Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-22 / 69. szám, szerda

U J SZO 1950 március 15 Az építőipar követi Klement Gottwald köztársasági elnök útmutatását Dr. Slechta, A. Neumaii, A. Petr és Kopecký miniszterek költségvetési beszámolói A parlamentben folyó költségveté­si munkákban hétfőn a technikai, közlekedésügyi és postaügyi minisz­tériumok fejezetéhez érkeztek. A tár­gyalásokat a gazdasági tervek bizott­sága, valamint az azok ellenőrzésére alakult bizottság folytatja. A kultúr­bizottság méltatta a tájékoztatás­ügyi minisztérium, a csehszlovák rá­dió és film, a hírügynökségek és a testnevelés és sportügyeket intéző ál­lami hivatalok költségvetéseinek rész­leteit. A felsorolt költségvetési feje­zetekkel kapcsolatban a bizottsági megbeszéléseken a parlamenti elő­adókon, segédelőadókon és képvise­lőkön kívül a különböző miniszterek is beszédeket mondtak. Slechta mérnök, műszaki miniszter expozéjában összegezte a vízgazdálko­dásban és az útösszeköttetések kiépí­tésében tervezett munkákat. Fiala képviselő bizottsági előadó a minisz­terrel egy értelemben hangsúlyozta az építőiparban a gépesítés fontossá­gát. Lukacsovics megbízott beszámo­lójában ismertette a bizottsággal szlovákiai építőipar eredményeit. A bérek és fizetések elosztása termelés értékéhez viszonyítva első negyedévben 61 százalék, a má­sodikban 41 százalék, a harmadikban 31 százalék, a negyedikben 33 száza­zalék, egész évi átlagban tehát 38 százalék. A gazdasági bizottságok gyűlése ezután a közlekedési és postaügyi kérdéseket tárgyalta. Petr miniszter expozéjában főleg a csehszlovák köz' lekedés jövendő feladatairól beszélt. A nők alkalmazásával, a vidék tele­fonhálózatának kiszélesítésével és a postaügyi szektor feladataival Neu­man miniszter foglalkozott külön beszámolóban. A tájékoztatási és népművelésügyi minisztérium költségvetési fejezeté­nél Kopeczky miniszter a testnevelés és sport áľ.ami hivatalának felada­tairól beszélt. Dr. Slechta mérnök expozéja az államosított építőipar sikereiről A műszáki minisztérium költség­vetése az 1950-es évre 17.65 százalé­kot képez az állami közigazgatás összköltségvetésének kiadási részé­ben. A minisztérium egész költségve­téséből csaknem 77 százalékot beru­házásokra fordítanak, ami 19 6 szá­zalékát jelenti az 1950-es év összes építkezésügyi beruházásainak. Víz­gazdálkodásra az 1950-es évben kb. 20 százalékot számít a műszakügyi minisztérium. Aránylag jelentős rész­letet szánnak főleg Szlovákiában a vízgazdasági építkezésekre és a víz­energia kihasználására. A közutakra és hidakra a költség­vetésben kb. 27 százalékot számít a műczaki minisztérium. Többek között megjavítják az összeköttetést a Szov­jetunióval és Kelet-Szlovákiával. La­kóház-építkezésekre az egész költ­ségvetési részletből k'b. 37 százalékot számít a műszaki minisztérium, ami­ből 8 száza/ék esik karbantartásra. Az építőiparbeli termelékenység emelésével kapcsolatban kijelentette Slechta miniszter, hogy annak leg­alapvetőbb támasza a gépesítés, ezért az ötéves terv keretében a gépesítést meg kell kétszerezni. Az építőipar termelő kapacitásának emelésére biz­tosítani kell a nyersanyagtartalékot. Egyik főcélunk az építési költségek csökkentése, Építőiparunkban eddig nem voltak megbízható normák, ezért az építőipar igyekszik olyan normákhoz jutni, amelyek a gyakor­latban beválnak. Minél több épületbe fognak bele, a korábban megkezdett építőmunkálatök befejezése előtt, an n ál kevésbbé gazdaságos és annál rosszabb eredményt hoz a terv. Az 1950-es év első negyedében 7400 mult évi megkezdett építőakciót vettek át 1950-ben a megkezdett akciók száma annyira csökkent, hogy az 1951-es évbe 20 százalékkal kisebb számú megkezdett építkezéssel megyünk át. A műszaki minisztérium, mint az építőipar irányító és ellenőrző szer­ve, építési programjában Klement Gottwald köztársasági elnök irányel­vei szerint jár el, amely irányelvek­kel a Csehszlovák Építőüzemek él­munkásküldöttségének fogadásakor február 2-án kitűzte az építőmunka legközelebbi programját. A. Neuman postaügyi miniszter beszámolója A Csahszlovák Posta költségvetése ma már csupán az állami költségve­ítés pénzügyi tervének egy része. Programjában van az 1950-es évre a férfi munkaerőknek nőkkel történő helyettesítése mindazon munkahelye­ken, ahol ezt meg lehet valósítani. Kb, 100.000 házi levélszekrényt sze­relnek fel Prágában és a nagyobb városokban. A postaküldemények gyorsabb szállítását belföldi légi for­galommal fogják lebonyolítani, fő­leg a nagyobb távolságokon. A tele­fonhálózat kiszélesítésében az 1950-es évben a Csehszlovák Posta kiszélesíti és modernizáltja a városközi telefon­központok egész sorát és 240 kilomé­teres távolsági kábelt helyez le. A szlovákiai vidéki telefonhálózatnak kiépítése még sok munkát kíván, aminek előfeltétele az építési beru­házás végrehajtása. Szlovákiában ez idő szerint 21 építési akció folyik, amelyekhez az 1950-es évben még négy újabb akció csatlakozik. A kö­zeljövőben 24 telket vásárolnak pos­tahivatalok építkezései számára és 19 kész épületet. A telefonállomások számát az 1950­es évben további 17.500 telefonállo­mással szaporítják. A. Petr közlekedésügyi miniszter beszéde a közlekedés feladatairól és fejlődéséről Az 1940-es évben történt legjelen­tősebb változást a közlekedési üze­mek államosítása jelentette. Az 1949­es év gazdasági szempontból az át­menet éve volt, ezért eredményeiből nem lehet végső következtetéseket levonni az új üzemek tevékenységére vonatkozólag. A közlekedési tervet a teherforga­lomban 1949-ben a vasutakon tiszta tonnakilométerben 120 százalékban, az országutakon 113.7 százalékban, víziúton 84.2 százalékban teljesítet­ték. A víziforgalmat akadályozták a kedvezőtlen vízállások, a tengeri kikötőkben eltöltött várakozási idő és a nemzetközi politikai helyzet. En­nek ellenére a hajózás a szállított tonnamennyiség szempontjából a ter­vet 110.9 százalékra teljesítette. Személyforgalomban a tervet vas­utakon 124.8, városi forgalomban 104.7, közúti forgalomban 130.8, légi forgalomban 56.9 százalékra teljesí­tették. Az 1950-es évben a vasúti forgal­mat a személyforgalomban 1.6 szá­zalékkal, a teherforgalomban 4.8 szá­zalékkal emelik. A vasúti forgalom emelésével nem emelkedik egyenes arányban a szükséges munkaerők száma. A megnövekedett feladato­kat magasabb munkatermelékenység­gel kell legyőzni a vasutak maga­sabb feladatai 50 százalékkal maga­sabb befektetést követelnek meg az építő beruházásokban. A városi for­galom az 1950-es évben személyszál­lításban 3.9 százalékkal magasabb teljesítményt tervez, teheráruforga­lomban pedig 20 százalékkal emeli teljesítményét a ČAD nemzeti vál­lalat. A motoros forgalommal kap­csolatban megszigorítják a motorve­zetők kiképzését és vizsgáit. A köz­forgalmi alkalmazottak nagyszámban kötnek szocialista szerződéseket és soraikban terjed az élmunkásmoz­galom. V. Kopecký tájékoztatási és népművelésügyi miniszter beszéde a nemzetgyűlés kultúrbizottságában A népmüvelésügyi munkafelada­tok keretében elsősorban falvainkra fordítjuk a figyelmet. A népművelő iskolák a szövetkezetbe tömörült fal­vak kulturális '.énykedéseinek tűz­helyei és segítenek a kultúrát kiter­jeszteni a falura. A nemzeti bizott­ságok népművelő bizottságai teljes mértékben pótolják a népművelési tanácsok tevékenységét és kiterjesz­tik azt népi közigazgatásunk szer­veire. Az 1950-es évben minisztériu­munk új könyvtári törvénytervezetet nyújt be, amellyel az összes könyv­tárakat egységesen összefüggő könyvtárrá alakitják. Az ötéves gaz­dasági terv feladatainak propagálá­sára és népszerűsítésére több, mint egymillió brosürát adtunk ki, az öt­éves tervek kérdéseiről, főleg a munkaversenyről. Az elmúlt évben külföldön 29 önálló kiállítást rendez­tünk, 11 kiállításon pedig résztvet­tünk. A népi alkotások mozgalmában egységesítő akciót indítottunk, mely­nek élén a ROH és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség állnak. Az 1950­es év színházi sikere céljából minisz­tériumunk országos versenyt rendez. A népi szórakozással kapcsolatban támogatjuk a ČSM törekvését a né­pi táncok terjesztésére, azonkívül lé­péseket tettünk, hogy a cirkuszok Csehszlovák Cirkuszvállalatba tömö­rüljenek és a népi demokratikus ál­lamok, valamint a Szovjetúnió artis­táival közösen szolgáltassanak nem­zetközi népi műsort. A saját költségükre dolgozó könyv- és zenekiadó vállalatok fel­számolásával újfajta kiadóvállalatok alakultak, amelyek az iskolakönyve­ken kívül, magasszínvonalú szak- és művészeti müveket ad ki. Azon igyekszünk, hogy a jövőben minél nagyobb számú szlovák könyv ke­rüljön a cseh könyvpiacra. Az 1950­es évben rendeződik a szerzői hono­rárium kérdése és a művészeti és tudományos müveket valódi értékük szerint jutalmazzuk. Az elmúlt év­ben sajtónk nagy haladást mutatott. A cseh országrészben 15 napilap és Szlovákiában 7 napilap jelenik meg 2,300.000 példányszámban, az újjá­született Nemzeti Front politikai fel­adatainak megfelelően. A sajtó to­vábbi fejlesztésére újabb törvény készül a Csehszlovák Újságíró Szö­vetség számára. A sajtóval kapcso­latban kiépítik az államositott sok­szorosító ipart is. A Csehszlovák Rádió elválasztha­tatlan és nélkülözhetetlen szükségle­te lett Csehszlovákia dolgozó népé­nek és leghaladóbb alkotórészének, a munkásosztálynak. 1950 január 31-ig a rádió előfizetőinek számát 2 millió 297.000-re emeli. Kultúrpolitikai szempontból a legáltalánosabb mű­vészeti águnk, a film, elosztása 1949-ben nagy haladást tett, aminek következtében emelkedett a szovjet, a népi demokratikus és a hazai fil­mek elosztásának profilja. Grammofon iparunk fejlődésében biztató eredmények várhatók A népi demokratikus Csehszlovákiában 120­szor annyi kulturális értékű hang­lemezt adnak el, mint az első re­publikában. A külfölddel fenntartott kulturá­lis kapcsolataink fontos eszközei a haladó erők harcának a béke meg­védéséért. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozzuk a szovjet kultúra terjedé­sének és elmélyítésének áldásos ha­tását a mi új életünkre. Kulturális kapcsolatainkat nem választjuk el a nyugati, az északi és déli nemzetek­től vasfüggönyökkel, de megnyitjuk azok számára, akik velünk együtt harcolnak a világbékéért és a hala­dásért. A nemzetközi sportkapcsolatok te­rén minden igyekezetünkkel ápoljuk a Szovjetúnióhoz és a népi demokra­tikus országokhoz fűződő barátsá­gunkat, hogy a sport terén tel­jesítményeinkkel bebizonyítsuk, hogy mindenben a szocializmusé a győzelem. A nyugattal való sportkapcsolatainkra vonatkozólag tisztességes és eredményes nemzet­közi sportlégkört akarunk teremte­ni, amely támogatja a béke és a nemzetek testvériségének szellemét. d moszkvai Pravda Acheson beszédeirö A moszkvai Pravda közölte J. Vík- t a politikát, amellyel Nyuga't-Német­torov hírmagyarázó cikkét: „Acheson | országot tönkreteszik. totális diplomáciája a támadó poli­tika szolgálatában" címmel. J. Viktorov cikkében hangsúlyozza, hogy Acheson amerikai külügymi­niszter az utóbbi időben majdnem szakadatlanul beszédeket tartott. Ezt a viharos működést Viktorov azzial magyarázza, hogy az Egyesült Álla­mok támadó, kalandor politikája, amely az új háború előkészítésére irányul, erősen nyugtalanítja az amerikai nép széles rétegeit. Az ame­rikai diplomácia multbani és jelen­legi vereségei növekvő nyugtalansá­got okoiznak bizonyos legfelsőbb kor­mánykörökben is. A cikk írója Ache­son március 16-i beszédéről, amely a SBOvljet-amerlkaikapcsolatokról szólt, ezt írja: Acheson beszéde és külö­nösen a „totális diplomácia" prog­ramja, amelyet nyilvánosságra ho­zott és amely nyilvánvalóan a tehe­tetlen „aitom-diplomáciát" van hivat­va helyettesíteni, megmutatják, hogy azok a kemény leckék, amelyeket az élet az amerikai külpolitika vezetőire mért, nem használtak semmit. A „totális diplomácia" az Egyesült Ál­lamok külpolitikája támadó jellegé­nek megerősödését jelenti. Az amieri­kai kormánykörök rosszindulata, amellyel a vitás kérdések kiegyenlí­tését kezeli, Acheson beszédének kü­lönösen abból a részéből tűnik ki, amely azzal a kérdéssel foglalkozik, amely az ő véleménye szerint meg­világítja a legfontosabb ellentéteket aiz Egyesült Államok és a Szovjet­únió között. Az első kérdés Németország, Ja­pán és Ausztria békeszerződési ja­vaslatát érinti. Jól ismert tény az, hogy Németországgal azért nem ke­rült sor a békeszerződés megkötésé­re, mert az Egyesült Államok és más nyugati nagyhatalmak politikája durván megsértette a potsdami egyezményt és tovább folytatják azt A második kérdés, amit Acheson érintett, a nemzetközi kapcsolatok kérdése volt. Acheson itt is hű ma­rad önmagához. Hogy elfordítsa a fi­gyelmet az Egyesült Államok erő­.szakos politikájáról, amellyel beavat­kozik más nemzetek belügyeibe, rá­galmazza a Szovjetúniót, amely állí­tólag megsérti a jaltai egyezményt. Hogyha erőszakos politikáról beszé­lünk, akikor az Egyesült Államok szolgáltatják erre a legjobb példá­kat, azok az Egyesült Államok, me­lyek politikájukkal a legdurvább mó­don beavatkoznak más államok bel­ügyeibe, rákényszerítik akaratukat más államokra, úgy, hogy a marshal­lizált államokban nyoma sem marad a nemzeti vagy gazdasági független­ségnek. A harmadik pont az Egyesült Nem­zetek elleni politikát érinti. Az a vád, amelyet Acheson a Szovjetunió ellen emel és amely szerint a Szovjetúnió az Egyesült Nemzetekben obstruk­ciós politikát folytat, úgy esik vissza Achesonra, mint a bumeráng, mert az obstrukció politikája éppen Ache­son politikájára jellemző. Nem nehéz kitalálni Acheson rá­galmazó állításainak jelentőségét és célját — írja Viktorov. — Üjabb ki­utakat keres, amelyekkel mentegetni akarja beavatkozási politikáját, me­lyekkel más országok belügyeibe avatkozik be. Ellentétben az ilyen­fajta külpolitikával — írja végezetül Viktorov — a Szovljetúnió követi a maga következetes békepolitikáját. A szovjet kormány évről évre javas­latokat nyújt be a béke támogatásá­ra és megszilárdítására, amelyek biz­tosíthatnák a nemzetiek biztonságát és az általános békét. A Szovjetúnió­nak ezt a politikáját az emberek mil­liói támogatják a világ összes álla­maiban. Lengyel távirat a japán sztrájkolóknak A lengyel fémmunkások és bányá­szok a Szakszervezeti Világszövetség útiján táviratot küldtek a japán bá­nyászoknak és munkásoknak. Kifeje­zik benne együttérzésüket a japán munkásokkal harcukban a hazai és amerikai monopolisták ellen, amelyet az éhhérek emeléséért, politikai és gazdasági függetlenségért, demokra­tikus jogokért és a békéért folytat­nak, Táviratukban továbbá megír­ják, hogy ebben a harcban nincsenek nemzetiségi különbségek és a japán munkások mellett áll az egész nem­zetközi munkásosztály. A füleki ifjúság kultúr estje (p—i) Szombaton a füleki kultúr­egyesületek a dolgozó- és tanulóifjú­ság közreműködésével nagysikerű kultúresítét rendeztek. Mind a gyári, mind pedig a más ágazatokban dol­gozó ifjúság és a diákság tudatában van annak, hogy a népművészet ápo­lása elsőrendű kultúrfeladaít és a jól felfogott kultúrmunka társadalmi rendünk fejlődését támogatja. A Szovjetúnió komszomoljai szolgálnak erre a legjobb példával. Ök a szovjet népek ősi tánc- és dalkincseit a leg­nagyobb szeretettel ápolják, szerep­lésük mindenütt a szovíjet élet, a sztá­lini korszak nagyságáról ad méltó tanúságot. A mi népeink is a népdalok és nép­táncok egész tömegével dicsekedhet­nek s ebből az értékes tárházból me­rített a füleki ifjúság is, hogy bebi­zonyítsa helyes állásfoglalását a I béke vágya nem ismer határokat— üzenik a szlovák nők a haladó osztrák nőknek Joliot Curiet 50. születésnapja alkalmából köszöntik A Béke Hívei Szlovákiai Bizottsá­ga és a Živena Szlovák Nőszövetség az osztrák nők békeüzenetének át­vétele alkalmából a következő táv­iratot küldték: „Osztrák Nők Demokratikus Szö­vetsége. Kedves bajtársnők, megérkezett hozzánk békeüzenetetek, fogadjátok szívélyes köszönetünket érte. Bizto­sítunk titeket, hogy a béke ügye mindennapi munkánk, egész tényke­désünk tartalma. Védjük a békét és minden erőnkkel harcolunk érte. Szívből sajnáljuk, hogy békeüze­neteteket nem adhattátok át szemé­lyesen. De a Duna hullámai elhoz­ták és most jobban él bennünk a meggyőződés, mint bármikor azelőtt, hogy nincs a világon olyan erő, amely széttörhetné vagy megakadá­lyozhatná a békeszerető nemzetek növekvö egységét. A nemzetek bé­ke utáni vágya nem ismer határo­kat, nem ismer semmiféle „vasfüg­gönyt", útlevelek és vízumok nél­kül terjed. A világbékéért folyó közös har­cunkban Nektek is sok sikert kívá­nunk. Biztosítunk Titeket, hogy har­cotokban, amelyet oly alapvetően ne­héz feltételek között folytattok, ml a szabad, népi demokratikus Cseh­szlovákiánkban teljes erőnkkel se­gítségetekre leszünk, számolhattok segítségünkkel és támogatásunkkal. Közös erővel sikerül visszavernünk a háborús uszítók támadásait és meg­menteni a világbékét." A Béke Hívei Világbizottsága el­nökének, Frederic Joliot Curie-nek Párizsba a kővetkező táviratot küld­ték: „Elnök Ür, a Duna hullámai el­hozták hozzánk az Osztrák Nők De­mokratikus Szövetségének békeüze­netét. Elküldték azt minden népi demokratikus államba. Ebből az ál­lomból a Béke Hívei Szlovákiai Bi­zottsága és a Živena Szlovák Nő­szövetség képviselői ünnepi ülésen gyűltek össze, amelyen megemléke­zünk Önről, Elnök Ur, aki ma éri meg ötvenedik születésnapját s csat­lakozunk az Ön minden barátjának és a világbéke barátainak jókívánsá­gaihoz. Kívánunk Önnek jó egészsé­get és kitartást munkájában és a vi­lágbékéért folytatott harcában ab­ban a meggyőződésben, hogy mun­kája meghozza a megérdemelt gyü­mölcsöt, hogy a békemozgalom az Ön vezetésével visszaveri a háborús gyújtogatok minden támadását és eléri a végső győzelmet." szebb jövőnkelt építő munkában. Nincs szükség a hamis szövegű és ér­zelgős slágerekre, az elmúlt úri világ lelket mételyező üres és frivol kup­iéira. Lelket felfrissítő, üdítő s né­peink életderűjével teli dalok és tán­cok kellenek, amelyek egészséges lég­kört teremtenek dolgozóink között. A füleki gyári ifjúság Zsaibkia Já­nos vezetésével szlovák népdalokat és táncokat adott elő nagy sikerre". A község középiskolájának tanulói pedig a Jánosiik-tánc bemutatásával szórakoztatták a közönséget. A CSM helyi cserkész-szervezete orosz, majd magyar nyelven szovjet dalokat éne­kelt, a gyári iijúság kis csoportja pe­dig orosz népi táncokat adott elő. Nagy sikerrel szerepelt még Payer Olga, aki Klindová zongorakísérete mellett műdalokat, szlovák é,s ma­gyar népdalokat ^nekelt. Mede Ist­ván szintén magyar népdalokkal sze­repelt a műsoron, Molnár Kató és Saécsényi Manci pedig jól betanult ropogós csárdással érdemelték ki a közönség tetszését. A helyi ballet is szép sikerrel szerepelt. Kontra Sa­rolta tanította be az ügyes táncoso­kat. A nagysikerű ifjúsági fesztivált vasárnap megismételték. Ezzel kap­csolatban meg kell azonban jegyez­nünk: jó kul túrmunkához alkalmas helyiség kell. Füleken, ahol a dolgo­zók ezrei óhajtják a népi kultúrát, nem tudnak széles tömegek bevoná­sával nagyszabású előadást rendezni, mert a Vigadó terme bizony kicsinek bizonyul. A községnek és a gyár vezetőségének gondoskodnia kellene egy nagy kultúrház felépítéséről, ahol lehetővé válna a helyi kultúregyesü­letek eredményes működése. Megfe­lelő otthon és színpad nélkül ezek az egyesületek nem tudnak olyan mun­kát felmutatni, amilyet tőlük 1 elvár­nak. Meg kell teremteni azonkívül a kultúregyesületek jó együttműködé­sét is. Nem volna szabad annak elő­fordulnia, mint ezen a kultúresten is megtörtént, hogy a CSEMADOK he­lyi szervezetét későn értesítették s így az nem tudott kellő magyar mű­sorral bekapcsolódni a munkába. Te­leky Ferenc elvtárs, a füleki CSE­MADOK-csoport elnöke ennek elle­nére is mindent elkövetett, hogy ma­gyar számok bekerüljenek a műsor­ba. Reméljük, hogy már a közeljövő­ben ezt a hibát kiküszöbölik és népi kultúregyesületeink a legjobb egyet­értésben fognak együttmunkálkodni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom