Uj Szó, 1950. április (3. évfolyam, 78-98.szám)

1950-04-19 / 90. szám, szerda

UJSZO 1950 üprilis 19 A ROH üzemi klubjának színjátszó versenye Trnuván Április 15—18. között folyik Trnaván a BOH üzemi klubok színját­szó szakosztályainak második kerületi versenye, amelyet a bratislavai kerületi szakszervezeti tanács kultúrpropagációs osztálya rendez a szlo­vák szakszervezeti tanács védnöksége alatt. A versenyen 27 ROH üzemi klub vesz részt a bratislavai kerületből, amelyek két csoportra oszlanak: kezdő és haladó együttesekre. A színjátszó együttesek műsora bi­zonyítja, hogy a mai szakszervezeti műkedvelők előtt ma már világos a színjátszás irányzata: a színpadon a szocialista realizmust érvényesítik. Műsoruk formailag nemzeti, tartal­milag szocialista. Szombaton, április 15-én délután a trnavai Kovosmalt ROH üzemi klub­termében megtartott ülés után a sze­replök és a vendégek felkeresték az elesettek emlékmüvét, hogy azt meg­koszorúzzák. A kerületi színjátszó verseny ünnepélyes megnyitása szom­bat este volt a Kovosmalt ROH üze­mi klubjának színháztermében Mar­tinec és Nejedlý elvtársak, fi, prágai ÜRO képviselőinek és a bratislavai SOR képviselőinek részvételével. A himnuszok és a helyi nemzeti bizott­ság, a KSS és a hadsereg képviselői­nek beszédei után Dezider Benau kép­viselő, a SOR kultúrpropagációs osz­tályának elnöke mondott ünnepi be­szédet. Színköreink küldetése — mon­dotta beszédében Benau képviselő — a proletár nemzetköziség hirdetése és a kispolgári nacionalizmus elítélé­se. A színpadon is kifejezésre juttat­juk a Szovjetúnió iránti szeretetün­ket és a háborús uszítók elleni mér­hetetlen ellenszenvünket. Szakszerve­zeti műkedvelőink feladata éberségre inteni a népet a szocialista munka­verseny örömteli fejlesztésére buzdí­tani és megszilárdítani a munkások és parasztok szövetségét. Olyan szín­házat akarunk, amely megszilárdítja a tömegekben a tudatot, hogy mun­kájukkal ma a szebb és összehason­líthatatlanul jobb jövőt építik. Benau képviselő beszéde után a trnavai „Bradlan" munkásénekkar elénekelte a Munka dalát, majd a trnavai közönségnek bemutatkozott a bratislavai ROH realista színkör V. Cach „DS-70 nem jelenik meg" cí­mű játékának első felvonásával, amely témáját az északcsehországi szénbányák munkásainak életéből meríti az első ötéves terv idejéből. Maga a verseny két színjátszó cso­port fellépésével kezdődött, amelyek mint kezdő együttesek versenyeznek. A trnavai Kovosmalt ROH üzemi klubja eljátszotta Skalka „Kecske­tej" című darabjának második fel­vonását, majd a bratislavai Matador üzem ROH üzemi klubja lépett fel A. Csizmazia „Fiúk" című színmüvének első felvonásával. Az előadásokat Engler Ivánnak, a bratislavai SOR művészeti tanács­adó testülete vezetőjének elnöklete alatt álló bíráló bizottság ítéli meg, amelynek tagjai Martin Jančuška, a tájékoztatási és népmüvelésügyi meg­bízotti hivatal szakoszály elnöke, A. Bagar, a bratislavai Nemzeti Szín­ház művészeti igazgatója, Lichard Iván, a bratislavai Nemzeti Színház rendezője, Smrček Ľubomír, a Nem­zeti Színház kamaraszínpadának ren­dezője, Slovák László, a csehszlovák rádió dramaturgja, továbbá a SOR, a KOR és a trnavai Kovosmalt mun­kásainak képviselői. A kerületi színjátszó verseny ed­digi lefolyása tanúsítja, hogy a szak­szervezeti műkedvelők megfelelnek a fokozott követelményeknek, a szocia­lista korszak színjátszó kultúrájának építése idején. B terv teljesítése a népi Kínában „Az Üj Kína" ügynökség jelen­ti, hogy számos pekingi állami vállalat teljesítette az 1950-es év első negyedévi termelési tervét, így például a vízművek 107 szá­zalékban teljesítették a tervet, [két nemrégen létesített malom 112 százalékban, stb. Nagy sike­reket értek el az üveg- és papír­gyárak. Főleg azokban az üze­mekben értek el nagy sikereket, ahol az új munkamódszereket tö­megalapokon vezették be. A Pe­king mellett bányák bányászai több új ítój avaslatot nyújtottak be, ezeknek megvalósításával a termelés fokozódott és az üzemi költségek 23 százalékkal csökken­tek. MWHW»HM Mt »»>MMm «t tM M> WtHI Wt « — Johnson, canterbury dékán, elutazott a melbournei világbéke­kongresszusra. Johnson több ausztráliai városban előadást tart. majd újzélandi és kanadai kör­útra indul. — Amerikában a húsvéti ün­nepek alatt 253 ember vesztette életét közlekedési baleset követ­keztében. Sikeresen folynak a mezei munkák Az utolsó naipokban a hideg és esős időjárás megnehezítette a tavaszi mezőgazdasági munká­kat. Ennek ellenére a beérkezet jelentések arról számolnak be, hogy a munkálatok továbbra is sikeren folynak, sőt sok helyről a terv időelőtti végrehajtását je­tik. Az állami birtokok a tavaszi munkálatokra előírt feladatokat 88.8 százalékban teljesítették, míg a mezőgazdasági szektor egyéb részeiben április 8-ig a feladatok 80 százalékának tettek eleget. A gabonavetés tekintetében ugyan­csak az állami birtokok mutatnak fel legjobb eredményeket. Tava­szi búzában 115.9 százalékban, árpában 96 százalékban, rozsban 48.6 százalékban feleltek meg a tervnek. Cukorrépában az áliami birtokok eddig 44.3 százalékban végezték el a munkákat. A mező­gazdasági szektorban a tavaszi munkálatok kezdete óta április 8-ig a szántás 80.7 százalékban teljesült, 84.4 százalékban végez­ték el a vetési munkálatokat. Eb­ből búza 81.4 százalékban, tava­szi árpa 89.8 százalékban és zab 80.6 százalékban. A cseh ország­részekben a vetésmunkálatok ed­dig a következőképpen alakul­tak: 83 százalékban búza, 29.4 százalékban rozs, 88.1 százalék­ban árpa, 81.5 százalékban zab, A gabonaneműek a vetési terv előírását 83.5 százalékban hajtot­ták végre. Szlovákiában az eddi­gi eredmények a következők: Az előírt tervek 78.8 százalékát vé­gezték el búzavetés tekintetében, árpában 91.8 százalékban, zabban 78.1 százalékban. Szlovákiában tehát a vetési terveket április 8-ig 86 százalékban teljesítették. A tavaszi burgonya ültetése Szlo­vákiában már 88.6 százalékban teljesítve van, Csehországban pe­dig 85.6 százalékban, úgyhogy a köztársaság területén a burgo" nyaüitetés terve már 86.3 száza­lékban befejezést nyert. A tava­szi olajosmagvak vetését 52.4 szá­zalékban teljesítették, ebből a cseh országrészekre jutó felada­tok 49.4 százalékban teljesültek, Szlovákiában pedig 56.9 száza­lékban. A CSEMADOK HIREI 3 LEVÉL BATORKESZIRÖIÍ Kétségkívül hatalmas munkát vég­zett a CSEMADOK bátorkeszi lelkes gárdája, hogy teljesíteni tudta azt a nagy feladatot, hogy a „Ludas Ma­tyi" előadásával a bátorkeszieknek kellemesebb és szebb húsvéti ünnepe­ket szerezhessen. Még maguk a sze­replök sem mertek ilyen szép sikert remélni. Jómagam is az idő rövidsé­gét tekintve, nagyon tamáskodó ál­láspontot foglaltam el. Annál na­gyobb lett az örömöm és azt hiszem, mindnyájunknak az őszinte csodálata a felett, hogy ezek a fiatalok úgy­szólván pár nap leforgása alatt — amely a szerep betanulására rendel­kezésükra állt — ilyen szép és jól si­került alakítással és játékkal tudták meglepni falujuk szórakozásra szom­jas dolgozóit. Mind a három alka­lommal telt ház előtt játszottak:. Mind a három előadásról megeléged­ve és boldogan távozhatott el a kö­zönség. Bátorkeszi büszke lehet azok­ra a fiúkra és lányokra, akik itt szinte a halálból támasztották fel a magyar kultúrát és vállalkozni mer­tek arra, hogy ezt minden erejükkel és tehetségükkel ápolni és terjeszte­ni fogják. A játék részleteiben és nagy egészében kifogástalan volt. A szereplök legjobb tudásukat adták. Nem játszották, hanem szinte élték a szerepüket. Döbrögi szerepében Gál Kornél felülmúlhatatlan volt. Alakí­tásában tökéletesen megelevenedett a régi világ gőgös és gyűlölt földesura. Ludas Matyi nehéz szerepe Zsok Gyu­szinak jutott, aki szintén igyekezett a legjobbat adni. Annak ellenére, hogy a Matyi szerepében lehetett volna kissé fürgébb és csintalanabb, nehéz feladatát aránylag jól megol­dotta és különösen az olasz építész és a csodadoktor szerepében muta­tott remek játékot — János hajdú szerepében — Szász Pityu tökéletes volt. Szerepét jobban már nem lehe­tett volna eljátszani. Elsőrendű­en alakította Dobány Dodó a falu­si kisbírót. Marci szerepében Rad­vánszky Béla nagyon jó volt. A töb­bi fiúszereplők is, habár mondaniva­lójuk rövid volt, jól egészítették ki játékukkal a cselekményt. A lányok közül Tóth Etka a bíró lánya szerepében dicséretreméltó ala­kítás volt. Jő volt Matyi anyjának szerepében Šimsik Valika. Pöttöm szerepében nagyon kiváló volt a kis MMM tl Mt H Mt tmWW Wt W MI Mt Mt MtM tl — Az iskolaügyi megbízotti hiva­tal felhívása. Az iskolaügyi megbí­zotti hivatal hivatalosan közli, hogy az előkészületben levő pedagógiai tanfolyamokat, amelyeket április 17-én Kassán és április 24-től Léván rendeztek volna, technikai okokból elhalasztják. Azok a hallgatók, akik­nek Kassán és Léván kellett volna résztvenniök a pedagógiai tanfolya­mokon, az 1950 április 24-én kezdődő bratislavai oktatásügyi tanfolyamon vehetnek részt. Pintér-lány. Sára szerepét ügyesen játszotta Rigó Ilonka. Jó játéka mellett bátorkeszies tájszólás szerin­ti beszéde ért sokat. A többi leány­szereplő is komolyan hozzájárult a darab sikeréhez. Helyes beköszöntőt mondott a kis Dubány is. Bircsák Jonti szavalata felemelő volt. Az ö nevéhez fűződik tudtommal az ének­számok betanítása is. Balek elvtárs munkájának nyomát, aki a darab betanításában működött közre, jól észre lehetett venni, mind a szerplők játékán, mind magukvise­letén is. A súgó Havlitusz Jancsi volt, aki szintén jő munkát végzett. A közön­séget dicséret illeti meg azért a fe­gyelmezett magatartásáért, melyet a kedd esti sajnálatos világítási zavar alatt taiyisított, mikor is csaknem egy óráig nem volt rendes világítás, gítás. A szereplök és közreműködők ál­dozatos munkáját jól megérdemelt erkölcsi és anyagi siker koronázta. A bátorkeszi CSEMADOK további munkájához is hasonló sikert kívá­nunk. S. B. CSEMADOK, KRÁĽOV BROD Királyréven április 2-án tartotta alakuló gyűlését a CSEMADOK he­lyicsoportja. Az ünnepélyes alakuló gyűlésen beszédet mondott a járási közművelődési felügyelő, Miko Pál és a járási Kommunista Párt titká­ra, Sörös elvtárs. A beszédek elhang­zása után megtörtént a választás. Elnök: Hambalkó, alelnök: Tóth Ferenc, titkár: Székely. A királyrévi CSEMADOK műkö­déséhez sok sikert kívánunk. ŠAFARIKOVON IS MEGALAKULT A HELYI CSEMADOK-CSOPORT Folyó hó 13-án, este 7 órakor im­pozáns ünnepélyességgel megalakult a CSEMADOK-szervezet helyicso­portja Šafarikovon. A alakuló gyűlést Kazár Zoltán kultúrtárs vezette. Jelen voltak: az az MNV elnöke, aki meleg szavakkal üdvözölte a közgyűlést, tovább^ Po­lónyi közmüvelődésügyi előadó, a KSS helyi akcióbizottságának titká­ra, a ROH helyi elnöke, a Živena és CSM kiküldöttei, akik üdvözölték és meleg szavakkal méltatták a CSE­MADOK időszerű megalakulását és jelentőségteljesnek nyilvánították. Különösen szép és szívből jövő sza­vakkal méltatta Ligárt László, a KSS járási kádertitkára a megala­kulást. A központ részéről jelenvolt Bathó Károly szervezési titkár. Tisz­telettel kérjük a szerkesztőséget, hogy továbbítsa a sajtón keresztül legmelegebb köszönetünket Klement Gottwald köztársasági elnökünknek és Široký elvtársunknak. A šafarikovoi csoport vezetősége. A. ZÁPOTOCK? 5 8 ÚJ HARCOSOK SORAKOZÓJA ( ordította: VOZAR1 DEZSŐ Az osztályöntudat ébredése. Ebben az időben az osztályöntudat megerősödött az emberekben, még pedig nemcsak Budecs-környékén, ha­nem mindenfelé. Az osztályöntudat az osztályellentétek felismeréséhez vezetett. A dolgozó emberek most már nemcsak jogtalan helyzetük miatt zúgolódtak, hanem mindinkább politikai jogokat is követeltek. Egyre job­ban megértették, hogy nem elegendő a papíron biztosí­tott politikai jog, haiiem azzal élni is kell. Ez időpontig ugyanis a dolgozókat, elsősorban a munkásokat, kizárták a választójogból. Az osztrák biro­dalmi tanács (Reichsrat), a cseh tartománygyűlés, vala­mint a cseh községi képviselőtestületek tagjait az ú. n. kúria-rendszer alapján választották. Csak az választha­tott, akinek vagyona volt. A vagyontalanok nem szavaz­hattak­A birodalmi tanács, tehát az osztrák képviselőház tagjainak megválasztásakor az első kúriában csak a nagybirtokosok, azaz nagyobbrészt arisztokraták vá­lasztottak. Néhány nagybirtokosra esett egy képviselő. A második kúria a kereskedelmi kamaráké volt. Ebben a kúriában csak a nagyiparosok és egyéb tőkések választottak. A harmadik kúriát a városok lakosságának tartot­ták fenn. Ebben a kúriában azok a polgárok választhat­tak, akiknek vagyonuk volt, akik jövedelem- és vagyon­adót fizettek. A negyedik a vidéki községek kúriája volt. Ebben a kúriában azok a gazdák választhattak, akik földadót fizettek. A munkásoknak és egyéb dolgozóknak egyetlen kúriában sem volt szavazati joguk, ennek következté­ben nem volt képviselőjük a birodalmi tanácsban s így politikai tekintetben is teljesen jogfosztottak voltak. 1896"ban terjesztette azután Badeni az osztrák parla­ment elé azt a választójogi reformot, amelynek értel­mében az addigi négy választási kúria mellé ötödik kú­riát is létesítettek. Ebben az új választási kúriában sza­vazhatott minden állampolgár, aki betöltötte 24. élet­évet, tekintet nélkül arra, van'e vagyona, de tekintet nélkül arra is, hogy valamely előző kúriában már élt szavazati jogával. Ennek következtében a nagybirtokosok, tőkések, polgárok és módos gazdák két vagy több választási kúriában is szavaztak. A dolgozók csak egyszer szavaz­hattak. A nőknek egyáltalában nem volt szavazati joguk. Az osztrák parlamentnek 1897"ben összesen 425 tag­ja volt. Ezek közül az első kúriában 5402 nagybirtokos 85 képviselőt, a második kúriában a kereskedelmi kamarák 584 szavazója 21 képviselőt, a harmadik kúriában 340.000 városi háztulajdonos, iparos stb. 118 képviselőt, a negyedik kúriában 1,400.000 falusi gazda 129 kép­viselőt, az ötödik kúriában 5,300.000 szavazó 73 képviselőt választott. A z első kúriában, a nagybirtokosokéban, 63 szavazóra, az ötödik kúriában 73.611 szavazóra esett egy képviselő. Épp ilyen igazságtalan, sőt talán még igazságtala­nabb volt a helyzet a cseh tartománygyűlésben, ahol az ú. n. hazafias cseh burzsoázia volt a döntő tényező. A cseh királyság tartománygyűlésének 242 tagja volt. A prágai érsek, 4 püspök és 2 egyetemi rektor viri­lista joggal rendelkezett, azaz tisztségéből kifolyóan volt tagja a tartománygyűlésnek, ahol egyébként a nagy­birtokosok 79, a városi polgárság 72, a kereskedelmi kamarák, azaz a tőkések, 1.5, a vidéki községek, azaz a középbirtokosok és nagygazdák 79 képviselője fog­lalt helyet A munkások és a szegényparasztok képviselőit so­hasem bocsátották be a cseh királyság tartománygyü" lésébe, mivel a cseh burzsoázia körömszakadtig küzdött ez ellen. Az akkori cseh polgári politikai pártok éppen ezért nem nézték jó szemmel, hogy a munkások a birodalmi tanács tagjainak választásakor az ötödik kúriában saját szocialista munkásjelöltjeikre szavaztak. A cseh polgári pártok, érthető módon, ügyet sem vetettek a munkások és egyéb dolgozók érdekeire mind­addig, amíg azoknak nem volt választójoguk és nem&el" lett szavazataikat megnyerni. Csupán az ötödik kúria létesítése óta vonta magára a munkásság a cseh polgár­ság figyelmét. Notnban irtóháborút indítottak a szocia­lista munkásmozgalom ellen. Ezt a hadjáratot ezúttal nem az Osztrák-Magyar Monarchia régi rendőrappará­tusa szervezte meg, hanem maga a cseh tőkésosztály és a cseh polgárság. Természetes, hogy ez igyekezetükben az osztrák hatóságok, a rendőrség és a bíróságok teljes szívvel támogatták őket. Ebben az időben a szervezeti és egyesületi élet visszatükrözte a politikai és osztályellentétek kiéleződé" sét. Visszatükröződött az a „Biudecs-kösrnyéki Művelő­dési és Önsegélyző Egyesületben" kitört vitán is. A burzsoázia, a tőkésosztály, a maradi és reakciós tábor régi, bevált taktikája az volt, hogy igyekezett ki­küszöbölni vagy legalább is gyengíteni a dolgozó nép politikai befolyását és hatalmát. Ezért féltékenyen őrködött afölött, hogy a dolgozók egyesületei és szerver zetei túlságosan meg ne erősödjenek. Egységüket különP böző áskálódásokkal próbálta megbontani. Ott,, ahol meg tudták nyerni a többséget, kellő pil­lanatban kizárták az egyesületekből a szocialista és haladó elemeket, ott pedig, ahol a kizárásokhoz nem volt meg a kellő erejük, rávettek egyes tagokat, hogy tilta 1* kozásuk jeléül lépjenek ki az egyesületekből és ezzel megbontsák a miunkásszervezetek összhangját és egy f ségét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom