Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-04 / 80. szám, kedd

1950 április 4 ÜJS10 Április 4, kedd. A nap kél óra 32 perckor, nyugszik 18 óra 35 perckor. Ma öt éve, hogy a dicső vörös hadsereg katonái felszabadították Szlovákia fővárosát. Sztálin 20 évvel ezelőtt egyik cikkében azt írta: „Vas. és fém­termelö országgá, az automobilok országává, a traktorok országá­vá leszünk, ha egyszer a Szovjet­uniót automobilra, a muzsikot pe. dig traktorra ültetjük, akkor pró­bálják majd meg a „civilizáció" és a „kérkedő kapitalisták", hogy utóiérjenek bennünket." Azóta a Szovjetúnióban valóban a leg­elterjedtebb közlekedési eszköz lett az autó. Legutóbb a „Zarja Vosztoka" című újságban hirde­tés jelent meg, hogy SLZ egyik üz. letbe 100 személykocsi érkezett raktárra. Egy nappal később az új autókból 30 darabot már meg­vásároltak magánszemélyek s az üzletvezető hangsúlyozta, hogy nagyon sok kolhozparaszt vásá­rol autót. Az üzleti könyv szerint a mult év 8 hónapja alatt Grúzia fővárosában 2992 Pobjoda és Moszkvics személyautót adtak el. A könyvben a vásárló nevek közt ezerepei Vaszov Kohisvili kolhoz, paraszt is, aki gyönyörű Moszk. vics-autót vásárolt. Arra a kér. désre, hogyan tudott autót venni, az a válasz érkezett, hogy a kol. hozban, amelynek tagja, ez év­ben nagyszerű volt a szüret. Bri. gádja 180 mázsa szőlőt szüretelt holdanként. Nagyon jó eredmé­nyeket ért el a kolhoz a gabona, és méztermelésben is. Kohisvili csak készpénzben 20.000 rubelt kapott a teljesített munkájáért, ennek egyrészén vásárolta az au­tót. A kitűnő autóhoz kitűnő au­tóutak is kellenek és Grúzia, mint mint szerte a Szovjetúnióban min­denütt, azokkal is rendelkezik. 5 ! — A budfipesti Metrót május­ban kezdik építeni. Amint isme­retes, a magyar népkormány az ötéves gazdasági tervbe bevette a budapesti földalatti vasút kiépí­tését is, amely a régi földalatti vasúttal ellentétben a munkások által lakott külvárosokat köti ösz" sze a belvárossal. A budapesti földalatti vasútaf a moszkvai „Metro" mintájára építik. Ennek a vasútnak a kocsijai egyformák lesznek, tudniillik 20 méter hosz" szú, 2.70 méter széles és 3.90 mé­ter magas kocsik. Egy kocsiba 240 utas fér be. A vonatok 2—6 kocsiból állanak majd s óránkénti 65 km-es sebességgel haladnak. A budapesti földalatti vasút épí­tését ez év májusában kezdik meg. — Fiatal élmnukások újjáépí­tik Berlint. A német demokra­tikus köztársaság minden vidéké­ről a szabad fiatalság soraiból 10 ezer fiatal élmunkás magára vál­lalta, hogy 6 napos brigádokban hozzájárulnak Németország fővá­rosának újjáépítéséhez. Az első brigádok már Berlinbe érkeztek. Első munkájuk három nagy sport­stádion felépítése. Azután a bri­gádotokat más építkezésekhez osztják be. — Gyapottermelés Magyaror­szágon. A magyarországi „Gazda­ság" című lap szerint ebben az év­ben Magyarországon 10.500 ka­tasztrális holdnyi földön fognak gyapotot termeszteni. Az ötéves terv előirányzása szerint 1954"ben Magyarországon 100.000 katasz­trális holdon termesztenek majd gjapotot. Erre a célra az alsóhíd" végpusztai kísérleti állomás már megkezdte az autonómok iskolá­zását, főleg gyapottermesztési szakban. Ez a kísérleti állomás kí­sérleteket folytat az amerikai mo­gyoró és más déli gyümölcsök termesztésére, amelyeket eddig tengerentúlról hoztak be és amelyek termesztési lehetőségei meg vannak Magyarország déli részeiben. i A népi demokráciák nagy barátságának jegyében nyitották meg a lengyel iskola kiállítását Vasárnap délelőtt fővárosunkban ünnepélyesen megnyitották a lengyel iskola dokumentációs kiállítását a trnavai úton lévő nagy kiállítási te. remben, melyet a Csehszlovák-Len­gyel Barátsági Társaság az Állami Pedagógiai Intézettel együtt rende­zett. Ez a kiállítás is erőteljes bizo­nyítéka annak, hogy a népi demokrá. Laco Novomesky iskolaügyi megbí­zott, dr. Soltész megbízott, a Cseh. szlovák-Lengyel Barátsági Társaság elnöke, Novikov elvtárs, a Szovjet­unió bratislavai főkonzula, Fr. Piet­rowszky lengyel, Kamov bolgár fő­konzul, Klíma magyar konzulhelyet­tes, Ligaszewszky tanár, a lengyel iskolaügyi minisztérium kiküldöttje, hogyan járulunk hozzá országaink gyorsabb felépítéséhez. A mi együtt, működésünk nem formális diplomá­ciai kijelentéseken alapszik. Népein­ket közös célunk, a szocializmus építésének gondolata hatja át mun­munkájában. Dr. Pavlovics, az Állami Pedagó. giai Intézet igazgatója ismertette ez­után a jelenlevőkkel a lengyel iskola kérdéseit. Utána Pietrowszky len­gyel főkonzul beszédében kiemelte, hogy az utóbbi időben egyre jobban kimélyül az együttműködés orszá­gaink között, amiről a mostani kiálí lítás is tanúskodik, amelyet eddig Prágában, Brünnben és Osztravában több mint 60.000 érdeklődő látoga­tott meg. A lehgyel tanulók egyéni és kollektív munkáját láthatjuk ezen a kiállitáson 3000 kiállított tárgy­ban. Szolgáljon ez a kiállitás — fe­jezte be beszédét a lengyel főkonzul a nemzeteink közötti kölcsönös megbecsülés és együttműködés to­vábbi kimélyítésére és a népi demok­ráciák tömbjének megszilárdítására a Szovjetúnióval az élen. Az egyesítő írókongresszus válaszlevele Klement Gottwald köztársasági elnökhöz A lengyel iskola kiállításának fó'részlete. ciák országai a Szovjetúnióval az élen nemcsak politikai, gazdasági, hanem kulturális téren is szoróS kapcsolatokat tartanak fenn és szo­cialista vívmányaiknak kicserélésé­vel még közelebb kerülnek egymás­hoz és elősegítik a népnevelésben is tapasztalataiknak átadásával a ba. ráti kötelék megszilárdítását. A ki­mélyült csehszlovák-lengyel barátsá­got mi sem jellemzi jobban, mint jel. szavunk: Semmi sem választ el, min­den csak összeköt bennünket. A lengyel iskolák dokumentációs kiállításának megnyitásán jelen volt továbbá az egyetem s a többi iskolák számos kiküldöttje. Dr. Soltész megbízott megnyitó be­szSdébén többek között ezeket mon­dotta: — Ez a kiállítás megmutatja, hogy a lengyel nép miként neveli ifjúsá­gát, milyen eredményei és sikerei voltak eddig ebben és az ifjúság eze­ket-miként használja fel a maga ja­vára. Ez a kiállítás egy a sok mód közül, hogy miként cserélhetjük ki tapasztalatainkat az újonnan alko­tott értékek kölcsönös átadásával, Elnök úr, mi, csehországi és szlovákiai asszo­nyok, akik összejöttünk, hogy egyetlen országos. Csehszlovák Nőszövetséghe tömörüljuink, íorró hálánkat fejezzük ki szavaiért, melyekkel mint a Köztársaság első polgára megtisztelte kongresszu­sunkat. Szívünkben fogjuk azokat hor. dozni, ösztönzőink lesznek és vezetni fognak további munkánkban. Ígérjük önnek, Elnök úr, hogy fo­kozni fogjuk békeharcunkat, amelyet a feladatok feladataként jelölt meg. Hű­ségesen fogjuk őrizni nemzeteink és egész dolgozó népünk egységét. Sze­retettel és gondosan teljesítjük a fels adatokat, amelyeket a szocializmus fel. építése ró ránk, mivel ez a tartós világ­béke egyetlen biztosítéka. Ígérjük önnek, hogy asszonyainkat úgy irányítjuk, hogy felhasználjanak minden alkotó lehetőséget az ötéves terv teljesítésére a népi közigazgatás­ban és minden más munkaszakaszon. ígérjük önnek, hogy gyárainkban, földjeinken minden léptünkben további asszonyokat nyerünk meg az élmunkás, mozgalom és a szocialista munkavsr. senv eszméjének és hogy szántóföld­jeinken közös munkával gyorsítjuk meg a szocializmushoz vezető útunkat. Ígérjük önnek, hogy gyermekeinket a haza és a becsületes munka iránti sze. retetben neveljük fel és az egész világ dolgozó népeivel való őszinte barátság szellemében új embert nevelünk, a szo. cialista kor emberét. Hisszük, hogy így hasznára válunk hazánknak és hogy közös törekvésünkből a haladó nemze­tekel új világ születik, amely biztosítja minden dolgozó nép boldogságát és békéjét. Ebben a törekvésben,-! Elnök úr, ön világító példaképünk. Az útért, ame­lyen minket vezet, minden cseh és szlo­vákiai asszony hálás önnek. „A csehszlovák nép harca a fasizmus ellen" kiállítás ünnepélyes megnyitása Fővárosunk felszabadítása ötödik év­fordulójának előnapján, hétfőn dél­előtt a Tátra-szálló nagytermében ün­nepélyesen megnyitották Csehszlovákia népeinek a fasizmus elleni nagy harcá­ról szóló dokumentációs kiállítást. A ki­állítás ünnepélyes megnyitásán jelen volt Karol Srnidke, a Szlovák Nemze­ti Tanács elnöke, Fr Komzala, a Nem­zetgyűlés alelnöke, dr. G. Husák, a Megbízottak Testületének elnöke, a Megbízottak Testületének számos tag. ja, M. G. Novikov elvtárs, a Szovjet­únió bratislavai főkonzul, Vándor Jó­zsef magyar, Kamov bolgár főkonzul, a diplomáciai testület többi tagja. Népi hadseregünket a katonaság számos * fnw Kedves hűséges és hűtlen potyá­sok! Mindannyian kivétel nélkül ked­vesek vagytok nekem, ezért úgy vé­lem, mielőtt távozom széljegyzeteim­mel, elbúcsúzon tőletek. Elbúcsúzom azoktól a felnőttektől is, akik ro­konszenvvel olvasták jegyzeteimet, mert nem •potyázhattak soha, mert sosem volt igazi gyermekkoruk. Ezek a felnőttek már zsenge ifjúko­ruktól kezdve, alig hogy befejezték az elemit, már dolgoztak kint a me­zőn vagy bent a gyárban, hogy kere­setüket hazavihessék és dolgozó szü­leik segítségére legyenek. Sok ilyen felnőttet személyesen is ismerek, ezek többnyire szeretettel és őszinte ra­gaszkodással közelednek felénk és az esztendő összes évszakaiban, tavasz­szal, nyáron, ősszel és télen, ha talál­koznak velünk, mindig megajándé­koznak bennünket valamivel. Az ajándék lehet mosoly vagy őszinte, kedves szó csupán, de a potyás ha­tározottan érzi, hogy valamit kapott. Ezért szükségét érzem annak, hogy tőlük is elbúcsúzzam, nem folytat­hatom továb jegyzeteimet, abba a korba léptem már, hogy nem potyáz­hatom tovább. Felszabadultam, ko­molyan kell foglalkoznom ezután a jövőmmel, dolgoznom kell, hogy megélhessek, dolgoznom kell, hogy más is megélhessen, egyszóval ko­molyan be kell kapcsolódnom népi demokratikus hazánk építőmunkájá­ba. Mindezt alapo s megfontoltsággal írom. Egy hónappal ezelőtt tagja let­tem a CSM-nek és ott komoly előadá­sokat tartanak nekünk a hazáról és a szocializmusról. így alakult ki ben­nem aztán a szocialista haza fogal­ma. A szocialista haza az a terület, ahol a dolgozó ember, a munkás és a paraszt egymással összefogva és egymást támogatva egyazon célért dolgozik. A cél az, hogy többet ter­meljenek és ezáltal többet fogyaszt­hassanak, tehát nyilvánvaló, hogy csakis annak van joga ilyen hazában élni, aki dolgozik. Mindez így papí­ron nagyon szép, de a valóságban az a helyzet, hogy vannak felnőttek és pedig elégj sokan, akik nem a saját, hanem más munkájából akarnak megélni. Ezeket a felnőtteket tudo­mányos nyelven reakciós elemeknek nevezik és ezek a legnagyobb ellen­ségei a szocialista hazának. Ám nem nem kell félni, azok, akik dolgoznak egy szocialista hazáért, azok meg is védik a hazájukat. Az élmunkás egy­könnyen nem adja oda rangját, ve­rejtékét a semmirekelő bitangnak. Nem ám, mert az élmunkás, az egy­ben szocialista hazafi is. Minderr e már szombat este gon­doltam, amikor végigjártam főváro­sunk utcáit, ahol kedvem szerint po­tyázhattam és ahol most be kell kap­csolódnom az ötéves terv komoly építőmunkájába. Én ^ élmunkás, szo­cialista hazafi akarok lenni. És így, mint egy élmunkásjelölt búcsúztam el a város potyaszobraitól a Hviez­doslav-téren, attól a kislánytól, aki ott áll az őzikével a két fasor között esőben, hóban, viharban, fagyban, el­búcsúztam a színház előtt játszadozó apróságoktól, akik , komoly elfoglalt­sággal óriás halakat tartanak fogva. Aztán kimenten a Safarik-térre a potyacsoporthoz, ahol srácok segít­ségért kiáltozó kacsákkal birkóznak. Aztán tovább mentem, céltalanul csavarogtam, miközben némi hon­vággyal a srácok gondtalan moso­lyára gondoltam. Majd újra ott vol­tam a színház előtti téren, fájó po­tyaemlékektől gazdagon. így, e zsú­folt gazdagsággal néztem végig, amint az éjféli órákban a szabadság­szobrot a magas állványra helyezik. Akkor már nem voltaim egyedül, egy korombeli élmunkás­j elölt csat­lakozott hozzám és együtt néztük vé­gig a szobor viaskodó lebegését. így volt, ott álltunk a Savoy-kávéház előtt és egyszerre csak azt láttuk, hogy a szobor meginog és lassú, ví­vódó lebegéssel egyre feljebb és fel­jebb emelkedik. És nagyon fájt mind­kettőnknek a szíve, hogy a szabadság szobra ily lassan és óvatosan jut ren­deltetési helyére. Amikor közelebb mentünk az állványhoz, akkor lát­tuk, hogy fönt, a talapzat tetején két munkás áll és megfeszített errővel húzzák a csiga láncát. A munkások arca verejtéktől csillogott az éjféli villanyfényben. Ez a verejték a fel­fedezés erejével hatott rám. Rájöt­tem, hogy a szabadság jelképe csakis a munkások verejtéke révén emel­kedhetett a magasba és rájöttem egy­ben arra is, hogy maga a szabadság a munkás verejtékének a legneme­sebb terméke. Igen, abban a pillanatban tökélete­sen megértettem, hogy csakis az öt­éves terv révén juthatunk el a szo­cialista hazáig, csakis a lankadatlan és szakadatlan építőmunkávl helyez­hetjük szabadságot a maga méltó talapzatára, hogy tért hódítson nem­csak a költő, hanem minden dolgozó szívében. A költő már száz esztendő­vel ezelőtt mondotta: Szerelemért feláldozom az életet, Szabadságért feláldozom Szerelmemet. Nos, találják el, ki volt ez a költő? És hogy lássák, hogy a búcsú e dön­tő és válságos pillanatában miként bont utoljára szárnyat egy potyás, e rejtvény megoldására pályázatot hir­detek. A pályázaton résztvehet min­den valamirevaló potyás, nemzeti­ségre való tekintet nélkül, egyetlen komoly feltétel az, hogy a válaszle­vélhez 3 koronás bélyeget mellékel­jen. A nyertes? .,. Potya Marci. kiküldöttje Širica tábornokkal az élén kepviselte. Továbbá a megnyitáson je. len volt még közéletünk számos tag­ja, tömegszervezeteink, hivatalának képviselői. A jelenlévőket. Zeman ezredes üd­vözölte, aki beszédében rámutatott ar­ra, hogy ez a kiállítás elsősorban a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújá­nak történelmi jelentőségét és ennek hatását nemzetünk továbbfejlődésére dokumentálja. Népeink saját ottho­nunkban győződhettek meg a hitleri fasizmus, az imperialista háborús uszí­tók és hazai reakció igaz arcáról, me­lyeknek népeink leigázása voft a cél­ja és egyben a kiállítás meggyőz ben. nünket a Kommunista Páit irányvona­lának helyességéről. Az ezen a kiálli­táson bemutatásra kerülő dokumentá­ciós kép és iratanyag feleletet ad arra a kérdésre, ki szervezte és vezette népünket harcra, győzelemre a dicső szlovákiai nemzeti felkelésen, a prágai májusi forradalmon keresztül. A bé­kéhez most egyetlen út vezethet ben­nünket: Hazánk minden érőink egész­séges és gyors kifejlesztése, népünk harcképességének növelése, mely már annyi áldozatot hozott a szabadságért. Az átíami és a szovjet himnusz el­játszása után Karol Šmidke a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke tartotta meg ünnepi beszédét. Ismertette Csehszlo­vákia dolgozóinak, a Kommunista Párt­nak nagy küzdelmét a múltban, mikor minden erőnket össze kelett fogni, hogy megvédhessük' szabadságunkat és biztosíthassuk dolgozóink jövőjét. A Csehszlovákiai Kommunista Párt teljesítette történelmi hivatását és ez a kiállítás is méltó bizonysága annak, hogy népünk a nagy Szovjetúnió ol­dalán a nagy Kommunista Párt veze­tésével bátran, áldozatot nem ismerve, folytatott harcot a fasizmus ellen .és most még harcképesebben, éberebben áll őrt a népi demokráciák én a szo­cializmus országainak dolgozóival együtt a béke védelméért. Utána Chudik László, a Nemzeti Színház tagja Ján Rak „Oda a sza­badsághoz" című költeményét szaval­ta el, majd Ján Lehky a bratislavai Központi Bizottság alelnöke megnyi­totta a kiállítást A kiállitás április 3-tól május 15-ig áll nyitva és nemcsak ünnepi jellege van, hanem mindenekelőtt dolgozó né­pünkkel, ifjúságunkkal megismerteti történelmünk legdícsőbb napy'ait. A vi­déki dolgozók a kiállítás meglátoga­tására 50 százalékos kedvezményben részesülnek. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom