Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-07 / 83. szám, húsvét

1950 HŰS VÉT UJSZO Szívós József újítási javaslata a gombai sertéshizlalda építésénél (H. L.) A sertéshizlaldák or­szágszerte nagy gyorsasággal épülnek, hogy minél előbb töké" tetesen biztosíthassák a dolgozók hússal való ellátását. Az építő­munkásság országunk szocializ­mus felé vezető útján csodákat művelt. Egymás után törik a ré­gi normákat, egyre jobb eredmé­nyeket érnek el küzdelmükben a munka termelékenységének eme­léséért. A ma építőmunkása nem­csak kezével, de eszével is dol­gozik és új módszerei, újítási ja­vaslatai segítségével eddig még nem látott gyorsaságra emeli fel az egyes építési folyamatokat. Megjelenik mindenütt az új mun­kás, aki tudja, miért dolgozik és hősi erőfeszítéssel veti latba min­den erejét és tehetségét a szocia­lizmus győzelméért. Építőmunkásaink legjavát ol­vasóközönségünk lapunk hasáb­jain keresztül ismerte meg és ma is egyik legkiválóbb újítónkat, Szívós József elvtársat mutatjuk be, aki Gombán, Somorja mellett sertéshizlalda építésén dolgozik. — Miről is van szó elvtársak, — kezdi el ismertetni újítási ja­vaslatát. — Eddig minden két­méterre malterból csináltunk rá­mát (facsnit) és ehhez a formá­hoz húztuk fel a falmezőn a ha­barcsot. Ezzel a régi módszerrel 1938 előtt 8 órai munkaidő alatt egy ember 14 négyzetmétert va­kolt be a legegyszerűbb sima pu­colással. Amikor a magunk urai­vá lettünk, a régi kapitalista rendben elért teljesítmény ter­mészetesen nevetségessé vált és most például a KSS IX. kong­resszusára fejenként és óránként 3.45 négyzetmétert vállaltunk, ami naponta egy emberre kb. 30 négyzetmétert jelent. Természetesen már ez is nagy teljesítmény és csak lelkes mun­kaversenyben értük el. SZOCIALISTA MUNKA VERSENY GOMBÁN. Majthényi István építésvezető kapcsolódik bele most a beszélge­tésbe és megjegyzi, hogy a munka­versenyben öt csoport alakult ki. Pillanatnyilag vezet Farkas Ernő ácscsoportja, amely az ezres szá­mú rendelet szerinti irányszá­mok alapján 166.4 százalékra teljesítette normáját. A csoport tagjai Farkas László, Elek János, Korláth László és Torninovics inas. A második helyen áll Szívós József kőműves csoportja 124.5 százalék telj «dl ndnnyel, tagjai Komenda Rudolf, Riedli Ferenc, Ürge Károly, Csóka Károly és Bartal János. Harmadik helyre jutott a márciusi eredmények alapján Szlanicska Ferenc belső pucoláson dolgozó csoportja, 177.7 százalékos eredménnyel. Tagjai Dombos Lajos és Ivancsik Ferdi­nand. A másik két csoport Vlahi István betonozó csoportja és Posztós Károly kőműves álló téglapadozatot rakó munkacso­portja 108—109 százalékra vég­zett. Márciusban az öt hét alap­ján az összteljesítmény átlaga 125.1 százalék. Ez alatt az öt hét alatt a kőmű­vesek átlagban 9.000—10.000 ko­ronát, a betonozok 10.000—11.000 kloronát, az ácsok 11.000—12.000 koronát és a beosztott munkások 5.000—6.000 koronát kerestek. A gyengébb januári teljesít­ményt (94 százalék) erős munka­fokozással pótolták, úgyhogy az első negyedév középeredménye 112 százalék. Megköszönjük Majthényi elv­társ magyarázatát és ismét Szí­vós Józsefhez fordulunk, aki, mielőtt áttérne újítási javaslatá­nak ismertetésére, néhány régi emlékét hozza fel, amelyekkel megokolja azt, hogy miért akar a népi demokráciában többet ter­melni. — Már 1923"ban is dolgoztam bratislavai építkezéseken. Akkor, amikor mint kőműves inaskodni kezdtem, csak protekcióval lehe­tett munkához jutni. Ma a nép majdnem azon zúgolódik, hogy mikor mehet pihenni, akkor meg azon zúgolódott, hogy mikor kap munkát. A régi republikában mint kőműves 5.10 Kčs órabért kaptam és bár órabérért dolgoz­tunk, akkordot kellett teljesíteni. Aki nem tudta ezt az akkordot túllépni, annak nagyon gyakran már hét közben is kiadták a könyvét. Természetesen ha töb­bet termelt, akkor sem kapott egy fillérrel sem többet, az óra­bér maradt 5.10 Kčs. Ma mi a helyzet? Egy négyzetméter va­kolásért az 1.000 számú rendelet szerint 11.— Kčs't kapunk, ami órabérben a múlt hónapban átla­gosan 38.90-re jött ki. Kell'e eh­hez magyarázat elvtársak? Kell-e bővebben megokolnom azt, hogy most minden erőmmel azon va­gyok, hogy megjavítsam a ter­melést. AZ ÜJÍTÁSI JAVASLAT. Már a múlt év óta gondolko­dom a javaslaton. Az ütött szöget a fejembe, hogy ezeken a sertés­hizlaldákon minden 60—70 centi­méternyire ablak van. Nézzétek csak meg. Egymás hegyén hátán vannak az ablakok. Gondoljátok csak el, az ablakok kiszögelései­elérni. Azon törtem a fejemet, hogy lehetne javítani a munkán, hogy ne kelljen minden sarokra odaverni azt a facsnit (habarcs­rámát), no meg aztán a vizes tégláról leesett, a szárazra pe­dig télen odasült a habarcs. Ak­kor jöttem rá, hogy lehet ez ta­lán másképpen is. De hogyan? Ez itt a bökkenő. Végre rájöttem. Vettem 10—12 milliméter vastag betonvasat. Erre kovácsolt sze­geket hegesztettem, amelyeket azután beverek a téglaközökbe. Ez a vas helyettesíti a habarcs" facsnit. Rögtön ki is próbáltam. Töbszöri javítás után rájöttem arra, hogy a szögeket úgy kell beosztani, hogy minden ötsoros 8 centis téglasornál egy szöget kell a vasra ráhegeszteni. Egy kőművesnek, ha száraz a fal, elegendő öt ilyen betonvasra, de lehet dolgozni hárommal is. Amikor a vakolás kész, kivesz­szük és a helyét elpucoljuk. Több előnye is van ennek. Először az, hogy nem igen hagy nyomot, mint például a habarcsfacsni, aminél mindig meglátszik, hogy hol kezdték a munkát. De van eninél egy sokkal hasznosabb előnye is. Az én újítási javasla­tom anyagmegtakarítást is jelent, mert a régi módszernél a lehú­zást oldalról kellett végezni és sok malter lepotyogott, míg itt alulról felfelé haladva a vaspál­cikák mentén a felesleges anyag fennmarad a símítólécen, ame­lyet azután újra felhasználha­tunk. A GYAKORLATBAN. Szívós elvtárs odavezet ben­nünket az újonnan épült telep falához és a még vakolatlan fal­mezőn bemutatja újítási javasla­tát. Először a régi módszer sze­rint vakol az egyik csoport, majd fölrakják „Szivós-vasfacsnikat" és megkezdik a munkát. Tünemé­nyes gyorsasággal halad a vako­lás és a fal alatt nem marad egy csepp malter sem. Szívós elvtárs már januárban beadta az újítási javaslatot az építkezési vállalat V. körzetéhez. Itt Práger és Koncsel építészek elutasították azzal, hogy már van egy ugyanilyen újítási nél a belső pucolásnál hiába csi­náltunk akármit, az aprólékos munka miatt még a normát sem tudtuk teljesíteni. Pedig ne­hogy azt higyjétek, hogy eddig tétlenül ültem. Itt a munkaver­senyt magam szerveztem meg. Ösz óta a régi módszerrel is igyekszünk jobb eredményeket javaslat benyújtva. Szívós elv­társ el is kérte tőlük ezt, az újí­tási javaslat tényleg hasonlít az övéhez. És mégis egészen más. A különbség az, hogy a kovácsolt vasszögek nincsenek ráhegesztve a pálcára, azokat külön kell be­verni a falba, öt soronként 40 cnrTe és a pálcákat felülről le­A CSEMADOK tiszteletadása Jilemnický síremlékénél A CSEMADOK évi közgyűlése al­kalmából vezetősége néhány tagját a Slavmra küldte, hogy az egész csehszlovákiai dolgozó magyarság nevében megkoszorúzzak Peter Ji­lemnickynek, a szlovák nép nagy fiá­nak síremlékét. Ez a kegyeletes tisztelgés annak a nagy alkotónak szólt, akinek műveit csak most, a felszabadulás után kez­di megismerni a magyarság. Peter Jilemnický a szlovák irodalomban úttörő volt, az élén járt azoknak, akik az életet mindig hitelesen, a valóságnak hirdetésével, az igazmon­dás hevével eltelten, a szovjet alko­tók példájára, a szocialista rea­lizmus eszközeivel ábrázolták. Embe­ri és írói rangját az jellemzi legjob­ban, hogy az elnyomott kisemberek, a szlovák kisparasztok és ipari mun­kások életének legigazabb szószólója volt. Eddig kéi könyve jelent meg ma­gyar nyelven: a „Töretlen föld" és a „Garammenti krónika". Harmadik nagy regénye az „Egy darab cukor" a Magyar Könyvtár kiadásában a nyár folyamán jelenik meg. A „Tö­retlen föld" hősében, Huscsava Pál tiszta és szép parasztalakjában Ji­lemnicky megrajzolta a szlovák nép­próza legremekebb hősét, aki a Vít­kovice i nagyüzemben megismerkedik a kapitalizmus valódi arcával, leránt­ja a leplet a fétisről, felismeri a lát­szólag személytelen erők mögött rejlő emberi érdekeket és eljut a szocia­lizmusig. Fiatalon és váratlanul, alkotó ere­je teljében halt meg a szlovákságnak ez a nagy fia. Gazdag irodalmi örök­sége nem csupán népének, hanem a haladó népek hhtalmas olvasótábo­rának és nekünk, dolgozó magyarokr nak is szól, akik felé az igazi kom­munista alkotó, sovinizmust nem is­merő megértésével közeledett. Tisz­telgésünk a nagy írót illette, aki az összefogást hirdette és felejthetetlen hídverő munkát végzett. Prágában fogadás! rendeztek Magyarország felszabadulásának ötödik évfordulója megünneplésére Szkladan Ágoston a Magyar Népköztársaság prágai nagyköve­te feleségével a prágai Nemzeti Klub összes helységeiben foga­dást rendezett, abból az alkalom­ból, hogy a magyar nép a fasiszta járom alól a dicső szovjet hadse­reg által történt felszabadításá­nak ötödik évfordulóját ünnepli. A fogadáson résztvettek politikai, gazdasági és kulturális életünk vezető képviselői, valamint a prá­gai diplomáciai testület számos tagja. Jelen voltak dr. Oldrich John a Nemzetgyűlés elnöke. An­ton Zápotecký kormányelnök, Zd. Fierlinger kormányelnökhe­lyettes, dr. Jaromir Dolanský mi­niszter. az Állami Tervhivatal el­nöke é« a kormány tagjainak egész sora. A díszvendégek kö­zött szerepel P. Geininder kép­viselő, a KSČ Központi Bizott­ságának tagja, dr. B. Červíček a köztársasági elnöki iroda főnöke, dr. V. Vacek, a főváros polgár­mestere, a vezérkar képviselői dr. J. Mukarovský, a Károly egye­tem rektora, továbbá a tömeg­szervezetek és a kul t úréi et képvi­selői, valamint számos hazai és külföldi újságíró felé kell belehúzni. A hátránya az, hogy a szögfejeknél nem le­het simán lehúzni a falat és a két szélső vas utólagos bepucolá" sa helyett még külön minden negyven centire vízszintbe kellett pucolni. Nehézkes a vas behúzása is, mert ez csak tetőnél'küli falnál lehetséges. Szívós ezt a módszert nem ismerte. S csak mikor meg­mutatták a rajzot, akkor próbál­ta ki Saját költségén megcsinál­tatta és összehasonlította az ő újításával. Szívós elvtárs előttünk be­mutatta mindkét rendszert s meg­állapíthattuk javaslatának cél­szerűségét és hasznosságát. SZÍVÓS ELVTÁRS TOVÁBB ADJA l JÍTÁSÁT. A javaslatot, — mondja Szívós József — átadtam az egész építő­csoportnak. Lemért idővel pró­báltuk ki. Kilenc munkaóra alatt 62 négyzetmétert vakolt be Ried­li Ferenc elvtársam pucolás nél­kül. Pucclással mindenki külö­nösebb megerőltetés nélkül 40 négyzetmétert tud elvégezni egy nap alatt. Az egész csoport a minőségi munka szemmeltartásá­val nagyolás nélkül 30—50 száza­lékkal emelte teljesítményét. Szívós elvtárs búcsúzáskor a következőket mondotta: — Az Üj Szó útján átadom újí­tási javaslatomat összes kőműves­térsaimnak, az összes dolgozóknak az építkezéseken, hogy többet, jobban tudjanak termelni, hogy ezzel a módszerrel is hozzájárul­jak az ötéves terv minél hama­rábbi teljesítéséhez. Ennyit mondott Szívós József elvtárs és mi hozzáfűzzük: Ilyen Szívós Józsefekre van szüksége a szocializmus felé haladó dolgozók országának, ilyen emberek viszik győzelemre a szocializmust. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom