Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-21 / 68. szám, kedd

U J SZO 1950 március 21 i ©WM¥ Y A R O S O ORSZK VÁROSA RÉGEN ÉS MOST A cári Oroszországban, mint anynyi sok más kis város, Orszk is élettelenül tespedt, távol a kultúrától. Amikor a cári önkény Sevesenkot Orszkba száműzte, a nagy ukrán költö érkeztekor így kiáltott fel: — Ki tudja, milyen szerencsétlenség vár engem ebben az erődítményben. Mint sírgödör vesz körül a félemetes pusztaság és elevenen eltemet. Ehhez a környezethez ravatali csend illik, amelyet legfeljebb csak a sóhajtás szakít meg! A kis városban mindössze néhány kézmüvesmühely dolgozott. Elhanyagolt, 25 ágyas kórháza volt csupán és az így volt Sevesenko halála után is, egészen az Októberi Forradalom győzelméig. A forradalom győzelme hozta meg Orszk újjászületését is. Szocialista ipar született és a város példátlan ütemben fejlődött. A sztálini ötéves tervek megváltoztatták Orszk arculatát és jelentőségét. A kisváros ipari központtá alakult át. Felépült az óriási húskonzerv-kombinát, az építövállalatok és más üzemek dolgozói, szakemberei sorra felépítették családi házaikat. Rendkívü nagy gondot fordítanak a lakosság kultúréletének fejlesztésére. Intézmények egész sora alakult. Klubok, könyvtárak, három kórház, szülőotthon, színház, mozi áll ma a dolgozók rendelkezésére. A 27 iskola között szakiskolák és pedagógiai intézetek is vannak. Ahol még röviddel ezelőtt burgonyaföldek terültek el, ott ma a Maxim Gorkij-utca húzódik, gyönyörű háztömbökkel és lombos fákkal szegélyezetten. Az utcákon csilingelve futnak a villamosok. Orszk lakói most nagy lelkesedéssel fásítják városukat. Csak az utóbbi két esztendő alatt több mint kétszázezer díszfát és 165 ezer különféle cserjét ültettek ekl. A város ma már nem hasonlít arra a sivár vidékre, amelyről Sevesenko beszélt. Vidám, boldog emberek lakják a gyönyörű új Orszkot. FIATAL, VÁROSOK Nézzük meg Üzbekisztán két térképét. Az egyik húsz esztendővel ezelőtt készült, a másik két évvel ezelőtt. A két térkép közötti különbség beszédesen mutatja a felmérhetetlen változásokat, amelyeken Üzbekisztán alig két évtized alatt keresztülment. Üj vasútvonalak, új városok, új falvak lepnek meg bennünket. íme, itt van Angron. Tizenöt évvel ezelőtt Bogdanovics, szovjet geológus, Dzsigirisztán hegyi falucska közelében nádas, ingoványos területen nagy széntelepre bukkant. Rövidesen megjelentek itt az első építők és megindult Angron rohamos fejlődése. A hatalmas Szovjetúnió legmodernebb technikája: óriási fúrógépek, villanyvonatok konvojörök, exkavátorok érkeztek. Moszkva, Taskent és az ország más hatalmas központjai elküldték Angren bányászainak mindazt, amire új életükhöz szükségük volt. Az új városban gyönyörű színház és mozi épül, működnek a klubok és könyvtárak. A lakosság együtt fejlődik a várossal: Angron bányászai élén 22 kiváló bányász áll, akik röviddel ezelőtt kapták meg az „érdemes bányász" címet. Ugyanilyen rövid idő alatt vált i Csircsik a vegyészek és gépgyártók városává. Tizenöt éve helyén még nomád település volt. Amikor azután a szovjet emberek hatalmas villanyerőművet építettek itt, már egy üzem felépítésére is gondolhattak és ma az erőmű energiája óriási vegyészeti kombinátok és gépipari üzemeket táplál. Csircsikben is, mint minden szovjet városban elsősorban az emberekre gondoltak, az emberek életére, pihenésére és kényelmére. Éppen ezért a hatalmas gyárak és üzemek mellett gyönyörű, a legmodernebb kényelemmel felszerelt lakóházak, kultúrintézmények, kórházak, iskolák épülnek. Bjegovat fejlődése hasonlatos Csircsikéhez. Azokban a napokban, amikor a Szovjet Hadsereg összezúzta a fasiszta hadakat Sztálingrád alatt, Üzbekisztánban megkezdték a farhadi vízierömü felépítését és üzembehelyezését. Soha nem látott gyorsasággal készült el ez az energiatelep és ezt követően a Szir-Darja jobb partján lerakták Üzbekisztán első kohászati üzemének alapjait. A villamosság és a fém e városát virágzó gyümölcsöskertek övezik. A Szir-Darja vize nemcsak az elketromos gépeket táplálja, hanem életadó ereje eljut az almafák és körtefák gyökeréhez is. A felsorolást nagyon sokáig folytathatnánk. Beszélhetnénk az Araltótól délre fekvő Nikusz kicsiny lakótelepéről, mely rövid idő alatt fejlődött virágzó várossá, Jangi-Julról, amelynek helyén röviddel ezelőtt Kauncsi falu kis házai álltak és ma cukorgyára, húskombinátja, textilcipőkombinátja, konzervgyára .ontja termékeit a szovjet nép számára. I Az új városok felbecsülhetetlen értékű segítséget kapnak az üzbég nép nagy testvérnemzetétől, az orosz néptől. Ez a segítség a fejlődés nagyobb távlatát nyitja meg Üzbekisztán előtt. FŐVÁROS — TOL AZ ÉSZAKI SARKON Jakutia a szörnyű és kegyetlen száműzetés országa volt. Jégbefagyott, beláthatatlan síkságok voltak a dekabristák, Csernisevszkij és társai szenvedésének tanúi. Itt sínylődtek a cárizmus alatt Szergo Ordzsonikidzse és Jemejjen Jaroszlavszkij, a Bolsevik Párt hű fiai. Ma pompás repülőgép viszi az utasokat messzi északra. Ha letekintünk a gép ablakén, látjuk lent a Léna folyó ezüst szalagját csillogni. Jakutszk, a főváros, a folyó völgyében terül el. A repülőtérnél „Pobjeda" és „Moszkovics" autók és autóbuszok várják az utasokat. A gyönyörű város visszatükrözi a benne élők vidám és boldog életét. A széles utcákon járva, csodálatba ejt az a fejlődés, amelyen a távol észak e városa a szovjet hatalom évei alatt keresztülment. Ha belépünk az Állami Pedagógiai Intézetbe, eszünkbe jut, hogy a forradalom győzelméig egyetlen főiskolája sem volt Jakutiának Sztepan Popov, az Intézet igazgatója fogad bennünket. Élettörténete jellemző a legtöbb jakutra. Nomád család gyermeke volt. Egyetlen írástudó sem akadt közöttük. A szovjet hatolom segítette a tudáshoz és műveltséghez, Moszkvában végezhette tanulmányait s ma már főiskolai igazgató. Szeme csillog a büszkeségtől, amikor elmondja: — Az idén ünnepeljük az Intézet alapításának 15. évfordulóját. Tanítók százai kerültek ki innen. Jakutia minden harmadik pedagógusa növendékünk volt Köztársaságunkban ma már egyetlen analfabéta sincs. A Szovjet Tudományos Akadémia fiókintézetében számos orosz és jakut tudós dolgozik, akik munkásságukkal jelentékenyen hozzájárultak Jakutia földművelésének. állattenyésztésének fejlesztéséhez, továbbá a j akut nyelv és irodalom, történelem és népművészet tanulmányozásához. Itt, északon korán esteledik. A villanyfényben tündöklő fővárosban esténként nagy az élénkség. Az emberek moziba, színházba, könyvtárba mennek. Az utcákon vidáman sétál az ifjúság. Amerre csak járunk, mindenütt Jakutia virágzó kultúrájának jeleivel és a szovjet uralom alatt újjászületett j akut nép derűs életének menyilvánulásaival találkozunk. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL—, • Emelkedett az iparcikkek utáni kereslet. A szovjet minisztertanács és a Párt Központi Bizottságának árleszállításáról szóló határozata után a kievi üzletek még az eddiginél is jóval nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Március elején például kétszer akkora volt a forgalom, mint annakelőtte. A kievi üzletek az árleszállítás előtt átlag napi 905 ezer rúbel forgalmat bonyolítottak le. Március l-e után a félnapi forgalom magában meghaladta a 800 ezer rubelt. • A kolhozparasztok lakásépítési terveket rendelnek. A taskendi kerület kolhozaiban hatalmas építkezések folynak. A kolhozparasztok a főváros építészeinél rendelik meg a tervrajzokat. Általában minden község mérnöki tervek szerint építkezik. 9 A fiatal bányászok internátusai. Az elmúlt évben a „Tula-ugol" szénbányavállalat 30 internátust nyitott a fiatal bányászok részére. Az állam 14 millió rúbelt folyósított felszerelésükre. Az internátusok szobái barátságosak, a legnagyobb kényelemmel, szép bútorokkal vannak berendezve. Az épületben közös étterem, fürdő, játék- és pihenőszobák, könyvtár, stb van. Ez évben újabb 30 internátus berendezését tervezik. 0 Vasutasok sztahanovista keresete. Az odesszai vasutasok anyagi jóléte napról napra növekszik. A mozdonyvezetők legtöbbje havonta 3—4000 rúbelt keres. Röviddel ezelőtt osztották ki a mult évben önfeláldozó munkásságukért odaítélt jutalmakat. Ez alkalommal Szteblovszkij sztahanovista mozdonyvezető 3325, Rabcsinszkij 2800, Manjakovszkij 2700 rúbel jutalmat kapott. • A moldvai kolhozparasztok megkezdték a tavaszi munkálatokat. Moldáviában megkezdték az őszi vetések trágyázását. A műtrágyát repülőgépekről hintik el. A volontirovi körzetben a szölömüvelők hozzáfogtak a szőlővesszők metszéséhez. &Lö(izetle min az ÚJ SZÚ KÉPESKÖNYVÉT? Húsvét előtt jelenik meg az első száma, de már most biztosítsa példányát! Előfizetési díj egy évre 120 Kčs. Érdeklődőknek „Képeskönyv"-befizetőlapokat küld kiadóhivatalunk. • A Kubán vidékén is megindulnak a tavaszi munkálatok. Krasznodari jelentések szerint a kubáni kolhozokban megkezdődtek a tavaszi mezei munkák. A kurganimi körzet kolhozparasztjai befejezték a trágyázást, de mindent elkövetnek, hogy az idei év terméshozamait az eddigiekhez viszonyítva még tovább fokozzák. 9 Film a tundrán. A tajmiri nemzetiségi körzetben szélesedik a falvak filmhálózata. A mult esztendőben ezen a vidéken 220 különböző filmet néztek meg. A távoli Észak e vidékein jelentős mértékben fokozódott az érdeklődés a filmművészet iránt. A filmszínházak látogatóinak száma megháromszorozódott. Ez évben újabb filmszínházak megnyitását vették tervbe. — A Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottságának tiltakozó nyilatkozata Bert Williams kiutasítása ellen. A Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottsága a Demokratikus Ifjúsági Világszövet" ség soraiba tartozó szovjet fiúk és lányok milliói nevében tiltakozik az ellen, hogy Bert Williamsot a DÍVSZ titkárát kiutasították Franciaországból. „Állhatatosan kitartunk amellett, hogy a Williams kiutasításáról szóló antidemokratikus határozatot meg kell változtatni és nem szabad megengedni, hogy a DÍVSZ vezető szerveit ezentúl hasonló módon korlátozzák tevékenységében. A Szovjetúnió Ifjúságának Antifasiszta Bizottsága elnöksége: Kocsemaszov, Peszljak, Brusz" nyicskin." 9 Szovjet sztahanovista üdvözli élmunkásainkat. Az URO legrövidebb időn belül falragaszt ad ki 30.000 példányban, N. Roszijszkij szovjet sztahanovista üdvözletéval, amelyet a csehszlovák élmunkásoknak küld. További bizonyítéka ez a csehszlovák és szovjet úttörő dolgozók szoros kapcsolatának és szívélyes viszonyának. • A Szovjetúnió és a Német Demokratikus Köztársaság kereskedelmi egyezményt köt. Handke, a Német Demokrata Köztársaság bel- és külkereskedelmi és nép" jóléti minisztere Moszkvában a Szovjetúnióval megkötendő kereskedelmi szerződésről tárgyalt. A szerződést a legrövidebb időn belül aláírják. A Német Demokratikus Köztársaság több ipari nyersanyagot és élelmiszert hozat be, mint az elmúlfr évben. A. ZÁPOTOCKÝ 4

0 ÜJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZ ARI DEZSŐ bejöttek az egyesület tagjai, hogy megfizessék a havi tagdíjat. A férfiak helyett gyakran az asszonyok hozták el a pénzt. Ezt Valdek nem nézte jószemmel. Az asszonyok ugyanis nem ittak. Legfeljebb egyik-másik a nyalánkabbak és merészebbek közül fel-felhörpintett egy pohárka édes pálinkát. De Valdek ebbe is belenyugodott. Az egyesület szaporította jövedelmét és Valdek számára ez volt a legfontosabb. Éppen ezért védelmébe vette az egyesületet a parasztokkal szemben, ha azok ellenvetésekkel álltak elő. Igaz, hogy az egyesülettel kapcsolatban kellemetlenségek és nehézségek is felmerültek, de hát ha az ember keresni akar, akkor el kell viselnie egyet s mást. Példának okáért kellemetlenséget okozhat egy egyszerű bádogtábla is. Egy egészen egyszerű bádogtábla ezzel a felirattal: „Budecs-kömyéki Művelődési és önsegélyző Egyesület". Ez a tábla a Valdek-féle vendég" lő bejárata fölött látható. Ez rendben is volna. Az egyesületnek hivatalosan jóyáhagyott alapszabályai vannak. A hatóságok jóváhagyták az egyesület nevét, sőt arra is van hivatalos engedély, hogy az egyesületi helyiség fölé ki lehet szegezni az egylet hivatalos nevét viselő táblát. Ha azt akarjuk, hogy a tábla jól látható legyen, be kell festeni valamilyen színre. Ha azt akarjuk, hogy a felírás olvasható legyen, a betűknek más színűeknek kell lenniök, mint magának a táblának. Persze, sokan azt mondhatnák: egyik szín olyan, mint a másik. Ez azonban nem így van. A színekkel különböző dolgokat, különböző gondolatokat lehet kifejezni. És erre a smichovi szolgabíróság urai idejekorán figyelmeztették is Valdeket, a község bíráját. Az egyesületben, — mondották — ügyelnie kell arra a szabóra, nehogy szocialista ramazurikat rendezzen ott. Itt van például a bádogtábla kérdése. Bizonyára azt akarja majd, hogy vörös legyen. Ezt semmi körülmények között nem 6zabad megengedni. — Hivatkoztam arra, hogy vörös tábla kifüggesztését a törvény tiltja? — kérdezte Valdek. — Hát tiltani éppen nem tiltja, — mondta bizonytalanul a szolgabíró. — Hiszen a járás minden mészárosának vörös a cégére s erre a vörös alapra festik a bárdot tartó fehér oroszlánt.* Tilosnak nem tilos. De tudja bíró úr, ebben az esetben ez kihívás, lázítás volna. A maga dolga, hogy ezt megmagyarázza az embereknek. — A vörös szín kihívás és lázítás. No, ez menni fog. Az emberek megriadnak ettől s hallani sem akarnak majd vörös tábláról, — gondolja magában Valdek s képzeletében már látja is, hogyan fogja letromfolni a szabót. Mert mindmáig nem tudja elfelejteni Budecskyvel való első találkozását, amely komoly csorbát ejtett tekintélyén. < Taggyűlés van tehát. A napirend következő pontja: az egyesület bádogtáblájának felszerelése. — Az ügyvezetőé a szó! — jelenti ki Vosmik, az elnök. — Egyleti helyiségünket az egylet hivatalos elnevezését viselő táblával kell megjelölnünk. Ezért javasolom, hogy a táblát rendeljük meg Simunek kolecsi lakatos" mesternél. Beszéltem már Simunekkel, aki vállalja a bá'dogtábla elkészítését. Háromszínű felirattal s a szövegekkel és a felszereléssel együtt 2 forintot számít. Kérem a javaslat elfogadását. — Miféle három színről van szó? — kérdezte gyana" kodva a bíró. — Pirosról, fehérről és kékről, — jelentette ki az ügyvezető. — Aha, hát itt vagyunk már, — gondolta magában » Vörös alapon bárdot tartó fehér oroszlán, — a cseh mészáros céh régi, de ma is használatos jelvénye. (A ford.) Valdek. — Mégis csak vörös táblát akar csináltatni. Megállj csak, most megkapod a magadét. A bíró feláll. — Polgártársak, — kezdi emelt, ünnepélyes hangon, — nemcsak az egyesület egyik vezetőjeként, de a község bírájaként is figyelmeztetni akarlak benneteket valamire. A vörös tábla kihívás és lázítás. Községeinkben nem tűrhetünk semmiféle szocialista ramazurit. Nem tűrhetjük az ilyesmit egyesületünkben sem. Mindig törvénytisztelő polgárok voltunk és azok is akarunk maradni. Nem akarjuk magunkra haragítani a cs. és kir. hatóságokat. Közülünk senki sem ült még börtönben, közülünk senkit se toloncoltak ki és nem is akarunk ilyesmibe belekeveredni. Ezért nem érthetünk egyet azzal, aki kihívó és lázító vörös táblát akar csináltatni. Azt ajánlom, hogy a taggyűlés utasítsa el az ügyvezető javaslatát. . — És milyen színeket javasol maga, bíró úr? — kérdezi most az elnöklő Vosmik. — Hát, én azt hiszem, hogy talán... — dadogja a meglepett bíró — s egyszeriben átvillan az agyán, mint szerezhetne érdemeket a szolgabíró úrnál, mint bizonyíthatná be ügyességét és mint kaphatna, uram isten, ha nem is mindjárt érdemkeresztet, de legalább is néhány elismerő szót a monarchia iránti hűsége fejében. Ezért kiböki: > — Talán legjobb lesz, ha a táblát az állami színekben, fekete és sárga színben csináltatjuk meg. — No, még csak ez hiányzik, — kiált közbe az elnöklő Vosmik. Űjra az ügyvezető kért szót. Mondanivalóját nyugodt hangon kezdte: — Polgártársak, nem tudom, mi háborította fel anynyira egyesületünk tagját és pénztárosát, Valdeket. Tudtommal senki sem beszélt itt vörös tábláról. Nem hiszem egyébként, hogy a vörös szín bárkit is lázítaná. Cseh nemzeti lobogónkon a fehér szín mellett ott van a vörös is. Ki az, aki kihívásnak és lázításnak tekinti ezt a színt? Legfeljebb a prágai német Burschok, akik gyakran leszakították már cseh nemzeti zászlóinkat. A német (Folytatjuk.)