Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-21 / 92. szám, péntek

Toborzó vasárnapok Gottwald elvtárs útmutatása alapján a CSM felhívására megindult a harc minden ifjú vágyának teljesítéséért: a milliós létszámú egységes ifjúsági szervezet megteremtéséért. Azóta fiataljaink országszerte a milliósj CSM-ről beszélnek és tagszerzéssel erősítik if" júsági szervezetünk sorait. Érzik, tudják, hogy nem kevesebbről van szó, mint az ifjúság jobb és boldogabb jövőjének megalapozásáról és arról, hogy minden fiatal példaképéhez, a hős lenini Komszomolhoz hasonló szervezetet teremtsenek. Az egységes Ifjúsági Szövetség, a milliós CSM megteremtése nagy feladatokat állít elénk. Minden ifjút fel kell világosítani, hogy megértse feladatainkat, hogy öntudatra ébredjen, hogy soraink közé lépjen. Egyben pedig kíméletlen harcot kell folytatnunk a kapi" • talista világszemlélet, a sovinizmus, a nacionalizmus, a faji gyűlölködés minden befolyása ellen. Szilárd, megingathatatlan, egységes ifjúsági szervezetet kell létrehoznunk, ahol a szlovák, magyar, lengyel és ukrán ifjak kéz a kézben, vállvetve építhetik a kizsákmányolástól mentes, magasabb színvonalú szocialista társadalmat. Ha a magyar ifjúság szempontjából nézzük e feladatokat^ megállapíthatjuk, hogy jelentősége felmérhetetlen, mert azt jelenti, hogy a magyar ifjúság a CSM-ben épp oly országépítő munkát végez, mint a szlovák ifjúság. Ez pedig a gyakorlóban annyi, mint élni a szlovákiai magyarság számára biztosított jogokkal. És úgy élni e jogokkal, hogy tartósan biztosítsuk a Szlovákiában élő különféle nemzetiségek barátságát. A magyar ifjúság feladata tehát az, hogy a CSM milliós szervezetét tagtoborzással, minél több ifjú bevonásával megerősítse. Falvaink, városaink magyar ifjúságával meg kell értetnünk, hogy sorainkban van a helye. Az ifjúság alkotóvágya előtt eltörpülnek az akadályok. És így a tagtoborzás sikere is bizonyos. Sok helyen rendeznek „toborzó" vasárnapokat". Megismertetik az ifjúsággal az Ifjúsági Szövetség célját, feladatát és sok új helyicsoportot alakítanak egy-egy ilyen vasárnapon. Mindenhol szükség van egy ilyen toborzó-vasárnap* ra. Sőt! A toborzást állandóan felszínen kell tartani. Helytelen, ha ezzel csak a szervező titkár és a vezetőség foglalkozik. Be kell vonni e szervező munkába az egész tagságot. Bratislavában és környékén például a mult vasárnap rendeztük meg a toborzó"vasárnapot, de még a Központ funkcionáriusai is bekapcsolódtak a szervezésbe. E vasárnap eredménye 5000 új tag. De ugyancsak példának hozhatjuk fel a čalovoi járást, ahol a még szervezetlen községeket lá togatták meg a járási vezetők és az instruktorok. Az összhangzatos munka eredménye itt is megmutatkozott, mert e vasárnapon 10 százalékkal növekedett a járás taglétszáma. A galántai járásban már nem értek el ily szép eredményeket, mert a toborzó vasárnapot nem eléggé ké' szítették elő. Nem értesítették előre a községeket, a ki menő szervezőknek nem adtak felvilágosítást. Sokszor a szervezők leleményessége és szorgalma pótolta az előkészítést és biztosította a sikert. Még nem teljes előttünk a vasárnap lezajlott toborzó vasárnap eredménye, mert a keleti országrészből a jelentések még nem futattak be, de így is megállapíthat' juk, hogy a magyar ifjúsíg jól kivette részét a toborzásból és megértette, hogy a CSM legelső feladata most az új tagok beszervezése. Ez az eredmény biztosítéka annak, hogy erősbödő lendülettel fog tovább folyni a toborzás és sok "sok toborzóvasárnap megszervezése után a CSM millió tagja egységesen, fiatalos lendű' lettel, nótás kedvvel úíabb feladatokat vállal majd. hogy minél előbb kiépítse igazi hazáját, a szocialista Csehszlovákiát. S. Mésarošovának, a píonír szervezet vezetőjének a Szovjetúníóról tartott előadásából A Szovjetunió életében fontos szelepe van a komszomolista ií. júságnak. Röviden a Komszomolról. A Komszomol pártonkívüli tömegszervezet, amely egyesíti sosn". ban a haladószellemű politikailag képzett városi és fslusi d 1gozó ifjúság sztles réteger. A Koms/omol szorosan hwzák:ocso'.ódik a Szovjet Korrmuriva (bolsevista) Párthoz, amelynek hű segítője és harcos tartaléka. Nincsenek külön komszomolista feladatai, feladata az, hogy elő. harcosa legyen a többi ifjúságnak és teljesítse azokat a feladatokat, amelyeket a Párt ad az egész országnak. Ez az alap. elv s ez azt jelenti, hogy a komszomolisták érvényesülnek mindenütt az üzemekben, iskolákban, a mezőgazdaságban. Mindenült az első helyen vannak. „Ha az ifjúság igazi veze. tője akarsz lenni, a szocialista munkaverseny élére kell állanod" — mondotta Michaljov elvtárs a lenini kommunista ifjúsági szövetség első titkára, utolsó látogatásunkkor Moszkvában. S a komszomolisták így is dolgoznak. így például: a há. ború utáni ötéves terv első évében: 1946-ban az évi tervet idő előtt teljesítette 650.000 komszomolista, 1947-ben az évi tervet idő előtt teljesítette 1,250.000 komszo. molista, , 1948-ban az évi tervet idő előtt teljesítette 1,500.000 komszo. molista. 1949-ben az ötéves terv harmadik évében az egész tervet 450.000 komszomolista teljesítet, te. A donyecmedencei vízzel elárasztott bányák újjáépítésére 25.000 komszomolista jelentke. zett. Sztálingrádban a traktorüzemekben az első brigádosok a komszomolisták voltak mind az üzemek felépítésénél, mind az üzemek újjáépítésénél. A komszomolisták az első tanulók az iskolákban. A Komszomol ifjúsági szervezet annnk az ifjúság nak szsrvezete. amelynek még szüksége van nevelésre, ezért a vezető dolgozók gondosan figyelik a komszomolisták munká. ját. Michaljov elvtárs mondotta nekünk, hogy a vezető dolgozóknak fontos a komszomolisták élete és munkája. Továbbá hangsúlyozta, hogy a komszomolisták a« következő erényekben tűnnek ki: szerénységben, önmaguk Iránti és mások iránti szigorban, következetességben és az egyszerű nép iránti szeretetben. A fiatalságnál küzdeni kell a túlságos Snb'zalom ellen s az elien, hogy túlértékeljék az emberi történelenben szerepüket. S ezt ll/enl, a mi f<alal«á. gunktiak k A knitiMi,n< »ták. nak meg kell ryeimA* a k' '01;íHókat és rr.ígsryft/.nt'k, r'.m pedig parancftoftfutniuk. Mutol. jov elvtárs trt mort>lo<«p „Ott, í'io! fcítüiirwtlaisif ott pi_ síck v«n A k< msromollstii gk t;^7lánaK és egyenesnek kell lennie'. A korrszomolisíW.k jobban ke'l művelődnie, mint a többieknek. Ez az ő jel.egéhez tartozik. A tudomány és a műveltség iránti igazi szerete

1 az SSSRben általános, meglepő és a mcl. lett céltudatosan belénevelt a szovjet népbe Lenin elve szerint: „tanulni, tanulni, tanulni". A tifliszi egyetem meglátogatásakor az egyetem rektorától megtudtuk, hogy a tifliszi egye. temet csak az 1918. évi forradalom után alapították. Megalapításakor az egyetemnek csak 16 főiskolai tanára volt, ma 560 tanára van. Minden négyszáz lakosra egy orvos esik, minden 350 lakosra egy agronom és minden 3G0 lakosra esik olyan, aki egyetemet végzett. Nincs falu, amelyben ne dolgozna főiskolai műveltségű ember, a tifliszi egyetem nevelt, je. Az egyetem előadássorozatokat rendez az egyetemen nem főiskolások számára és a lektorok PZ üzemekbe men. nek előadásokat tartani, igy tehát a tudomány a dolgozókhoz megy egyenesen MÜ üzemekbe. Látjuk, hogy mily nagyok a Komszcrr.ol tapasztalatai, de kiváló dolgozók bevallják, hogy még ma si vannak a Komszomolban hibák, áe igyekeznek őket kiküszöbölni a komszomo. listák egé-zséges kritikájával és önkritikájával. Nem szabad azo.iban azt gon. dőlnünk, hogy a szovjet ifjúság és felnőttek könyvmolyok, ellenkezőleg a komszomolistáknál súlyt fektetnek az egészséges, örömteli életre A szovjet ifjúság be tudja osztarti idejét. Már a kis gyeimekeknél is törődnek ezzel. Neveléssel az ifjúság megszokja az idő helyes felhasználását, van Jdeje további művelődésre, kultúréletre, szórako. zásra és pihenésre is. Az új embereknek ebben a környezetében új gyermekszervezet keletkezik — a pionírmozgalom. A komszomolista tfjú.jág nagy mértékben résztvesz enneü a szervezetnek az építésében. A komszorr.o'isták legkiválóbbjai a gyermekek vezetői. A komszomo! s'ák általában az ifjúság legjobb részét képezik s a leirki ví'ót1"'" » bizzák a gyerekek nevelését.