen megválasztották az üzem békevédelmi harci bizottságát A bizottság ezután értekezletet tar­tott. Ott volt Mihailescu János ka­zánmester, Cojocaru Jani hengerlő, Sass Béla és a többiek. Munkatervet dolgoztak ki. » A mi harcunkat — mondta Mi­hailescu mester — jól kidolgozott terv szerint kell végezni. A mi bi­zottságunknak, üzemünk minden dol­gozóját mozgósítani kell a békéért való küzdelemre, különösen azoka*, akik eddig mindentől távol tartották magukat. Minden eszközt fel kell hasznáínunk: faliújságokat, jelszava­kat, megbeszéléseket, gyűléseket, hogy leleplezzük az imperialisták gyilkos terveit és harcra hívjunk ellenük minden becsületes embert. A termelésben is példát kell mutat­nunk s részt kell vernünk minden dolgozó mozgósításában az állami terv teljesítéséért.* Elkészült a munkaterv: Mihailescu mester a faliújságba ír cikkei az üzem dolgozóinak felada­táról a békeharcban. Garba János agitátor, a bombázások idején meg­ölt tíz munkás halálának hatodik évfordulóján gyűlést tart. A bizott­ság egyik tagja gondoskodik a mű­helyek békejelszavakkal való feldí­szítéséről. Sass- Béla beszélget a se­lejtet gyártó dolgozókkal és megma­gyarázza nekik, hogy üyen munká­val nem szolgálják a béke ügyét. A bizottság minden tagja beszélget azokkal, akik eddig semilyen társa­dalmi megmozdulásban nem vettek részt, hogy a béke harcosainak sorá­ba beállítsák őket is. A bizottság félhívja a dolgozókat, hogy együtte­sen nézzék meg a Népek ítélete című filmet és utána nyilvános ankétot rendeznek. A terv a megvalósulás útján A falújságban megjelent Mihailes­cu mester cikke. A műhelyek falaira hatalmas, lelkesítő jelszavak kerül­nek. v Él jen Sztálin elvtárs, békehar­cunk vezetője!* — xNem elég a bé­két akarni, meg is kell azt védem!* Ebédidő alatt a dolgozók érdeklő­déssel beszélgetnek a népek béke­harcáról szóló legfrissebb hírekről. A békevédelmi harci bizottság tagjai az agitátorokkal együtt magyaráz­zák a napi eseményeket.« így beszél­nek: »Meg lehet akadályozni az im­perialistákat gyilkos terveik végre­hajtásában. Csak elszántaknak, ha­tározottaknak kell lennünk. De van­nak, akik nem látják ezt. PéldáuJ Ganga vagy Lica, akik a mi munkás­társaink. Ok is békét, boldog életet akarnak, de nem küzdenek mindig elég határozottan érte. Egyszer el­késnek, máskor rossz munkát végez­nek, Ezért azt javaslom, hogy indít­sunk harcot az osztályunkon a késé­sek és a selejt felszámolásáért.« Gaíciu Miklós kötelezettséget vál­lalt, hogy a gyárban eddig még nem termelt, kiváló minőségű vasat fog előállítani. Amikor a békeíveket aláírták, azt mondták a munkások: hadd hallják meg békét követelő hangunkat az egész földkerekségen. És a békevé­delmi bizottság harca folyiJ- tovább, R Mataizosz megszüntetését és általános amnesztiát követelő görög bizottság FELHÍVÁSA „Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, valamennyi ország kormányához, a Béke Hívei Világkongresszusának Állandó Bizottságához, a Sakszervezeti Világszövetséghez, a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetséghez, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséghez, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségéhez, az egész világ közvéleményéhez!" Görögország szakszervezeteinek, tár­sadalmi és egyéb szervezeteinek kép­viselői kifejezésre juttatva népünk egyhangú kívánsSgát, e felhívás útján fordulnak Hozzátok és kérik, — támo. gassátok népünket ama törekvésében, hogy kiútat találjon jelenlegi tragikus helyzetéből és újra megkezdhesse békés, normális életét. E cél elérésé­hez az első lépés: Makronízosz felszá­molása, általános amnesztia biztosítása és minden politikai fogoly szabadonbo­csátása. E felhívásban nem kívánjuk újból leírni a szörnyű dráma részleteit, ame­lyet a foglyok átélnek. Kötetekre men. ne, ha írni akarnánk azokról a százak, ról, akik a szörnyű kínzások következ. tében eszüket vesztették, az ezrekről, akik megrokkantak és nyomorékokká lettek — és akiket lassú halállal emész. tenek el a makronizoszi és más gyüj­tőtáborokban; a tízezernyi áldozatokról — magasrangú tisztekről, politikai pár­tok és szakszervezetek vezetőiről, tu. dósokról, gyerekekről és aggokról, szoptató anyákról, akik szörnyű kín­zásokat szenvednek ebben a pokolban és mégis hívek maradnak eszményeik, hez: a szabadsághoz, a demokráciához és a békéhez. Felhívásunkat olvasva, gondoljatok egy percre a Görögországban most le. lejátszódó aischylosi* tragédiára. Hall. játok meg e szenvedő ezrek hangját, akik olyan világról álmodoztak és olyan világért harcoltak, ahol nem lesznek Auschwitzok, Buchenwaldok, • Aischylos (időszámításunk előtt 525—456) — ógörög drámaíró, aki szá­mos tragédiát írt. Dachauk és Majdanekek és akikeit ez. ért most minden módon üldöznek. A halállal nap-nap után szembenéző áldozatok és hősök tízezreinek család­tagjaik százezreinek, az egész görög népnek e drámája előtt szűnjön meg minden politikai ellentét Az emberi méltóság és az emberi jogok e cinikus lábbaltiprásával szemben egyetlen kö. vetkezetes demokrata sem lenét kö­zömbös. A következetesen demokra­tikus közvéleménynek és az emberi jogok tiszteletbentartásának az legyen a mértéke, milyen álláspontot foglal el a görög nép tragédiájával szemben. Népünk a legnehezebb körülmények közt harcol hazájában a békéért ém a legutolsó választásokon elítélte a Makronizosz.rendszer és a terror véres uralmát és általános, feltétlen amnesz­tiát követelt. Segítsétek népünket ebben a harc­ban — szent kötelessége ez minden szabad és becsületes embernek. A gö­rög nép hathatós segítséget vár bará­taitól. Követeljétek Makronízosz feloszlatá­sát, a görög politikai foglyok szabadon, bocsátását és általános amnesztiát. Követeljétek, hogy nemzetközi bi­zottságot küldjenek Görögországba, amely a helyszínen (Makronizoszon, a korfui börtönben, Akronaphliában, Jura és más gyüjtőtáborokban) állapíthatja meg a bebörtönzött hazafiakkal szem­ben elkövetett gaztetteket. Minden nap sietteti e hősök halálát. Ha mindannyian külön-külön és együt. tesen teljesítjük a görög nép iránti kötelességünket, az igaz ügy és az emberiség iránti kötelességünket, ak­kor elérjük szent célunkat. egyre erősödik r Grivica acélmüvek­ben is. Tagjai mind élenjárnak a ter­melésben. Jani Coiocaru első a ver­senyben osztályán Mihailescu mes­ter, a bizottság elnöke, mozgósította osztálya dolgozói* olyan acélkések gyártására, metyek segítségével ha­talmas összegeket takarított meg a gyárnak. És valamennyien elsősor­ban harcos agitációval segítik a Pár­tot a békeharcban. (A Scanteia cikkn nyomán\

Next

/
Oldalképek
Tartalom