Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)
1950-04-02 / 79. szám, vasárnap
I 1950 április 2 U J SI® /Q béke legifjabb katonái I " i Április 2, vasárnap. A nap kél j 5 óra 37 perckor, nyugszik 18 óra • 32 perckor. A róm. kat. és a pro- j testáns naptár szerint Virágvasár. j nap van. • A lengyelországi Závodszki köz- ! | ségben Maria Verpinszki asszony- j ? nak fiúgyermeke született, aki j f születésekor semmiben sem kü- j 1 lönbözött a család többi hat gyer. • ] mekétől. Az anya legnagyobb eso- i | dálkozására azonban a csecsemő f j nyolchetes korában beszélni kez- j 1 dett. Először csak szavakat, majd j I napokon belül egészen összefüg- j f gő mondatokat. Amikor a közsé. j | gi orvos figyelmét felhívták erre j | a cso<lálatos jelenségére, a lengyel j i orvostudományi társaság külön j ] megfigyelőt külött ki, aki két lió- ; | napig tartózkodott a gyermek • i mellett. Bár az orvos óvakodott ] j attól, hogy beszélni tanítsa, e két ; 4 hónap leforgása alatt a gyermek j f tökéletesen megtanult beszélni és j 1 olyan fogalmakat fejezett ki sza- • j vakban, amelyek egy hét.nyolc- i | éves gyermek szellemi fejlettsé- | i gének felel meg. A gyermeket a í ? krakól egyetemen bemutatták az j • orvostársaságnk. j — A Csehszlovák Építőüzemek eperjesi kerületi vállalata a fejlődés útján. A Csehszl. Építőüzemek ker. vállalatainak eperjesi igazgatója meglátogatta Lukacsovics műszakügyi megbízottat és bejelentette, hogy a kedvezőtlen időjárás és az építőmunkások számának elégtelensége ellenére az eperjesi kerületben a téli építkezési tervet március 24-ig teljesí" tették. Befejezték a Csehszlovák Építőüzemek adminisztratív épületének építkezését, amely 39 irodahelyiséget és 14 legénylakást foglal magában. — A nyitrai ť'svit n. v. teljesítette az első negyedévi tervet. A nyitrai kerület üzemei közé, amelyek sikeresen teljesítették az ötéves terv második első negyedévi munkatervét, a bútort gyártó Úsvit n. v. Nyitrán. Ámbár műszaki jellegű nehézségek miatt az üzemben csak egy havi késéssel ' kezdték meg a termelést, a munka helyes megszervezése és főleg a szocialista munkaversenyének lehetővé tették, hogy a famegmunkáló üzemben a tervet 112.4 százalékban teljesítették, miáltal az egész termelés 103.6 százalékos eredményt mutat. — Olvasóink figyelmébe. Olvasóinkkal tudatjuk, hogy hetilap előfizetőink lapunk jövő heti csütörtöki száma helyett lapunk pénteki bővített terjedelemben megjelenő húsvéti számát kapják majd kézhez. A húsvéti szám már a pénteki nap folyamán eljut Köztársaságunk minden városába és falujába, hogy a dolgozók a húsvéti ünnepek megkezdése előtt kézhez kaphassák. A bővített terjedelmű húsvéti szám érdekes riportokat, elbeszéléseket, stb. fog tartalmazni. — Továbbképző rajz- és festőtanfolyam a haladók számára. A helyi VIII. kerületi közoktatási tanács és az YMCA továbbképző rajz- és festötanfolyamokat nyit meg Rratislavában április hó 3"án 19 órakor a X. középiskolán, Je" sensky utca 6. Beíratás az YMCAban a Malinovský utcán, vagy az első tanítási órán. Prospektus in" gyen. Köszönetnyilvánítás Özv. Vajdicsek Istvánné szeretettel mond köszönetet Far. nad lakosságának azért az őszinte részvétért, amit férje halála alkalmával nyilvánított. Isten akaratában megnyugodva búcsúzom szeretett községünkből. 1540/v özv. Vajdicsekné. Ragyogó napsütés verődik vissza a nagyszombati úti kiállítási épületek fehér falairól. A sugarak ellenállást nem tűrve befurakodnak min. den kis hasadékba, a kerítések lécei és az udvar kavicsai közé, mintha meg akarnák mutatni újjászületett erejüket. Ezt az eröt, vidám mozgást látjuk az épület jobbszárnya körüli udvaron is, ahol 10—14 év körüli gyerekek, iskolások sürögnekforognak, mintha valami fontos do. logra készülődnének. Egyesek gereblyével a kavicsokat egyengetik, mások lapátokkal, ásókkal javítják a terepet, tisztogatnak, talicskákkal szállítják el a fölösleges lim.lomot. A fiúk és lányok Jókedvűen, nagyokat kurjongatva dolgoznak a napsütésben és a hajukat pajkosan cibáló tavaszi szélben. Mire készül ez a gyerekhad? János Éva, a X. középiskola növendéke siet készségesen a felelettel. — Pionír-otthont rendeztek be az épületben. Vasárnap lesz a megnyitó ünnepély. Értelmes arcú kis emberek vesz. nek körül, akik bizonyára kitünö felvilágosításokat adnak majd kérdé. seimre. Tágas terembe lépünk, amelyben még nagyobb a nyüzsgés, mint az udvaron. Hangyák módjára forgo. lódnak, buzgólkodnak itt is az apró kezek tulajdonosai, de néhány CSMinges fiút és „egészen" felnőtt munkást is látok. Magas emelvényeken és létrákon állva díszítik a falakat, az utolsó simításokat végzik a va. sárnapi megnyitó ünnepélyre, amelyiyel a pionír-otthont átadják ren. deltetésüknek. Zöld fenyőágakat, transzparenseket, jelmondatokat aggatnak a falakra, Gottwald, Lenin, Sztálin képei köré. A munkálkodó emberek után elő. ször a gépek ötlenek szemembe. Köröskörül gyönyörű kis satukat szereltek fel a falat övező munkapa. dókra, amelyek fölé szabályos távolságban csuklóra járó, kihúzható, ernyős villanylámpákat erősítettek. A terem közepén miniatűr, de tökélete- i sen kidolgozott és használható esztergapadok, prések és egyéb komoly kis gépek láthatók. Ügy tűnik fel előttem, mintha a törpék mesebeli birodalmába kerültem volna, ahol minden pontosan olyan, mint a „nagy" embereknél, csak kicsinyített formában. Foglalkozó otthont, mű. helyt rendeztek hát itt be a pionírok, a kis iskolás gyerekek részére. — Nagyszerű dolog, hogy most közelről megismerkedhetünk a gé. pekkel, — mondja Kollár Éva, egy okosszemü, copfos kislány —, mert így legalább megtanuljuk az alapokat, amelyeket a jövőben majd felhasználhatunk. — Ha mi magunk is megismerjük és megszeretjük a gépeket — szólt közbe Rival Anita —, akkor még jobban meg tudjuk majd becsülni a munkásokat. — És természetesen a brigádokon Is ügyesebben fogunk dolgozni, — teszi hozzá Pavlik Zlatica, egy nyúlánk szőke lányka. — És segítségére leszünk államunknak és a szocializmusnak. Szinte hihetetlenül hangzanak ezek a szavak a kislányok szájából, de ahogy ránézek piros nyakkendőikre, megértem, hogy ez a piros nyakkendős ifjúság a pionír mozgalom gyermekhadserege már nem az az elbutított, elédesgetett, rongybábuk és falovak közé kényszerített gyermek, had, amely a háború előtt a haladás reménye nélkül koptatta az iskolák padjait. Büszkén tartják fejüket, biztos hangon beszélnek, mert tudják, hogy ök^ a jövő Ígéretei. Kérdésemre, hogy mik akarnak lenni, ha felnőnek, versengve válaszolnak: „Én orvos! Én gyógyszerész! Én mechanikus!" Legnagyobb meglepetésemre egyik pionír lányka kijelenti: „Engem a repülőgépek ér. dekelnek és az ejtőernyős ugrás, ezért a műhelyünkben repülőgép modellezéssel fogok foglalkozni." Egy Sütő nevű kis magyar pionírlegény egyre csak a gépek körül forgolódik, bizonyára nagyszerű munkása lesz népi demokráciánknak. Kollár Éva most is okos megjegyzést tett: — Én ugyan orvosnő szeretnék lenni, de azért ismerni akarom a gépeket és a műszaki dolgokat is, az soha nem árt! Az apukám is dok. tor, mégis ért a technikai dolgokhoz, megjavítja a villanyt is, ha elromlik. Szerintem a fizikai munka felfrissíti az embert a szellemi munka után. — Mióta dolgoztok a pionirotthon berendezésén? — kérdeztem. — Egy hónapja — válaszolja János Éva. — De nemcsak a mi iskolánk, a Jesenké-utcai X. középiskola, hanem más iskolák növendékei is felváltva dolgoztunk. Nálunk a teljesítményt pontozással jelölik. Aki részt. vesz a brigádmunkán, vagy tanulmányi kiránduláson, az tíz pontot kap. Minden osztály egy-egy csoportot képez, amelyek versenyeznek egymással nemcsak a brigádmunkában, hanem pontosságban, tisztaságban és jó előmenetelben is. Az első versenyben a Pavlov-csoport, a Ila és Ilb osztály, mivel több mint ezer pontot értek el. Második a Sztálin-csoport, a Hl. osz. A ČSM — Ifjúsági Szövetség — pionírlánynak, tály 40 pontkülönbséggel. Harmadik a Gottwald-csoport, a IVb osztály. Ötödik a Lenin- és Šverma-csoport holtversenyben. Most ismét Rival Anikó szólal meg: — Az osztályban élcsapatok dol. goznak, amelyeknek vezetői a pionírok. Pionírnak lenni kitüntető tisztség, ők segítenek a gyengébbeknek a tanulásban és irányítják a többieket. Az élcsapatok is versenyeznek egymással. — A pinonírok az egész iskola min. taképei — jelenti ki büszkén János Éva. — Milyen tevékenységet fejt még ki a pionír-csoport? . Pavlik Zlatica válaszol: — Pionír-énekkarunk is van, amely április elsején, szombaton fellép a pionír-konferencián. A konferenciát a mi gondnokságunkat elvállalt Központi Nemzeti Bizottság rendezi a kormány, épület hangversenytermében. Az ének. kar a vasárnapi megnyitó ünnepségen is szerepel. Pionír-csoportunk ezenkí. vül kötelezettségeket vállalt a Kommunista Párt IX. kongresszusára is. Kötelezettségeinket teljesíteni akarjuk és fogjuk. — Most nehéz kérdést adok fel — szóltam a gyerekekhez. — Mondjátok meg nekem mi is az a népi demokrácia? De a pionírok nem jöttek zavarba. Többen szerettek volna válaszolni, de én egy komoly, barna lánykát szóialtotok meg. Kos Kató a neve és magyarul válaszol: — A népi demokrácia út a szocializmus felé. Minket, az ifjúságot se. gít, hogy képességeink szerint tanulhassunk és választhassunk pályát. Ma már nemcsak a gazdag gyerekek tanulhatnak, de megnyílt az érvényesülés útja mindannyiunk előtt. — Tudjátok hát, hogy kinek köszönhetitek ezt a gyönyörű pionír-otthont? — Elsősorban szocialista kormá. nyunknak — mondja Kollár Éva, — amely gondját viseli a tanulóifjúságnak. Köszöntjük Bacilek pionírtestvŕr közlekedési megbízottnak hogy annyi szeretettel törődött velünk és mindenben segítséget nyújtott műhelyünk be. rendezéséhez. Köszönjük a ČSM Ifjúsági Szövetségnek, hogy segítő kezeket küldött munkánkhoz és az összes munkásoknak, akik annyi jóakarattal dolgoztak értünk. Erre már beleszól egy pionír fiú is, névszerint Nepras Iván: — A szakmunkásoknak bizony nagyon hálásak vagyunk, mert mind inben tanítottak, tanácsokkal láttak el minket. A gépekről is sokat magyaráztak és mivel testi biztonságunkról is gondoskodtak, örömmel készülünk elsajátítani minden itt kínálkozó műszaki tudományt. Honnan veszik ezek s gyerekek nagyszerű gondolataikat — kérdeztem magamban, hangosan pedig így szóltam: tagja, Kedro Rudolf magyaráz a Vicén Verának. — Ugyan mi ösztönöz titeket a megismerés, a tanulás útján? — Az orosz pionírok példája — mondja János Éva. — Filmekből, könyvekből, újságokból megismerkedtünk az orosz ifjúság életével és mun. kájával és tetszett nekünk. — Szeretnők mindenben az ő példájukat követni, — folytatja Kollár Éva. — Micsurin-köröket létesíteni és felkészülni a komoly munkára, mert csak így vihetjük előre a világot a haladás útján. — Kérem, mindannyiunk nevében, írják be az újságba, hogy mi pionírok és az egész ifjúság békét akarunk, mert csak békében lehet tanulni és boldogan élni, — mondja Rival Anikó. — Nem akarunk többet rettegni és pincékbe bújni a bombák elől. — A háborúból csak a fegyvergyárosoknak van hasznuk, — teszi hozzá ismét meglepő okosan Kollár Évi. Ennyi szép és lelkes szó után búcsúžni készülök a gyerekektől, amikoi egy CSM-inges fiú lép hozzám. Häusler Jaroszláv cseh nemzetiségű, a technikai fakultás hallgatója és ČSM-csoportjának tagja. Csoportjuk kötelezettséget vállalt, hogy előadáso. kat fog tartani a pionír-otthonban. AAár ki is jelölték az oktatókat, akik motorokról, modellezésről fognak előadni, sőt apróra szétszednek majd mo. torkerékpárokat, hogy alaposan megismertessék a pionírokkal az alkatrészeket. Egy hónapja jár ide ČSMcsoportjuk segédkezni a berendezésnél is. Távozás előtt még sikerült felfedezni a nagy sürgés-forgásban a pionírok vezetőjét Remis Emil elvtársat, aki a pionír központ építő osztályának megbízásából látja el feladatát. — A pionír-otthon megteremtésének kezdeményezője valóban Bacilek közlekedése megbízott elvtárs volt. Az ő intézkedésére szállította a gépeket a Volman nemzeti vállalat Čelakovicéről, 60.000 Kčs értékben. Az üzem dicséretére válik, hogy megrendelésünket a normális szállítási időn belül rendkívüli készséggel teljesítették. Remis elvtárs végigvezetett az egész termen. Szeretettel simogatta meg a gépeket, amint elhaladt mellettük, úgylátszik mindegyik mellett ott látta már a szorgalmas, Izmos pioníröklöket. Bevezetett az elkülönített mosdó é« öltözőfülkébe, ahol egymás mellett fehér porcellán mosdókagylók várakoznak a becsületes, maszatos, Izzadt kis munkásokra. Megköszöntem Remis elvtárs szívességét. Az ajtóból még egyszer végignéztem a pionírok, az ifjúsági szöségi tagok és a komoly szakmunkások összehajló fején. Egy pillanatra úgy tűnt fel, mintha Lenin, Sztálin és Gottwald elvtársak elmosolyodnának a napfénytől beragyogott képeken. Összemosolygunk mi is Remis elvtárssal. Rámutatok az egyik jelmondatra: „Pionírok szilárd síkja — népi de. mokráciánk alapja!" Egyetértően kezet rázunk. Česť práci! Üdv a mukátoknak pionírok! Pócz Olga. MMMM»MMM M> M»»»M M> M»MMMMMM A svájci szövetségi tanács nem fogadta a békeküldöttséget Svájcban terjed a Béke Híveinek Mozgalma. A mozgalom országszerte gyűléseket tart a városokban és falun, amelyeken a béke svájci hívei követelik, hogy a szövetségi tanács hagyjon fel a demokratikus szabadságjogokat megnyirbáló politikájával és a svájci kormány hívja fel a nyugati országok kormányait a* atomfegyver betiltására. A béke híveinek svájci bizottsága küldöttségileg akarta átadni a szövetségi tanácsnak azt a le 1" velet, amely a béke híveinek követeléseit tartalmazza. Március 21-én Bonnart tanár felkérte a szövetségi tanácsot, fogadja a béke hívei svájci bizottságának küldöttségét. Szerdán a lapok közölték a szövetségi tanács válaszát, amelyben megtagadja a svájci békebizottság küldöttségének fogadását. — Albán nők az analfabetizmus ellen. Albániában nagy harcot folytatnak az analfabetizmus ellem. Ebben nagy szerep jutott az albán nők szövetségének, amely nagy kampányt indított a nők között. A felszabadítás óta több mint 51 ezer nő tanult meg írni és olvasni. Az egész országban a leg* félreesőbb falvakban is tanfolyamokat rendeztek. TAVASZ a^U} SZÓ képeskönyv-sorozat Ifsí első száma rövidesen megjelenik Kérek darab „Képeskönyv" felirattal ellátott befizetőlapot. A képeskönyv.sorozat előfizetési díja egy évre ISO Kčs Admin. U3 SZÓ kiadóhivatala BRATISLAVA lesenského 8 Pontos címem: Név: Lakhely: Utolsó posta: házszám: — aláírás.
