Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-23 / 70. szám, csütörtök

/ — —UJSZ0 •G-zt láttam a ^Szov}eiúnióban 1950 március 25 IIJ Sül 7 (—0.) Az el.núlt év őszén 300-tagú parasztküldöttség ment Csehszlová­kiából a Szovjetunióba hathetes tanulmányútra, hogy ott megismerje és ta. nulmányozza a szovjet mezőgazdaságot, a kolhozok életét és működését. A tanulmányúton résztvett Furinda Rezső, a tőrei szövetkezet elnöke is, akinek a Szovjetúnióban szerzett benyomásairól lapunk hasábjain már többízben be. számoltunk. Átfogó képet azonban még nem adtunk róla és ezért felkerestem ' őt otthonában, hogy hosszabban e'beszélgessek vele és benyomásait, a ta. nulmányúton szerzett tapasztalatait feljegyezve rögzítsem. Azt hiszem, hogy országunk valamennyi dolgozóját, de különösen az új utakra lépő mezőgaz­dasági dolgozókat érdekelni fogják á szlovákiai szövetkezeti mozgalom él­harcosának tapasztalatai, nézetei és azok a szempontok, amelyek Furindát a közösségért folytatott munkájában vezetik és amelyek f; Ivaink lakosainak is útmutatást adnal^turinda Rezső gazdag tapasztalatait dr. Fait'an földmüve­lésügyi megbíz^Ws értékelte az U j Szóban legutóbb megjelent vezércikké, ben, amikor őt a szövetkezeti mozgalom munkásai elé mintaképül állította. Furinda Rezső a Szovjetúnióban szerzett tapasztalatairól áz alábbiakban számol be: — Mint régi meggyőződeses kom­munista, — aki hittem a kommunizmus erejében, — nem kételkedtem abban, mi van a Szovjetúnióban, hogy ott a munkások és dolgozók életszínvonalá­rvak emelése a cél, de amit láttam, az nekem is meglepetés, kellemes, meg­lepetés vj)ll. Mindenütt és minden vo­nalon a lendületes jókedvűen végzett építőmunka! Az emberek örömmel dol. goznak és a munka eredménye meg is látszik a munkásság é'etszinvonalán. Mult év október 18-án indult a kül­döttség különvonata Prágából. Len­gyelországon keresztül mentünk, az orosz határállomás Bresztlitovszk volt. Lengyelországban a legjobban Kato­wice, ez a hatalmas iparváros ragadott meg. Itt láttam' me^ legjobban a len­gyel dolgozók hatalmas munkalendüle­tét. Hangyabolyhoz hason'ó lázas sür­gés-forgás fogadja az utazót. Utakat, házakat és gyárakat építenek Férijak és nők, öregek és fiatalok gyors ütem. ben építik a szocialista Lengyelorszá got. Nem látni ácsorgó munkanélkülit, itt csak dolgozó munkás van. A len­gyel faluban a mezőgazdaságnak a szocialista termelési tormákra való , át­térése most van folyamatban. Látni még a régi, elavult módszerekkel dol­gozó parasztot, de látni már a szövet­kezetbe tömörült, a modern mezőgaz­daság technikájával élő parasztság kollektív munkáját is. Bresztlitcvszkba délben érkeztünk. A határátlépési formaságok elintézése után átszálltunk a Szovjetúniótól ren­delkezésünkre bocsátott vonatba. Ed­dig is kényelmesen utaztunk, de ezt ösze sem lehetett hasonlítani azzal, össze sem lehetett hasonlítani azzal, nünket. Mindegyikünk kényelmes he­lyet, sőt fekvőhelyet kapott, ragyogóan tiszta paplantakaróval, valamikor csak a miniszterek és a nagyurak utazhat­tak ilyen kényelemben. — ma a dol­gozók államában, a Szovjetúnióban egy parasztküldöttséget fogadnak így. Az étkezőkocsik berendezése, a ki­szolgálás és az ételek a legelőkelőbb éttermekkel is felvehetnék a versenyt. Külön kell, hogy megemlékezzem a kiszolgáló személyzetről. Fiatal, ud­varias és kedves nők Ezekben a fiatal lányokban, a vasúti kocsik kényelmé­ben és az ellátásunkban láttam leg­szembetűnőbben megcáfolva a reakció hazugságait, hogy a szovjet nép elma. radott. Csak hát a reakció, szemében elmaradottságoj jelent, ha a jólét nem a henyélő uraké, hanem a dolgozó munkásságé. Fehéroroszországon keresztül utaz­tunk Moszkva felé. Fehéroroszország­ban még több régi módszerekkel dol­gozó magángazdaságot láttam. Ez .Bi­zonyítja. "hogy Szovjetunióban senkire sem erőszakolják rá az új termelési formákat és senkit sem kényszeríte­nek a kolhozokba való belépésre. Hogy aztán az életszínvonalban mi a kü­lönbség az elavult és a modern gaz­dálkodás, a magán és a közös munka között, az feltűnően szembe ötlött, ahogy beljebb uta/jbnk. Minszk körül már hatalmas táblaföldeket, kolhoz­gazdaságokat láttunk. Ameddig csak a szeme lát, síkság, végtelennek látszó nagy darab szántások. Mindenütt gé­pek dolgoznak. Itt már látni a népen is a jólétet. Eltűnnek a sovány, ápolatlan emberek é"> a ruha is kezd városiassá válni. Ezt különösen a nőkön lehet észrevenni. Ütünk további részén alkalmunk volt meggyőződni a betörő fasiszta hordák­tól" 'erombolt ország újjáépítéséről. Mindenütt -folyik a romok eltakarítása és ezzel párhuzamosan az újjáépítés nagy munkája. Meglepett, hogv a nő­ket a munka minden ágában ott lehe­tett látni. A szovjet nők az egyenjo­gúságot nemcsak jogaikban látják, ha­nem a munkában is. A szovjet nőt^ a legnehezebb munkában ott lehet talál­ni, jókedvűen, szakismerettel és öntu­datosan dolgozik. Moszkva pálvaudvarán szeretettel fo­gadtak bennünket a földművelésügyi minisztériumnak, a külörféle hivatalok­nak kiküldöttjei és az újságírók. A Metropol-szállóban helyeztek el ben­nünket. öt napot töltöttünk Moszkvában. Ez idő alatt megnéztük a Lenin-múzeumot és mauzóleumot, a forradalmi múzeu­mot, a Metrót, a földalatti vasutat, a színházakat és mozikat. A mezőgazda­sági minisztériumban fogadás volt ré­szünkre, ahol Benedikov miniszter, Li­szenko akadémikus, Buggyenij marsall és több más vez'ető személyiség fo­gadtak. Benedikov miniszter üdvözölte a delegációt és megkérdezett bennün­ket, hogy a Szovjetúnióban mit aka­runk megnézni, hogy további útjainkat ezek szerint osztja' be, majd felhívta figyelmünket, hogy tanulmányútunk alkalmával szabadon, minden korlátozás nélkül nézhetünk széjie', hogy az itt szerzett tapasztalatainkat hazatérve eredményesen felhasználhassuk. Moszkva gyönyörű nagyváros. Szin­te hihetetlennek látszó meglepetések voltak számnukn a 80—100 méter szé­les utcák. Az üzletekben bőséges mennyiségben szebbnél szebb áru és a vásárlók állandó zsúfoltsága. A föld­alatti vasúton, mozikban és színházak­ban meggyőződhettünk a szovjet em­ber fegyelmezettségéről, udvariasságá­ról. .Sehol sem tolonganak egymás he­gyén-hátán, mindenki türelmesen meg­várja, míg sor kerii' rá. Még csak véletlenül se lehet látni, hogy az erő­sebb a gyengébbel szemben bárhol is visszaélne erejével vagy hatalmával. Ellenkezőleg, kötelességének tartja, hogy a gyengébb segítője és gyámo­lítója legyen. Moszkvában nem szégyen a munka­ruha. Bár a moszkvai dolgozó nagy súlyt helyez ruházatra és minden al­kalomra megfelelőkéi", öltözködik, ha vé'etlenül mégis megtörténik, hogy színházba vagy moziba munkaruhájá­ban kénytelen menni, ezzel csak tisz­teletet ébreszt maga iránt, mert a Szovjetúnióban a munkás a legnagyobb érték és a lehető legnagyobb megbe­csülés veszi körül. Moszkvában küldöttségünket nyolc csoportra osztották és minden csoport a Szovjetúnió különböző részeibe uta­zott. A mi csoportunk Grúziába ment. Dlaszrad, a kertészek faluja Az elmúlt kapitalista rendszerben mezőgazdaságunk. minden irányí­tás és terv nélkül az egyéni gazdálkodásra, rendezkedett be. Parasztsá­gunk a termelés kezdetleges formáinál maradt és főleg a gabonatermelést folytatott. Egy ideig az első világháború utáni konjunktúra éveiben akül­terjes gazdálkodás, a megszokott gabonatermelés rendes jövedelmet és biztos megélhetést adott a varasztságnak'. Pillanatnyilag úgy látszott, hogy a parasztság erőre kapva, kilábol az évszázados kátyúból, amikor bunkó­csapásként érte és régi helyzeténél még mélyebbre taszította vissza a harmincas évek gazdasági válsága. A kisüzemi magángazdálkodás nagy termelési költségeivel nem tudta a versenyt felvenni a nagy államok gépesített gabonatermelésével. Nálunk egy hold földnek az egyszeri fel- ! üd e' zöld szinüke t> a légnyílások el­szánja többe került, mint ezekben az államokban egy holdnak az egész tömődnek és a lcvé l elszárad. Am l" évi termelési költségei. Ez a csődöt mondott gabonatermelés kényszerítette a földműveseket arra, hogy főleg ott, ahol a természeti adottságok megfeleltek, szakítsanak fl gyümölcsfák leggyakoribb betegségei és a védekezés módjai A gyümölcsfák védelme és ápolása ősszel kezdődik. Ősszel kell elvégezni a tisztító munkálatokat, a talaj meg­forgatását, a hernyózást, a hernyó­enyves övek kihelyezését stb. Sajnos azonban, ezeket az őszi munkálatokat nagyon sokan elmulasztják és ez megköveteli, hogy az ősszel mulasz­tottakat a tavaszi munkálatoknál pó­tdíjuk. Az alábbiakban részletesen ismer­tetjük a gyümölcsfák leggyakoribb megbetegedéseit, a védekezés módját és az egész évi permetezést. Az alma, körte, szilva és más gyü­mölcs moniliája felismerhető arról, hogy a lehullott gyümölcs rothadt és fűzérszerűleg, körben penészpár­nák találhatók rajta. Sok almán a moníliás folt közepén megtaláljuk az almamolvhernyó rágását, tehát a mo­nilia leküzdését szolgálja közvetve, az almamolyhernyó irtása is. Némely gyümölcsfajta, pl. a meggy, moníliás fertőzés esetében ki sem virágzik. Faluhelyen ilyenkor azt mondiják, „elvitte a köd a meggyet". Minden moníliás fertőzött részt, beteg ágat le kell vágni és elégetni. A ritkább lombozatú fák koronáját átjárja a levegő és kisebb a veszély a fertőzés­re. A betegség legyőzését a perme­tezés szolgálja. A lisztharmat száraz nyáron for­ró vidékeiken káros. Csakis fiatal fej­lődő részek, főleg a feslő rügyek le­velei fertőződnek. A száraz, homokos talajban 1 levő fák erősen szenvednek. Az a fa, amelyet a levegő szabadon átjár, kevésbbé szenved. A beteg le­velek megnyúlnak, besodródnak, kissé megvastagodnak és úgy néznek i ki, mintha liszttel lennének behint­i ve. A lisztharmatos levelek elvesztik kor a rügypikkelyek még ki nem zár­tak, a lisZtharmat gombálja behatol a rügyekbe és a hajtás már liszthar­matosan fejlődik. A lisztharmat a a külterjes gazdálkodással és a sokkal jövedelmezőbb, versenyképes, a ' bimbókat és a szirmokat is tönkrete terményeiknek piacot találó belterjes gazdálkodásra, a kertészetre térje- ~ * ' nek át. % , . Naszvad a kertészek faluija. A hétezer lakosú község úgyszólván minden földművese 'földjeinek csak egy részén folytat gabonatermelést. Csak akkora területen, amelyről sa­ját szükségletét el tudja látni és be­szolgáltatás; kötelezettségének eleget tud tenni. A határ nagyobb része ker­tészetre van berendezve. A naszvadi föld összetételénél fog­va Szlovákia egyik legjobb talaja, amely kertészetre megfelel. A fekete homokos föld tavasszal könnyen fel­melegszik — ami a kertészet egyik alapfeltétele — s ezzel lehetővé teszi, hogy la naszvadiak a korai zöldség­félékkel nagy tömegben elsők közt jelenjenek meg a piacon. A kertészkedés a földműveléssel összehasonlítva nagy jövedelem-elté­rést mutat. Ez annál is inkább fenn­áll, mert amennyire alkalmas a talaj kertészkedésre, annyira nem felel meg gabonatermelésre. Mint már említettem, a kertészet egyik alap­feltétele a könnyű felmelegedés, amit a fekete homokos talaj megad. A rendszerint beálló nyári szárazságok következtében ez a talaj égevényes­sé válik. A kertészetben ezen öntö­zéssel tudnak segíteni és ott kifize­tődik. de nem fizetődik ki a gabona­termelésnél s így a vetés kisül és rossz termést hoz. —•^Hasonlítsuk csak össze — mondja Polgár Vince — a kertészet és a ga­bonatermelés jövedelmét. Példát ho­zok fel. Két éve itt az egyik ember­nek 1040 öl paradicsoma volt ültet­ve, aminek jövedelme 74.000 Kčs volt. A munkát elvégezte a feleségé­vel és a fiával. Búzával bevetve ez a föld, nagyon jó termést számítva, adott volna 7 métermázsát. Tavaly Polgár Vincének . 260 öl pa­radicsoma volt ültetve. Azonkívül, hogy még mást is dolgozott, a para­dicsom munkálatait a feleségével együtt végezte el. Jövedelme 29 ezer korona volt. A kertészkedés céljaira használt földeken mindenütt kutak vannak és az öntözés ezekből motorral törté­nik. Polgár Vince számokban vilá­gosít fel az öntözés fontosságáról és jövedelmezőségéről. Pl. egy katasz­teri hold uborka egyszeri öntözése 250 koronába kerül. Az egyszeri ön­tözésnél elért terméstöbblet 15—20 mázsa. Március első napjaiban voltam Naszvadon, m:.cor már melegágyak­ba, gyeptéglákba ültették az uborkát, sőt, mint mondották, néhány nnp mi'iva már a dinnyét is ültetik. Hogy a naszvadiak a kertészetben tényleg kiváló szakismeretekkel és tapasztalatökkai rendelkeznek, bizo­nyítja az is, hogy csak ebben az év­ben a morvaországi állami birtokok­ra 80 család ment el kertésznek. Felvetem a kérdést, hogyha szö­vetkezeti gazdálkodással a mezőgaz­daságban jóval magasabb termésered­ményeket lehet elérni, — hogyha már a természeti adottságok ennyire meg­felelnek Naszvadon, miért nem csi­nálják a kertészkedést is szövetke­zeti alapon a földműves szövetkezet keretein belül. Mind a mezőgazda­ságban, mind a kertészetben is az egységes vetés és munka, általában a szövetkezeti munka előnyei nagy fejlődést jelentenek. — A földműves szövetkezet — mondja Polgár Vince — most áll szervezés és megalakulás alatt. Bár­mennyire is szerettük volna, de most tavasszal még nem lehetett a szövet­kezeten belül a legmegfelelőbb em­berekből egy kertészeti csoportot alakítani. Ősszel azonban ezt a ter­vet meg fogjuk valósítani. A kerté­szethez mindannyian értünk, felis­mertük a szövetkezeti munka jelen­tőségét, ami a* kertészetben különö­sen az értékesítésnél nagyon fontos, tehát bízom benne, ,hogy a csoport megalakul és a közös munka menni fog. f—ó) szi. 'A fertőzött gyümölcsön a foltok árulják el a betegség nyomait. Téli fatisztogatáskor a gyanús hajtásvé­geket el kell távolítani és virágzás­kor a lisztes külsejű hajtásvégeket gondosan meg kell semmisíteni. A permetezés nagyon fontos, de nem ad mindig teljes eredményt. A gyümölcsfák lombozatának leg­veszélyesebb ellensége a varasodás. Ennek a betegségnek a kifajlődési feltételei hőmérséklet és csapadék tekintetében megegyeznek a gyü­mölcsre kedvező termésviszonyokkal. Tehát a gyümölcsre kedvező időjá­rás elősegíti a varasodást, ezért épp ilyen időben legfontosabb a védeke­zés ellene. A betegség első nyomait szakember már a rügveken,. bimbókon és a szirmokon észreveszi. A leveleken később megtalálható zöldesfekete foltokat már a gyakorlatlan szemlélő is észreveszi, annyira feltűnőek. Al­mafán főleg a levél színén, körtefán a levél mindkét oldalán megmutat­koznak a foltok. A varrasodás gom­bája a levél felbőre alatt él. Parányi zöldesfekete szálak a foltokat bárso­nyossá teszik. A foltok gyakran fel­hólyagosodnak. A meleg tavaszi eső, a varasodás gombájának 1 is nagyon kedvez. A foltról a szél viszi széjjel vagy az eső mossa le a spórákat. Ha ezek a spórák nedves levélre kerül­nek, 6—26 fok hőmérséklet között, néhány óra alatt áttörik a levél bő­rét és befészkelik magukat alája. A varasodás nagy károkat okoz, egyrészt, mert a beteg levél nem tud­ja teljesíteni áthasonító tevékenysé­Az őszi vetések tavaszi gondozása Az őszi gabonák tavaszi áuolása ép oly fontos tennivaló, mint a többi nö­vény ápolási munkája. Télen a hó, a csapadék összetömi, megnyomja a ta­lajt. Ezenkívül a vetés között ősszel is, de kora tavasszal is kikelnek a gyomok, amelyeket el kell pusztíta­ni. Ha tél vége felé a nappali felme­legedés éjjeli fagyokkal váltakozik, a talaj ilyenkor túlságosan fellazul­A növények gyökérzetének nagy ré­sze a talajtól eltávolodik, sőt néha el is szakadozik, a növény ilyenkor felfagy. A felfagyott vetéseket a ta­( lajba visszanyomva hengerezéssel gyógyítjuk, amikor azok a talajban jól meggyökeresedve, újból fejlődés­nek indulnak.» Amint az őszi gabonaféléink, első­sorban a búza a tavaszias nappalok hatására fejlődésnek indul, kizöldül és ha a talaj nedvességi állapota is megengedi ('tehát a föld a fogas fo­gaira nem tapad, nem kenődik), foga­soljuk meg a vetést. A fogas fellazít­ja a télen összetömődött felső talaj­réteget, ezáltal a hó tömítő hatását megszüntetjük, a kelő gyomokat el­pusztítjuk, a talaj felületét pedig por­hanyóan tartjuk. A búzát mindig, a sorok irányába fogasoljuk. Kötöttebb talajon nehe­zebb, lazább talajon könnyebb fogast alkalmazzunk. A fogas után pár nap múlva, különösen, ha jön egy jó eső, a gabona gyönyörűen zöldül, erőtel­jesen bokrosodik, felüdül. Az őszi vetések tavaszi fogasolását össze kell kötni a műtrágyázással. A gyengébben telelt búzának igen jót tesz ka'tas^eri holdanként 40—60 kg nitrogén műtrágya. A búzára a nit­rogén műtrágyát, amint a föld meg­szikkad, lehetőleg két-három részre elosztva szórjuk ki. Legcélszerűbb, ha a fogasolás előtt szórjuk el a mű­trágyát, mert ez így belekeveredik a talajba és hamarább kifejti hatását. gét, másrészt pedig, mert az erősen fertőzött levél lehull. A lomb hiánya hátráltatja a gyümölcs fejlődését, a hajtás növekedését, a fatest vastago­dását és a gyümölcsön levő foltok helyén a gyümölcs behorpad, meg­repedezik és megkeményedik. A foltos, lehullott lombozat a tél folyamán elrothad ugyan, de a fer­tőző gombák tovább élnek és tavasz­szal, ha az avar átnedvesedik, az új spórák ezrei kezdik meg pusztító te­vékenységüket. Körtefánál az a ve­szély is fennáll, hogy a fa zöld haj­tásai is fertőződnek és a fa varas ágai tavasszal szintén ontják a spó­rákat. Ez az ágvarasodás idővel el­r ákosadhat. A varasodás a gyümölcs eltartha­tóságára is nagyon ártalmas, mert a foltok helyén más fertőző gomba is áthatol. Elsőrendűen fontos, hogy a lehul­lott lombot és az eltávolított varas ágakat elégessük. Ha a fertőző gom­ba még nem hatolt a levél bőre alá, akkor permetezéssel még segíthe­tünk. Nagyon fontos teháí, hogy a permetezés idejében, lehetőleg a spó­rák szétszóródása előtt történjen meg. A spóraszóródás a virágzás idejében a legnagyobb. Ezek a leggyakoribb gombás meg­betegedések. Ezeken kívül pusztítják gyümölcsösünket a különböző tetű­fajták, rovarok, férgek (kukacok) • stb. ­A védekezésről általában A gombabi^gségek ellen bordói lé és mészkénol'aat permetezésével vé­dekezünk, a kártevő rovarok ellen pedig arzénkészítménnyel. \ Gyakorlatban a nyugalmi állapotú permetezésen kívül, — amely kora tavasszal, fagymentes napon mész­kénoldattal történik, — négyszer kell permetezni. 1. Virágzás előtt a gombabetegsé­gek és a bimbólikasztó ellen, amely virágzás előtt belülről kirágja a bim­bót. 2. Közvetlenül elvirágzás után a kártevő rovarok (kukacok) és a gom­babetegségek ellen. 3. Az elvirágzás után körülbelül két héttel megismételjük az előző permetezést. 4. A nyári permetezés a gombabe­tegségek, különösen a monilia és a kártevő rovarok (kukacok) ellen. Ha ezeket a permetezéseket rend­ben elvégezzük, a gyümölcs virágzás után nem hull le majd tömegesen, nem rothat meg a fán és biztosan féregmentes marad. Mivel kell permetezni? Legjobb a permetező oldatot úgy kombinálni, hogy mind a gombabe­tegségek, mind a kártevő rovarok ir­tására szolgáljon. Legcélszerűb a permetezőoldatot a bordói lén kívül készen venni. A bor­dói lé készítése: 1 kg rézgálicot 50 liter vízben feloldunk és az oldatot folytonos keverés közben a mészteij­hez öntjük. A mésztej fél kg olta'tlan mészből 50 liter vízzel készül és azért szükséges, hogy a levelek meg ne perzselődjenek. A kénes és arzénkészítmények ké­szen kaphatók és utasítás szerint 1—2 százalékos oldatban használandók. Lisztharmat ellen különleges készít­mények vannak, mint pl. a Cosan. Lisztharmat elleni permetezésünk úgy lesz hatékony, ha permetezés után napos időben a fák közelében gyenge kénszagot érzünk. Hogyan kell permetezni? Elsősorban megjegyzendő, hogy nem ^ fecskendezésről, hanem permetezés­ről van szó. Tehát a permetezés után az egész fa, az ágak és különösen a gyümölcs és a levél harmatszerű ap­ró cseppekkel legyen beborítva. Nem kell tehát nagy cseppekkel fecsken­dezni, mert- az csak haszon nélkül le­folyna, hanem a lehető legfinomab­ban permetezni. Ahová a védőanyag lem jut el, ott nem védhet. Minél ki­sebb cseppek, minél sűrűbben szác radljanak a fa minden részére, a nél­kül, hogy összefolynának. Egy gyü­mölcsfára 10—20 liter permetező ol­datot számítunk a la nagysága sze­rint. Ha vértetüket találunk a fákon, úgy 0.1 százalékos nikotinoldattal permetezzünk. A nikotinoldat szin» tén készen (Poxin) kapható. Ne hanyagoljuk el gyümölcsösün­ket. A permetezés sok munkát, időH és befektetést igényel, de a gondo­zott gyümölcsös termése mindezért sokszorosan kárpótol. ' í.—"í

Next

/
Oldalképek
Tartalom