Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-09 / 34. szám, csütörtök

1950 február 268 UJSZ0 A tavaszi mezei munkálatok biztosítását földműveseink első feladatául jelölte ki a kormány Kormányintézkedés a cukorrépa-, burgonya-, zöldség-, gyümölcs- és takarmánytermelés ás a fokozott állattenyésztés árdekáiien Hogy a tavaszi mezei munkákat földműves társadalmunk időben és helyesen végezze el, népi demokratikus kormányunk az 1950. január 24-én tartott minisztertanácson a következő intézkedéseket tette. Rövid pár hét választ el a tavaszi mezei munkálatoktól. Ezeknek idejében való és helyes elvégzésétől függ növényi é

s állati termelésünknek teljesítése az ötéves terv második esztendejében. Az első esztendő eredményeinek értékelése, a második esztendő feladatai köteleznek bennünket, hogy a tavaszi mezei munkálatok gyors, idejében való és tökéletes elvégzésével az ötéves terv második esztendejében mind növényi termesztés, mind állattenyésztés tekintetében teljesítsük az ötéves terv második esztendejének előfeltételeit, különösképpen a különlegesen fontos növények hektárhozamának emelésére és a mezőgazdasági állatállomány használhatóbbá tételére. Az ötéves terv mezőgazdaságunkat nagy változások elé állítja a mezőgazdasági termelés strukturája tekintetében. Elsősorban alapvető eltolódást jelent a növényi termeléstől az állattenyésztés felé, ezzel egyidejűleg a növényi termelésben is eltolódást jelent a takarmánytermékek, az ipari növények és a lakosság élelmezése szempontjából szükséges termékek termelése felé. Mezőgazdasági termelésünk strukturális változásainak megoldása az ötéves terv elmúlt első évében nem haladt úgy előre, mint ahogy az ötéves terv előirányozta. A gabonatermelésben és az állatállományban ugyan egészben véve teljesítettük az ötéves terv első évének feladatait, sőt megközelítettük az ötéves terv számait, azonban a növényi termelés oly fontos ágazataiban, mint a cukorrépa-, burgonya- és komlótermelés, veszedelmesen terven aluli eredményeket értünk el. Hasonlóképpen komoly elégtelenség mutatkozik az állattenyésztésben elért eredményekben. Itt ugyan nagyjában elértük a tervezett állományt, azonha * a legfontosabb ágazatában, a tehéntenyésztésben az 1949-es évre előirányzott tervet csak 97.2 százalékban teljesítettük. A tejbeszolgáltatásban az 1948-a

s évben a terv©t csak 96.3 százalékban értük el. A gazdasági állatok állománya minőségileg, egészségileg és főleg tenyésztési és használhatósági szempontból annyira nem kielégítő, hogy az állattenyésztés általános termelékenysége jelentősen alacsony. Az eddig elért eredmények nem elegendők a dolgozó nép és az ipar követelményeinek kielégítésére, nem adnak alapot a kis- é

s középparasztok életszínvonalának gyors emelésére, mert a termékek jelenlegi elégtelen mennyisége mellett a termelés nagy költségekbe és a földművesek nagy erőfeszítésébe kerül. Ezért drágák ezek a termékek. Azok a tapasztalatok, melyeket az ötéves terv első évének megvalósításánál szereztünk, különösen az egysége

s földműves szövetség mozgalmának kiterjesztése, a csehszlovák állami birtokok fokozott kiépítése és az állami gépállomások hálózatának kibővítése, igazolják, hogy a mezőgazdaságban a termelés magasabb és tökéletesebb formái nemcsak a gazdasági munkák és így a tavaszi munkák gyorsabb és olcsóbb elvégzését biztosítják, hanem gazdagabb és tökéletesebben végzett aratást is, mert megkönnyítik a javító intézkedések hatásának érvényesülését, a hektáronkénti hozamok emelését, pontos vetési eljárás bevezetését, a szakaszos legeltetés rendszerének meghonosítását, a gazdasági állatok használhatóságának emelését, a mezőgazdasági tudomány utolsó eredményeinek a földműve

s és családja számára való érvényesítését. Lehetővé teszik a szlovák mezőgazdaság fejlődési késedelmének pótlását é

s segítségére vannak az elmaradt vagy a mezőgazdasági termelés fejlődésében veszélyeztetett kerületeknek. A csehszlovák kormány, Klement Gottwald köztársasági elnök szavai szerint igazodva, melyeket a KSÖ IX. kongresszusán mondott, hogy nemzetgazdaságunk minden ágazatában teljesíteni kell az ötéves tervet nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is, továbbá annak tudatában, hogy a tavaszi munkák sikeres és gyors elvégzése az ötéves terv máscdik éve teljesítésének legfőbb feltétele és el lévén határozva, hogy a kis- és középparasztoknak a tavaszi munkákban segítségükre lesz: mindenekelőtt az ötéves terv legfontosabb részét, t. i. a cukorrépa-, burgonya", komló, zöldség- és gyümölcstermelést, takarmányraktárak biztosítását, a növénytermelésre alkalmas területek biztosítását, az áWattenyésztésben a gazdasági állatok használhatóságénak emelését tartva szem előtt, a következő intézkedéseket teszi: A) NÖVÉNYTERMELÉS I. Cukorrépa. A cukorrépa ültetési területeinek és hozamának emelése, ami a cukor szabadpiaci eladásának feltétele, nagy jelentőséggel bír a közellátás javítására, valamint fokozottabb állattenyésztésünk szükségleteinek és kivitelünknek biztosítására. A cukorrépa hozamának háború előtti átlaga 285.3 métermázsa volt hektáronként. A háború után ez 213 q-ra süllyedt, holott azokon a helyeken, ahol a cukorrépát megfelelően gondozzák, 300—400 q-ás hozamok sem ritkák. Ezért szükséges kis- és középföldmüveseink és egész mezőgazdaságunk érdekében ennek a csökkenésnek okait kiküszöbölnünk, különösen Szlovákiában. Ezt a föld jobb megművelésével, célszerű trágyázással. természetes és műtrágyával, idejében való vetéssel és rendes megmunkálásával, amit a cukorrépa megkövetel, a kártevők elleni hathatós védekezéssel érjük el. 1. Minden csehszlovák állami birtoknak, közüzemnek, az egyes földműves szövetkezeteknek és minden termelőnek kötelessége, hogy a tervben kijelölt területeket beültessék nemcsak a répatermelő vidékeken, hanem a cukorrépatermelésre kevésbé alkalmas vidékeken is, Szlovákiában Kassa és Eperjes vidékén. Mindenütt és főleg ezeken a vidékeken, a cukorrépa ültetésre a legjobb minőségű földeket kell választani, lehetőség szerint olyanokat, melyen őszszel istállótrágyával voltak megtrágyázva. A népi közigazgatás szerveit, népagronómokat, az EFSzek egyes szervezeteit, a cukorgyárak alkalmazottait, az állami kutató- és gépállomásokat felhívjuk, hogy az egyes földműves szövetkezeteknek, a kis- és középparasztoknak legyenék segítségére a cukorrépa tervbevett vetési területének betartásában és biztosítsák a tavaszi munkálatok idejében való elvégzézét az idejében való ültetést, a kultúrák gondos megművelését, a trágyázást és a kártevők kellő időbeli és hatásos pusztítását. 2. A népi közigazgatás szervei kerületeikben bÍ7tor,ítják az ístállótrágya beszolgáltatását a katonai kaszárnyákból, az SNB kaszárnyáiból, az állami és más nem gazdasági üzemekből, elsősorban a csehszlovák állami birtokok és EFSz-ek cukorrépa gazdaságai számára. 3. A földmüvelésügyi miniszter minden csehszlovák állami birtok kötelességévé teszi, hogy a cukorrépa magvakat kellő időben szállítsák a cukorgyárakba, úgyhogy az EFSzek és a kis- és középföldmüvesek már február 15-től megvásárolhassák maguknak a szükséges cukorrépa vetőmagot, főleg a száraz vidékeken és Szlovákia déli részében, ahol korán kezdődik az ültetés. 4. Minden arra hivatott szervnek gondoskodnia kell róla, hogy a cukorrépa ültetése idejében történjék, hogy a téli nedvesség tökéletesen ki legyen használva, hogy a répa a megszokottan jelentkező tavaszi szárazságok kezdetére már ki legyen nőve. A vegetációs idő meghosszabbításával és a korai növéssel a cukorrépa ellenállóbbá válik a kártevők ellen és nagyobb hozamot ad. 5. A csehszlovák állami birtokoknak s az Egységes Földműves Szövetkezetek mintagazdaságainak kötelessége, hogy teljesen kiküszöböljék a más terményekkel való együtttermelést, ami a cukorrépa hozamát csökkenti. A népi közigazgatás szervei megengedhetik ilyen kultúrák termelését a többi Egységes Földműves Szövetkezetnek, a kis- és középföldmüveseknek, de csak kivételesen és olyan mennyiségben, hogy az ne csökkentse a cukorrépe hozamát. Fél cukorrépa és takarmányrépa kevert termelése, mint mellékkultúra egyáltalán nincs megengedve. 6. A földművelésügyi minisztérium a cukorrépatermelés számára felemelt műtrágya adagokat biztosít, különösen a kibővített és az új területeken. További adagemelést biztosít az egyes földműves szövetkezetek számára, mindenekelőtt azok számára, melyek közös vetést vezetnek be. A népi szerveknek kötelessége a kis- és középföldmüveseket figyelmeztetni, hogy váltsák ki a mütrágyajuttatást, amely magasabb hozamot és bevételt biztosít. Az Egységes Földműves szövetkezetek ebben a tekintetben is példaképül szolgálnak a többi földművesnek. Példamutatásuk különösen azokban a kerületekben lesz értékes, ahol eddig cukorrépát nem termesztettek. 7. Az Egységes Földműves Szövetkezeteknek szükség esetén gondoskodniok kell az ültetvények öntözéséről és permetezéséről. A száraz idöszaktoan kívánatos, hogy a owkorrépaültetvényeket a halastavak, patakok és folyók vizével öntözzék, amit kocsikkal vagy más úton juttaiínak el a földekre. Ezzel példát adnak a kis- és középföldműveseknek, hogyan lehet szövetkezeti önsegélylyel fokozni a termelést. 8. A népi szerveknek biztosítaniok kell, hogy a munkák számára a tervnek megfelelően elegendő munkaerő álljon rendelkezésre a cukorrépa termesztésére. Ajánlatos, hogy szocialista szerződéseket kössenek az üzemekkel és brigádosokkal. Ha a munkát nem lehet scmilven más módon biztosítani, a kerületi munkaügyi bizottság a munkaügyi minisztérium irányelvei szerint alkalmazza az általános immkakötelezettségről szóló előírásokat a kerületek és járások keretében. 9. A földművelésügyi miniszter az Egységes Földműves Szövetkezetek földműveseit, a népi agronómokat, a járása és kerület; agronómokat munkaverseny keretében megjutalmazza a cukorrépatermelésben elért legjobb eredményeikért. 10 A közellátási miniszter feladata, hogy külön jutalmat állapítson meg a répaszeletek 2.5 százalékának és 7 kg cukornak alakjában minden 100 métermázsa cukorrépa után, amelyet a beszolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségén felül szolgáltait be a termelő. Ezt a jutalmat az eddigi répaszelet és cukor jutalmon felül adják. 11. A munkaügyi és népjóléti miniszternek feladata, hogy külön rendkívüli jutalmazást vezessen be a cukorrépával kapcsolatos tavaszi munkák elvégzésének díjazására, főleg amennyiben a cukorrépa egységesítéséről van szó. 12. A földművelésügyi és belügyi minisztereknek feladata, hogy azokban a kerületekben, ahol répát termesztenek, a kerületi nemzet; bizottságok mellett külön bizottságot alakítsanak a cukorépatermelés irányítására. Ennek a bizottságnak állandó titkára lesz, nevezetesen a cukorgyárak alkalmazottai közül. 13. A népi közigazgatás szerveinek az a feladata, hogy ennek a rendelkezésnek értelmében kiküszöböljék az elégtelenségeket azoknál a földműveseknél, akikről ismeretes, hogy rendszeresen nem vetik be a tervezett vetési területeket, rosszul kezelik az ültetvényeket és nem ér^k el a kitűzött hozamot. Azokban az esetekben, me. lyekben kitűnik, hogy ezek az intézkedések eredménytelenek maradnak, főleg a falusi gazdagoknál, az 55/1945. évi törvény szerint az illető földeket kényszerbérbe utalják. 14. Az iparügyi miniszter feladata, hogy biztosítsa és meggyorsítsa a szalag-traktorok gyártását és szállítását, valamint a szántógépek, Deyl, Vikov gyártmányú szántó-kombájnok, Novák-Dvoŕák-koinbájnok gyártását és szállítását úgy, hogy azok még ebben az évben használatba vehetők legyenek. II. BURGONYA. A cukorrépához hasonlóan a burgonya is fontos tényezője a népi közellátásnak, állattenyésztésnek és az iparnak mint értékes és szükséges nyersanyag. A háboiú előtti átlagos hozam 134.8 métermázsa hektáronként, az 1945. év után 112 mázsára csökkent hektáronként, főleg a szlovákiai alacsony hozamok következtében. Ott, ahol a burgonyától megfelelően gondozzák, 200 mázsás hozamok sem ritkák. 1. A csehszlovák állami birtokoknak, egyéb közüzemeknek, Egységes Földműves Szövetkezeteknek és a többi termelőknek az a feladata, hogy feltét, lenül betartsák a burgonya tervezett vetési területeit és különös figyelmet fordítsanak arra, hogy betartsák a burgonyaültetés szaporulati területeit. A népi közigazgatás szerveinek, az Egységes Földműves Szövetkezetek szervezeteinek, a szeszfőzdék és keményítőgyárak alkalmazottainak és az állami gépállomások alkalmazottainak segítségére kell lenniök az egyes földműves szövetkezeteknek, kis. és középparasztoknak, a burgonyatermesztésre, előirányzott területek és szapo. rító területek betartásában és a tavaszi előkészítő munkák idejében való elvégzésében, valamint a megfelelő ültetésben és a kultúrák hatékony ápolásában a növekedés tartama alatt. 2. A népi közigazgatás szerveinek és az állami gépállomásoknak a JSSR szervezetével együtt ellenőrízniök kell, hogy a burgonyára szánt összes területeket felszántották-e már. Ott, ahol a burgonyának szánt földek még nincsenek felszántva, az egyes földműves Szövetkezetek és a kis. és középparasztok segítségére sietnek a földek azonnali felszántásában, amint azt az időjárási viszonyok megengedik. 3. Az Egységes Földműves Szövetkezeteknek és földműveseknek idejében ki kell váltaniok a kiutalt műtrágya adagokat, biztosítaniok kell a földek téli és tavaszi trágyázását és a kapásnövények részére fenntartott földek trágyázását. A földművelésügyi minisztérium nagyobb mennyiségű műtrágyát biztosít azon területek számára, ahol eddig burgonyát még nem termeitek, mindenekelőtt az Egységes Földműves Szövetkezetek számára és közülük főleg azok számára, melyek bevezetik a közös vetési tervet. 4. A kerületi Nemzeti Bizottságok feladata, hogy a földműves raktárszövetkezetekkel együtt, amint azt az időjárás megengedi, rendszeresen ellenőrizzék a vetőburgonya elraktározását. 5. A munkaügyi minisztérium népi szerveinek feladata, hogy az elraktározott vetőburgonyát célszerűen oszszák el tavasszal. Mindenekelőtt a szaporítás számára biztosítsák a vetőanyagot. Továbbá járási és kerületi tervezeteket dolgoznak ki a burgonya, ültetés feltétlen biztosítására, melyekben elsődlegesen a burgonyaráktól megtámadott kerületek igényeit elégítik ki, azután az egyes földműves szövetkezeteket és végül a többi termelőt. Figyelembe kell venni a 819/49. U. L. síámú rendeletet, mely szerint a földművesek kötelesek saját termésükből megőrizni a vetéshez szükséges burgonyamennyiséget, vagy pedig kötelesek aat más földművestől beszerezni. Figyelembe kell venni 1173/49. U. L. számú rendeletet is, mely szerint a vetőburgonyát ellenszolgáltatás fejében adják cserébe A földművelésügyi miniszter feladata, hogy megbízza az Egységes Földműves Szövetkeezteket, hogy a földművesek között megszervezze a takarmányburgonya és az ültetésre alkalmas burgonya kicserélését. 6. A földművelésügyi miniszter feladata, hogy a magasabb termelési eredmények elérése érdekében az Egységes Földműves Szövetkezetekre kötelezettségeket rójon, hogy magasabb hektárhozamok elérése céljából munkaversenyt szervezzenek. 7. A népi közgazgatás szerveinek feladata, hogy ennek a rendelkezésnek szellemében megtegyék a szükséges intézkedéseket az elégtelenségek kiküszöbölésére azoknál a földműveseknél, akikről megtudják, hogy nem tartják be rendszeresen a tervben kijelölt területeket, hogy ültetvényeket tenyésztenek és nem érik'el a kitűzött hozamot. 8. Az iparügyi miniszter feladata, hogy biztosítsa a félig önműködő burgonya-vetőgépek szállítását 1950 március 31-éig. 9. Az állami tervhivatal, a közellátási minisztérium és iparügyi minisztérium feladata, hogy ez év február 15-ig tervet dolgozzanak ki a burgonyával való munka korlátozására, burgonyaraktárak, szeletelők, szárítók és a szükséges raktárhelyiségek kiépítésére az 1950. évre. III—IV. ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS A nemzet közellátásónak javítása és a lakosság folyamatos ellátásának biztosítása zöldséggel és gyümölcscsel szükségessé teszi, hogy kibővítsük a korai zöldség termesztését és a gyümölcsfák és bokrok kiültetését, valamint példás ápolását. 1. A csehszlovák állami birtokoknak, közüzemeknek, Egységes Földműves Szövetkezeteknek és a többi termelőnek feladata, hogy feltétlenül betartsák a tervben előírt zöldségtermelő területeket. 2. A népi közigazgatás szerveinek és az Egységes Földműves Szövetkezeteknek feladata, hogy segítségére legyenek az egyes földműves szövetkezeteknek és a kis- és középföldműveseknek : a) a termelő terv teŕjesfrtésénete biztosításában fajták és időszakok szerint mindenekelőtt a zöldségtermelő vidékeken, mint Terezin, Králové-Hradec, Mélníktől Kutaá Hcrráig, Bzenec, Znojmo, Bfecktva, Olomouc, Záhoria vidékén, Bratislava környékén és a Vágvölgy déld részén. b) A zöldségtermesztő területei: szétírásámak felülvizsgálásában és azoknak a megfelelő éghajlatú helyekre való helyezésében, tekintetbe véve a helyi termelők tapasztaltságát és a nagyobb fogyasztóközporvbok ellátásának szükségleteit, c) biztosítani a szükséges zöldségpalánták nevelését és erre a célra a terv keretében fa- és cementjutta* tást biztosítani melegházak és üvegházak javítására ós karbantartására, d) biztosítani mindenekelőtt az Egységes Földműves Szövetkezetek és a csehszlovák állami birtokok számára a permetező berendezésék éa üvegházak tökéletes kihasználását, esetleg az 55/1947 Sb. törvény igénybevételével. e) biztosítani a talaj idejében való előkészítését és egyes zöldségfajták vetésének és ültetésének végrehajtását, f) bevezetni a terv teljesítésének összefüggő ellenőrzését és erről heti jelentést adni az állami statisztikai hivatalnak. 3. A földművelésügyi miniszter a zöldségtermelés számára fokozottabb mennyiségű műtrágyát biztosít, mindenekelőtt a csehszlovák állami birtokok és Egységes Földműves Szövetkezetek területei számára. 4. Az Egységes Földműves Szövetkezetek feladata, hogy munkaversenyt hirdessenek ki és szervezzenek meg zöldség termelésére és beszolgáltatására. 5. A csehszlovák áiiamá birtokoknak és a népi közigazgatási szerveknek feladaita, hogy az állami gépállomások. Egységes Földműves Szövetkezetek és minden gyümölcstermelő részvételével végrehajtsák « gyümölcsfák kötelező permetezését és ápolását. Az Egységes Földművé* Szövetkezetek íeledajta, hogy gyümölcsfa-ápoló mumkaversenyt szervezzenek. 6. A népi közigazgatás szerveinek feladata, hogy a járási tervek szétírása szerint átvizsgálják a szerződéses Itermeliőfeladatok 'teljesítését a gyümölcsfaiskoláknál és hogy biztosítsák a tavaszi csemetézés idejében való és gondos véghezvitelét. (Folytatás a 7. oldalon.)