Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-05 / 81. szám, szerda

Bratislava, 1950 április 5, szerda 2 Kčs III. évfolyam, 81. szám A győzelmes szovjet hadsereg emlékművének leleplezése fővárosunkban öt éve szabad Bratislava, öt éve építhetjük békésen és céltuda­tosan szebb életünket és erősíthetjük a Szovjetunió vezette hatal­mas béketábort. Fővárosunk lakossága hálatelten és szeretettel gon­dol a felszabadító szovjet hadseregre, amely áldozatot nem ismerve hozta meg népünk és a -többi demokratikus államok szabadságát. Bratislava lakossága kedden már a kora délutáni órákban töme­gesen az egj^z Hviezd >slav" te-et betöltve gyűlt egybe, hogy részt­vehessen a szolig t hadsereg emlékművének leleplezésén. A katona­ság alakulatai, a2?vár«k, hivatalok dolgozói, a diákok, ezer és ezer számban tolongok a még fehér lepellel beborított szobor körül és várták az ünnepség kezdetét. Röviddel négy óra után megér- j szovjet hadsereg hatalmas erejét, keztek hivatalos vendégeink, Široký J amely kész bármikor is védeni a békét, * • i a demokráciát, a nemzetek egyenjogú­ságát és szabadágát. Kurták elvtárs után Jelen ezredes képviselő lépett az emelvényre s be­miniszterelnökhelyettes, külügymi­niszterrel az élen. A megjelentek között ott láthattuk Karol Smidkét, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét, dr. G. Husákot, a Megbízottak Tes­tületének elnökét, N. G. Novikovot, a Szovjetúnió bratislavai főkonzulát, Vándor József magyar fökonzult, a népi demokráciák országainak többi kiküldöttjét, a Megbízottak Testüle­tének tagjait, népi hadsegerünltnek, a pártoknak, a szlovákiai Nemzeti Frontnak s a többi népi szerveze­teknek képviselőit. Kurták László, a bratislavai Köz­ponti Nemzeti Bizottság elnöke üd­vözlő beszédében fővárosunk háláját és szeretetét fejezte ki a felszaba­dító szovjet hadsereg és a Szovjet­únió iránt, amely a múltban példa­képül szolgált nekünk a szabadság­ért vívott nehéz küzdelmünkben, most viszont munkáshazánk újjáépí­tési munkálataiban mutat újra ne­künk utat. Hogy üzemeinkben és földjeinken gyors iramban folytat­hatjuk a szocialista építő munkát, azt a Szovjetúniőnak köszönhetjük. „Dicsőség a felszabadító Szovjet Hadseregnek!" szavakkal fejezte be beszédét Kurták elvtárs és jelt adott a szobor leleplezésére. A lehulló lepel mögül előbukkant a szabadság szobra, a szovjet hadsereg emlékműve. A diadalmasan előre törő női szoboralak fenségesen jelképezi a szédében méltatta a szovjet hadsereg­nek a fasizmus elleni hősi harcát. A szovjet hatonáknak, akik a diadalmas sztálingrádi győzelem után sorozatos csapásokat mértek az ellenségre és gyors iramban felszabadították az el­nyomott országokat, — köszönhetjük, hogy a mi hazánkban is legyőzhettük osztályeilenségeinket és békésen épít. hetjük a szocializmust. A Szovjetúnió adta meg nekünk a szabadságot és tette lehetővé, hogy nemzetgazdasá­gunkat szilárd alapokon felvirágoztat­hassuk, míg ezalatt a nyugati orszá­gokban a gazdasági válság üti fel mindenütt a fejét s az amerikaiak ki­zsákmányolják, kihasználják az ottani nemzeteket. A Szovjetúniónak, Sztálin elvtárssal az élén, köszönhetjük, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) A Központi Nemzeti Bizottság ünnepi ülése Dr. 0. Pavlík megbízott beszéde Bratislava fel­szabadulásának ötödik évfordulóján ­Hétfőn, április 3-án a Központi Nem. zeti Bizottság a KSS kerületi bizottsá. ga a Nemzeti Front kerületi akcióbi­zottsága, a kerületi Nemzeti Bizott­ság és a Szovjetbarátok kerületi Bi­zottságának részvételével a bratislavai Nemzeti Színházban Bratislava főváros, nak a dicső szovjet hadsereg által tör. tént ötödik felszabadulási évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott. Az ün. nepi ülésen megjelentek: Karol Šmidke, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, dr. G. Husák, a Megbízottak Testületének elnöke, Š. Bašťovanský a KSS vezér­titkára, M. G. Novikov. szovjet főkon­zul és a népi demokratikus államok konzuiai, Sirica Mihály, hadtestparancs­nok, A. Granatier, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, E. Holdoš képviselő, az SNF központi akcióbizottságának főtitkára, a Megbízoti Testület tagjai, a hadsereg képviselői és a bratislavai üzemek élmunkásai és újítói. Az ünnepi ülést L. Kurták a bratisla. vai Központi Nemzeti Bizottság elnöke nyitotta meg. Az ünnepi' beszédet dr. O. Pavlik tájékoztatásúgyi és népne­velésügyi megbízott tartotta. Az ünnepi ülés második részében a szlovák filharmónia szerepelt dr. hc. L. Rajter vezénylésével, közreműködtek: Zita Hudcová-Frešová, dr. Janko Bla­ho és a Csehszlovák rádió vegyes kó­rusa. Dr. O. Pavlík tájékoztatási és nép­művelésügyi megbízott Bratislava felszabadulásának ötödik évforduló­ján ünnepi beszédében többek között ezeket mondotta: — Öt éve annak, hogy a második ukrán hadsereg felszabadította Bra­tislavát, Szlovákia fővárosát. Ez a nap örökké emlékezetében marad né­pünknek, mint a fasiszta felnyoma ­tás és a háborús pusztítás befeje­(Folytatás a 2. oldalon) Az állami gépállomások teljesítik a tavaszi tervet A nemesócsai traktorállomás 116'13 százalékban, a dunaszerdahelyi 91 százalékban végezte el április 1-ig a tavaszi munkákat Állami gépállomásaink a szocialis­ta nagyüzemi gazdálkodásnak alap­pillérei és a dolgozó parasztságnak leghűbb segítőtársai — jelentős rész­ben hozzájárultak a tavaszi munkák sikeres és időben való elvégzéséhez. A nemesócsai traktorállomás, amely öntudatos dolgozói révén az őszi munkák elvégzésében is a legna­gyobb eredményeket érte el és az őszi munkaversenyben a szlovákiai traktorállomások élére került, a ta­vaszi munkákban is jelentős sikere­ket mutathat fel, amennyiben az elő­irányzott munkákat 116.13 százalék­ban elvégezte. A tavaszi terv 1300 hektár középmély szántás volt. Ápri­lis l-ig a tráktorállomás az alábbi munkákat végezte el: 192.72 hektár középroély szántás, 30.09 hektár mély és speciális szántás, 524.84 hektár fogasolás, 42.05 hektár hengerezés, 1265.50 hektár kultivátorozós és tár­csázás, 65.40 hektár vetés és 1851.75 hektár símítás, amely munkák középmély szántásra átszámítva 1507.78 hektárt tesznek ki. In Az április 1-éig elért munkákat e néten előreláthatólag 30—40 százalék­kal növélik. Az egész évi szállítási terveknek 38 százalékát végezte el április l-ig a traktorállomás. Az elvégzett szál­lítási munkának 95 százaléka mező­gazdasági szállítás — trágyahordás, vetőmag-, és műtrágyaszállítás volt. Szállításban a legnagyobb teljesít­ményt Vizváry Béla traktorista érte el. Egy nap alatt 11 óra munkaidővel 180 kilométer utat tett meg. Ezen a napon Vizváry Béla 306 koronát ke­resett. A tavaszi munkákban eddig a leg­nagyobb eredményeket Szentes And­rás traktorista érte el. Március 20­tól 25-ig 59 óra munkaidővel elvég­zett 55.5 hektár tárcsázást, 56.5 hek­tár símítást, 48.5 hektár fogasolást, 13 hektár vetést és 1 hektár közép­mély szántást, amely munkák közép­mély szántásra átszámítva 59 hek­tárt tesznek ki. Szentes András je­lentős üzemanyagmegtakarítást is ért el, amennyiben az egy hektárra előirányzott 15 liter üzemanyag he­lyett 6.4 litert fogyasztott el. Szentes András traktorista keresete ezen a héen 3320 korona volt. Szénósi Lajos traktorista 150 száza­lékos teljesítményt és 40 százalékos üzemanyagmegtakarítást ért el. Har­minc órai munkaidővel és hektáron­ként 14 liter üzemanyagfogyasztás­sal 7 hektár speciális mély gyepszán­tást végzett el. Szénási Lajos keresete ezen a munkán 1025 korona volt. A tavaszi munkákban nagyon jó teljesítményeket értek el még Beke József és Benedek Károly traktoris­ták. A gépállomás összes traktoristái és alkalmazottai szocialista munkaver­senyben vannak. A traktoristák kö­telezték magukat az előírt 326 hektár évi normának 40—50 százalékkal va­ló túlteljesítésére és az üzemanyag csökkentésére. A gépállomás szerződést kötött az alisťáli, patasi és a nemesócsai Egy­séges Földműves Szövetkezetekkel az egész évi, 214 fölművessel pedig rész­ben a tavaszi, de nagyrészt az egész évi mezőgazdasági munkák elvégzé­sére. A dunaszerdahelyi traktorálomiás április l-ig a tavaszi terv 91 százalé­kát hajtotta végre, de a munkaütem fokozása érdekében ezen a héten ezt 30—40 százalékkal emelni akarja. A tavaszi munkákban a legnagyobb tel­jesítményt Mészáros János traktoris­ta érte el, aki március 31-ig egész évi normájának 30 százalékát teljesí­tette. Mészáros János a tavaszi mun­kákban egy nap alatt 18 hektárt, kul­tivátorozott és 17 hektárt simított s így a kultivátorozásban 200 százalé­kos, a simításban pedig 150 százalé­kos teljesítményt ért el. Tarr Kál­mán traktorista átlagos napi teljesít­ménye tárcsázásban 200 százalék, ugyanakkor az üzemanyag megtaka­rításban 40 százalék. A dunaszerdahelyi gépállomás trak­toristáinak 94 százaléka van szocia­lista munkaversenyben. A gépállo­más szerződést kötött az egész évi mezőgazdasági munkák elvégzésére a felsőpatonyi, csécsénypatonyi, szentmihályfai, albári és egyházgel­lei Egységes Földműves Szövetkeze­tekkel. Ugyancsak az egész évi mun­kák elvégzésére kötött szerződést 75 földművessel és 430 hektárnak tava­szi munkálataira. A traktorállomás ön-tudatos mun­kássága a KSS IX. kongreszusára ko­moly kötelezettségeket vállalt. Töb­bek között 10 Egységes Földműves Szövetkezetnek a tavaszi munkák során 5 traktor egy napig díjtalanul dolgozik. A magyar nép szabadságának születésnapja HORVÁTH MÁRTON a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja . öt évvel ezelőtt, 1945 április 4-én a Vörös Hadsereg végleg kiverte Ma­gyarországból a német hódítókat és a magyar fasisztákat. Ugyanazokon a nyugati határokon menekültek ki. véres fejjel, amelyeken át négyszáz éven keresztül szabad bejárásuk volt a német és osztrák hódítóknak, akik a magyar földesurakkal és kapita­listákkal társulva eltemették Ma­gyarország nemzeti függetlenségét s a magyar nép nyakára rakták a feu­dális, tőkés és az idegen imperialis­ta kizsákmányolás háromszoros igá­ját. öt évvel ezelőtt a felszabadító Szovjet hadsereg diadala keresztül­húzta Churchillék imperialista ban­dájának gaz számításait, akik hiéna­módra ot lapultak a görög partokon és a városokban, ott settenkedtek a júdás Tito vezérkarában, ugrásra ké­szen, várva a pillanátot, hogy Dél­kelet-Európa vérző kis népeit, a zsák­mányt, amelyet a halálravált fasisz­ta fenevad kiejtett karmaiból — az ango'.-amerikai imperialisták mar­cangolhassák tovább. Hadihajóik a görög kikötőkben, fegyveres zsoldo­saik a görög hegyekben és idomított vérebük: Tito Belgrádban egyaránt tehetetlennek bizonyult. A Szovjetúniónak, a nagy Sztálin­nak tehát nemcsak azt köszönheti Magyarország népe, hogy kiűzte a fa­sisztákat földjéről — hanem azt is, hogy nem került cseberből vederbe, nem esett a német imperialisták kar­maiból az angol-amerikai imperia­listák karmai közé. * Az elmúlt öt év harcokban bővel­kedő története bebizonyította, hogy Hitler angol-amerikai örökösei egy pillanatig se nyugodtak bele abba, hogy hatalmuk és befolyásuk Ma­gyarországon megtört. 1945 április 4-e békét jelentett, még hozzá fokozatosan eltéphetet­len barátsággá erősödő békét a Szov­jetúnióval. De április 4-e háborút, legalábbis „hidegháborút" jelentett az angol-amerikai agersszorok részé­ről, akik rést kerestek, de bevehetet­len bástyát találtak a népi demokra­tikus Magyarországban. Ez évek alatt titkos háborút folytattak az új Magyarország ellen. Harcot, amelybe bevették Horthy tábornokain kezd­ve, Nagy Ferencen. Peyeren és Mind­szentin keresztül Rajkig és Geigerig minden hazaárulót, bérgyilkost, fa­rizeus lélekkufárt, munkásárülót, rendőrspiclit — ami szennyet csak Horthy uralma kitermelhetett az amerikai kémfönökök örömére. Az angol-amerikai imperialisták egy más Magyarországgal találták szembe magukat, mint annakidején a németek. A magyar nép, országa sorsiának intézését kezébe véve, a Párt vezetésével leleplezett, meghiú­sított és megtorolt minden összees­küvést. A magyar nép valamennyi orgyilkos merényletre halálos csa­pással felelt. így lesz a jövőben is. A titkos ellenséggel folytatott harc ke­ményebbé tette és éberségre nevelte a Pártot és a népet. A legveszélye­sebb ellenség: a Rajk-banda szétzú­zása nemzetközi jelentőségű győze­lem lett azáltal, hogy az egész világ szemeláttára pőrén a népek szégyen­padjára hurcolta az amerikai impe­rializmus elsőszámú európai bérgyil­kosát: Titot és bandáját. • Április 4: befejezi a magyar nép sokszázéves rabszolgaságának korsza­kát. A nép hordta a királyok, gró­fok és püspökök igáját, később a ban­károkét és gylárosokét. A népünk sínylődött a török, a német, az oszt­rák járomban és később a magyar gyárak angol, francia és amerikai részvényeseinek igájában. Az elmúlt történelem legragyogóbb fejezetei a népi felkelések voltak, amelyek vér­rel jelezték a magyar nép szabad­ságvágyát — de azt is, hogy magára­hagyva, , a munkásosztály vezetése nélkül, a haladás nemzetközi erői nélkül a külső és belső zsarnokság lerázása, a szabadság — költői éb­rá-nd marad. Túlságosan keveset foglalkoztunk azzal, hogy az imperialista rabságon túl mitől szabadította meg a népet április 4-e. A Horthy-rendszer ember­öltője alatt Magyarország lett az el­lenforradalom kormányzati módsze­reinek a „kísérleti telepe". Először a magyar nép, a magyar munkásosz­tály bőrén próbálták ki azokat a kü­lönböző árnyalatú fasiszta módszere­ket, amelyeket később Németország­ban és Olaszországban „nagyban" al­kalmaztak. Két világháború között Londonban és Washingtonban, Pá­rizsban és Berlinben nem szőttek olyan intervenciós összeesküvést, im­perialista kalandortervet, amelyben ne számítottak volna biztos és enge­delmes eszközként Horthy Magyar­országára. Horthy Magygr^rszága vezetett a kommunisták bebörtönzé­sében és kivégzésében, a tbc-statisz­tikában, a parasztgyilkos feudális rezervátumok arányszámában. A {magyar nép átlagos testmagassága rendszeresen csökkent. Méhely, a fa­siszta biológus ezt „idegen vérbeül­tetésre" vezette vissza — a valóság­ban a hatvanfilléres napszámbér, Európa legalacsonyabb munkabérei és a munkanélküliség tükröződött a dolgozók csontrendszerén is. Erre is emlékezzünk, ha igazán látni akarjuk április 4 jelentőségét. JÍs emlékeznünk kell arra is, ami az elmúlt öt év alatt történt. A magyar nép megteremtette és megszilárdította a békét., Ezt a békét 800 millió ember védi, a Szovjetúnió, a Kínai Népköztársaság és a népi de­mokráciák szabad országaiban — és százmilliók: a béke hívei a kapita­lista országokban. Amióta a Szovjet Hadsereg fegyverei végetvetettek a háborúnak, öt világrész népei tud­ják. hogy a Szovjetúnió ereje egy a béke biztonságával. De azt is meg­tanultuk mi, magyarok, hogy az im­perialista háborús gyújtogatok meg­fékezése a népi demokráciák erejé­től, tehát a magyar nép egységétől, áldozatkészségétől, munkájától is függ. A magyar nép azzal hálája meg április 4-ét és diadalait, amelyeket az öt év hozott s az eljövendő évek hozni fognak, hogy még jobban erő­síti honvédelmét és termelőmunká­val fokozza védelmi készségét. 1945 április 4-e kiverhetetlen csa­pást mért a régi államszervezetre. A nemzeti bizottságokkal elindulva új népi államot építettek ki, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás­hatalom államát. Április 4-e arra fi­gyelmeztet, hogy ezen a téren is fej­lessze tovább az építés nagy művét. Az előremutató alkotmány szelle­mében most készül a Tanácsok vá­lasztására, amelyek arra hivatottak, hogy a legszélesebben és legaktívab­ban bevonják a dolgozó népet az ál­lamigazgatásba. Öt évvel ezelőtt Magyarország né­pe megtette az első lépést a dolgo­zó parasztság teljes felszabadítása felé a földreformmal. 55.000 azok­nak a parasztoknak a száma, akik már a második és még döntőbb lé­pést is megtették: a termelőszö­vetkezeti összefogás révén könnyi­tenek a kisparaszti termelés bizony­talanságán és terhein s a falu szo­cialista átalakulásának előharcosai lettek. Ez alatt az öt év alatt a munkás­osztály mindenekelőtt azzal biztosí­totta vitathatatlan vezetöszerepét, hogy a Párt szavát követve, élenjárt a termelésben és a harcban. A bá­nyákat, a gyárakat, a bankokat a kizsákmányolók kezéből kiragadta saját tulajdonába vette a nép. A diadalmasain teljesített hároméves terv folyamán 50 százalékkal szár­nyalta túl a háború előtti ipari ter­melést és 40 százalékkal az életszín­vonalat. A felszabadulás ötödik év­fordulójának évében hozzákezdett ötéves teivéhez, amely csaknem 51 milliárdos beruházásával arra hiva­tott, hogy a nehézipart a tavalyinak 204.3 százalékára, a könnyűipart 173 százalékára emelje. Az életszínvonal fokozatosan 85 százalékkal fogja meghaladni a háború előttit. Köztudomású, hogy a kapitalista Magyarország dolgozóinak életszín­vonala mesze elmaradt az angol és francia munkásé mögött. Kevésbbé köztudomású azonban, hogy a sza­bad Magyarországon a dolgozók jó­léte és a Marshall-országokban a dolgozók elnyomorodása már meg­fordította ezt a viszonyt. » Nem a szabadságjogokat hasonlít­juk most össze és nem a munkás, osztály politikai helyzetét olyan or­szágban, ahol hatalmon van, olyan országgal, ahol minden megmozdu­lására csendörszuronnyal felelnek. Nem beszélünk a . munkanélküliség­ről, mely Magyarországon már csak rossz emlék, náluk milliókat sujtő „sorscsapás". Beszéljünk arról, ami­vel a Marshall-országok bábkormá­nyai, a Blum. és Bevin-féle hivatásos munkásárulók legjobban szerettek dicsekedni: a reálbérekről. Decemberi adatok szerint Angliád ban heti 11 deka margarin és 5 és fél deka főzözsír jut egy személyre. Magyarországon 20 deka jut a mun­káscsaládok egy-egy tagjára. Angliá­ban 23 deka birka, és marhahús, Magyarországon 37 deka marha- és sertéshús jut egy személyre heten­kint, a szárnyast nem számítva. Angliában 1 liter, Magyarországon 2.17 liter tej a budapesti heti fo­gyasztási átlag, stb. Franciaországban az áiöag óraik-e­reset legújabb adatok szerint, 6S franfc.. Mag>j|arországgn -decenüjeptjen

Next

/
Oldalképek
Tartalom