Uj Szó, 1950. március (3. évfolyam, 51-77.szám)

1950-03-17 / 65. szám, péntek

Hogyan készítsünk fali újságot Ebben a rövid cikkben nem célunk összeállítani egy sab­lónszerü vázat, amely szerint fali újságot készíthettek. Ez nehéz ls volna, de felesleges is. Elsőrendű célunk, hogy nagy­vonalakban Ismertessülc a fali újság célját, küldetését. Ha pedig ezzel tisztában vagyunk, nem fog számotokra nagyobb nehézséget okozni ennek elké­szítése sem. A fali újságot tartalom sze­rint két részre oszthatjuk, még pedig: 1. Az a rész, amely fonto­sabb történelmi, avagy politi. kai eseményekkel foglalkozik. Ennek feladata felhívni a ta­gok figyelmét egy-egy ilyen kiemelkedőbb esemény fon­tosságára. E történelmi ese­ményekkel azonban egész bi­zonyos, hogy részletesen fog­lalkozik a sajtó s a rádió ré. Tehát a fali újságnak ez esetben csupán az a szerep jut, hogy felkeltse az érdek­lődést irántunk. Egészen bi­zonyos, hogy a tagság egy része az ilyen eseményekről szóló, a különféle folyóiratok­ban és újságokban me^felent cikkeket figyelmen kívül hagyná. Ezzel ellentétben szí­vesen átböngészi a képekkel, esetleg rajzokkal tarkított fali újság tartalmát. A másik fontos szemfsont, hogy az em­ber könnyebben megjegyez olyat, amiről 4í"dekes forrná, ban szerez tudomást, mint például a száraz újságcikkek­ben közölt dolgokat. Ebből máris világosan láthatjuk, hogy a fali újság elkészítésé­nél az első feltétel: felkelteni az érdeklődést. 2. A fali újság másik része jelentőség' és tartalom szerint az, amely helyi vonatkozású dolgokkal, eseményekkel fog­lalkozik. Ennek az előbbinél sokkal nagyoV szerepe van. Kell, hogy ..i-e segítő­társsá váljon mindennapi munkánk fokozásában, az öt­éves terv sikeres befjezéséért folytatott mindennapi harc­ban, tehát abban a munká­ban, amelyet életszínvonalunk emelése s a béke biztosítása érdekében végzünk. Itt még annyira sem lehet meghatározni a fali újság for­máját s tartalmát, mint az előbbi résznél. Mindekinek más a munkabeosztása, kü­lönféle helyeken különfélék a körülmények és lehetőségek, amelyek maguk határozzák meg a fali újság külső formá­ját és tartalmát. Mint már említettük is, az Ilyen helyi jellegű fali újsá­gok célja munkánk könnyíté­se s e mellett a munka foko­zása. Ez a főcél, amelynek megvalósításából következik még sok más minden (több áru, árleszállítás, stb.). A fa­li újság elkészítésénél a má­sik legfontosabb alapfeltétel, hogy a tárgy, a téma mindig magából abból a környezetből kerüljön ki, amelynek számá­ra a fali újságot készítjük. Hogy fest ez á valóságban? Vegünk egy konkrét példát, ahol így üzemi csoportnak leiadata elkészíteni a fali új­ságot. Ma már Csehszlovákia területén nincs talán egyetlen üzem sem, ahol ne lennének folyamatban különféle akciók a termelés tökéletesítésére. Ennek egyik leginkább alkal. mázott és leginkább bevált módja a szocialista munka­verseny. Ez, mondatnók, hogy ma már minden üzemben fo­lyik. Tehát fali újságunkban foglalkozzunk a munkaverseny keretén belül elért eredmé­nyekkel. Közöljük ezeket az eredményeket. Közöljünk ké­peket az egyes munkahe­lyekről. Nagyon fontos, hogy minden kép alá írjuk oda, mit ábrázol a kép. E nélkül f ah újság veszt értékéből. Ezen­kívül közöljük élmunkásaink s újítóink fényképét. Rövide­sen ismertessük azokat a munkamódszereket, amelyek­kel sikerült túlhaladni a nor­mát, hogy ezáltal a többiek is tanulhassank a már meglé­vő tapasztalatokból. Nem sza­bad azonban elfeledkeznünk a hibákról, az alacsony munka­teljesítményekről sem. Ezekre a hibákra világosan rá kell mutatni, hogy ezekből is ta­nuljunk s hogy ezeket a jövő­ben többé ne kövessük el. To­vábbá foglalkozhatunk részle­tesen azzal a kérdéssel, hogy miért fontos az egész ország számára az, hogy abban az üzemben is nagyobb legyen a termelés, amely szintén alko­tó része államgazdaságunk­nak. Ezenkívül minden egyes üzemben felmerül számos más kérdés, amellyel a fali újság­ban foglalkozhatunk, sőt szük­séges is, hogy ezekkel foglal, kőzzünk. Az ilyen helyi dol­gokkal foglalkozó fali újságon kívül természetesen készíthe­tünk bel- és külpolitikai ese­ményekkel foglalkozó újságot is. Ez csak hozzájárul tagsá­gunk ideológiai fejlesztéséhez, ami viszont a meggyőzés legjobb fegyvere. Meggyőző, désböl dolgozó tagságunk vi­szont biztosíték az ötéves terv sikeres befejezésére, ami élet­színvonalunk emelését jelenti. Hasonlóképpen készíthetik a fali újságot a falusi helyi­csoportok is. Ezek foglalkoz­hatnak az EFSz kérdésével (Egységes Földműves Szövet­kezet) . Közölhetnek képeket a szövetkezet munkájából, a legjobb munkásokról, ifjakról, akik újonnan léptek be a szö­vetkezetbe, stb. Közölhetnek cikkeket a szövetkezet elő­nyeiről a kisgazdaságokkal szemben. Közöljünk konkrét dolgokat az elért eredmények­ről és hasonlítsuk őket össze a kisgazdaságokon elért ered­ményekkel, hogy ezáltal is meggyőzzük az embereket, akik még netalán kételkedné­nek a szövetkezet előnyében. Tehát, amint látjuk, minden csoportnak megvan a maga problémája. Most van folya­matban a CSM milliós szerve­zetéért akció is. Ezzel különös nyomatékkal foglalkozzunk. Foglalkozzunk továbbá brigád­munkákkal, az ezekre való toborzással. Itt is közöljük a már elért eredményeket s a módszereket, amelyekkel eze­ket elértük. Itt se feledkez­zünk meg a hibákról is írni. Miért nem sikerült az akció s hogy kell ezt majd a jövőben végeznünk, hogy ne kövessük el ismét ezeket a hibákat. Amint látjátok, nem is olyan nehéz dolog fali újsá­got készíteni. Semmi különle­gesség, foglalkozzunk csupán napi problémáinkkal, amelyek megoldása mindannyiunk kö. telessége. Fogjatok tehát hoz­zá s készítsetek minden cso­portban s minél gyakrabban fali újságot. Ennek elkészíté­sében indítsatok versenyt egy­más közt. Meglátjátok, nem olyan nehéz ez. Számoljatok be nekünk az elért eredményekről! (—ilk-) Kajal község ifjúsága is megkezdte kulturális munkáját Február 12-e. Enyhe télutói napra virradtunk. A természet már érezteti, hogy nemsokára itt a tavasz, amikor minden új életnek indul. De Kajaion nem­csak a természet indul új élet­nek, hanem a magyar fiatal­ság is és rohamos tempóval foglalja el helyét a népi de­mokráciában. Nem elégszik meg azzal, hogy a testi munkában jól megállja a helyét, hanem még az esti párórai szabadidejét is kiaknázza és a kultúrára for­dltja. Arra törekszünk, hogy működésünkre necsak kis fa­lunk, hanem az egész környék fölfigyeljen és példánkat kö­vetve minél több szívben - kez­detét vegye az igazi tavasz fa­kacJÁsa. Az említett vasárnap nagy ünnep volt az egész falu szá­mára, mert a magyar ifjúság akkorára tűzte ki az egylet ünnepélyes megnyitását és ma­gyarnyelvű műsoros esttel lep­te meg a lakosságot. Már kora reggeltől csak az esti előadás­ról folyt utcaszerte a szó. A koradélutáni órákban a gyer­mekek nézhették meg a három rövidebb színdarabból és két táncból összeállított műsort. Alig ürült ki a terem, már kezdtek szállingózni a vendé­gek az esti díszelőadásra. A kitűzött időre a terem, a szö­vetkezet nagyterme, zsúfolásig megtelt. Mindenki kíváncsian várta az előadás kezdetét. Hét óra tájban a zenészek rákezd­ték az Ifjúsági induló előjáté­kát és a függöny lassan szét­nyílt, A szereplők ízlésesen fel­állított gárdáját láthatta a kö­zönség. Már megjelenésüket ls tapsvihar fogadta, ami azonban soká nem tarthatott, mert a zene kíséretére elkezdték éne­kelni az indulót. Utána az el­nök köszöntette a jelenlevőket. A köszöntöt hatalmas taps­vihar fogadta, mert a falu la­kossága kiérezte belőle, hogy az ifjúság végre megtalálta a helyes utat és az őt megillető helyet az egyesület keretében. Ezekután a „Kakasszéki há­ború" kétfelvonásos színjátékot szemlélhette a közönség. E színmű után következett egy „tengerész tánc", majd ismét egy rövidebb színjáték került sorra, a „Fehér tyúk". Ezt ismét tánc követte. Utolsó mű­sorszám volt az „Öreg Juilák" című vígjáték, amely nagy de­rültséget váltott ki. Mind a három darabban Varga Zsig­mond vállalta a főszerepet éa oly élethűen adta elö. hogy minden dicséretet megérdemel. Kajal fiatalsága már régen óhajtozott egy ilyen egyesület megnyitására, de tudjuk, hogy egyszerre nem lehet minden. Január 12.-én azonban meg- N nyílt az alkalom. A galántai járási titkárelvtárs kijött és megalakította Itt is a CSM magyar tagozatát. Egy hét le­forgása alatt a létszámunk meghaladta a z ötvenet. Ma pe­dig a létszám már közel van a százhoz. Mindjárt a megalaku­láskor nagy volt a lelkesedés és azon melegében hozzá is fogtunk a munkához, aminek eredménye ez a műsoros elő­adás volt. Levél Sládkovičovoról A szládkovicsovoi (diószegi) cukorgyár Csehszlovák Ifjúsá­gi Szövetség üzemi csoportja március 4-én közös szlovák— magyar kultúrestet rendezett. A kuUúrest műsorán vgy szlo­vák egyfelvonásos vígjáték, özvegy Varga Abrisné egyfel­vonásos magyar színmű, szlo­vák, magyar és szovjet moz­galmi dalok voltak. A kultúr­estnek nagy sikere volt és f. hó 10-én közkívánatra újból megismétlik. A csoport tagjai szlovák és magyar ifjúmunkások és na­gyon jól megértik egymást. A csoport kötelezettségvállalása a Szlovákiai Kommunista Párt IX. kongresszusára a követke­zők: brigádmunkáiban felépí­tünk az üzemi uszoda mellett egy röplabda- és egy kosár­labda-pályát. Az összes mun­kát munkaidő után végezzük el. A kongresszusig három kul­túrelőadást tartunk, éspedig égy közös szlovák-magyar kul­túrestet (a már előbb említett szlovák és egy magyar három­felvonásos színművet). A cso­port legöntudatosabb tagjait politikai iskolázáson továbbké­pezzük, hogy még hasznosabb tagjai legyenek a szocialista. építésnek. Rövidesen ismét jelentkO' zünk az Ifjúsági Szemle ha­sábjain. Vavrik Ottó, a oukorgyári CSM tagja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom