Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-07 / 32. szám, kedd

UJS 20 1950 február 9 Zsftvaújíalu népe a szocializmus útján (Folytatás az 1. oldalról.) 6. Kötelezzük magunkat, hogy az ifjú kommunisták, a ČSM helyi szer­vezetének tagjai, az EFSz garázsának építkezésénél 150 munkaórát dolgoz­nak le 1-890 Kis értékben. Ezt a mun­kaidőt 1950 május 31-ig dolgozzák le. 7. A nemzeti iskolának segítségére le­szünk, hogy az EFSz keretében 1950 tavaszán faiskolát létesítsen, melyben eleinte 300 palántát lehet nevelni. Igyekezni fogunk, hogy a faiskola to­vább fejlődjék. Gondoskodunk arról, hogy erre a célra alkalmas terület álljon rendelkezésre. 8. 1950. évben politikai szak ;skolába 10 tagot küldünk, mint az EFSz mun­kásait, hogy ezen az úton is tökélete­sítsük az EFSz működését 9. Kötelezzük magunkat hogy az EFSz termelő csoportjának segítségére leszünk fejőstehenek tenyésztésében és a tejhozamot a mai 7 literről 10 literes átlagra emelik. Ezt azáltal érjük el hogy az ete'ők szakjukban és politikailag is képzet­tek lesznek és jártasak az etetés tech­nikájában. 10. Kötelezzük magunkat, hogy úgy fogunk dolgozni, hogy a tavaszi me­zőgazdasági munkák idejében és jól legyenek elvégezve, a mezőgazdasági termelés új módjainak felhasználásá­val, melyek magasabb hozamot bizto­sítanak. Ez minőségi vetőmag vetésé­ben, a gépi munka szélesebb haszná­latában. egységes vetési eljárásban és a föld közös megművelésében áll. 11 Kötelezzük magunkat, hogy a KSS IX. kongresszusáig községünk­ből 10 munkaerőt bocsátunk rendel­kezésre, akik különféle más munká­ra beoszthatok, a mezőgazdaságon kívül. 12. Kötelezzük magunkat, hogy a kommunisták, a helyi nemzeti bizott­ság tagjainak segítségével a helyi nemzeti bizottság rendszeres gyűléseit megszervezik, valamint beszélgetése­ket a lakóssággal. Minden hónapban lesz egy ilyen gyűlés. Ezekerf'megbe­szélik az egyesült nemzeti bizottság munkáját, a polgárok megismerked­nek a népi demokrácia elveivel és ezzel kapcsolatban a helyi nemzeti bi­zottság jelentőségével. Ezeken a gyű­léseken ellenőrzik a népi közigazga­tás keretében .végzett munkát és meg­tárgyalják azt. 13. Megtesszük a szükséges lépé­seket a ČSM helyi csoportja működé­sének tökéletesítésére. Segítségére sie­tünk nehézségeiben és tájékoztatás­sal szolgálunk neki úgy, hogy meg­értse főfeladatait, melyek főleg ab­ban állnak, hogy az EFSz segítségére legyenek a mezőgazdaság termelé­kenységének növelésére. 14. Kötelezzük maugnkat, hogy JSSK helyicsoportjának működését abban az irányban, hogy az EFSz se­gítségére legyen abban, hogy a köz­ség minden földművesét beszervezze az EFSz-be és főleg, hogy megszer­vezze az egységes vetési eljárásnak bevezetését és egyben megszervezze szomszédi segítségét a mezőgazdasá­gi munkákban a földművesek között. Ezzel hathatósan segít a EFSz-nek legfőbb termelési feladataiban, emeli és kiterjeszti a szövetkezeti gondola­tot új haladó alapokon. 15. Kötelezzük magunkat, hogy in­tenzívebbé és hathatósabbá tesszük a ROH ŽSS2 és a Szovjetbarátok helyi­csoporjainak működését, hogy ezek emeljék elvi színvonalukat és így fel­fegyverkezve, teljesítsék hivatásukat. 16. Kötelezzük magunkat, hogy a szervezetben rendszeresen megtárgya­lunk minden fontos politikai ese­ményt, a kormány minden fontos ren­deletét, nemzetközi kérdéseket és sze­mélyes agitáció segítségével meggyőz­zük az egész községet a párt politiká­jának helyességéről és felvilágosítjuk a közép- és kisföldműveseket a mun­kásság és földművesség szövetségé­nek jelentőségéről. 17. Kötelezzük magunkat, hogy a helyi szervezetének lehetőleg működésére fogunk törekedni, a KSS helyi szervezete állan­aktív legyen és drága pártunk jól dolgozó szervezeteként működjék. Javítjuk és tökéletsítjük a tízes bizal­miak működését, hogy ezzel általá­nosan javuljon a KSS helyi szerve­zetének működése. A pártiskolázás évében még sok elégtelenséggel kell megküzdenünk. Ezeket a hiá­nyokat legjobban úgy küszöböljük ki. minden tagja látogassa, hogy až ísko­KSS jobb hogy dóan 1 ázást a KSS helyi szervezetének minden tagja látogassa, hogy az isko­lának jó tanítói legyenek és a párt­iskola évének eredményei valóban hozzájáruljanak minden tag politika színvonlának emeléséhez. 18. Utolsó pontunkban kötelezzük magunkat arra, hogy a garázsok, istál­lók, valamint a szövetkezeti ház építé­sénél fizetés nélkül fogunk dolgozni. Ebben a pontban a munkaórák szá­mát. ezeknek pénzértékét nem tüntet­jük fel. A munkaórák számát azért nem álalpítjuk meg, mert nem tudjuk, hogy hogyan futja időnkből. Egyéb­ként a KSS helyi szervezetének bi­zottsága és a taggyűlés kellő időben megállapítja a munkaórák számát, időpontját és a sürgős munkákat az építkezéseken. Minden kötelezettségünket teljesít­jük. hogy eleget tegyünk minden ha­tározatnak és feladatnak, mely a KSC TX. kongresszusának határozatából kö­vetkezik. Megfeszítjük minden erőnket, hogy drága elnökünk, Klement Gottwald elvtá í tíz pontját betartsuk és így a szocializmus építésével hazánkban kiépítsük örcmteljesebb ételünket. Mi, a KSS zsitvaújfalui helyiszervezetének .vezetői ís tagja; teljesítjük köteleztt­ségvállalárrnkat a KSS IX. kngresz­szusa alkslmából s az ötéves terv má­sodik évében végrehajtjuk. taffszabályok a Kémet Demokratikus Köztársaságban a volt nagytőkések ügynökei­nek üzelmei elten » Mint Berlinből jelentik, a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányának Tájékoztatási Hi­vatala részleteket közölt a csü­törtöki minisztertanácsról, ame­lyen Selbmann iparügyi minisz­ter jelentést tett a népi tulajdon­ba átvett vállalatokban megálla­pított monopolkapitalista befo­lyásokról. A miniszter jelentésé­ben több példát sorolt fel a vál­lalatokon belül előfordult visz­szaélésekről. Különösen a népi tulajdonba vett sachsen—anhalti vállalatok­nál állapították meg több eset­ben vagyoni értékek hűtlen keze­lését és jogtalan kivonását. Sok esetben keresztezték a kormány­intézkedéseket és jogtalanul nagy összegeket juttattak a volt kon­szernvezetőknek. Több esetben vezetőkül olyan gondnokokat ál­lítottak e vállalatok élére, akik régebben a konszern tulajdonosok alatt is működtek. A kellő éber­ség elmulasztása lehetővé tette a népi tulajdonba átvett vagyon hűtlen kezelését. Selbmann miniszter beszámoló­jában kijelentette, úgy látszik még most is érvényesül bizonyos fokig a monopoltőke befolyása az igazságszolgáltatásra. Másként nem lenne magyarázható az, hogy a türingiai Szén- és Brikett­Értékesítő cég letartóztatásban levő ügyvezetőjét — bizonyos Ungert, aki kereken 800.000 né­met márkát vont ki a társaság lipcsei fiókvállalatából és tolt át Berlinbe — még a tárgyalás előtt szabadlábra helyezték és az ille­tő most ismeretlen helyen „gyógykezelés" alatt áll. A minisztertanács rendszabá­lyokat határozott el, hogy meg­akadályozza a volt konszerntu­lajdonosok népellenes ügynökei­nek üzelmeit. Nagyobb lendületet a téli építkezésekbe! (Folytatás az 1. oldalról.) A -nagy bratislavai adminisztrá­ciós épület építkezésénél történt a következő eset: A betonozás szépen haladt előre egészen a műszak végé­ig. Ami,kor a váltás ideje eljött, to­vább kellett volna folytatni a beto­nozást, mert a munka megkövetelte ezt. Munkásban nem is volt hiány. Amikor az emberek megtudták, hogy második váltást is le kellene dolgoz­ni, Varga István vezetésével azon­nal nyolcan jelentkeztek. Megérdem­lik, hogy neveiket kiírjuk: Varga István, Takács, Halas, Falusi, Vitá­lik és Schleisz. Azonnal megkezdték a második váltást. Megkezdték a be­tonozást, de később a keverőgép ke­reke eltörött. Előhúzták a másik gé­pet, amelynek a teljesítménye azon­ban nem volt elegendő., Végül az­után éjnek idején az Apollo egyik elvtársa hozt a rendbe a gépet. Eb­ből is látható, hogy az építkezéseken dolgozó új arcú építőmunkásaink kö­zött a kollektív felelősség érzése erő­sen fejlődőben van. Ezek az emberek megértették a munka folytatásának jelentőségét és önfeláldozóan, igazi kommunisták módjára dolgoztak to­vább. Általános hiisák Gyakran előfordul az, hogy egy­egy epítkezésen elegendő szerelési anyag van előkészítve, de nincsen szerelő. Viszont fordítva, a munkahe­lyek átigazolásakor kitűnt, hogy egyes építkezéseken szerelők vannak nagy­számban, ám szerelési anyag nincs, pedig ott nagy szükség lenne rá- Nem gondoskodtunk eléggé a téli munka­ruhákról sem, különösen meieg fehér­neműről. Ott adtunk meleg fehérne­műt és téli munkaruhákat, ahol az emberek bent dolgoznak, viszont akik fagyban és szélben kint végzik mun­kájukat, nem kaptak semmit,. Hogyan dolgozzunk továb? Inten­zívebb politikai nevelést kell adni az embereknek, rá kell vezetni őket arra, hogy megvitassák, hogyan lehetne to­vább dolgozni. Hiszen itt vannak előt­tünk a jól bevált szovjet tapasztalatok, amelyekre nyugodtan támaszkodha­tunk. Az építésvezetők tanítsák meg a pallérokat, hogyan kell a fagy és a szél hatását csökkenteni. Nézzük át a munkahelyeket, milyen munkát lehet .végezni és ezt osszuk szét az egyes csapatok közt. Sürgősen állítsunk fel akkordistákat, minden munkahelyen gondoskodjunk kokszról és kokszkály­hákról. Ha lehet, állítsunk be két, esetleg három váltást is, használjunk ki mnden tartlékot, írjunk essze minden anyagot, értessük meg embe­reinket. milyen politikai és nemzet­gazdasági jelentősége van a téli muh­kának, az egyes építkezéseken elért tapasztalatokat pedig vigyük át a töb­bire és emeljük kí a jó példákat. Mert ilyenek vannak bőven, pl. a Duna­vásár építkezésénél a vakolok a Sztá­lini műszakban elért 24 négyzetmé­terüket 28 négyzetméterre emelték fel és most is tartják. Meg kell állapítani — fejezte be beszédét Ziak mérnök —, hogy a reakciós nézetek maradványait és általában a reakciót még nem sike­rült kiküszöbölni sorainkból. Ha job­ban megnézünk néhány úgynevezett nehézséget a téli munkáknál, köny­nyen szabotázsra jöhetünk rá. A dolgozók éberen hiúsítsák meg a reakció próbálkozásait. Nemsokára jön a februári győzelem emlékváltá­sainak hete. Induljunk neki Gott­wald elvtárs szavával: Élmunkával harcoljunk a nép ellenségei ellen. Újabb élmtmkások a kassai CSD fűtőházban Fagula Béla és Spišiak Géza után Kisidai József is bejelentet­te kötelezettségvállalását, amely­lyel a munkaidőt csökkenti. Ma­gára vállalta, hogy a mozdonyok nyomásmérőinek javításánál a 4.5 órás munkaidőt 4 órára csök­kenti és a kisebbfajta nyomásmé­rőjavítások idejét 2.5 óráról 2 órára. Pešák István szintén kö­telezte magát, hogy a mozdony­alkatrészjavitások munkaidejét 0.5 óráról 0.3 órára csökkenti. Ugyancsak a munkaidőcsökken­tésére vállalkozott Mafašovsky kazánkezelő csoportja. Azt a munkát, amelyet eddig hét alkal­mazott véglett el, ezután hat al­kalmazott végzi. A szocialista munkaversenynek ez a módja kassai fűtőházban nagy jelentő­séggel bír, különösen azért, me szakképzett munkásokban nagy hiány. Ki kell emelni, hogy majd­nem valamennyien tagjai a KSS­nak és a ROH'nak és a RQ^tuf" gyűlésén dicséretben részesültek. — Alkalmi bélyegek az 1950-es Tátra Serlegre. Az 51. csehszlovák síbajnokság és az 1950. , évi Tátra Serleg versenyre a csehszlovák pos­ta 1950 február 15-én a következő alkalmi bélyegeket adja ki: 1.50 Kčs kékesszürke, 3.00 Kčs barnásvörös és 5 Kčs ultramarinkék színben. Az 1.50 és 5 Kčs bélyegeken a kép a síelő sportolót ábrázolja. A. ZÁP OTOCKt 6 ÚJ HARCOSOK SORAKOZÓJA Fordította: VOZÄRI DEZSŐ — Hát ez még nem ok arra, hogy itt telepedjen le, amikor se háza, se semmije nincs a faluban. . — Sajnos, mégis itt kell letelepednie. Nincs más választása, nem engedik meg, hogy máshol lakjon. — Ki nem engedi meg? — Hát a hatóság. — Csak nem toloncolták ide? A asszony nem válaszolt. Ismét felzokogott és fejét gyermekéhez szorította. — Az Isten szent szerelmére, maga talán an­nak a ... — Igen, Ladislav Budecsky felesége vagyok. — Azé a cucilistáé? •v — Azé. — Azé, aki börtönben, ült? Aki merényletet akart elköyetni a császár ellen? És maga nem szökött meg tőle? Maga még utána megy? Mennydörgős mennykő ... Csodálkozott azon, hogy Nanda nem szökig meg tőlem azért, hogy néhanapján más asszonnyal hálok. És ma­ga... Maga nem szégyeli, hogy kitart az ilyen börtön­töltelék, tolonc és cucilista mellett? És még maga be­szélt szeméremről? Megmondom őszintén: ha a mi asszonyaink a zsellérlakásban minden nap mással hem­peregnének is, az nem olyan szégyen és disznóság, mintha valaki cucilista és börtöntöltelék után fut. — De hiszen a férjem nagyon derék ember! — ki" áltotta sírva az asszony. — Derék ember? Ezt mondják egyesek Babinsky­ról,* a híres rablóvezérről is, akit pedig életfogytiglani börtönre ítéltek. Juránek egyre hangosabban folytatta elmefutta­tását: — Jézus, Mária, Szent József! Cucilista felesége és én, szamár, kocsimra vettem. Mi lesz, ha az intéző úr megtudja? És Nanda? Sok mindent meg tud bocsátani, de hogy ilyen asszonnyal jöttem vissza Prágágól, azt nem nézné el nekem. Hiszen gyakran mondta: „Te ökör, meglátod, ráfizetsz egyszer, hogy minduntalan felveszed szekeredre azokat a rühös cafatokat. Rá­fizetsz, Istenemre. Ha botrány lesz egyszer belőle és az intéző úr megharagszik, én fenéken rúglak, nem foglak többé kihúzni a csávából." Hát most itt van ez a botrány. És Máleket is magamra haragítottam maga miatt. A kupec biztosan dühöngött, mint a veszett kutya. Végtére is nem történik meg vele minden nap, hogy a fenekén csúszik vissza a fogadóba. Juránek haragja ellenére is elmosolyodott, amikor Málekkel kapcsolatos esetére gondolt. Ránézett az asz­szonyra, aki ott ült a kocsi szögletében, gyermekét ölé­ben tartotta és zokogott. Juránek haragja hirtelen el­múlott. Most már inkább részvétet érzett az asszony iránt. — No, ne bőgjön. Sohasem olyan rossz a helyzet, hogy ne lehetne még rosszabb — mondogatta megbol­dogult nagyapám, Isten nyugosztalja. Az intéző úr nem fog megvadulni. És különben is, mit tehet, mit mond­hat? Hiszen egyet'mást én is tudok. Az intéző úr nem örülne neki, ha elmondanám. Törődjön mindenki a maga dolgával. Ha jól meggondolom az ügyet, rájövök, hogy magának, az ördögbe is, csaknem igaza van. Az ember nem ismeri a nőket. Tulajdonképpen minden asszonynak ki kell tartania férje mellett. Jóban és rosszban. Hiszen, az áldóját, erre tanítottak bennünket az iskolában. Lakodalmunkon a plébános úr is ezt * A csehországi betyárlegendák hőse, a cseh Rózsa Sándor. (A ford.) mondta. Akkor pedig maga, jóravaló, rendes asszony. Hát ne bőgjön már, hisz meghasad az ember szíve.,. És igaz is, én ríkattam meg magát. Az ember dühbe gurul és ostobaságokat beszél. Maga igazán nem tehet arról. Maga biztosan nem követte volna el a császár elleni merényletet... — De Ládja sem! — Miféle Ládja? — Hát a férjem. — Hja, vagy úgy? Hát erről ne vitatkozzunk. Va­sárnap a kolecsi plébános ilyesmit prédikált a szószék­ről. Nem voltam ott a templomban, én vasárnap aludni szoktam. De az emberek sokat beszélnek erről. Jaj, szegény feje, most már igazán sajnálom magát. A falusi asszonyok ostobák. , És hisznek a papnak. Az érti, hogyan kell velük bánni. És különöskép a fiatalokkal. Legfőképpen a kisasszonyokkal... De megint fölös­leges dolgokat fecsegek. Nanda mindig figyelmeztet rá, hogy ne legyek minden lében kanál. Persze, az asszo­nyok sok mindenfélét összefecsegnek. Ezt maga sem kerülheti ki. Hát még a férje! De róla nem is akarok beszélni addig, amíg háromszor keresztet nem vetettem. A cucilista és a sátán a plébános úr szerint egy és ugyanaz. Elkészülhet hát a legrosszabbra és már jóelőre kisírhatja magát. De, nézze, itt vagyunk már Ujezdben. Beszélgetés közben gyorsan elmúlt az idő. Gyü te, gyü te, lovacskák. Fuchsnál ma nem állunk meg. Az öreg Tyrlnél sem, Szépen lefutunk a dombról és ott leszünk Zákolanyban. Különben jó lesz, ha kibújok innen. A szekeret kissé le kell fékezni. A lovak ugyan megtart­ják a kocsit, ha üresen megyünk vissza, de nem fognak érte megharagudni, ha kissé lefékezek és nem kell majd oly nagy erővel tartaniok a terhet a dombról le­felé vezető úton. Az se lesz jó, ha a férje előtt szállok ki maga mellől a kocsiból. Ügy-e, szégyelné magát ezért? — Dehogy is. Hiszen ebben nincsen semmi rossz. Miért ázott volna az esőn? [(Folytatjuk.) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom