Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-18 / 113. szám, csütörtök

1950 május 18 -UJSZ0 L Köztársasági elnökünk ismét vendégül látja a példás bányásztanoncokat A lány-i akció eredménye: 6648 bányásztaim - Úiabh törvényjavaslatokat hagytak iává a Rormány 91. ülésén A kormány keddi 91. ülésén Erban munka- és népjólétügyi miniszter beszamou arról, hogy Klement Gottwald köztársasági elnök ismét meghívta Lányba a bányásztanoncokat és a bányásziskolába jelentkezett tanulókat. Mint ismeretes, mult év júliusában a bányásztanoncok köztársasági elnökünk vendégei voltak Lányban. Gottwald elvtárs elbeszélgetett a banyaszif]akkal, foglalkozásuk szü kségleteiről, megmagyarázta nekik elhatározásuk országos jelentőségét és rámutatott arra, hogy a múlttal ellentétben mennyire becsüli népi demokratikus köztársaságunk a bányászfoglalkozást. Beszédét azzal az ígérettel zárta, hogy egy év elteltével hasonló látogatásra hívja meg a bányásztanoncokat, amennyiben létszámuk a négyszeresére emelkedik. A bányásztanoncok azzal a kötelezettségvállalással feleltek lelkesen Gottwald elvtársnak, hogy gondoskodnak a gazdaságunk szempontjából oly fon(o

s feladat teljesítéséről így keletkezett a lányi akció, amelynek eddigi eredménye: 1949 július 10-től 1950 április 30-ig összesen 6648 ifjú jelentkezett. Közülük 1914 már tanoncként dolgozik. A többiek az iskolaév elteltével lépnek munkába. Az elért eredmények alapján köztársasági elnökünk elhatározta, hogy ígéretéhez híven meghívja a lányi kastélyba a bányásztanoncokat és mindazokat, akik már jelentkeztek vagy július végéig jelentkeznek. A látogatás idejét a mult évi találkozás évfordulójára, 1950 július 9-ére tűzték ki és összekötik a fiúk kétnapos prágai látogatásával, ahol tiszteletükre kultúr- és sportműsort rendeznek. Erban miniszter egyidejűleg tájékoztatta a kormányt, hogy a bányászatba újonnan jelentkező ifjak részére további modern tanoncotthonokaít építenek. Ezenfelül egyenruhákat, munkaruhákat, fehérneműt és lábbeliket kapnak, továbbá a munkaés népjólétügyi minisztérium üdültetési akciója keretében egy hónapos üdültetésben részesülnek. A kormány tudomásul vette Erban miniszter bejelentését és elhatározta, hogy a lányi akció teljesítése után teljes lendülettel továbbfolytatja a tanoncok toborzását. A városok és községek fejlesztéséről Dr. J. Dolansky miniszter, az Állami Tervhivatal elnökének javaslatára a kormány jóváhagyta a községek területi tervezésére vontakozó rendeleteit. A múltban a lakosság letelepítése hazánkban véletlenszerűen folyt és a városok és falvak a célszerűség és gazdaságosság tekintetbevétele nélkül nőttek. A kapitalista társadalom nem volt képes ezt a fejlődést irányítani és így a városok és i falvak kialakulásában éles ellentétek jöttek létre, amelyeket fokozatosan ki kell küszöbölni. Szocialista építőmunkánk és az ötéves terv teljesítése megköveteli, hogy a községek kiépítésének tervezésében új utakra lépjünk. Az új elrendeződés alapját a községek fejlesztésénél területi tervezésére hozott törvény képezi. A községek kiépítését a népi demokratikus államban tervszerűen kell végezni, miközben tekintettel kell lenni a megoldás gazdaságosságára, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy milyen szükségletek állhatnak elő a jövőben. Tekintettel a mezőgazdasági termelés fokozatosan változó formáira, a területi terveknek számolniok kell a falvak átépítésevei, hogy a város és a falu életfeltételeit fokozatosan közelebb hozzák, hogy eltűnjenek a város és a vidék köztli különbségek. Az egységes gazdasági terv részét képező területi terv felöleli a község egész területének, esetleg néhány község újjáépítésének tervezetét. A tervek kidolgozásában részt vesz a falu dolgozó népe, úgyhogy minden egyes polgár tudatosítja községe területe újjáépítésének lehetőségeit és szemléltetőn maguk előtt láthatják a terv végcélját, amelynek megvalósítása tökéletesíti és megjavítja életkörülményeiket. Ez a rendelet biztosítja községeink rendezett és céltudatos kiépítését, ami múlhatatlanul szükséges gazdaságunk növekvő szükségleted és dolgozóink kellemesebb és szebb élete szempontjából. Dr. E. Šlechta műszakügyi miniszter javaslatára a kormány jóváhagyta az egyes helységekkel való gazdálkodás tervezetét. Ez a törvény szabályozni fogja azon helyiségekkel való gazdálkodást, amelyek nem lakáscélokat szolgálnak, tehát főleg irodai, műhely, raktárhelyiségek stb. A megszállás felszámolásával jelentős helyiség-ihiiiány mutatkozott, amelynek kiküszöböléséhez • teljesen tervszerűtlenül ifc'Htak hozzá. Gazdaságunk és közigazgatásunr fokozatos átalakításával az ilyen helyiségek szükségletének helyzete megváltozik. Célszerűség szempontjából szükséges, hogy ezen a téren is tervszerűen járjanak el. A tervet az illetékes helyi Nemzeti Bizottság állapítja meg, amely legjobban ismeri a helyi viszonyokat. A felesleges helyiségeket lakóhelyiségekké nyilvánítják, ha megfelelnek ennék a célnak. Az aratási munkálatok biztosításáról Erban munka- és népjólétügyi miniszter javaslatára a kormány megtárgyalt néhány intézkedést az 1950. év aratási munkálatainak biztosítására. Tekintettel arra, hogy mezőgazdaságunknak ez évben is meg kell adni az idénymunkák idején szükséges segítséget, rövidlejáratú önkéntes mezőgazdasági brigádokat szerveznek az országos tömegszervezetek, főleg a Nemzeti Arcvonal szervezeteinek, a ROH, a ČSM, Szokol, a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége közreműködésével. A brigádmunkák céljából a közalkalmazottak 30 százalékának 4 hétig terjedő időtartamra rendkívüli hivatali felmentést nyújtanak. Ezt az időtartamot kivételes esetekben a brigádmunka befejezése céljából további két héttel meghosszabbíthatják. Hasonló intézkedés történt a pénzügy, az irodalom, az elosztás, az ipnrengedélyes foglalkozások és az ipar ágazatában dolgozóknál. Tanítók, tanárok és 14 éven felüli diákok az iskolai szünidő idején fognak segédkezni a mezőgazdaságban, főleg e komló gyűjtése körül. Intézkedés történt a brigádmunkások élelemmel ás gyógyszerrel való ellátásáról és megfelelő elszállásolásáról is. A brigádosok díjazásában egységes irányelvek érvényesülnek. A csehszlovák békedíjak A Béke Hívei prága

; csehszlovák bizottsága a csehszlovák békedíjakról a következő szabályzatot adta kí: A Béke Védői párizsi világkongresszusa 1949-es határozata szellemében minden évben kiosztja a Béke Hívei csehszlovák bizottsága a csehszlovák békedíjakat 300.000 korona összegben. Az összeg szétosztásáról a Béke Hívei csehszlovák bizottsága határoz. Az egyes díjak nem haladhatják meg a 100.000 koronát és nem lehetnek 50.000 koronánál kisebbek. A csehszlovák békedíjakkal a legjobb műveket, teljesítményeket és törekvéseket jutalmaz, zák az irodalom, művészet, tudomány és politikai publicisztika terén, amelyek a leghatékonyabban járultak hozzá vagy járulhatnak hozzá a béke védelméhez. Ezeket a díjakat azokért a müvekért oszthatják ki, amelyeket újonnan alkottak vagy először hoztak nyilvánosságra, olyan teljesítményekért, amelyeket már megvalósítottak és olyan törekvésekért, amelyek a második világháború után nyilvánultak meg. A müvek értékelése a mű kiválóságai szerint a következő vezérelvek alapján történik: Elősegíteni a szocializmus építését, mint a tartós béke alapját, megszilárdítani a barátságot a Szovjetúnióval, a nemzetek felszabadítójávái és a tartós demokratikus béke fővédőbástyájával. Éberségre serkenteni és a világbéke megvédésére és megszilárdítására mozgósítani. Le kell leplezni az új imperialista háborús előkészületeket és harcolni kell a fasizmus összes maradékai és formái ellen. Meg kell szilárdítani a dolgozók nemzetközi szolidaritását az imperializmus ellen, a demokráciáért és tartós békéért folytatott harcban. A csehszlovák béke al kitüntetett müvek a Béke Hívei csehszlovák bizottsága határozata alapján bekerülhetnek a béke nemzetközi díjversecyébe, amelyet a Béke Hívei Világbizottsága írt ki. Egy román békebizottság a Grivica-acélművekben — HARCBAN A BÉKÉÉRT Délután két óra van. Garba János a »Grivica« acélmüvek munkásainak egy csoportja előtt áü. A hengerlöből idehallatszik a zúgás, időnkint csaknem elnyomja az előadó szavait: sNéhány nap múlva lesz hat éve, hogy tíz munkástársunk egy bombatámadás áldozatául esett ebben az üzemben. A »Megvédjük a békét« mozgalom békebizottságának javaslatára azért gyűltünk most egybe, hogy visszaemlékezzünk a szörnyű láborús évekre és megvizsgáljuk: mit kell tennünk, hogy hasonló évek ne szakadjanak többé ránk. Mindanyíyian ismertük a tíz áldozatot. Munkások voltak, mint mi, akik kizsáknányolásmentes, békés életet akar;ak. A bombák a gyárban öiték meg 5ket, a gépek mellett, melyek nem ;

0ltak az övéik. Emlékeztek még, ílvtársak? A romok alól kapartuk ci holttesteiket, ökölbeszorítottuk tezünket és elkeseredetten gondolunk a bosszúállásra. A felszabaduás után felépítettünk egy új, na•yobb és szebb gyárat. Most ez a niénk és ezért küzdünk, hogy egyre rirágzóbb legyen. A bankárok és haálgyárosok ped g mcst új pusztulás>a akarják kergetni az emberiséget, íogy feneketlen erszényüket még óbban megtömhessék. De mi megvédjük a magunk és gyermekeink életét. Nekünk — a békéért kiizdöklek napról-napra nagyobb az •rönk! A harc élén a hős szovjet nép lll és mi szilárdan követjük őket a helyes úton. Elvtársak, a háborúban Ipusztult tíz munkatársunkra gon'olva vonjuk szorosabbra sorainkat, zélesítsük a békéért küzdők táborát, rösítsük a harcot !< A békét meg kell védeni A teremben íévő csoportból többen lozzászóltak. A hangjuk erős és haározott volt. »Én, elvtársak, tudom, hogy a bérét azzal védjük, ha mind jobban és óbban dolgo&unk. De meg kell mondanom, hogy az én kemencémnél nem a legjobban megy a munka, mert nincs elég képzett segítségem. Ez azt jelenti, hogy nem termelek elég vasat az építkezések, a csatornázások, a »Sz>kra Ház* számára. Ezért elhatároztam, hogy Voicu Demetert a legrövidebb idő alatt segédolvasztárrá képezem ki, hogy együtt minél többet termeljünk.* Paun Anna, az egyik áldozat özvegye ls beszélt: »A férjemet egy bomba ölte meg. Sírtam, elvtársak, akkor éjjel-nappal sírtam. De ma. amikor a kutyák újból ágaskodnak, hogy belénkmarjanak, megöljenek — nincsenek könynyeim. Nem könnyekkel — harccal, munkával védjük a békét. Tépjük ki az imperialista vadak agyarait, hogy ne használhassák azokat a népek ellen!« A röpgyülésen megválasztották az üzem békevédelmi harci bizottságát A bizottság ezután értekezletet tartott. Ott volt Mihailescu János kazánmester, Cojocaru Jani hengerlő, Sass Béla és a többiek. Munkatervet dolgoztak ki. » A mi harcunkat — mondta Mihailescu mester — jól kidolgozott terv szerint kell végezni. A mi bizottságunknak, üzemünk minden dolgozóját mozgósítani kell a békéért való küzdelemre, különösen azoka*, akik eddig mindentől távol tartották magukat. Minden eszközt fel kell hasznáínunk: faliújságokat, jelszavakat, megbeszéléseket, gyűléseket, hogy leleplezzük az imperialisták gyilkos terveit és harcra hívjunk ellenük minden becsületes embert. A termelésben is példát kell mutatnunk s részt kell vernünk minden dolgozó mozgósításában az állami terv teljesítéséért.* Elkészült a munkaterv: Mihailescu mester a faliújságba ír cikkei az üzem dolgozóinak feladatáról a békeharcban. Garba János agitátor, a bombázások idején megölt tíz munkás halálának hatodik évfordulóján gyűlést tart. A bizottság egyik tagja gondoskodik a műhelyek békejelszavakkal való feldíszítéséről. Sass- Béla beszélget a selejtet gyártó dolgozókkal és megmagyarázza nekik, hogy üyen munkával nem szolgálják a béke ügyét. A bizottság minden tagja beszélget azokkal, akik eddig semilyen társadalmi megmozdulásban nem vettek részt, hogy a béke harcosainak sorába beállítsák őket is. A bizottság félhívja a dolgozókat, hogy együttesen nézzék meg a Népek ítélete című filmet és utána nyilvános ankétot rendeznek. A terv a megvalósulás útján A falújságban megjelent Mihailescu mester cikke. A műhelyek falaira hatalmas, lelkesítő jelszavak kerülnek. v Él jen Sztálin elvtárs, békeharcunk vezetője!* — xNem elég a békét akarni, meg is kell azt védem!* Ebédidő alatt a dolgozók érdeklődéssel beszélgetnek a népek békeharcáról szóló legfrissebb hírekről. A békevédelmi harci bizottság tagjai az agitátorokkal együtt magyarázzák a napi eseményeket.« így beszélnek: »Meg lehet akadályozni az imperialistákat gyilkos terveik végrehajtásában. Csak elszántaknak, határozottaknak kell lennünk. De vannak, akik nem látják ezt. PéldáuJ Ganga vagy Lica, akik a mi munkástársaink. Ok is békét, boldog életet akarnak, de nem küzdenek mindig elég határozottan érte. Egyszer elkésnek, máskor rossz munkát végeznek, Ezért azt javaslom, hogy indítsunk harcot az osztályunkon a késések és a selejt felszámolásáért.« Gaíciu Miklós kötelezettséget vállalt, hogy a gyárban eddig még nem termelt, kiváló minőségű vasat fog előállítani. Amikor a békeíveket aláírták, azt mondták a munkások: hadd hallják meg békét követelő hangunkat az egész földkerekségen. És a békevédelmi bizottság harca folyiJ- tovább, R Mataizosz megszüntetését és általános amnesztiát követelő görög bizottság FELHÍVÁSA „Az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, valamennyi ország kormányához, a Béke Hívei Világkongresszusának Állandó Bizottságához, a Sakszervezeti Világszövetséghez, a Nemzetközi Demokratikus Nöszövetséghez, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséghez, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségéhez, az egész világ közvéleményéhez!" Görögország szakszervezeteinek, társadalmi és egyéb szervezeteinek képviselői kifejezésre juttatva népünk egyhangú kívánsSgát, e felhívás útján fordulnak Hozzátok és kérik, — támo. gassátok népünket ama törekvésében, hogy kiútat találjon jelenlegi tragikus helyzetéből és újra megkezdhesse békés, normális életét. E cél eléréséhez az első lépés: Makronízosz felszámolása, általános amnesztia biztosítása és minden politikai fogoly szabadonbocsátása. E felhívásban nem kívánjuk újból leírni a szörnyű dráma részleteit, amelyet a foglyok átélnek. Kötetekre men. ne, ha írni akarnánk azokról a százak, ról, akik a szörnyű kínzások következ. tében eszüket vesztették, az ezrekről, akik megrokkantak és nyomorékokká lettek — és akiket lassú halállal emész. tenek el a makronizoszi és más gyüjtőtáborokban; a tízezernyi áldozatokról — magasrangú tisztekről, politikai pártok és szakszervezetek vezetőiről, tu. dósokról, gyerekekről és aggokról, szoptató anyákról, akik szörnyű kínzásokat szenvednek ebben a pokolban és mégis hívek maradnak eszményeik, hez: a szabadsághoz, a demokráciához és a békéhez. Felhívásunkat olvasva, gondoljatok egy percre a Görögországban most le. lejátszódó aischylosi* tragédiára. Hall. játok meg e szenvedő ezrek hangját, akik olyan világról álmodoztak és olyan világért harcoltak, ahol nem lesznek Auschwitzok, Buchenwaldok, • Aischylos (időszámításunk előtt 525—456) — ógörög drámaíró, aki számos tragédiát írt. Dachauk és Majdanekek és akikeit ez. ért most minden módon üldöznek. A halállal nap-nap után szembenéző áldozatok és hősök tízezreinek családtagjaik százezreinek, az egész görög népnek e drámája előtt szűnjön meg minden politikai ellentét Az emberi méltóság és az emberi jogok e cinikus lábbaltiprásával szemben egyetlen kö. vetkezetes demokrata sem lenét közömbös. A következetesen demokratikus közvéleménynek és az emberi jogok tiszteletbentartásának az legyen a mértéke, milyen álláspontot foglal el a görög nép tragédiájával szemben. Népünk a legnehezebb körülmények közt harcol hazájában a békéért ém a legutolsó választásokon elítélte a Makronizosz.rendszer és a terror véres uralmát és általános, feltétlen amnesztiát követelt. Segítsétek népünket ebben a harcban — szent kötelessége ez minden szabad és becsületes embernek. A görög nép hathatós segítséget vár barátaitól. Követeljétek Makronízosz feloszlatását, a görög politikai foglyok szabadon, bocsátását és általános amnesztiát. Követeljétek, hogy nemzetközi bizottságot küldjenek Görögországba, amely a helyszínen (Makronizoszon, a korfui börtönben, Akronaphliában, Jura és más gyüjtőtáborokban) állapíthatja meg a bebörtönzött hazafiakkal szemben elkövetett gaztetteket. Minden nap sietteti e hősök halálát. Ha mindannyian külön-külön és együt. tesen teljesítjük a görög nép iránti kötelességünket, az igaz ügy és az emberiség iránti kötelességünket, akkor elérjük szent célunkat. egyre erősödik r Grivica acélmüvekben is. Tagjai mind élenjárnak a termelésben. Jani Coiocaru első a versenyben osztályán Mihailescu mester, a bizottság elnöke, mozgósította osztálya dolgozói* olyan acélkések gyártására, metyek segítségével hatalmas összegeket takarított meg a gyárnak. És valamennyien elsősorban harcos agitációval segítik a Pártot a békeharcban. (A Scanteia cikkn nyomán\