Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-01 / 78. szám, szombat

1950 április 1 /Qz ötéves terv építője elhuny. JľLcĹfía a lajtaiába, mtgjp 'dôiqôzni Ugy hat, mintha a bronzba öntött munkás szobra lenne, akit példaké­pül állítottak társadalmunk elé. Te­kintetéből, egész lényéből az öntuda­tos dolgozó nyíltsága, erős akarata sugárzik felénk és lendületteljes be­széde bennünket is magával ragad az új élet lelkiismeretes építőinek lelkesedéssel teli világába. A mun­kában nem tud megállapodó min­dig talál valami újat, hogy a terme­lékenységet növelhesse, észreveszi a termelésben megmutatkozó gyenge pontokat, amelyek akadályozzák a tervnek időben való teljesítését, ki­vizsgálja ezeket az okokat, szervezi a munkaversenyt, megmutatja mun­katársnőinek, hogy nem is olyan ör­döngös a normák túlhaladása, csak akarat és kedv szükséges a verseny" hez. Ihring Mária Pártunk tagjelöltje lett. A füleki Kovosmalt gyárban dolgozik. Kommunista szülők gyer­meke. Ragyolcon lakik, ahol a múlt­ban erős munkásmozgalom kovácsol­ta vasegységbe az ottani dolgozókat. A régi elvtársak szellemében nevel­kedett s most, amikor már szabadon építhetjük munkáshazánkat, az új és jobb munkamódszereknek a terme­lésbe való átviteléért küzd. — Miért léptél be a Kommunista Pártba? — Tudatában vagyok annak, hogy csak a Kommunista Párt vezetheti a a munkásságot a szebb jövő felél Egyszerű szavak ezek s mégis mi­lyen erőteljesek. Sokat hallott Lazí­kova, Kaligova élmunkásnőkről, akik bebizonyították, hogy a nők ugyan­úgy kivehetik részüket a termelés­ben, mint a férfiak. Ihring Mária is már régóta foglalkozott azzal a gon­dolattal, hogy a füleki gyárban fe­lelősségteljesebb alkalmazást vállal­jon. Eddig a kályhaüzem egyik osz­tályán dolgozott, ahol már 230 szá­zalékra emelte a normáját, majd át­ment a zománcozó üzem díszítő osz­tályára s ott. is sikerült 20 százalékos normaemelést elérnie. — Most a sajtolóban, a nagy gépe­ken szeretnék dolgozni ... — De ez nehéz munka volna ré szedre... Rámnéz és elmosolyogja magát... Nem szereti az ilyen közbeszóláso­kat. — Mégis mi késztetett erre az el­határozásodra, hiszen eddig nő még nem dolgozott ebben az osztályban — A sajtoló termelésétől függ, hogy van-e számunkra elegendő munka, tőlük kapjuk a feldolgozás­ra kerülő félkészárut S mostanában bizony csappanás állott be az anyag­adásban. S ha ott fogok dolgozni, látni fogom a hibát s remélem, hogy sikerül majd közös erővel kiküszö­bölnünk a termelési akadályokat és egyúttal meg szeretném mutatni, hogy a férfiak eddigi munkahelyén a nők is tudnak dolgozni! Ihring Mária még fiatal, de helyét ennek ellenére is megtalálta az épí­tő munkában. „Én élmunkásnő aka­rok lenni" — határozta el magát még az elmúlt évben s ez sikerült is ne­ki. A mult heti losonci járási párt­konferencián ő is felszólalt. Ott el­hangzott beszéde nemcsak a szocia­lista munkaversenyben szerzett ta­pasztalatainak száraz elsorolása volt, hanem utat mutatott ezzel a többi dolgozóknak, hogyan kell kifejte­niük minden erejüket a többterme­lésnek, a szocialista munkaverseny­nek az összes dolgozókra való kiter­jesztése érdekében. Ihring Mária, amikor töri a nor­mákat és keze alatt ég a munka, az olasz dolgozókra is gondol. — Mi már szabadon építjük szebb jövőnket — mondotta legutóbbi be­szélgetésünk folyamán —, gondolat­ban állandóan együtt vagyok az olasz dolgozókkal, akik most küzde­nek jogaik kivívásáért. S csodálat­tal tölt el engem is az olasz munkás­ság szívóssága, akik nem riadnak vissza de Gasperi pribékjeinek em­bertelen gyilkolásaitól sem. Ezért is lettem a szocialista munka úttörője, ezért vonok be mindenkit, akit csak tudok, a munkaversenybe, hogy mi­nél nagyobb termelékenységet érhes­sünk el, hogy ezáltal felvirágoztat­hassuk hazánkat, hadd láthassák a többi országok dolgozói: szabad mun­káshazánkban öröm teljesebbé, szeb­bé válik az élet. Az olasz dolgozók harca a mi harcunk és a mi győzel­münk meghozza az ő győzelmüket is! Kell-e ennél szebb szó, kell-e en­nél nagyobb lelkesedés és bizodalom, amely dolgozóink széles rétegeiben gyökeret vert és segíti őket nagy harcukban, a világ dolgozói nagy győzelmének kivívásában. Ihring Mária példaképül szolgál­hat összes dolgozóinknak. Munkájá­ban szívós, erősakaratú s most a na­pokban már azt is megmutatja, hogy azt a munkát is el tudja végezni, amire eddig csak a férfiak vállalkoz­tak. Ihring Mária a sajtolóba megy dolgozni, azzal a tudattal, hogy itt is — élmunkásnő lehessen. Petrőci Bálint. Forgómódszer az osztravavidéki bányászok faházának építésénél Az osztravavidéki lakásépítés gyors ütemének kulcsa a forgómódszer. Ez a módszer a munka új megszervezé­sén alapszik, amelyet a csehszlovák Építőüzemek központi igazgatóságá­nak fejlődőképes csoportja dolgozott ki a műszakiak, mesterek és újítók közreműködésével. — Lényegében egyes munkaosztagok specializált teljesítményéről van szó, amelyek időbeli sorrendben váltják fel egy­mást és más építkezésekhez mennek át, ahol ugyanazt a munkát végzik. Ezzel egyre nagyobb gyakorlatot sze­reznek és teljesítményük fokozato­san emelkedik. Ezen módszer alkal­mazásával szerzett eddigi tapaszta­latok bizonyítják, hogy a munka fo­lyamatos menete az anyagszállítás tökéletes gépesítésétől függ. A forgó­módszer leginkább a többemeletes háztömbök építésénél'érvényesül. A brünni földszintes Építkező üzem ezt a módszert felhasználta a föld­szintes kétlakásos faházak építésé­nél. Egészében 75 szakképzett és ki­segítő építőmunkás és iparos dolgo­zik rajtuk. Az első ikerházat 18 nap alatt építik fel és minden további két nappal később elkészül egy-egy ház. Az osztravavidéki bányászok ré­szére 1000 ilyen fából készült iker­ház felépítését tervezik. Díszhangverseny Prágában a magyar felszabadulás évfordulója alkalmából Magyarország felszabadulásának ötödik évfordulóját Prága is meg" ünnepli. A prágai Művészek Há­zában a magyar felszabadulás ün­nepének előestéjén, április 3"án díszhangversenyt rendeznek és ezen a csehszlovák rádió szimfó" nikus zenekarát Ferencsik János, a kitűnő magyar karmester ve­zényli. A hangversenyen fellép Garai György magyar hegedűmű­vész is. A műsoron Beethoven, Csajkovszkij, Kodály, Bartók és Berlioz szerzeményei szerepelnek. Az est védnöke Szkladán Ágos­ton elvtárs prágai magyar követ, aki a díszhangverseny előtt mél­tatja Magyarország felszabadulá­sának jelentőségét. UJSZO A komáromi hajógyár dolgozói 201,-kal emelték a munka termelékenységét a legutóbbi élmunkáshéten Pálfy József elvtárs munkacsoportja 260 százalékos teljesítményt ért el (p—i) Pártunk Központi Bizottságának legutóbbi határozata óta üzemeink dolgozói még nagyobb lendülettel és kedvvel láttak neki a munkának, hogy a tervet necsak teljesítsék, de főleg a nehéz gépiparban túl is haladják. Már kevés olyan üzemünk van, mely nem teljesíti a ter­vet. Az üzemi pártszervezetek, a szakszervezetekkel együtt elkövetnek mindent, hogy kiküszöböljék a termelésben felmerülő hibákat és jobb munkamódszerek, módosítások bevezetésével elősegítik az ötéves terv fel­adatainak teljesítését. Pártunk márciusi határozata alapján még nagyobb figyelmet kell fordítanunk a nehéz gépipari üzemek tervteljesítésére, melyek új nemzet­gazdaságunk alapját képezik, elősegítik a többi üzemek tervteljesítését s egyben lehetővé teszik Szlovákia gyors Iparosítását is. A nehéz gépipari üzemek közül, a tervteljesítésben kivált a komáromi hajógyár, mely a tervet februárban 106 százalékra és március első hetében már az egész havi tervet teljesítette. A komáromi hajógyár dolgozói a szocializmus lelkiismeretes építői. Nem hátrálnak meg a nagy felada­toktól, nem félnek a normák szi­lárdításától, hanem a munkaidőt és a gépek szolgálatát teljesen kihasz­nálva, jól szervezett munkával, él. munkáshetek tartásával biztosítják a kitűzött feladatoknak idejében va­ló teljesítését. Március második he­tében a termelékenység fokozására újból élmunkás műszakot tartottak, melybe bekapcsolódtak az üzem ösz­szes alkalmazottai. A munka terme­lékenységét sikerült 155.5 százalék, ra emelniök. Az elözö héttel szemben 20%-os emelkedést értek el. Egyes munkacsoportok és egyéni versenyzők ezen a héten kimagasló eredményeket értek el. A villany­forrasztók közül, akik igen fontos szerepet töltenek be, kivált Pálfy József munkacsoportja, amely 260 százalékban teljesítette a tervet. Pál­fy csoportjában Prosek János, Bavo­rec Ferdinánd, Vincze József, Kacz Gyula, Goda Ferenc és Nagy Jó. zsef dolgozik. A munkában nem is­mernek fáradságot, sokszor a mun­kaidő után is dolgoznak, hogy a tervteljesítésben el ne maradjanak. A kovácsműhely dolgozói is a mun­ka termelékenységének fokozására tö­rekedtek és így sikerült 139%-ban teljesíteniök a heti tervet. Egyes él­munkások közül ebből a műhelyből a kővetkezők váltak ki: Otepka Lász­ló 309%-kal, Bagócsi Károly 244%­kal és Csengel Károly 200%.kai. De a tömörítök csoportja sem maradt el a versenyben, pl. Eiselt Dezső 169%-ot, Csöbönyei István szintén 169%-ot ért el. Fabula elvtárs cso­portja a festődében 244%-ban tel. jesítette a tervet. Egy másik mű­hely villanyforrasztói közül Pálfy István 219%-kal vált ki. A lakatos­műhelyben pedig Draguny István munkacsoportja 190%-ot ért el a multheti élmunkásmüszakban. A komáromi hajógyár kiváló dol­gozói nemcsak feladatuk túlteljesí­tésére, hanem a normák szilárdítására is törekszenek Az asztalosmühelyben dolgozó Moizis elvtárs munkacsoportja a leg­utóbbi élmunkásmüszakban 20%-kai szilárdította meg eddigi normáját, Strieborný munkacsoportja pedig az akkord újabb idöértékelését kérte és ezen az alapon 25%.kai sikerült megszilárdítani a normát. A hajógyár dolgozói az üzemi fel­adataikon kívül más kötelezettsége­ket is vállaltak. Tudatában vannak annak, hogy az új élet építését hat­hatósan csak úgy segíthetik elö, ha ók is hozzájárulnak a munkásság és a dolgozó parasztság baráti kötelé­kének megerősítéséhez. Ezért a gútai Ifjúsági Szövetkezeti Falu felett véd. nökséget vállaltak s a napokban bri­gádmunkában a munkaidő után ki­javították a szövetkezet traktorát 25.000 korona értékben. Mi segítette elő a terv teljesítését Ismeretes, hogy a nehéz gépipar­bon január és február hónapokban a terv teljesítésében nehézségek me­rültek fel. Hogy a komáromi hajó­gyár mégis teljesítette a tervet, a betegségek és egyes alkalmazottak­nak indokoltlan távolmaradásuk el. lenére is, az a Párt üzemi szerveze­tének és a szakszervezet eredményes szervező munkájának köszönhető. Az elvtársak sorra járták a műhelye­ket s több esetben egyenként győz­ték meg a dolgozókat a szocialista munkaverseny fontosságáról és a tervteljesités nagy jelentőségéről. Figyelmüket főleg a jó munkabeosz­tásra és a munkának kellő előké­szítésére fordították. Március elején pedig a KSC és a KSS központi bizottságainak hatá­rozatai után még erőteljesebben vet­ték ki részüket az elvtársak a vál­lalt kötelezettségeknek és a terv tel. jesítésének ellenőrző munkájából. A Párt üzemi szervezete minden héten gyűlést tart és pontról pontra ellen­őrzi a kötelezettségek teljesítését. A kötelezettségeknek eddig pontosan eleget tettek, több pontban pedig már túl is teljesítették őket. Az évi munkatervet szétírták mű­helyekre, a fafeldolgozó osztályon pedig még a dolgozókra is külön-kü­lön. Itt a dolgozók részére hétről, hétre megállapíják a feladatokat és így személyenként tudja mindegyik, hogy mit kell termelnie. Ezt a terv­szétírási módot rövidesen kiterjesz­tik a többi üzemosztályra is, mert ezzel a módszerrel a dolgozók fel­adataiknak pontos kiszámításával még jobban törekedhetnek a terme­lés fokozására. Elfogadják az „Augusztus 29-e" üzem felhívását A partizánskei „Augusztus 29.e M üzem dolgozói a rövidesen sorra ke­rülő kerületi pártkonferencia tisztele­tére egy órát dolgoznak le a munka, idő után s egyúttal felhívták a nyit­rai kerület összes üzemeit, hogy hozzájuk hasonlóan munkafelaján­lással készüljenek erre a nagyfon­tosságú pártkonferenciára. A komá­romi hajógyár üzemi pártszervezete a szakszervezet dolgozóival egyet­értve elfogadta ezt a felhívást és a jövő héten egy-egy órát dolgoznak le a kerületi pártkonferencia tiszte­letére. Mint látjuk, a komáromi hajó. gyárban jól megy a munka. Magu­kévá tették Pártunk irányvonalát öntudatosan s a munka termelé­kenységét állandóan növelve halad­nak a szebb élet útján. A dolgozók a kapitalista Ausztria dolgozói nyomorognak Helyzete A marshallizált Ausztria dol" gozói az uralkodó reakció állan­dó kereszttüzében vannak, amely kapitalista jövedelmei érdekében az életszükségletek árát állan­dóan emeli. Az „Oesterreichische Zeitung" szerint ma a burgonya tízszer any nyiba kerül, mint a háború előtt, a hús szintén tízszer annyiba, a tojás 20'szor annyiba, a cipő és fehérnemű 8"szor annyiba kerül, míg a bérek és fizetések csak há* romésfélszeresére emelkedtek a háborúelőtti béreknek. Milyen lakásokban laknak a dolgozók az amerikai „paradicsomban"? nak családjaikkal, amelyeik az említett újság szavai szerint iga­zi „járványfészkek". A barakkok­ban csak úgy hemzsegnek a pat* kányok. A „Colliers" c. amerikai bur" zsoá újság kénytelen volt beval" lani, hogy az Egyesült Államok­ban körülbelül 1,500.000 volt ka­ko" tona borzasztó körülmények zött lakik. Külön telepeken lak" A kapitalisták beismerik a munkanélküliség rohamos emelkedését A háborús uszítók szolgálatában álló jobboldali szocialista ügy" nökség, az úgynevezett „Nemzet­közi Munkahivatal" (ILO) Genf­ben, ezekben a napokban kimuta­tást közöl a kapitalista államok munkanélküliségének növekedé­séről. E szerint a kimutatás szerint az Egyesült Államokban, a nyilván" tartott munkanélküliek száma egy év alatt 2,664.000-ről 4 millió 480.000-re emelkedett. Ezenkívül az Egyesült Államokban még rengeteg munkanélküli van, aki­ket a hivatalok nem tartanak nyilván. Teljes számuk megha­ladja a 15 millió személyt. Bel­giumban az ILO nem teljes adatai szerint 309.000 munkanélküli van, egy évvel ezelőtt 263.600 volt. Franciaországban ebben az év" ben a munkanélküliek száma 153 ezerre emelkedett. Hollandiában 48.000 munkanélküli van. Dániá­ban a munkanélküliek száma 8000-rel, Norvégiában 2100-al emelkedett. Olaszországban, az ILO szerint, 1,502.300 munkanél­küli van, a valóságban azonban több mint 2 millió olasz ember van miunkanélkül. Az olasz kor­mány az amerikai imperialisták­kal együttműködésben a munka­nélkülieket tömegesen akarja mint rabszolgákat „exportálni" Dél-Amerika fasiszta államaiba. A munkanélküliség emelkedése meggyőző tanúságot nyújt a Marshall-terv gonoszságáról és csődjéről. Amerikában egész családok éhen halnak Az amerikai Arizona államban, nem messze Phoenix városától te­rül el a „halál tábora". Phoenix egyike az Egyesült Államok leg" szebb, leggazdagabb és leghíre* sebb városainak. És 12 mértföld nyire a várostól, a munkatábor­ban, 100 dolgozó család haldok" lik. A News Chronicle angol lap amerikai levelezője írja, hogy eb­ben a haláltáborban az utolsó tíz napban a gyermekek egyáltalán nem kaptak enni. A tábor pléh-kunyhókból áll, nincs itt sem folyóvíz, sem vil­lany, sem kanális. Ilyen sorsa van a rmmkáscsalá­doknak az amerikai „paradicsom* ban".

Next

/
Oldalképek
Tartalom