Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-26 / 73. szám, vasárnap

/ A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1950 márciu s 26, vasárnap 2 Kčs III. évfolyam, 73. szám Még jobb munkával még szebb eredményeket akarunk elérni Beszámoló a kassai járási pártértekezletről Lempella, az olasz Kosut A véres terror az olaiz dolgozó nép ellen tovább tart A mult héten, március 18-án és 19-én har. ninckét járásban tartották meg a járási konferen. :iákat. A járási pártértekezletek a KSS IX. kong. resszusának hatalmas előkészítő kampányának egyik főmozzanatát képezik. Ezer és ezer kikül. Jött, az üzemi és helyi pártszervezetek képvseiői számolnak be az eddig elvégzett munkáról és tűzik ki munkaterveiket a legközelebbi időszakra a KSS IX. kongresszusának tiszteletére. A KSS IX. kong­resszusára történt t eielezettségvállalások megin­dulását, tervszerű előkészítését és folyamatát érté­kelik ezeken az értekezleteken és irányt adnak e hatalmas mozgalomnak, amely lüktető lendülettel tölti meg ipari termelé­sünkben dolgozó munkásainkat éppen úgy, mint a mezőgazdaság magasabb munkaformáira törekvő földműveseinket. Szombaton, március 25-én megkez. dődtek egész Szlovákiában, a többi járásokban is a járási pártértekezletek. Elsőnek érkezett a jelentés Kassa város járási pártkonferenciájáról. Erre a konferenciára, erre az ünnepnapra ige n nagy munkalendülettel készült maga a város. Az üzemi és helyi szervezete k azon igyekeztek, hogy tevékenyen bevonjanak ebbe a munkatörekvésbe minden elvtársat, minden dolgozót. Az üzemekből, a bányákból, a hi­vatalokból, az elosztásból, a ke­reskedelem különböző ágaiból Kassa város járási pártkonferenciájára a legjobb élmunkíásokat és munkáso­kat küldték ki. A konferencia tisz­teletére a kassai Nemzeti Színház kultürbrigádja kultúrműsora folya­mán bemutatta a legjobb élmunkás­típusokat Kassáról, Kiszel és Gajdos elvtársakat, Haak élmunkásnőt és másokat. A beszámolót Gregor titkár tartot­ta. Beszámolójában elemezte az építé­szetben előállt hiányokat, amely a ter­vet csak 98 százalékra teljesítette, rá­mutatott a hiányok okaira, főleg arra, hogy a szükséges anyagmennyiséget nem szállították le idejében, stb. Ez­után a pártiskolázás évének lefolyá­sával foglalkozott és megállapította, hogy a tömegek részvétele nem kielé­gítő. A kezdet kezdetén az előadáso­kon, az iskolázás elején a tagoknak 74 százaléka vett részt az előadáso­kon, a vitában pedig 67 , százalékuk. Ez a százalék azonban csökkent, főleg az alaptanfolyamokon. A hiányok mel­lett azonban Gregor elvtárs beszámolt az eddig elért eredményekről is. Az értekezlet további folyamán 1 a vitában több kiküldött vett részt. Strasser elvtárs, a szlovákiai Magne­zit üzemek kassai üzeméből a követ­kezőket állapította meg felszólalásá­ban: „Ha szervezetünk tevékenységét vizsgáljuk, önkritikát kell gyakorol­nunk és meg kell állapítanunk, hogy figyelmünk nem volt eléggé összpon­tosítva a legfontosabb dologra, a ter­melésre. Pártonkívüli munkástársaink nem álltak velünk közvetlen érintke­zésben és ezért munkánk iránt közöm, bősek maradtak. A Gottwald elvtárs által kitűzött feladatok azonban ösz­tönzésül szolgáltak arra, hogy szerve­zetünket átformáljuk és figyelmünket a termelési problémákra összpontosít­suk. Szervezetünk már nagy gonddal kezdett foglalkozni a munkaverseny­nyel, az újítómozgalommal, stb: Ez azonban sok nehéz részletmunkát kö­vetelt meg. Tudtuk jól, hogy nor­máink a bányákban és a pörkölőbgn kemények és azok túlteljesítése nem könnyű dolog. Azonban megkezdtük az aprólékos agitációs munkát. Min­den egyes tag szolgálati beosztása szerint vállalt feladatokat munkatársai meggyőzésére és az eredmény az, hogy üzemünkben, ahol azelőtt kö­zönyt lehetett azelőtt észlelni, most elvtársaink érdeméből az élet teljesen újjáalakult. A végső eredmény az lett, hogy a tervet 116 százalékra teljesí­tettük. Am nem lennénk kommunis­ták, ha megelégednénk ezekkel az (eredményekkel, Mi még jobb munká­val még szebb eredményeket akarunk elérni. A vitában több elvtárs is résztvett, birálólag elemezték a járási bizottság eddigi munkáját. Az új járási bizott­ságon áll, hogy az itt felfedett hibá­bákat és hiányokat, amelyeket egy­részt Gregor titkár hozott fel, más­részt a vita során résztvevők lepleztek le, kiküszöbölje. Lapzártáig további jelentések még nem érkéztek. így a többi pártértekez­let lefolyásáról lapunk keddi számában hozunk beszámolót. A szovjet hadsereg ismeretlen hősének temetése Szombaton, március 25"én a bratislavai Slavinon teljes kato­nai pompával eltemették a szov­jet hadsereg ismeretlen hősét, aki diplomáciai testület és különféle egyesületek képviselőin kívül* a temetésen résztvettek a KSS ke­rületi bizottságának és a bratisla­felszabadításunklrt halt hősi ha" vad üzemeknek küldöttségei is. A 'l Iáit a szlovák-morva határon. A J. Duríš miniszter beszéde a földművesekhez J. Ďuriš beszédet mondott a cseh Földművesek Egységes Szövetsége központi bizottságának ülésén a te­rületek betartásának fontosságáról. Beszédében a kővetkezőket mon­dotta: ^ „A kormány kötelességünkké tet­te, hogy minden körülmények között biztosítsuk a nagyobb vetési terüle­teket a cukorrépa, burgonya és zöldség részére. A tervezett terüle­tek szigorú betartása nélkül ezt nem érhettük volna el. Miért nem szabad tűrnünk a területek be nem tartását? Ebben az évben már nem lehetséges, hogy a tervtől eltérjünk, mert az eltérések zűrzavart okoznak. A terv teljesítésének egyenletesnek és folyamatosnak kell lennie. Néz­zük az ipart, hogyan folyik ott a terv teljesítése és az eredmények hogyan mutatkoznak meg közvetle­nül szabad és kötött piacunkon. A mezőgazdaságban a vetések és a tervben előirányzott területek , be­tartására mindenekelőtt az EFSz-ek­nek és a népi szerveknek kell ügyel­niük. Éppen most ellenőrizzük, ho­•gyan teljesítették az őszi vetést és hogyan teljesítik a tavaszi vetést. A helyi Nemzeti Bizottságok te­gyenek meg minden szükséges in­tézkedést, hogy a vetési területeket feltétlenül betartsák a terv szerint. Mindenekelőtt a kis- és középföldmű­vesek feladata, hogy maguk ügyel­jenek arra, hogy a falusi gazdagok hogyan teljesítik termelési kötelessé­geiket, mert ha a kis- és középföld­müvesek beleegyeztek a szerződések­be, a falusi gazdagok és spekulán­sok nem szeghetik azt meg a kis- és középföldmüvesek kárára. Hogy milyen fontos ennek a kér­désnek teljes figyelmet szentelni, hogy milyen fontos a falusi gaz­dagok működését állandóan ellen­őrizni, ezt legjobban bizonyítják az olyan kerületek tényleges eredmé­nyei, amelyekben a vetési területe­ket ellenőrzik. Éppen a falusi gaz­dagok azok, akik leginkább megká­rosítják tervgazdaságunkat a ve­tési területek be nem tartásával, az­zal a szándékukkal, hogy a tervgaz­dasági termelésben zavart keltsenek. Igy például a české budejovicei ke­rületben megállapították, hogy a ve­tési területek betartásában 63 eset­ben keletkezett zavar. Ennek okozói 53 esetben a falusi gazdagok vol­tak. Nézzük meg ezeket az urakat közelebbről: Például a Cesky Krumlov kerület­ben a vetési területek terveit 16 községben nem tartották be és ha veszünk egy ilyen községet, mint Mojné, látjuk, hogy a bűnösök azok a földművesek, akiknek több mint 20 hektárjuk van. Vegyük csak úgy kapásból: Fr. Staneknek 3Í.5 hek­tárja van, P. Homolkának 29 hek­tárja. T. Sitalnak szintén 29.7, Ta­lírnak 28.5 hektárja. A községben a vetési területeket 12 esetben^"nem tartották be. Mind a tizenkét vét­kesnek több mint 20 hektár földje van. Az ő működésűk biztosan nem volt véletlen és az urak megbeszél­ték egymással eljárásukat. Itt látjuk legjobban, mennyire szükséges, hogy falvainkban fokoz­zuk az éberséget az osztályellenség ellen. Nem szabad megengednünk, hogy bárki is zavart támasszon épí­tőmunkánkban. Mivel kihágásokról és súlyosabb vétségekről van sző, mindenkit, aki szándékosan megká­rosította nemzetgazdálkodásunkat, bíróság elé állítunk. Ötéves tervünk védelmére hozott törvény és népi bí­ráskodásunk bizonyosan igazságosan ítéli meg tetteiket. bratislavai helyőrség nevében Szpisiak ezredes búcsúzott az is" meretlen hőstől és ismételten kö­szönetet mondott felszabadítá­sunkért a dicső szovjet hadsereg­nek. Az ismeretlen hősi halott exhumált földi maradványait az Internacionále hangjai mellett he­lyezték sírba. A sírra kegyelet je­léül nagyszámú koszorút helyez­tek. AlSami birtokaink jelentése a tavaszi munkákról A tavaszi mezei munkák egész Szlovákiában javában folynak. Állami birtokainkon e hó 25 _vel « a tavaszi munkálatok állása a kö­vetkező: tavaszi búza 259%, árpa 102%, zab 85%, cukorrépa 52%, korai burgonya 15%, Kései burgo­nya 4%, zöldség 23%, tavaszi ola­josmagvak 53%," takarmánykeve­rékek 56%, len 15%, többi vete­mények 12%-a a tervélőírásnak. A tavaszi búza tervtúltejesí.tése annak következtében mutatkozik, hogy az állami birtokok egyes gazdaságokat a téli hónapokban vettek át és ezeken a birtokokon ősszel a földeket nem művelték meg. A tavaszi szántást az állami birtokok 56%-ban teljesítették, a szőlészetekben a itsztogatási mun­kákat 13%-ban, a szőlővessző metszését 76%"ban, az első per­metezést pedig 10%'ban. Az álla­mi birtokokon a legeredménye­sebb munkák a nyitrai és bratisla­vai kerületben foltnak. Az olaszországi Kommunista Párt központi lapja Palmiro Togliatti cikkét közli, amelyben foglalkozik az olasz kormány provokatív terror­cselekményeivel. Ilyen rendkívüli intézkedéseket életbeléptetni oly időben, amikor nincs háború, sem polgárháború, ar­ra mutat — írja cikkében Togpiat­ti —, hogy a kormány nem ura a helyzetnek, vagy pedig arra enged következtetni, hogy a kormány szánt­szándékkal provokációs tettekhez fo­lyamodik. < A nyugtalanságok, amelyek az el­múlt napok során az olaszországi városokban és falvakban felléptek, ismételten bebizonyították, hogy a kormány teljesen tehetetlen. Az ural­kodás művészete nem abban áll, hogy a helyzet kiéleződésénél fegy­vert használjunk, hogy a helyi biz­tonsági szervezeteknek szigorú ren­deletekéi adjunk ki, amelyek tel­jesítése egyet jelent a lakosság tö­meges lemészárlásával, de azt sem jelenti, hogy megtorló intézkedéseket alkalmazzunk, tömeges letartóztatá­sokat, a dolgozó nép szabadságának korlátozását. A szabadság védelme és ,a dolgozók érdekeinek védelme min­dig azonosak voltak és mindig egy­öntetű egészet alkottak. Amennyiben a helyzet kiélesedik, úgy tudja meg az ország, hogy ez azoknak bűne kö­vetkeztében éleződött ki, akik fele­lősek az állandó zavarok létrehozásá­ért. Az egész világ mély megdöbbenés­sel kíséri az olaszországi eseménye­ket. Lengyelország A Tribúna Lidu cikkében megálla­pítja, hogy a legutolsó nap esemé nyei során az olasz munkásosztály egységének legfényesebb bizonyíté­kát adta. A reakciósoknak nem si­került akciós egységét megtörni, a jobboldali szocialista áruló klikkek az angol munkáspárt és a COMISCO intrikáinak segítségével sem értekel sikereket. Napnál világosabban bebizonyoso dott Olaszországban, mily tekintély­lyel bír a Kommunista Párt, amely felhívással fordult a dolgozó néphez hogy a, fasiszta törvényekkel szem­ben qjfeiép induljon harcra, hogy kezdjélmeg harcát a kenyérért és a békéért. Az olasz munkásosztály megnyerte az általános sztrájkot. Az utóbbi napok eseményei világosan bizonyítják mindenki előtt, de legfő képpen az olasz dolgozó előtt, hogy a kormány célja nem egyéb, mint a fasizmus meghonosítása az ország­ban. A kormány terrorja nem az erejének bizonyítéka, hanem ellen­kezőleg arra mutat, hogy a helyzete igenis megrendült. Az olasz burzsoá­zia félelme azt diktálja, hogy elárul­ja a nemzet érdekeit és a fegyvert a dolgozó nép ellen fordítsa. A munká­sok és földművesek millióinak és millióinak sztrájkja azt bizonyítja, hogy a dolgozók harcra indultak a fasizáció kísérletei ellen, a háborús uzsítók ellen kenyeret, szabadságot és békét kívánva. Franciaország A francia Kommunista Párt köz­ponti lapja, a L'Humanité és a töb­bi haladószellemű francia lapok több­hasábos cikkeket közölnek az olasz­országi eseményekről. A L'Humanité megállapítja, hogy a Scelba rendőr­ségének terrorisztikus akciói ellen megindított harc az olaszországi dol gozó tömegek széles akciós egységét bizonyítja. Az általános sztrájk, amellyel a munkásság Scelba pri­békjeinek felelt, az olasz dolgozó nép történelmében eddig egyedülálló. Az új fasiszta erők ellen küzd az egész fasisztaellenes és demokratikus Olasz­ország. amely résztvett az általános sztrájkban. Magyarország A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja, a Szabad Nép részle­tesen foglalkozik az olaszországi ese­ményekkel. „Az osztályharc kiéleződése" című vezércikkben többek között a követ­kezőket írja: „A parasztmozgalom töretlen továbbfejlődése bizonyítja, hogy az olasz föld dolgozói nem ül­nek fel a reakciós propagandának és többet tudnak a Szovjetúnió kolho­zairól és a népi demokráciák termelő szövetkezeteiről, mint a reakció zsoldjában álló újságírók. Az olasz földművesek mozgalma mind nagyobb eréllyel állítja fel most már általá­nos politikai követelését: a földre­form megvalósítását. A parasztok tovább folytatják a harcot a földreformért, amely nekik kenyeret és emberséges életet bizto­sítana. És az olasz nemzetgazdaság legelmaradottabb részének korszerű fejlédését tenné lehetővé. A március 22-i általános sztrájk azt bizonyítja, hogy Olaszország munkásai és dolgo­zó parasztjai nem hátrálnak meg sem a megfélemlítés, sem a terror elől, hősiesen harcolnak tovább kenyérért, szabadságért és békéért. Az amerikai imperializmus láncának Európában továbbra is egyik leggyöngébb lánc­szeme — állapítja meg a Szabad Nép — Olaszország." Csehszlovákia Harcoló Olaszország címmel írja a következőket a Rudé Právo: Olaszország dolgozó népe elte­mette halottait Modenában. A rend­őrgyilkosság visszhangja, a temetés reszvétele és hangulata vüágosan megmutatták az olasz haladószelle­mü erők állásfoglalását a marshalli­zált burzsoákormány, a nagybirto­kosok, gyárosok és bankárok érde­keit védő embertelen rezsim ellen. Hirek érkeznek további gyilkossá­gokról. Fegyvertelen, éhező embere­ket leöldösnek azért, mert merték követelni jogukat az életre, kenyeret követeltek magunknak és fedelet fe­jük fölé saját szülőföldjükön, ame­lyen hűségesen és becsülettel akar­nak dolgozni. A föld, az olaszok szü­lőföldje, parlagon hever, mert a nagybirtokosok csak annyit müvei­nek meg, amennyi megfelel a már­kik, grófok és hercegek számításá­nak. A braccianti mezőgazdasági napszámosok, akik közül a legtöbb­nek a két kezén .kívül nincs semmije sem ezen a világon, ezek a napszá­mosok a háború után már kétszer felkeltek a középkori kizsákmányo­lás ellen. Az éhség és a kimerültség legszélsőbb fokán is ellenálltak uraik­nak és védték jogukat az életre. Az ipari munkások, akik közül a leg­többnek még van munkája, csak né­hány napot dolgoznak hetenként, ezek a munkások a bracciantiak ol­dalásra álltak. Maguk is csak félig jóllakva odaadták az utolsót, hogy azok, akik az éhségtől pusztulóban voltak, kitarthassanak ellenállásuk­ban. A reneszánsz öreg és híres Olasz­országa, Dante, Lionardo da Vinci, Michelangelo, Giordano Bruno, Ga­lileo Galilei, Garibaldi Olaszországa, ma gyászos képet nyújt. Olaszország ma kizsákmányolt, modern gyar­mat, emberi jogok nélkül 150.000 rendőr terrorja alatt nyög és a rendőröket oly kormány tartja, mely mögött amerikai cirkálók és ágyúk állanak. Az amerikaiak, kihasználva a pénz és hatalom- előnyeit, rend­szeresen tönkreteszik az ország ipa­rát, koldusbotra juttatják a munkás­ságot. Míg a szállodákban amerikai turisták terpeszkednek, lakomáznák és ellopják az ország mükineáeit, ad­dig a nemzet éhezik. Ez nem az első eset a történelem­ben. Emlékezünk még arra a ciniz­musra, amellyel -az intervenciós há­borút nézték és Oroszország éhínsé­gét. Emlékezünk még arra, hogyan égették a gabonát és dobálták a ten­gerbe, mosolyogva várva az aranyat és a műkincseket. Emlékezünk Wol­ker felkiáltására: „Emberevök! Em­berevők!" A dollár emberevök kiszipolyoz­zák Olaszországot. Hajóik ágyúival és fegyvereikkel fenntartják Scelba és de Gasperi durva erőszakosságát. Az ő puskáik dördülnek el az álta­luk fizetett rendőrök kezében és gyilkolják azokat az embereket, akik -kikiáltani merészelték tiltakozásu­kat, életakaratukat, jogukat a szülő­föld egy darabjára, amelyet meg akarnak művelni, hogy ők és gyer­mekeik is élhessenek, necsak a her­cegek és grófok. Mi, akik saját földünkön élünk és minden erővel megmtiveljük azt, mi, akik csak azt a boldog kötelességet érezzük, hogy többet dolgozzunk, hazánkat építsük és a békét megszi­lárdítsuk, mi annál világosabban érezzük, milyen lehetetlen, túlhala­dott a kapitalista rendszer, amely­nek csak a hatalom, a pénz fontos. Ezeknek ' csak a nyereség fontos, amely néhány, kivételezett zsebébe kerül. Nem fontos nekik a százmil­liók egyszerű és boldog élete, mun­kához való joga, kenyere, otthona, ! nem fontosak nekik a -gyermekek, " nem fontos nekik semmi, ami em­beri, ami érthető és vüágos, mint a nap, vagy a mezei virág. Bizony, a világ két részre oszlik. A világosságra és a sötétségre. A sötétségből ágyúk, romok és tömeg­sírok merednek kii Olaszországban azonban vannak hazafiak, Olaszországban van nép. Láttuk ezt, amidőn az Atlanti szer­ződés ratifikációja ellen tiltakazott, láttuk az általános sztrájkoknál, a béketüntetéseknél, a modenai áldoza­tok temetésénél, látjuk ezt ma. És látjuk a harcosok élén a nagy, a nyugodt, a szép és világító jelensé­get, a békés és haladószellemü Olaszország vezetőjét, Togliattit. És látjuk azt az országot, amely a tör­ténelem logikája következtében biz­tosan szabad, demokratikus és sze­rencsés országgá lesz, amelyben a nép boldog, amelyet megváltottak a dollárgyarmat poklából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom