Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-19 / 67. szám, vasárnap

1950 március 19 CJJSZ0 PÁRTELET üdvözöljük a járási konferenciákat A Párt járási konferenciái — n KSS IX. kongresszusának jelentűs előkészülete Az alapszervezetek évzáró gyűlésein a pártmunka megjavításának ha. talmas kampányát kezdték meg. Már ezeken a gyűléseken meg lehetett figyelni a pártszervezetek politikai és szervezeti növekedését, a tagság fej. lődését, a funkcionáriusok képességeinek érvényre jutását, a pártszervezet irányításában annak főfeladataira. Sok szervezet elsajátította a bolsevista munkastílust, kritikát és önkritikát gyakoroltak és a széles néprétegek élére álltak. Ezek azonban csak az első lépések voltak a felé a cél felé, ame. lyet a Párt kitűzött, az első lépések abban a nagy kampányban, amelyet a kongresszus előtt kell lefolytatni. A járási konferenciák, amelyek március 18-án és 19-én, 25. és 26-án folynak le, a Párt egész évi tevékenységét fogják értékelni a járásokban, kitűzik a járási szervezetek további feladatait, amelyek a pártszervezetek közeljövőbe! tevékenységének elmélyítésére vonatkoznak a KSS IX. kongresszusa előtt. Az üzemi szervezetek taggyűlésein a kötelezettségvállalásokat a magasabb munkatermelékenységre, az egyéni kötelezettségvállalási akciónak és a szocialista szerződéseknek fejlesztésére és annak a jelszónak teljesítésére irányították: „aki kommunista az élmunkás". A Párt járási bizottságai a ta. goknak figyelmét felhívták arra, hogy ügyeljenek az összefüggésre a terv teljesítése és a szocializmushoz vezető egész utunk között, hogy a kötelezett, ségvállalásokat ne csak kitűzzék, hanem szervezetileg is biztosítsák teljesítésüket a munka tényleges fejlesztésével és állandó ellenőrzéssel. A falusi pártszervezetekben a kötelezettségvállalások a mezőgazdasági munka ter. melékenységének emelésére, az EFSzek megszervezésére és a kis. és középparaszt életszínvonalának emelésére irányulnak. Ezekhez a főfeladatokhoz további szervezeti és politikai feladatok járulnak. Ilyenek a tömegszervezetekben a munka megjavítása a sajtó nagyobb számban való vétele, a pártiskolázás éve akciójának elmélyítése, stb. Ezeknek a feladatoknak a teljesítését fogja vizsgálni, értékelni és bírálni a járási konferencia és ezek. hez a feladatokat továbbiak egészítik ki. A KSČ Központi Bizottságának nagyjelentőségű februári ülésezése a Párt figyelmét ezekre a főproblémákra irányította, mind az üzemekben, mind a" falvakon . A KSČ Központi Bizottsága februári ülésének határozata és beszámolói világos feleletet adnak az összes problémákra, amelyek, kel feladataink teljesítésében találkozunk. Klement Gottwald elvtárs beszá. mólója arra tanít minket, hogy figyelmünket a legfontosabb kérdésekre összpontosítsuk, a Pártot a tartós békéért folytatott harcra indítsuk, ami azt is jelenti, hogy harcot kell foly. tatnunk a terv teljesítéséért, -a munka termelékenysége emeléséért, az éberség elvének érvényre juttatásáért, harcot az osztályellenség ellen. A KSS Központi Bizottságának vezetősége ezért ülést tartott a KSČ Központi Bizottsága februári ülése után és rámutatott az ötéves tervben előállt hiányokra Szlovákiában és mint főfeladatot az ipari termelési terv teljesítésének hiánytalan megvalósítását tűzte ki minden egyes ágazatban a KSS IX. kongresszusáig és a terv túlteljesítését a nehéziparban. A járási konferenciák értékelik a üzemi szervezetek munkájánuk eredményeit az egyes járásokban ezen a téren. Részletes tervet készítenek azokra a rendelkezésekre vonatkozólag, amelyekkel a szervezet biztosítja ennek a legfőbb feladatnak és a terv túlteljýesíté. sének megvalósítását is a IX. kongresszusig. A kötelezettségteljesítését. V. Široký elvtárs szavai szerint fogják megvizsgálni, hogy minden szervezet új és íegfőbb kötelezettségének kell, hogy tartsa a tervbe vett feladatok teljesítését és túlteljesítését. Azoknak a kötelezettségeknek, amelyek nem ilyen eredményre vezetnek, semmi értelmük sincs Ebben a tekintetben a konferencia figyelmezteti a hátramaradt üzemeket a fennálló hiányokra, a kötelezettségvállalások folytonos ellenőrzésére és azok kiegészítésére. A konferencia gigyelmet fordít a szervezetek tevékenységének gyenge oldalaira, a tervteljesítésre, az élmunkásmozgalom megszervezésére, a normák megszilárdítására, a munkaerők további gyűjtésére, az ipari építkezésekre és a falvakon a közös vetési tervre, az EFSZ-ek megszervezésére, stb. A konferenciák nem elégednek meg általános megállapításokkal és kitűzött jelszavakkal, hanem megvizsgálják az egyes okokat és ktűzik a megjavításukra szolgáló módot. És nemcsak a főbeszámolóknak lesz ez az iránya a járási konferenciákon, hanem a vita is az elvégzett munka áttekintésére fog irányulni. Beszámolnak itt a sikerekről és felfedik a fenn. álló hiányokat A kiküldöttek szervei, akik szervezeteiktől megbízást kaptak a szervezet képviselésére, a konferencián olyan kérdésekről számolnak be, amelyeket már vitákban és megbeszélésekben megtárgyaltak szervezeteikben a tizes csoportok keretén belül. A pártszervezetek ülésén egyre inkább találkozunk azzal a ténnyel, hogy a párttagok a vitákban nem apró-cseprő ügyekkel foglalkoznak, hanem a párt kiépítésére, a fő termelési feladatokra fordítják figyelmüket mind az üzemekben, mind falvakban. Az üzemi kiküldöttek is arról beszélnek, milyen sikerrel oldották meg a munka termelékenységének kérdését, a munkából távolmaradás és a hullámzás kérdését, hogyan bővítették az élmunkásmozgalmat, hogyan szereztek munkaerőket az ipar számára és hogyan fogják megoldani a normák megszilárdításának kérdését. A falu kiküldöttei kiese, rélik tapasztalataikat a mezőgazdasági munka termelékenységének emeléséről, az EFSz-ek tevékenységéről és meg. alapításáról, a közös vetési tervek bevezetéséről, a tagszervezetek munkájáról az állami birtokon és traktorállomásokon stb. A kiküldöttek beszámolnak arról, hogy a KSČ Központi Bizottsága titkárságának határozata alapján a pártiskolázás évében hogyan javították meg a részvételt és hogyan emelték a viták színvonalát, hogyan szervezték meg a pártsajtó vásárlását. A kiküldöttek beszámolóikban nemcsak a sikeres eredményekre fogják fektetni a hangsúlyt, hanem a munkamódszerekie is és nemcsak kritikát fognak gyakorolni, hanem egyúttal a hiányok kiküszöbölésére javaslatokat előterjeszteni. Ahhoz, hogy megjavítsuk a pártmunkát, fel kell fednünk a hibákat, ezért még jobban érvényre kell juttatnunk a kritika és önkritika elveit. A járási konferencián választják a kerületi konferenciák kiküldötteit és ennél a választásnál is érvényre jut az az alapelv, hogy a legjobb élmunkásokat és élmunkásnőket választják meg az üzemekből és az építkezésekről és a gazdaság magasabb formáinak úttörőit a falvakról, a földművesasszonyok és az ifjúság soraiból. Az új bizottság és a kiküldöttek megválasztása a konferenciák egyik legfelelősságteljesebb feladata és itt is érvényre jut a párton belüli demokrácia bolsevista elve, hogy ne a különböző helyi „igények" szerint képviseltessék magukat, hanem a párt legjobb munkásai kerüljenek a képviseletbe Főleg a forradalmi éberség és őrködés elvét kell érvényre juttatni Ezt az elvet juttatják érvényre épúgy a választásnál, mint a választó bizottság megválasztásánál, főleg azoknál a bizottságok, nál, amelyeknek elég idejük van megfontolni és megvizsgálni az összes kö. rülményeket. A járási konferenciák határozatai összefoglalják a járási szervezetek főfeladatait úgy, hogy pontos irányt szabjanak minden egyes szervezetnek és a Párt minden egyes tagjának. Ezért konkréten az egyes feladatok pontos feltüntetésével megszabják azt a módot is, hogyan kell megoldani a feladatokat, mennyi időn belül kell őket megvalósítani és ki a felelős a munka helyes és pontos lefolyásáért. Ezek a határozatok a KSČ Központi Bizottságának határozatából és a KSS Központi Bizottsága vezetőségének a terv teljesítéséről szóló határozatából erednek. Magukban foglalják a szervezetek kötelezettségvállalásait is és itt rámutatnak a kötelezettségvállalásoknál felmerült hiányokra, vagy pedig arra, hogy melyik szervezet nem teljesítette őket. Főcéljuk összpontosítani a figyelmet a termelési feladatokra, a pártmunka színvonalának emelésére és a Párt szervezeti megszilárdításé, ra. A mult évi járási konferenciák óta hatalmas lépésekkel nagy utat tettünk meg előre. Ez a tény visszatükröződik szervezeteink munkájában épúgy, mint ahogy visszatükrözte azt a járási konferenciák előkészülete, amely nemcsak a kiküldöttek és a járási funkcionáriusok ügye, hanem az összes i párttagoké. Az a gondoskodás, ame. ' lyet a járások ezekre a konferenciákra előkészültek, mutatja, hogy számos járási konferencia eléri a mult évi ke. rületi konferenciák azon politikai és szervezeti színvonalát, amelyet a párt. funkcionáriusok kii űztek. így járulnak hozzá a járási konferenciák a nagy kongresszus előtt megindult kampánynak kifejleszteséhez és a KSČ IX. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítéséhez. H nehézipar gazdasági fejlődésünk alapja G. Kiiment iparügyi miniszter beszámolója az ipari termelésről Pénteken a nemzetgyűlés bizottságai folytatták az ezévi állami költségvetési javaslat megtárgyalását. A gazdasági bizottság és a gazdasági terv- és ellenőrző bizottság dr. Berak képviselő elnöklete alatt összegyűltek dr. J. Dolanský, az Állami Tervhivatal elnökének és G. Kiiment iparügyi miniszternek jelenlétében. Snobel képviselő beszámolt tervgazdaságunk felépítéséről és kiemelte az Állami Tervhivatal sikereit. Az Állami Tervhivatal nagy jelentőségét mutatja az a tény, hogy első elnöke Dolanský miniszter, a kiváló marxista nemzetgazdász, a KSC gazdasági tanácsának elnöke lett A földművelési bizottság szintén megtárgyalta az állami költségvetés őket érintő fejezeteit, J. Duríš földmüvelésügyi miniszter és Jankovčová közellátási miniszter jelenlétében. Dr. Dolanský a gazdasági bizottság ülésén beszédet mondott, amelyben utalt a köztársasági elnöknek a KSC Központi Bizottságának ülésén mondott beszédére. Főfeladatul gazdaságunk és mindenekelőtt iparunk felépítését és átépítését tűzte ki. Ezután a gazdasági bizottság elnöknője, dr. Mouralóvá-Ülehlová megnyitotta az előadott beszámolókról a vitát. Utána G. Kiiment iparügyi miniszter emelkedett szólásra. Beszédében utalt többek között arra, hogy a helyes állami gazdálkodás feladatainak súlypontja továbbá is a termelésben van, főleg az ipari termelésben. A nehézipar fejlődéséről szólva kiemelte, hogy tudatában kell lennünk annak, hogy a nehézipar fejlődése, melynek legfőbb részét a nehéz gépipar alkotja, elhatározó hatással van az egész gazdasági élet fejlődésének meggyorsítására. Minden elégtelenség ellenére — mondotta Dolanský miniszter —, amelyet ipari termelésünk sok helyén találunk, észrevehetjük iparunk állandó emelkedő irányzatát. Ezt legjobban látjuk nemzeti vállalataink gazdasásági eredményein. Az 1946-os évben nemzeti vállalataink, melyek még a háború következményeit szenvedték és veszteséges mérleggel dolgoztak, az 1947-ik évben már jövedelmet mutattak ki. A felhalmozódás (akkumuláció) 140 százalékkal emelkedett. 1948. évben 440 százalékkal emelkedett s 1949-ben általában az 1948-ik év színvonalán maradt, bár az elosztást elválasztották a termeléstől és ezzel a felhalmozódás (akkumuláció) egy része átkerült az elosztásra. 1950-ben újabb 20 százalékkal emelkedik a szocialista felhalmozódás (akkumuláció), annak ellenére, hogy jelentősen csökkentették néhány ágazatban a beszolgáltatási árakat. Ezért jelenthette ki majdnem bizonyossággal a pénzügyminiszter az állami költségvetésről szóló beszámolójában, hogy a feltételezett bevételeket túllépik. Mindezek a tények arr.ól tanúskodnak, hogy ez valóban így lesz. Ezután Dolanský miniszter a munka termelékenysége fokozásának kérdésével foglalkozott. Egyike az elsődleges feladatoknak továbbra is az a törekvés, hogy tovább fokozzuk a termelékenységet és a termékek minőségét állandóan javítsuk. Ez az útja a nemzeti vállalatok jövedelme megjavításának is. Nemzeti vállalataink vezetőinek tudatában kell lenniök annak, hogy a nemzeti vállalatok jövedelmezőségét fokozniok kell. Nem szabad azonban megfeledkezniök arról, hogy itt szocialista, nem pedig tőkés, üzleties jövedelmezőségről van sző. Nemzeti vállaltaink jövedelmezőségét egyedül a termelési és más költségek állandó csökkentésével és a termékek minőségének javításával kell fokozni, nem úgy — mint a kapitalista múltban — azzal, hogy az üzem felemelte az árakat, vagy rosszabb minőségű árut gyártott. Ha biztosítani akarjuk az üzem jövedelmezőségét, mindenhol be kell vezetnünk az élmunkás- és munkaverseny mozgalmat, a legtökéletesebb gyártási eljárásokat, tökéletesebben kell a munkát megszervezni, helyes munkanormákat kell megállapítA. A termelési tervről beszélve, Dolanský miniszter megállapította, hogy a terv mennyiségi és minőségi teljesítésének alapfeltétele a terv aprólékos szétbontása, egészen a munkahelyig s a lehető legkisebb időegységre. — A terv egyenletes teljesítése főfeltétele annak — mondotta Dolanský —, hogy a tervnek minőségileg is eleget tegyenek. Számos tapasztalat megmutatta, hogy éppen a terv egyenetlen teljesítése van hatással az elégtelen minőségre, mert az elmulasztottakat gyakran túlhajtott munkával igyekeznek behozni a tervidőszak végéig, tekintet nélkül a gazdaságosság és minőségi termelés elveire. Kiiment miniszter beszéde további részeiben részletezte iparunk egyes ágazatainak termelési viszonyait, megemlékezett a káderek iskolázásáról. A szocialista üzemi gazdálkodásról szólva hangsúlyozta, hogy a pénzügyi tervezésnek föfeltétele a jól működő számadás és általában a terv ellenőrzése. Az 1950-ik év legfőbb gazdasági feladata, hogy üzemeink gazdálkodásába bevezetjük az önkormányzatot. Nem elegendő, hogy a nemzeti vállalat költségvetés szerint mint egy különálló egész gazdálkodjék, szükséges, hogy az üzem keretén belül kisebb egységeket alakítsanak, amelyek saját költségvetésük szerint gazdálkodnak és ellenőrzik a tervben előirányzott feladatok teljesítését. Ezután az ipari termelés kérdésével foglalkozott. Megállapította, hogy gazdaságunk további fejlesztésében és megszilárdításában és a fennmaradt kapitalista elemek csökkentésében tervszerűen kell gazdasági életünk magánszektorának magasabb termelési formákba való bekapcsolásával. További pontokat szabadítottak fel A belkereskedelmi minisztérium 1950. március 17

_i rendelete alap* ján 1950. március 20-tól kezdve érvénybe lép a rendes ruhajegy (az összes fogyasztók számára az első év betöltésétől) 25 újabb pontjának vásárlóképessége. To" vábbá érvényesek a „C" és az összes „F" és „G" betűkkel megjelölt pontszelvények. állandóan növekedik a béke híveinek száma Amint már jelentettük, szerdán nyitották meg Stockholmban a Béke Hívei Világkongresszusának III. konferenciáját. A bizottság csütörtöki ülésén Frederic Joliot-Curie, francia atomkutató tudós, a bizottság elnöke beszédet mondott, amelyben többek között ezt mondotta: — 1949 októberében bizottságunk Rómában tartott ülésén méltatta a Béke Híveinek a párizsi és prágai kongresszus utáni munkásságát, kitűzte munkánk fővonalát és megszövegezte a békeijavaslatokat. Boldogok vagyunk, hogy most újra összejöhettünk Stockholmban és értékelhetjük az elmúlt 5 hónap munkájának eredményeit s levonhatjuk belőle a tanulságokat, amelyeknek alapján még aktívabbá tehetjük a béke védelméért folytatott harcunkat. Kína nemzeti forradalmának győzelme, az Egyesült Államok atommonopóliumának megszüntetése, a demokratikus Németország megalakulása, mind olyan események, amelyek megszilárdították a béke védelmi frontját. Mozgalmunk jelentősen megnövekedett és működése most sokkal hatásosabb, olyan erőt képvisel, amellyel most már számolniok kell az új háborúra készülő kormányoknak. A támodó háború anyagi előkészületei ellen folytatott harcnak első soraiban a kikötömunkások harcolGergely Sándor a „Nová scéna" előadásáról Örömmel — őszintén szólva — egy kis szorongással jöttem el Bratislavába a „Vitézek és hősök" előadására. Láttam már színművemet a legkülönbözőbb nyelvű színpadokon s az utolsó évben különösen a középeurópai népi demokráciák országaiban — mindenhová bizonyos megnyugvással mentem: ismertem az illető ország népi színházi életét és nagyjából el is tudtam kéipzelni az előadást. Bratislava színházi életéről semmi elképzelésem nem volt. Egyszerűen soha sem hallottam — se jót, se rosszat, — Bratislava színházi kultúrájáról. Ezért aztán örömöm sokszoros volt a kitűnő előadás láttán. Meghatottan figyeltem a nagyszerű színészi munkát, a teljes feloldódást a szerepben, a nagyszerű rendezést, amely speciális „horthysta" atmoszférát tudott teremteni. Az előadást azok közé a legjobb előadások közé sorozhatom, amelyeket Vladivosztoktól NyugaťEuró" páig — a „Vitézek és hősök"-kel kapcsolatban láttam. Milada Zselenszká asszony anyaszerepe méltó arra, hogy a moszkvai, budapesti és bukaresti anyaszerepek alakítóival egy sorban emlegessék. Finom, halk s mélységesen átérzett alakítás volt. Kitűnőnek tartom Vladislav Chudik kispolgár figuráját a horthyz" mius-szülte bizantinikus, törtető, mindenre képes magyar csinovnyikját. Ondrej Jariabek őrnagy hadbírója és Juraj Paska rendőrtanácsosa átgondolt, okos és rendkívül hatásos volt. T 'n fel akarom hívni a figyeli Hana Kovácsikovára. Kis, hálás szerepében mélységes emberi indulatokat fejezett és váltott ki. Külön meg akarom köszönni Martin Gregor rendkívül gondos, minden részletre kiterjedő rendezését. A díszletek is nagyon gondosak és nagyon színszerűek. Gergely Sándor. nak — mondotta beszéde további részében Joliot-Curie. A Béke Hívei üdvözlik e munkások tevékenységét és szervezkednek arra, hogy erkölcsileg és anyagilag is támogassák őket. Tudósok csoportjai és egyes tudósok is, akik a molekuláris fizika terén dolgoznak az Egyesült Államokban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és más országokban, nyilvánosan megtagadták közreműködésüket az atomenergia háborús célokra való felhasználására. Az atomenergia francia bizottságának minden tudósa és munkatársa ünnepélyesen kijelentette, hogy elhagyják munkahelyüket, ha arra kényszerítik őket, hogy atomfegyvereket készítsenek. Kijelentették, hogy ezt az elhatározásukat fen tartják mindaddig, míg _ kormányaik megegyezést nem írnak alá, amelyben megtiltják e borzalmas pusztító eszköz használatát. A tudósoknak nem szabad szövetkezniök azokkal, akiknek a tökéletlen társadalmi berendezés lehetővé teszi, hogy munkájuk eredményeit önző és káros célokra használhassák fel. A tudósoknak és a tudományos kutatóknak, mint a dolgozók nagy családija tagjainak, együtt kell működniök a dolgozó néppel, hogy így biztosítsák a tudomány teljes felhasználását az emberiség békéjének és jólétének megteremtésére. — Mi, a béke védői — mondotta Joliot-Curie beszédének befejező részében —, továbbra is propagálni fogjuk az igazságot, nem rettenünk vissza semmiféle fenyegetéstől vagy zsarolástól sem. Akarjuk, hogy minden nemzet békében élvezhesse a természeti erők kihasználásának eszközeit, azokat az eszközöket, amelyek napról napra tökéletesednek. Néhányan azzal dicsekednek, hogy az egész világ felett uralkodhatnak és akarnak is uralkodni és e mellett feltételezik, hogy kezükben vannak a pusztítás leghathatósabb eszközei, ezek lássák és hallják: „A Béke Híveinek állandóan növekedő száma meghiúsítja gonosztevő terveiket!"