Uj Szó, 1950. május (3. évfolyam, 99-123.szám)

1950-05-13 / 109. szám, szombat

'1950 május 13 UJSZ0 A jó politikai nevelés a munkasikerek legfőbb előfeltétele A füleki Kovosmalt eltávolította az öntöde szűk keresztmetszetét A munkásság 97 százaléka munkaversenyüen áll — A magyar és szlovák munkások együtt építik a szoc alizmust Míg a füleki zománcgyár tőkés­vállalkozás volt, a gazdasszonyok csupán gyártmányaiból ismer­ték. A füleki zománcedényeken, kannákon és má s gyártmányokon lévő kakas vagy méh csak a mi­nőség biztosítéka volt. Ma a füle­kiek munkáját nemcsak a gazd­asszonyok ismerik, de ismeri eb­ben az országban mindenki, aki a jó munka jő szervezése, az új srzocialista munkamódszerek iránt érdeklődik és ismeri mindenki, akinek szívén fekszik a munkás­osztály sikere. A füleki gyárban jó együttműködés van az üzem vezetősége és az egyes műhelyek munkássága között. Ez a jó együ ttmunkálkodás jelentős mértékben annak is köszönhető, hogy a füleki gyártmányokon a méh ma már nemcsak a minőség jelzése, de a füleki munkások szorgalmának jelképe is. Ennek az együttműködésnek eredménye és minden miunkás kezdeményezésének kifejlesztése megnyilvánul a terv teljesítésé­ben és az előírt termelékenység túllépésében. A fülekiek a KSS IX. kongresszusára kötelezték magukat, hogy a termelékenysé­get négy százalékkal emelik a terv fölött. Ez volt egyik legfon­tosabb kötelezettségvállalásuk, amelyet ma már 11 százalékkal léptek túl, úgyhogy a termelé­kenység emelésének egész évi tervét május l-ig 115 százalékra, a termelési tervet pedig 114.4 százalékra teljesítették. Ezek csak az elvégzett munka számadatai. Azonban a füleki munkásság lelkesedését, önfeláldozását és kitartását nem lehet számokban kifejezni. A füleki munkások jól tudják, mire van szüksége a ha­zai piacnak és jól tudják azt is, hogy a füleki árúért jó valutákat kapunk a külföldön is. Ez a tu­dat jobb termelékenységre ösz­tönzi őket. Pedig ez az év nem lindult jól. A tervfelbontás csu­pán februárban érkezett meg. Ez­ért a januári eredmény alul ma­radt a 100 százalékon. Amikor az elvtársak ezt meglátták, mozgó­sították az egész üzemet a terv jobb teljesítésére. Önként, spon­tán lelkesedéssel nyújtották be javaslatukat vasárnapi váltás megszervezésére. Az öntöde új munkásokat hív. Az öntöde az üzem gyenge pontja volt. Januárban a tervet csak 92.2 százalékra, februárban még kevesebbre, körülbelül 88 százalékra teljesítette, azonban márciusban megemberelte magát és 100.2, majd április 112 száza­lékos eredményt ért el. A mu­lasztást május elsejéig jórészben behozta és általában 98 százalék­ra teljesítette a tervett. Az elv­társak ígérik, hogy a kongresz­szusra... No, de ez majd elvá­lik, mert a füleki elvtársak sem­miféle konkrét információt nem adnak az öntödére vontkozólag. Giak úgy mondják, hogy: „azt hisszük" vagy „reméljük", de mi tudjuk, hogy ezek a bizonytalan szavak náluk sokat jelentenek. Mert, amikor az öntödében levő munkáshiány miatt felhívást in­téztek a többi műhelyek munkás­ságához, az öntödébe egyszerre annyian jelentkeztek, hogy egy részüket vissza kellett tartani eredeti munkahelyükön. Nem csodálkozunk rajta tehát, hogy az öntöde 112 százalékra teljesí­tette az áprilisi tervet A szocialista munkaversenyben a dolgozók 91 százaléka vesz részt. Az élmunkások száma a kötelezettségvállalások teljesítése közben több mint kétszeresére nőtt, azonban még így sem éri el a vállalt magasságot. Nagysze­rűen kifejlődött a piros vándor­zászlóért folyó verseny. Ez a tehát a sajtónak és a politikai ne­velésnek hatása a tervteljesítésre igen ngay. Nem félünk kimon­dani azt, hogy a füleki gyár munkasikereinek jó részét az egyre fejlődő és elmélyülő poli­tikai munkának köszönhetik. En­nek köszöhető az is, hogy a ver­senyelőadónak már nem az a szerepe, hogy még jobban propa­gálja a szocialista munkaver­senyt, hanem az, hogy nyilván­tartsa a naponta beérkező újabb és újabb kötelezettségvállaláso­kat Megmutatkozott az, hogy ha a termelési kérdések felé fordu­lunk is minden erővel, nem sza­bad elhanyagolni a politikai munkát, amely, mint a füleki példa mutatja, jó kiegészítője a termelési munkának. És elősegíti az új munkamódszerek bevezeté­Peking leszámol a mulffal A füleki női milícia. zászlócskal ott lobog azon a gé­pen, amely az előbbi napon leg­jobban teljesítette a tervet. Ter­mészetes, hogy ez ösztönzi a gé­pek mellett ülő munkásokat és munkásnőket arra, hogy minél jobb teljesítményt érjenek el. A tervteljesítéshez a láncsze­rűen megkötött szocialista szer­ződéseket is jelentősen hozzá­járulnák. Ezeket a szerző­dések a termelés egyes ága­zatai között kötik. A kongresszu­si kötelezettségvállalások kereté­ben benyújtott újítási javaslatok sokkal nagyobb megtakarítást eredményeztek, mint a feltétele­zett 300.000.— Kčs volt. A 326.000.— koronás rezsianyag- és a 408.000.— koronás nyersanyag­megtakarítást a zománcozóban szintén majdnem 40 százalékkal lépték túl­Ha iaj teljesített kötelezettség­vállalásokról beszélünk, jegyez­zük meg mindjárt azokat is, ame­lyek nem teljesültek. Ilyen pél­dául a munkahelyek ellenőrzése. Igen lényeges pont ez, mert a férfi munkaerők száma nem egészen kielégítő. A helyzeten ja­vítana az a bizonyos régenvárt autóbusz, amelyet mind a mai napig nem tudtak még beszerez­ni. A fülekiek kötelezték magu­kat arra is, hogy 110 új munkás­nak műszaki és politikai ne­velést adnak. Eddig azonban csak 100 munkást nyertek meg erre. Fontos kötelezettségvállalásuk volt még az öntödében bizonyos gépek felszerelése, a selejt csök­kentése a kályhaüzemben és a zománcozóban is, ami néhány milliós megtakarítást eredmé­nyez. Hogy állunk a politikai munkával. A sajtó terjesztésére és a politikai iskolázásra vonatkozó kötelezettségüket is teljesítik. Sa­ját kéthetes politikai iskolát ala­kítottak. Ezeknek a tényeknek, sét üzemeinkben. Kialakítja a szocializmust építő munkástöme­geket, amelyek bebizonyítják azt, hogy üzemüknek jobb és gondo­sabb gazdái, mint a régi elmúlt kapitalista idők vezetői voltak. Peking városi népi közigazgatása a mult évben minden törekvését ar­ra összpontosította, hogy a városban újra helyreáClítsa a rendet és megin­dítsa a termelés fejlődését. Egyide­jűleg megvalósították a város újjá­építésével kapcsolatos munkálatokat is. Elsősorban megkezdték a város ki­tisztítását. A pénzügyi és technikai nehézségek ellenére Pekinget 339 ezer tonna romtól szabadították meg, amelyek közül 200 ezer tonna olyan mindenféle rom volt, amelyet a Kuomintang hagyott hátra. Peking ré­gi lakosai ezt a gyors'munkát szinte csodaként bámulják. Az utak alap­építményeinek köbtartalma, amelye­ket a mult évben építettek, megha­ladja a 108 ezer köbmétert, azoknak az utaknak alapjai pedig, amelyeket a Kuomintang reakciósok építettek három év és három hónap alatt, csak 90 ezer köbmétert tesznek ki. Világos tehát, hogy az eredmény, amelyet most az úthálózat kiszélesí­tésében egy év alatt elértek a fel­szabadítás óta, túlhaladja mindazo­kat az eredményeket, amelyeket 3 év és három hónap alatt ezen a vi­déken a Kuomintang el tudott érni. Ezeket az eredményeket csak a népi felszabadító hadsereg katonáinak je­lentős segítségével tudták elérni, to­vábbá a munkások, a diákok és a lakosság túlnyomó részének munkár jávad. Az „új demokrata ifjúsági liga" felhívására ezer és ezer tanuló és fiatal pekingi munkás kapcsolódott be önként abba a munkába, amely a Tien-An-Men tér rendbehozásán fo­lyik. Ez a tér a régi kínai császári palota előtt terül el. Az elvégzett munka egyrészt a város dolgozói technikai színvonala emelkedésének, másrészt a nyersanyaggal vaCó szi­gorú gazdálkodás politikájának kö­szönhető. Igy például 10 négyzetmé­ternyi út kicementezésére és aszfal­tozására a közmunkahivatal 50 fér­fit oszt be, míg a múltban erre a munkára 80 férfi kellett. A mult év decemberében Peking­ben ötezer üzem működött, ami 75 százaléknyi növekedést jelent a fel­szabadulás előtti viszonyokkal szem­ben. Ilyen körülmények között a munkásság száma is 40 százalékkal növekedett. A népi kormány segítsé­gére volt ezen üzemek vezetésének, hogy lehetővé tegye bekapcsolódásu­kat a termelésbe. Azoknak az üzemeknek a száma, amelyek nemzeti szempontból igen nagy fontossággal bírnak, érezhető mértékben emelkedett. Most Peking­ben 1018 ércfeldolgozó üzem műkö­dik, amelyekben már megszűnt a ma­gánkezelés. A munkások száma ezek­ben az üzemekben megkétszerező­dött A termékekben igen sok eset­ben negyven- és ötvenszeres emel­kedés észlelhető a felszabadulás előt­ti termeléssel szemben. A malom­munkások száma 59 százalékkal emelkedett, az őrlőgépeké pedig 43 százalékkal. A mult évben ezek a malmok 2,300.000 zsák lisztet őröltek, azaz kétszer annyit, mint 1948-ban. A város lakosságának sokkal na* gyobb mennyiségben és alacsonyabb árért osztottunk ki vizet, A mult év­ben abban az időben, amikor bevo­nultunk Pekingbe, egy tonna víz ára két „catta" (kínai súlyegység, amely 500 gr-nak felel meg) köles volt. Há­rom hónappal később egy tonna víz éra 1.5 „catta" köles volt és ma már a háztartásokba, közüzemekbe és a katonaságnak, valamint az iskolák­ba egy catta kölesért egy tonna vi­zet adhatunk. A csatornázást, ame­lyet a Kuomintang megrongált álla­potban hagyott hátra, kijavítottuk. Ennek következtében 1900 tonna víz­mennyiséget lehetett megtakarítani hét hónap alatt. A higiénia terén nagyszabású intéz­kedéseket tettünk. Peking lakosait minden lehető ragályos betegségek ellen beoltottuk. Amikor a mult év­ben Sarhar tartomány északi részé­ben kiütött a pestis, 40 nap leforgáí­sa alatt ezer és ezer egészségügyi munkás a lakosság 41 százalékát olr totta be az emberiség e szörnyű be­tegsége ellen. Ez akcióval kapcsolat­ban egész sorozat további rendeletet hajtottunk végre és ennek köszönhet­jük, hogy egyetlen egy pestis-eset sem fordult elő Pekingben. Az egészségügyi szolgálat munkáé sai néhányszor átvizsgálták a vízve­zetékek és kutak vizét. Vizsgálatnak vetették 1 alá a nyers állapotban fo­gyasztásra kerülő élelmiszereket ég a hideg italokat is. Mindezen mun­kák következtében lényegesen csökf kent a halandóság, amelyet bélbeteg­ségek idéztek elő eddig. A bélbeteg­ségek 1948 májusában, a kuomintang kormány idejében az elhalálozási okok 14 százalékát képezték. A mult évben ez a szám 9 százalékra csök­kent. Még nemrégen, aki villamossal akart utazni, legkevesebb egy negyed­órát várakozott. Ma már ez a várar kozási idő 7 percre lecsökkent. A' közlekedési autobuszok száma szin­tén lényegesen emelkedett Ebben az évben a város újjáépíts" sén folyó munkálatokat meggyorsít­juk. Ám ebben az évben is éppen* úgy, mint 1949-ben, a város újjáépí­tési munkájának üteme a termelés emelésétől függ, mert ez adja meg az alapokat, amelyeken egy szebb és egészségesebb várost építhetünk kii ' Sang-Ju-Ji, Peking polgármesterhelyettesei Leningrád hatalmas lendülettel épül Űj szervezési módszer a szovjet építőiparban Leningrád széles utcáin, tágas te­rein, gyönyörű sugárutain és a Néva mindkét partján kora reggeltől késő estig, majd hajnalhasadásig szorgal­masan dolgoznak a kőművesek, ácsok, vasbetonszerelők, feszülnek a hatal­mas emelődaruk drótkötelei, dübö­rögnek a felvonók. Épülnek az új la­kóházak, középületek, iskolák, kór­házak, kultúrházak palotái. A Sztácsek sugárúton épülnek a Kirov nevét viselő gyár munkásainak és tisztviselőinek hatalmas lakóházai. Az egyik palota építkezését Szergej Mojszejev vezeti az első számú le­ningrádi gyárépítési központ meste­re. Mojszevej újító a maga nemében. Az építkezési munkálatok nehéz te­rületén vezetése alatt álló építömun­kás együttes az első évnegyed fel­adatát 107 százalékra teljesítette. Különösen március hónapban a szigo­rú hideg megszűnte után sikerült ki­váló eredményeket elérnie. Mojsze­jev elvtárs vezetésével a munkások, mérnökök, mesterek, a Szovjetúnió Legfelső Tanácsa választásának tisz­teletére a március havi programot 24 százalékkal teljesítették túl. Mojszejev elvtárs ezeket a sikere­ket a munka és tervfelbontás új mód­szerével érte el. Javaslatot dolgozott ki az építési tervek felbontására az egyes munkaszakaszok szerint. Ja­vaslatának egyik fontos része az, hogy a munkavezető mesternek a saját munkaszakaszára külön tervet kell készítenie. Ez azt jelenti, hogy munkavezető mesternek tisztában kell lennie azzal, milyen építőanya­gokra van szüksége a saját munka­szakaszán, így természetesen az ed­diginél nagyobb mértékben válik ké­pessé az anyagtakarékosság előmoz­dítására. Mojszejev javaslata szerint az egész építés vezetője a mester tudta nélkül nem rendelkezik sem munka­erővel, sem a felszereléssel. Mindezek l alapján a mester az építkezéseknél is ugyapúgy képessé válik a terme­lési folyamat helyes megszervezésé­re, mint az iparban. Mojszejev javaslatát a felsőbb ve­zetés megértéssel fogadta és kérésé­re pontosan meghatározták az építő­mesterek jogait és kötelezettségeit. E szerint az építőmesterek saját munkaszakaszukon a munkálatok közvetlen megszervezői és vezetői. Jogukban áll a brigádok számára munkafeladatokat megállapítani és az építés vezetőjével összhangban megszabni az egyes munkák minőség szerinti díjazását Az egyes meste­rek munkaszakaszain csak rendkívü­li esetekben szabad a munkaerőket változtatni. Igy tehát a mesterek fe­lelőssé válnak saját munkaszakaszu­kon a terv végrehajtásáért, az elvég­zett munka minőségéért és a munka­védelmi rendszabályok betartásáért. Ugyancsak a mesterek felelősek a különböző gépek, szerszámok helyes felhasználásáért a helyes anyaggaz­dálkodásért és az anyagi keret be­tartásáért. Az egyhavi tervet felbontják há­romszor tíz napra — dekádokra és továbbmenöleg összeállítják az egyes napokra esedékes feladatokat. Igy már sokkal pontosabban lehet meg­szervezni a munkát, pontosan ki le­het számítani, müyen és mennyi épí­tőanyagra van szükség a kijelölt munkálatok elvégzéséhez. Mojszejev munkaszakaszán minden egyes építő­munkás a legpontosabban tisztában van azzal, hogy egy műszak alatt milyen munkamennyiséget kell elvé­geznie. Tudja, hogy mikor fejezi be az aznapi munkát és hogy mennyi­vel teljesíti túl a napi feladatot. Mojszejev munkaszakaszán már a hónap elején tudták pl., hogy a hó­nap folyamán 730 köbméter tég­lafalat és salak téglafalat kell emel­niök, két tonna vasszerkezetet és 31 köbméter vasbeton szerkezetet kell elkészíteniök. Kiszámították az el­végzendő munkálatok költségvetését és megállapították, hogy pontosan hány munkásra van szükség. A mun­kaszakasz vezetői, az egyes meste* rek, de maguk a kőművesek, ácsok, vasbetonszerelők is — a rendelkezés­re álló fontos adatok birtokában tisz­tábban és érthetőbben látják felada­tukat, mint azelőtt. Éppen ezért si­került észszerüsítéseket megvalósita. niok. Egyszerűsítették a technológiai eljárásokat, ügyeltek a minőségre, sikereket értek el az anyagmegta­karítás terén és ami a legfontoabbí sikérült a munka termelékenységét fokozniok. Ez nem sikerült volna ne­ki, ha nem tudáná pontosan személy szerint mindenki a ráeső feladatok mennyiségét. A beosztást a brigádve­zetők a munkanapot megelőző este állapitják meg és a műszak huza­vona nélkül mindig pontosan meg­kezdődik. Az újszerű és jó szervezés eredmé­nyeképpen a munka termelékenységét átlagosan 36 százalékkal emelték. A legjobb brigádok még magasabb csúcseredményeket is elértek. Mer­kulov elvtárs kőműves brigádja pl. 47 százalékkal teljesítette túl a ter* vét. Az első számú központ Mojszejev újszerű munkaszervezését a központ minden építkezésére kiterjesztette. Mojszejev eredményét minden építő­mester, minden brigádvezető elérheti. Mojszejev végezetül azt javasolta, hogy az építkezések egyes munka­szakaszait vezető építőmesterek lép­jenek egymással szocialista munka­versenybe és a munkaversenyek tár­gyát a munkahelyek példás megszer­vezése, az építkezési tervek határ­idő előtti végrehajtása, az anyag­megtakaritás. az önköltség csökken­tés és az építkezések minőségi szín­vonalának emelése képezze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom