Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-23 / 70. szám, csütörtök

1950 március 25 II

J S

ül 7 %atuiwiá& az indáid tavaszban Farkasd építői közt Vágsellyét elhagytuk és elindulunk a környező falvakba Itt az út men. tén a fásítás munkálatai mindenütt befejezést nyertek. A fiatal facsemeték hajladoznak a tavaszi szélben és fiatal gyökereik egyre erősödnek és egyre mélyebben hatolnak a talajba. Falu, falu után következik. A kocsi egy-egy faluban megáll. Mandák elvtárs, a Párt járási helyettes titkárja szétosztja a füzeteket és könyveket, pár percig elbeszélget az elvtársakkal a falu hely. zetéről, aztán tovább indulunk gyors Iramban, hogy a pártanyag idejekorán eljusson a falu dolgozói közé. Igy jutunk el Farkasdra is, ahol a falu ven. déglőjében a késő délutáni órákban egy kis meleg ételhez jutunk és elbeszélgetünk a helyi pártszervezet elvtársaival. Farkasdon természetesen, mint más hasonló községekben, elsősorban az Egységes Földműves Szövetkezet érdekel. Az EFSz eredményes munkája révén az ember azonnal pontos képet kaphat a falu vagy a község dolgozóinak beállítottságáról és magatar. \ tásáról. A farkasdi EFSz elnöke Fiam György, öntudatos dolgozó benyomását kelti. Mondanivalója szorosan csak is az EFSz munkáját érinti. Hangja tárgyilagos és komoly. A következőket mondja. — Nálunk az Egységes Földműves Szövetkezet megalakítása nem ütközött komoly nehézségekbe, mert kisés középgazdáink felvilágosításáról gondoskodtunk és í^y egységesen alakítottuk meg a szövetkezetet. Tavaly novemberben 370 tagunk volt, a megdolgozandó föld pedig 870 hektárt tesz kí a ta^ok földjével együtt. Az egységes vetési tervet egyelőre csak 210 hektáron valósítottuk meg. de eltökélt szándékunk, hogy a jövőben kiterjesztjük községünk többi földjeire is. A termelési, pénzügyi és időszaki tervet már pontosan Kidolgoztuk. « — Munkánkkal szemben — folytatja higgadtan Fiam György — egynéhányan még tartózkodóan viselkednek, de erre mi, kis- és középgazdák, el voltunk készülve. Számunkra ez nem jelent meglepetést, közös munkánkat ez nem zavarja. Mi nem akarunk senkire sem nyomást gyakorolni, nehogy bárki is azt mondja, hogy kényszerítettük a belépésre. De meg vagyunk arról győződve, hogyha a többiek látni fogják, hogy közös munkánk milyen eredménnyel jár, önként fognak jelentkezni. Tudatában vagyunk annak, hogy mi dolgozók csakis munkánkkal tudjuk bebizonyíítani, hogy a közügyet, a haladást szolgáljuk. — A tavaszi munkálatok — mondja tovább Fiam elvtárs — zavartalan ütemben haladnak előre. Mind a vetőmag, mind a műtrágya rendelkezésünkre áll és a traktorok ugyancsak idejében, késedelem nélkül a pontosan megjelölt időben érkeznek a földekre. A vetőgépek és a traktorok a tagok érdekeit szolgálják. Traktoristáink már a falu dolgozóiból kerültek ki. Dunaszerdahelyen és Gútán sajátították el a traktorvezetés mesterségét. Mihelyt a tanfolyamok megnyíltak, dolgozóink „ azonnal jelentkeztek, mert az volt az álláspontunk, hogy a falu maga termelje ki a maga szakembereit, nehogy más község dolgozóira legyünk rászorulva. — A IX. Kongresszusra — folytatja a farkasdi EFSz elnöke — a következő munkakötelezettségeket vállaltunk. Először is a hizlaldánk kibővítését. Az. tán baromfifarm létesítését, amelynek építkezési munkálatait most fejezzük be. Továbbá tervbe vettük a csatornázás kiépítését és a lecsapoló munkálatok sürgős végrehajtását. Ezenkívül a fásításra is nagy gondot fordítunk. A tagok kivétel nélkül szolgálják az EFSz célkitűzéseit, mivel komoly gondot fordítottunk arra is, hogy vezetőségünkben csak kis- és középgazda foglalhasson helyet, ami főbiztosítéka annak, hogy a falu közösségét fogjuk építőmunkánkka! szolgálni. Célkitűzéseinket a fiatalság is teljes mértékben támogatja. A FARKASDI CSM ELNÖKE MONDJA... Grünzweig Artúrnak hívják az elnököt, aki alig haladta túl a húsz esztendőt. Derűs hangon beszél a

v CSM célkitűzéseiről. Kevés kérdeznivalónk van, mert a fiatal elnök pontosan tisztában van feladatának fontosságával és ő maga részletesen közli velünk, hogyan folyik Farkasdon a fiatalság munkája. Ezeket mondja: — Híven Gottwald elnökünk programjához, aki célul tűzte ki, hogy egymillióra kell növelnünk a CSM tagjainak a számát, mi is bekapcsolódtunk ebbe az óriási szervező munkába. Már eddig is tagjaink száma 190-re emelkedett, de ezt a számot a IX-ig Kongresszusig 260-ra akarjuk egyelőre emelni. Ez a szám a falu ifjúságának ötven százaléKát tenné ki és' ezt okvetlenül el kell érnünk. A szervezés munkáját olykép hajtjuk végre, hogy a CSM öntudatos tagjait, akik tisztában vannak a szervezett ifjúság célki. tűzéseivel, megbízzuk, hogy párosával menjenek el azokba a házakba, ahol az ifjúság még nincsen beszervezve és győzzék meg őket a belépés fontosságáról. — A CSM-nek az a célja — folytatja a fiatal elnök, — hogy a csehszlovákiai ifjúságot nemzetiségre és felekezetre való tekintet nélkül bevonja a szocializmus építö'munkájába. További célja pedig az, hogy ifjúságunkat a szocialista szellem légkörében nevelje, hogy megálljuk a helyünket akkor is, ha komoly feladatok végrehajtására kerül a sor és vezetőszerep vállalása miránk, az új fejlőlő nemzedékre hárul. A CSM farkasdi csoportja, hogy be.' bizonyítsa az építőmunkába való komoly bekapcsolódását, a következő munkakötelezettséget vállalta magára a IX. Kongresszus tiszteletére: 1. A szervező munka végrehajtása. 2. Minden CSM tag 8 órai brigád, munkát vállal magára, ami körülbelül 1500 munkaórát tesz ki. Ezt a brigádmunkát a községi út rendbehozására és kiépítésére fordítják. Elsősorban természetesen arra az útszakaszra, amely az állomástól a községházáig húzódik. • 3. A község főterét megjavítják és befásítják, ezenkívül padokkal látják el, hogy a dolgozó nép a munka után kissé kipihenhesse magát. 4. A fiatalság természetesen a sport, ról sem feledkezett meg. Beléptek a Sokolba és annak irányítását nagyrészben magukra vállalták. 5. Az Egységes Földműves Szövetkezetbe 48 CSM tag lépett be egyszer. sserre és ezekből hárman a vezetőségben foglalnak helyet, aminek természetesen az a célja, hogy az ifjúság minden igyekezetével támogassa az EFSz-t. A CSM öntudatos elnöke a következő szavakkal folytatta beszámolóját. Mi mindannyian tisztában vagyunk az. zal, hogy az EFSz milyen fontos szerepet van hivatva betölteni a falu szocializálásában. Ezért mi nemcsak ígéretekkel fogjuk támogatni, hanem tettekel is. Eltökélt szándékunk, hogy mindenütt, ahol kézimunkára lesz szükség a mezei munkáknál, például a kapálásnál, ott brigádokat szervezünk az EFSz számára. Feladatunkat a kultúra, a felvilágosítás terén is be akarjuk tölteni. Már könyvtárunk is van, amelyben mind a szlovák, mind a magyar haladó irodalom képviselve van. Elképzelésünk az, hogy a magyar és szlovák ifjúság együttműködve," eredméyes munkát végezzen. Csütörtökön és szombaton, kétszer hetenként előadásokat tartunk szervezetünkben és az eladást szlovák és magyar nyelven tartjuk meg. Ez idő szerint szocialista verseny folyik egyes csoportok között mind a kulturális, mind az építőmunka terén: Ugyanakkor pontosan számontartjuk az egyes tagok magatartását és viselkedését a munkahelyen. Ami a CSEMADOK-ot Uleti — fejezte be az elnök —, mint testvérkultúregyesületnek tartjuk, amit az is bizonyít, hogy az első Petöfi-előadást együttesen tartottuk, közösen rendeztük és a bevételt is testvériesen megosztottuk egymás között. A CSEMADOK Természetesen most arra kerülne a sor rendes körülmények között, hogy a CSM a CSEMADOK-kal rendezzen egy revánselöadást. De erről most alig esik szó. Az a helyzet ugyanis, hogy a CSEMADOK farkasdi csoportja egy kicsit elálmosodott és ,pürgösen fel kell ébreszteni. A CSM semmikép sem teljesítheti azt a feladatot, amit a CSEMADOK-nak Farkasdon teljesítenie kell. Végeredményben a szocialista kultúra nevelésében azoknak is részesülniök kell, akik már túlhaladták a 25 esztendőt. Három farkasdi elvtárssal ülünk szemben: Komlősl Gézával. Szeres Ferenccel és Szabó Pállal. Az utóbbi a három közül a legaktívabb, már csak azért is, mert ő a helyi CSEMADOK alelnöke. E funkción kívül még betölti a helyi pártszervezetnek és Szovjetbarátok Szövetségének alelnöki tisztét. Egyszóval Szabó Pál született alelnök. Szabó elvtárs arra hivatkozik, hogy nem foglalkozhatok érdemben a CSEMADOK működésével, mert másutt is alaposan el van foglalva. A CSEMADOK elnöke pedig gyakran betegeskedik. Ezenkívül Szabó elvtárs nem érzi magát elég erősnek, fejlettnek ahhoz, hogy ő vezesse a CSEMADOK-ot. Ilyen körülmények között azt tanácsoljuk, hogy a CSEMADOK válasszon magának olyan vezetőséget, amely erre a szerepre alkalmas legyen. Lehetetlennek tartjuk^ hogy Farkasd községben ne akadjon néhány elvtárs, aki szívén viselné a szocialista kultúra terjesztését a magyar dolgozók között. Am ettől eltekintve, hallgassák meg most Szabó Pálnak a történetét és látni fogják akkor, hogy szerény magatartása nem egészen helyénvaló, mert a hallottak után igenis arra az eredményre jutottunk, hogy Szabó Pál igenis alkalmas lenne arra, hogy életet vigyen a CSEMADOK kultúrmüködésébe. Szabó Pál a következőket mondja el életéről: — Tizenötesztendős koromban mint ifjúmunkás kezdtem el dolgozni a munkásmozgalomban. Ez természetes is volt, miután egy tizenegy t

agú szegény földműves családból származom és bizony már gyermekkoromtól kezdve, megismertem a gürcölés mindenféle válfaj á't. 1933-ban, amikor 25 esztendős Voltam, már tevékenyen résztvettem az akkori nagykiterjedésű földműves-sztrájkban. Örökét állítottunk fel az országutakon, hogy ellenőrizzük a sztrájk betartását. Ebben a sztrájkban Szeres Ferenc elvtárssal együtt működtem és bizony hajszálon múlott, hogy nem gyűlt meg a bajunk a szuronyos csendőrökkel, akik azért érkeztek, hogy szétverjék a sztrájkot. Ez azonban nem sikerült és a földbirtokosok kénytelenek voltak munkabérünket emelni. — Már akkor láttam — folytatta Szabó elvtárs —, hogy az egyesülésben és irányításban rejlik az erő. A sztrájk akkoriban egyre aagyobb hullámokat vert, a környező falvak földművesei is hozzánk csatlakoztak és emlékszem, mintha ma lenne. Az egész sztrájkot a Párt irányította, a Párt öntött belénk erőt és így sikerült elérnünk, hogy bérünket 20 százalékkal emelték. Szeres Ferenc elvtárs, aki ma 55 esztendős lehet, mindezt feszült figyelemmel hallgatja. Alig szól valamit közbe, csak néha egy-egy szóval igazítja helyre Szabó elvtárs mondanivalóját. A helyreigazítás azt bizonyítja, hogy Szeres elvtársban is nagyon elevenen élnek ezek az események és bizony levonta a történtek összes következményeit. Szeres nagyon meggondolt és fegyelmezett elvtárs benyomását kelti, ezért úgy véljük, nagyon hasznos lenne őt te bekapcsolni a CSEMADOK kultúrműködésébe. Szabó Béla. Fokozzuk a gondoskodást dolgozóinkról (Folytatás az 1. oldalról.) „Zápotocký"-bányát, amely 1949-ben a munka katalogizálásának bevezetése előtt csak 95 százalékra teljesítette a tervet. Az állami munka, katalógus, a szilárd normák és főleg az emelkedő jutalmazások bevezetése után 1950 ja. nuárjában és februárjában ugyanazon termelési feltételek mellett 113—115 százalékra növekedett a termelési eredmény. • Az 1950-es évben a lakásépítési be* ruházásokat az Állami Lakásalap fogja fedezni. Célpaira 7.200 millió Kis1 irányoztak elő. Krajčír belkereskedelmi miniszter be. széde a Nemzetgyűlés gazdasági bizottsága előtt. A belkereskedelmi miftisztérium tevékenysége 1948 februárjában az üzemi tanácsok kongresszusán megállapított tervek szerint arra törekedett, hogy javítsa a lakosság ellátását. A nemzeti vállalatok eredeti elárusító hálózata 1949 január 1-től az év végéig 192.7 százalékkal emelkedett, a fogyasztási szövetkezetek' hálózata 132 százalékkal. A szocialista hálózat az 1949-es év végéig tehát 157.8 százalékkal növekedett. Krajčír miniszter beszédében foglalkozott a munkaerők áthelyezésével a kereskedelemből a folyamatos termelésbe. Ezt a kérdést szervezett, ötudatosító akcióval kell végrehajtani, hogy főleg a kereskedelemben foglalkoztatott fiatal férfi munkaerőket meggyőzzék a termelésbe való bekapcsolódásuk helyességéről. Az áruforgalom ellenőrzése kötött fjegygazdálkodásunk végett szükséges és kívánjuk, hogy ezt minél előbb felválthassuk tisztán tervszerű gazdálkodásunkkal, hangsúlyozta Krajčír miniszter. Ezáltal sok fölösleges költségtől szabadulnánk meg, amelyeket hasznosabb és alkalmasabb célokra fordíthatnánk. Kereskedelmi gépezetünk munkájáról még annyit mondhatunk, hogy annak úgy kell futnia, mint egy jó gépnek, amelynek a kerekei pontosan egymásba'illeszkednek. Emeljük a beruházási árucikkek behozatalát Eas a Szovjetunióból A kórmán y legutóbbi ülésén elfogadta az 1950. évi árucserére és fizetésre vonatkozó Csehszlovákia és a Szovijetúnió között létrejött új szerződést. E szerződés fogja képezni külkereskedelmünk alapját ezidén. Mindenekelőtt biztosítja a közeüátást azzal, hogy búzát, takarmányt, gabonát, húst, vajat hoz be és a műzsírok és más élelmicikkek gyártására nyersanyagot. Ez a behozatal biztosítéka népünk jó és folyamatos közellátásának ezidén. A behozatal a Szovjetúnióból biztosítja termelésünk folyamatos menetét, éspedig hatalmas'nyersanyagszállításokkal, minden egyes ipari ágazatnak, főleg nehéziparunknak. Egyidejűleg jelentős mértékben nő az invesztíciós áru behozatala a Szovjetúnióból. A megegyezés ebben az irányban biztosítéka annak, hogy az imperialista nagyhatalmak diszkriminációs cselszövényei, amelyek éppen ezeket az árucikkeket igyekeztek tőlünk megtagadni, továbbra is egyformán sikertelenek maradnak, mint ahogy az eddig is úgy volt. Az előre tervbevett kiviteli szállítások, amelyekkel behozatalunkat a Szovjetúnióból kedvező feltételek mellett fogjuk fizetni, alapvető mértékben hozzájárulnak iparunk teljes foglalkoztatásához. ' Kabeš pénzügyminiszter indítványára a kormány megtárgyalta azt a törvényi: avaslatot, amely szerint a megbízottak testülete javaslatára a csehszlovák állam hálája jeléül a Szovjetuniónak adományozza azt az ingatlant és berendezést, ahol a Szovjetúnió főkonzulátusa van elhelyezve Bratislavában. Az állami tervhivatal elnökének, Dolanský miniszternek javaslatára a kormány határozatot hozott az ifjúság további iskolázására a kutatás és kísérletezés terén. Az iskola résztvevőit a főiskolákat végzett tehetségek közül választják ki, akiknek már megvan a megfelelő gyakorlatuk a tudományos intézetekben és az iparban. Az iskolázás alatt anyagi ellátásukról is gondoskodva van. A vezetők kiválasztása biztdsítéka az iskola nemzetközi tudományos színvonalának és annak, hogy azt a szocializmus szükségleteinek szellemében szervezik meg. Ezidén a tanfolyamot további szakokkal bővítik ki. Erban munkaügyi- és népjóléti miniszter részletes beszámolója után a koimány elfogadta Kopecký 1 miniszter javaslatát, az állami bizottság szervezeti rendjéről szóló rendeletről. Ezzel a rendelettel megvalósítást nyer az álami gondoskodás törvénye a testnevelésről és a sportról. Dr. Nejedlý miniszter jelentést tett a kormánynak a csehszlovák-lengyel kultúrbizottság harmadik üléséről, amelyet a mult év decemberében tar« tottak Varsóban és javaslatot nyújtott be Csehszlovákia és Lengyelország közötti kultúrcsere tervéről, amiben ezen az ülésen egyeztek meg. Dr

; Neumann postaügyi miniszter javaslata értelmében a kormány beleegyezett abba, hogy --az 1950-es évre a postabélyegek kibocsátási tervét kiegészítsék Bozsena Nemcová portréjával, sző. letése 130. évfordulója emlékére. Szófiai vádirat a jugoszláv kémiigynökök ellen Hétfőn a közvádló felterjesztette Szófia kerületi bíróságához a vádiratot a jugoszláv kémszolgálat kémei és szélhámosai ellen, akiket Bulgáriába küldtek, hogy ott a szófiai jugoszláv követség tagjainak vezetésével felforgató és terrorista kémtevékenységet folytassanak. 1949 decemberében reakciós, fasiszta és más gonosztevő egyéneket küldtek Bulgáriába, akiknek az volt a feladatuk, hogy kémkedjenek, szabotázsokat hajtsanak végre és terror-akciókat végezzenek a bolgár kormány ellen. Milodrág Milosevics Jugoszláv állampolgár politikai emigráns bizalmas információk gyűjtésével volt megbízva. Darina Sztojko" vová jugoszláv eredetű bolgár nő megismerkedett a jugoszláv katonai attaséval, aki megnyerte őt a jugoszláv kémszolgálat számára. Katarina Spassová bolgár állampolgár szintén jugoszláv származású, ugyancsak a jugoszláv követség katonai attaséjának adta át politikai és gazdasági információit. Bogolub üjicsnek az volt a feladata, hogy meggyilkolja Radomir Ilicset, az UDBA ker. szervezet volt főnökét. Iván Bajalcalijev, titoista felforgató újságokat terjesztett és titkos információkat gyűjtött. Lmben Costadinov szirt" tén jugoszláv újságokat _ ter j esz* tett bolgár területen, Dimitrov Goranov, bolgár állampolgár, volt tengerésztiszt és Petko Prediktov, ugyancsak bolgár állampolgár, a jugoszláv kémszolgálat ügynökei , voltak, Michail Michaljov, bolgár állampolgár, a népi kormány el" lensége titkos információkat szer* zett, Valcso Szavov, bolgár állam* polgár, kulák felforgató tévé* kenységet folytatott. A többi vádlott Jugoszláviába menekült, hogy; így kitérjenek a büntetés elől. Tetteik alapján, amelyeket a vádlottak mindnyájan bevallottak, a szófiai államügyész azzal vádolja a fentnevezett személyeket, hogy csatlakoztak a Tito és Rankovics által igazgatott össze

1 esküvő központhoz, amelynek aa a feladata, hogy Bulgária legáli" san megalakított kormányát megdöntse, aláássa vagy meggyengítse, terrorista akciókkal, kémke* déssel és más gonosztettekkel. Franciaország Kommunista Pártjának XII. kongresszusa előtt Ä" francia Kommunista Párt országos kongresszusának előkészítésére vasárnap Párizsban két ke rületi pártszervezet munkakonferenciát tartott. Ezeken a kongresszus előtti megbeszéléseken megjelentek a francia Kommunista Párt központi vezetőségének tagjai, Jacques, Duclos és André Marty képviselők. Mindkét konferencián hangsúlyozták, hogy a szervezetek legfőbb feladata a mostani időkben a világbéke megőrzéséért folytatott harc. Kiemelték továbbá de Gaulle generális fasiszta mozgalma növekvő aktivitásának veszélyét. De Gaul* le generális az amerikai impéria® lista legodaadóbb szolgája síkra akar szállni a Franciaország és a fasiszta Nyugat-Németország közötti únió létrehozásáért, ami praktikusan a francia köztársaság megszűnését jelentené. A konferenciákon hangsúlyozták továbbá a háborús előkészületek ellen folytatott harc megerősítésének szükségességét. Meg kell akadályozni az amerikai hadianyag ki* rakását, amelynek első küldeményei a legközelebbi napokban és" keznek a francia kikötőkben A csehszlovákiai magyar dolgozók lapjának jelszava az 1950. évre az ÚJ SZO minden magyar dolgozó kezébe • • ""»•»*• »,)»••• ••jpim • agai • n •