Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-04 / 30. szám, szombat

1950 február 4 UJSZ 0 ^JftuMÍLtíä už üzem éléit Minden talpalatnyi földön, ahol az emberi társadalom gyökeret vert, mindenütt a dolgozó kezenyoma fedezhető fel és ugyancsak a világ minden részén, ahol a kultúra fejlődésnek indult, ezt a fejlődést a munkáskéz kiapadhatatlan tevékenysége határozta meg. A munkás­kéz teremtő jelentőségéről és nélkülözhetetlenségéről eddig minden társadalmi rendszer mélyen és titokzatosan hallgatott. Az eddig ha­talmon lévő uralkodó osztályok közös megegyezéssel nemcsak kizsák­mányolták a dolgozót, hanem emberi méltóságát és rangját is elsik­kasztották. Érthető tehát, hogy ma, a népi demokráciánkban, ahol az építő­munka a dolgozó érdekében lendül előre, mindenütt az a törekvés ér­vényesül, hogy a dolgozó az őt megillető helyére jusson és mint ve­zető az üzemek és a gyárak élére kerüljön. Ott a helye, mert ha el tudja végezni a legnehezebb, a legsúlyosabb feladatokat, ha ki tudja emelni a folyókat medrükből, ha felhőkarcolókat tud építeni, akkor kétségtelenül arra is alkalmas, hogy a vezető szerepét hasonló lelki­ismeretességgel tölthesse be. A népi demokráciának ez a hatalmas törekvése, hogy a dolgozót vezetöhelyre juttassa, gyors Iramban előrelendül. Ezért van az, hogy a munkások és földművesek gyermekei előtt egyetemeink nyitva álla­nak, tárt kapukkal várják őket és megadják nekik mindazokat a le­hetőségeket, amelyek a tudomány és művészet elsajátításához szük­ségesek. A növekvő új nemzedék orvosai, mérnökei és tudósai már munkás- és földmű ves családokból kerülnek ki alapos megrostálás után. Csakis a képesség, a tehetség határozza meg ma munkáshazánkban bárkinek az elffbbrejutását. És bármelyik m ľ. n leás, aki elnyeri mun­kástársai bizalmát, akármelyik gyár vagy üzem élére kerülhet és az Igazi elvtárs hűségével és odaadásával kezelheti dolgozó társai va­gyonát. Semmi Kétség, egy olyan munkás­igazgató, aki társai bizalma révén ke­rült magas pozíciójába, nem fog sik­kasztani és nem fogja elherdálni a munkáskéz révén nehezen szerzett vagyont. Ily.en igazgató hatványozott éberséggel fogja teljesíteni feladatát, mert ő pontosan tudja, mit jelent a munka. A KIRALYHELMECI VÍZMÜVEKNÉL. Minderre akkor kellett gondolnom, amikor Királyhelmecen arroj értesül­tem, hogy a Vízmüvek Szövetkezeté­ben a régi igazgató heiyébe, aki sik­kasztott, a munkáson egyöntetűen Karakó Józsefet, egy egyszerű mun­kást választottak meg igazgatójuknak. Amikor a munkások forradalmi tetté­ről tudomást szereztem, azonnal fel­kerestem a Vízműveket és itt kide­rült, hogy egy hatalmasan szétágazó üzemről van szó, amelynek az a fel­adata, hogy a Bodiog, Latorcza és a Tisza közti területet megmentse a gyakori vízáradásoktól. Huba János hivatalnok egy térkép előtt magyarázza nekem az üzem víz­szabályozó működését. A térképről azonnal leolvasható, hegy a bodrogkö­zi lapály milyen veszélyeknek van állandóan kitéve. A területet övező fo'yókat ugyanis tavasszal és ősszel a hegyekről lezuhanó vízáradat meg­duzzasztja és természetesen a megda­gadt folyók elhagyjáK medrüket és el­árasztják az egész környéket. Az áradás megfosztja a bevetett földeket termésüktől, a forgalmat megbénítja és a környék lakóit gyakran hajlékta­lanná teszi. Huba János a következőket mond­ja : — Száz év óta folynak ezen a kör­nyéken a védőtöltések munkálatai. Ter­mészetesen ezeket a munkálatokat feudális alapon végezték és a védő­töltések kiépltésenek módját egy-egy grófnak a nagybirtoka határozta meg. Am a vízáradás nyilván nem respek­tálta a- feudá'is elveket, mert gyakran előfordult, hogy az áradás oly nagy­méretűvé nőtt, hogy egyszerűen el­mosta a tö'téseket. Ezért később szükségessé vált a védőtöltéseket egységes vonallá kiegészíteni. — A területet mindenkép meg kel­lett menteni — mondja Huba János —, mert nagyon gazdag és termékeny vidék ez. Talaia nagyon alkalmas bú­za-, rozs-, dohány- és szőlőtermelésre, de főleg a marhatenyésztés nagyon eredményes itt. Ezért minden talpa­latnyi föld megmentééért küzdenek. Miután a régi republikában a töltést 8 kilométerre a Latorczátó! építették ki, majdnem 14 000 kat. hojd terület van kitéve az árvíznek. Ezt a területet akarja most népi demokráciánk meg­menteni és ezért indultak meg az újabb töltésmunkálatok, amelyeket tíz évre irányoztak elő. — E munkálatokon kívül a már megvédett területen — teszi hozzá Huba szakértelemmel — az összes belvizek levezetését a szobotori főcsa­torna építésével akarjuk megoldani. Ügy beszélik, hogy itt nálunkt is meg akarják szervezni a „Trať mládežt". Ďuriš földművelésügyi miniszternek szívügyévé vált ennek a vidéknek a teljes megmentése. És most tessék figyelni, mert a Vízműveknek itt nagyon bonyolult fel. adatai vannak. Majdnem a fantaszti­kummal határos, amikor Huba János mosolyogva kijelenti, hogy vannak o'van száraz évek is, amikor ezen a vidéken nehezen jut az ember egy ve­der vízhez. Ezért tervbe vették 4.000 hektáron az öntözési tervek elkészí­tését. Az öntözési hálózatba a Lator­czából szivattyúznák a vizet, amely aztán ellátná az egész vidéket szá­razság idején vízzel. Az öntözési rendszernek tervezési munkálatai már folyamatban vannak és a költségveté­se 13.000.O00 !;.. tervet is Ďuriš miniszter szorgalmazta. AZ ÜJ IGAZGATÓ. Ezt a tájékoztatást az üzemről azért adta Huba János, mert az új igazgató, Karakó József a ROH elnö­&s m. , * - - ­-'i, « : VŕS ; ^ ><> • í' i - * ..> N í d S > • t, Af'i ' iňiS ^ Si SM Km mm Karakó József, a munkásigazgató ke is és rendkívül el van fog'a'va. Három órakor Itt keil lennie a gyűlé­sen, de még mindig velem beszélget, ezért inkább a személyére, mint az üzemre terelem a beszélgetést így tudom meg, hogy 22 éve dolgozik eb ben az üzemben. 1926-tól tagja a Pártnak, attól a pillanattól kezdve, amióta a Párt ott megalakult. Apja csizmadia volt, 12-en voltak testvérek és rendkívü'i nyomorban él­tek. Egyszobás lakásuk volt és ugyan­abban a szobában volt a műhely is. Testvérei közül négyen maradtak él. ve, a többi elpusztult a rendes táplál­kozás hiánya miatt különféle betegsé­gekben. — Látod, ilyen nyomorból, ilyen mélyből kerültem én fel — mondja Karakó elvtárs remegő hangon, meg. indultán — és mindent a Pártnak kö­szönhetem, mert azt, amit tudok, csak a munkásmozgalom révén szereztem. £n tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy úgyszólván újjászülettem azon a napon, amikor szovjet testvéreink bevonultak. Ezt a napol, 1944 nov. 26-át, soha el nem felejtem. A Tisza és Latorcza közötti megrongált védő­töltés helyreállításánál, ők voltak azok, akik segédmérnöknek neveztek ki. 700—800 munkatársam dolgozott akkor a kezem alatt és én becsületesen megálltam a helyemet. De hát vég eredményben kellett, hogy valamit el­sajátítsak abból a munkából, amit 22 esztendeig végeztem. — Amikor a régi igazgatót elmoz­dították az állásából — folytatja Ka­rakó elvtárs — és két évi munkatá­borra ítélték sikkasztás miatt, az üzem munkásai egyöntetűen engem válasz­tottak meg igazgatónak, mert az volt az álláspontjuk, hogy a nép fia va­gyok, közéjük tartozom, éppúgy dol­goztam mint ők, tehát minden körül­mények között megvédem az érdekei­ket. Bevallom, ez nem is esik nehe­zemre, mert egyazon érdekeink van­nak. Karakó elvtárs 45 éves lehet, de amikor elmondja a választás eredmé­nyét, úgy pirul az izgalomtól és a büszkeségtől, mint egy fiatalember. Remegő hangjában van valami mé­lyen megindító, ami bizonyítja becsű, letességét és egyben azt is bizonyítja, hogy igazgatói rangját megérdemelte. — Óriási meglepetés volt ez szá­momra — mondja Karakó elvtárs — és ezt a napot, december 21-ikét em­lékezetem híven megőrzi. Tudod-e, milyen megtiszteltetést jelentett ez számomra, hogy munkástársaim bi­zalmát megnyertem?... én erről be­, szélni sem tudok — mondja ellágyult hangon — irántuk való hálámat talán csak úgy róhatom le, ha minden ké­pességemmel szolgálni fogom az ér­dekeiket. Nem tudok egyebet monda­ni. Az első pillanatokban, amikor ér­tesültem kinevezésemről, azt hittem, hogy álmodom, de az igazi öröm csak később következett, amikor a falu gazdái és a munkások a Latorcza­töltésről egyenként jöttek hozzám gratulálni a nagy eseményhez. Láttam rajtuk, hogy szívből örülnek nekem és én hasonlóképp örültem nekik. Nagy ünnep volt ez nekem és ez az ünnepi érzés kíséri ma is lépten-nyomon mun­kámat. Szabó Béta. ANATOLISZ SZUROV: A legnagyobb futószalag A nagy szovjet nép egyetlen csa­ládként él a sztálini korszak dicső tör­ténelmében. A szovjet emberek sze­retik a jövőt és a jelent, mert lát­ják a Sztáün-vezette ország és a Párt nagy tetteinek gyümölcseit: hogyan lesz mind egyre erőteljesebbé és vi­rágzóbbá a szovjet hatalom. Látják azt, hogyan diadalmaskodik Lenin és Sztálin eszméje, amelynek zászlaja alatt már 800 millió ember él és küzd a földön. A nagy Sztálin mindenre ki­terjeszti figyelmét, mindenkinek a munkáját gondos figyelemmel kíséri. Pl. a vasutasok munkájának sajátos­ságát egy szóban határozta meg: fu­tószalag Ez egységes összehangolt közösséget jelent, amelynek minden tagja az egész fontos és nélkülözhe­tetlen részének érzi magát. Az egyes dolgozók erőfeszítésétől függ a közös­ség munkájának sikere. Egy rosszul dolgozó kocsirendező, vagy lakatos tönkreteheti a közösség munkáját. Ha megfigyeljük, hogy mi történik a szovjet iparban és mezőgazdaság­ban, akkor ugyanilyen, de méreteinél fogva sokkal hatalmasabb futószala­got látunk a szovjet szocialista nép­gazdaságban. Igen érdekes és tanulságos esetet mondok el például. Alexander Csutkih szövőipari mester a Szovjetúnió egyik legismertebb munkahőse. Szabadságát egy déli üdülőben töltötte. Szackij ku­báni traktorvezető meghívta, látogas­sa meg őket, nézze meg, hogyan dol­goznak a kubáni kolhoz-parasztok. Csutkih elfogadta a meghívást. A ta­lálkozás alkalmával elbeszélgettek. Szackij kifejtette, hogy a textilanyag minősége a gyapjú minőségétől függ, B gyapjú minősege a jószág szaksze­rű gondozásától. Ennek főfe'.tétele pe­dig az, hogy a jószág a legjobb minő­ségű takarmányt kapja. Tehát a textilanyag minősége a me­zőgazdaságban dolgozóktól függ, akik viszont az ipartól függenek, anrely a traktorokat adja nekik, továbbá az olajmunkásoktól, akik a traktorokat üzemanyaggal látják el. Íme itt ugyanaz a futószalag adó­dik, csakhogy az ország egész nép. gazdaságára kiterjedő mértékben. Ha tovább folytatjuk Szackij gondolatme­netét, akkor el kell ismerni, hogy az iró, a művész és a tanító is résztvesz e nagy futószalag munkájában. Az egyik a jövő szakmunkásait neveli, a másik az író —, akit joggal neveznek „az emberi lélek mérnökének" — mű­veivel hat a szocialista ember jellemé­nek, öntudatának és akaratának kiala­kulására. Így látják ezt a szovjet emberek. Ezért van, hogy a sztachanovisták és az újítók tapasztalata oly gyorsan elterjed az egész Szovjetúnióban, a munkás és a tudós a legteljesebb együttműködésben küzd a termelési sikerekért és hatalmas méreteket öl­tött a kiváló minőségért harcolók szo­cialista versenye. A vasutasok garan­tálják a teherszállítmányok határidőre történő célhoz juttatását, a moszkvai textilmunkások csak elsőrendű minő­ségű termékeket állítanak elő, a gyorsesztergályosok a gyors munka mellett pontos és selejtményes gyárt­mányokat készítenek Ezeket az embereket a szocialista verseny nevelte fel a bolsevik párt és a nagy Sztálin vezeti őket. OK vala­mennyi szabadságszerető nép példa­képei. A felszabadított Kínában A KlNAI NÉP történetében új korszakot nyitott a Kínai Népköz­társaság megalakulása. Ezt Kína de­mokratikus erőinek a burzsoáföldes­úrj reakció és az amerikai imperia­listák fölött aratott győzelme tette lehetővé. Kína rálépett a népi de­mokrácia és nemzeti függetlenségé­nek kiépítése útjára. Az államhatalmat a nép gyakorol­ja. A nép hatalmát a gyakorlatban a különböző fokozatú, általános sza­vazással megválasztott népgyűlések valósítjá kmeg. A törvényhozó hata­lom legfőbb szerve a kínai Nemzet­gyűlés, ennek összehívásáig a Köz­ponti Kormány tanács, amelyet a de­mokratikus politikai pártok, Kína la­kossága társadalmi szervezeteinek és nemzetiségi csoportjainak képviselői választanak konferenciájukon. A jelenlegi történelmi időszakban a kínai nép alapvető feladata a fél­hűbéri rendszer megszűntetése. Ezt nemcsak a politikai életben, hanem a gazdasági életben is keresztül kell vinni. Különösen a kínai falvakban, ahol a megalázó fél-hűbérj rendszer volt a kínai reakció támasza, száz­és százmillió paraszt embertelen ki­zsákmányolásának legfőbb formája. A földesúri fél-hűbéri maradványok fékezték a legjobban Kína gazdasági fejlődését. A NÉPI HATALOM a múltból fennmaradt évszázados örökség fel­számolására és a széles paraszttö­megek helyzetének megkönnyítésére már az új forradalmi rend megte­remtése és megszilárdítása, a népi hatalom végleges szerveinek kialakí­tása idején határozott tettekkel hajt­ja végre a földreformot. A földesúri földeket elkobozzák és ellenszolgálta­tás nélkül adják oda a parasztoknak. A földreform óriási jelentőségét bi­zonyítja, hogy Kínában a Kuomin­tang-uralom alatt a falusi lakosság 8 százalékát kitevő földesurak és ku­lákok tulajdonában voltak az összes földterületek 70—80 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a falvak lakosságá­nak töb bmint 9 százaléka vagy egy­általában nem rendelkezett földdel, vagy csupán jelentéktelen nagyságú föld volt a birtokában. Ma már 150 millió kínai paraszt jutott földhöz. A FORRADALOM győzelme Kí­nában biztosította a kínai nép má­sik rendkívül fontos történelmi fel­adatának megoldását: arkülföldi im­perializmus uralmának meszűnteté­sét és Kína félgyarmati függőségé­nek felszámolását is. Kínában is, akárcsak számos füg­gő országban, a háború előtt angol, japán, amerikai és egyéb imperia­listák uralkodtak. Japán leverése 1945-ben végetvetett a japán impe­rializmus uralmának. Azonban a há­ború alatt és a háborút követő évek­ben döntő pozíciókat ragadott magá­hoz az amerikai imperializmus. Ez látta el fegyverrel és ez részesítette támogatásban, gazdasági és katonai segítségben a reakciós Kuomintang­hatalmat abban a harcban, amelyet Kína demokratikus erői ellen folyta­tott. A háborút követő időszakban tehát a kínai nép főellensége az ame­rikai imperializmus lett. A népi felszabadító hadsereg győ­zelmei Kínában meghiúsították f USA terveit. Végetvetettek az ir. perialist a uralomnak és ezzel félsz­badították az országot a külföldi fű gés alól. A népi hatalom az egé, i nép támogatásával megszüntette í imperialisták valamennyi erőszakk szerzett „jogait" és kiváltságait. . japán imperialisták kínai birtoka ­és vagyonát elkobozták és az állar. az egész nép tulajdonává tették. / többi imperialista állammal fennál szerződéseket és megegyezéseket f lülvizsgálják, abból a szempontba megfelelnek-e azok az egyenjogúsá a kölcsönösség, valamint Kína nem zeti szuverénitása és területi sértet­lensége tiszteletben tartásának. A k' naí népi kormány politikája ezzel k kapcsolta a külföldi tőke befolyás nak lehetőségét, megteremti az o szág politikai és gazdasági, nemze. függetlenségének alapját, kizárja a: hogy külföldi imperialisták, akik demokratikus átalakulást és a nen zeti függetlenség megszilárdítását z varnj szándékoznak, beavatkoznr az ország belügyeibe. EGYIK LEGNAGYOBB alkotó fel adatként Kína évszázados gazdasá elmaradottságának felszámolása é a kínai nép előtt. Olyan élenjáró oi szággá kell átalakítani Kínát, ame' teljesen biztosítani tudja gazdasá önállóságát. Igen nagy és nehéz fe adata ez, különösen, ha figyelemt vesszük, hogy Kina még lényegébe agrárország, ahol az ipari termek nem haladja meg az ország össze termelésének 10 százalékát. A kín: népi demokratikus államnak azonba: ma már hatalmas politikai és gar dasági tényezői vannak az orszá iparosításának keresztülvitelére é meggyorsítására. A földesúri real ció, a nagytőke és a külföldi impe rializmus uralmának gazdasági gye kerei a súlyos csapások alatt meg semmisültek. A japán imperialisták és a nagy burzsoázia vagyonának (úgynevezet bürokrata-tőke) elkobzása és állam tulajdonba vétele révén hatalma gazdasági alapok összpontosultak a állam kezében. A gazdasági életbe: hozzálátnak a tervgazdálkodás elve n-ek alkalmazásához. A népgazdasé államosított szektora — az egész né' tulajdonát képező Ipar, közlekedt és a pénzügyek melett fejlődnek .­szövetkezetek és a társadalmi gaz­dálkodás egyéb formái. Ez lehető', teszi az állam számára, hogy olya új tényezőt állítson működésbe, am lyen a tervgazdálkodás, amely el fogja mozdítani az ipari termeié növelését és az ország iparosításé A kínai nép demokratikus építés élén a kínai munkásosztály hala­Kommunista Pártja vezetéséve' amely Lenin-Sztálin nagy tanítási követve és a Szovjetúnióban lefol. szocialista építés tapasztalataim felhasználásával új és boldogabb él< felé vezeti a kínai népet. A Kommv nista Párt vezetése legfőbb biztosi téka a kínai nép sikeres előrehal® dásának a demokratikus átalakulá nagy útján. Mire késsül a szovjet tudomány 1950-ben Kiváló szovjet tudósok nyilatkoztak a „Literaturnaja Gazettá"-ban 1950. évi terveikről. Oparin akadémikus az élet keletkezésének kérdésével foglal­kozik s elmondotta, hogy e problémát már huszonhét esztendeje tanulmá nyozza. „Bízom abban, hogy 1950 elején befejezem „Az élet keletkezése a földön" című könyvem harmadik kiadásának előkészítését és bővítés ként belefoglalom a szovjet tudósok legújabb eredményeit ae összehasonlító biokémia terén végzett kutatások so­rán, valamint a micsurini biokémia te­rületén". Liszkun akadémikus 1950-ben foly. tatja az állatfajták kialakításának kér­déseivel foglalkozó munkáját. Kísér­letei a háziállatfajták produktivitásá­nak növelésére, hasznos gazdasági és faji tulajdonságaik emelésére irányul­nak. E feladat megoldására ötven év alatt nagy anyagot gyűjtött össze, amelyet 1950-ben kfván feldolgozni. Zavarickij akadémikus elmondja, hogy kutatásalt a geológiai, a vulká­nológia és a meteorit-tudomány te­rületén végzi. Az utóbbi években egész sor expediciót vezetett Örmény­országba és a Kamcsatka-félszigetre. Hatalmas tudományos anyagot hal­moztak fel, most ezek feldolgozásával fog'alkoznak. Tarlé akadémikus, a kiváló törté­nész 1950-ber majdnem kizárólag Nagy Honvédő Háború összegyűjti" anyagának feldolgozásával foglalk zik. A Szovjetúnió növénytermesztő intézetét Eihfeld akadémikus vezf Nyilatkozatában elmondja, hogy 19C ben a természet átalakítása nagy szt. lini tervének végrehajtásával kapcs< lartos munkákkal foglalkozik. Szemi lyesen vesz részt az Észt Köztársasá mocsaras vidékének kiszárítása és terület kihasználásával kapcsolaté munkákban Munkatervének egyl legfontosabb része egyes mezőgazdr sági növények északon való meghom sftására irányul. De még ennél is for tosabbnak tartja az élenjáró mezőga? dasági munkások bevonását munk;' jába, akikkel közösen kíván alkotó te vékenységet folytatni. Berg akadémikusnak, a kfválő föld rajztudósnak 1950.ben jelenik me< Nagy orosz utazók" című ifjúsác műve, amelyben je'es orosz világuts zók és kutatók expedícióiról beszé Ugyancsak 1950-ben fejezi be mái húsz évvel ezelőtt megkezdett mun­káját, a „Szovjetúnió földrajzi zónája' című művét. Kiegészíti és kiadásra ké­szíti elő a „Szovjetúnió természeti vi­lága", valamint a „Szovjetúnió édes­vízi halai" című műveinek befejező köteteit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom