Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-26 / 49. szám, vasárnap

1950 február 26 UJSZÖ s (J:'ú Muilódtia k la La a Ink Február 26, vasárnap. A nap kél S óra 51 perckor, nyugszik 17 óra 36 perckor. A róm kat. és a protestáns naptár szerint Sándor napja van. Várható időjárás: Délnyugati széllel nagyon enyhe lesz az idő. Változó felhőzet, sokfelé köd és esetleg kisebb eső. • Belgiumban növekszik a munkanélküliség. Február 4-én az országban 339.500 munkanélküli volt. Jelenleg minién hatodik belga n.unkás munka nélkül van. Hágából érkező jelentések szerint a marshallizált Holani -it-nn szintén egyre emelkedik a munkanélküliek száma. Hivatalos adatok közlik, hogy januárban 104.000 munkanélkülit tartottak nyilván. Szaratovból jelentik: Az ural— rjázányi vasútvonaljavító állomás mozgó javítóműhelyének dolgozói családjukkal együtt e célra b>:rendezet vonaton laknak Ez az állandóan útonléiő vonat kény-lmes otthont nyuit a mozgóműhe y dolgozóinak és családjuknak. K'uo 'agon, orvisi rendelő, mosoda, íiiidő. rádióközpont és a gyermeken s*ámára iskolavagon található ezen a nem mindennapi vonaton. Az iskola céljaira berendezett nagy vasúti kocsiban a tanulók épp olyan rendszeres oktatásban részesülnek, mint más iskolákban. Az idén 49 gyermek jár a „kereken járó iskolába". — A CSM-be való beszervezés a preSovi kerületben. A ČSM-be való beszervezés hete a prešovi kerületben e hó 18-án kezdődött. A szervezés 41.6 százalékos eredményt hozott. Külön-külön a következő eredményeket érték el a falvak: Prešov 224, Bardejov 628, Snina 252, Michalovce 1332, Stara Lobovňa 1200, Svidnik 683 új tagot szervezett be. — Leányok jelentkeznek traktorvezetőknek. Egész Szlovákia területén teljes erővel folyik a mezőgazdasági gépek beszolgáltatása. A tavaszi munkálatok terveinél már bekalkulálták a gépeket, de nincs biztosítva a szakemberek száma, leginkább a traktorokon. A mezőgazdasági referátus ezért minden faluban állandó traktorvezetői tanfolyamot rendez asszonyok és leányok számára. — Egyetemi város Lodzban. A Trybuna Ludu cimü újság közlése szerint Lodzban megkezdték az egyetemi város épületeinek felépítési munkálatait. Ebben az egyetemi városban helyezkednek majd el az összes főiskolák, tudományos intézetek és kulturális intézmények is. Az egyetemi város középpontjában építik meg Lodz város legnagyobb épületét, az egyetemi könyvtárt. A városban megépítik az egyetemi otthonokat is, melyekben a diákok laknak majd. — Az iskolázás Magyarországon. A központi statisztikai hivatal közleményt adott ki Budapesten az iskolázási helyzetről. 1949-ben Magyarország területén 6173 községi iskola működött, melyeket 1,122.125 diák látogatott. Ezekből az iskolákból 1249 városi és 4927 vidéki iskola. A vidéki iskolák 85 százaléka rendelkezik diákkönyvtárral. Igen soknak van rádiója. — Az Izraeli rendőrség lőtt a munkanélküliekre. A Kol Haam című názáreti újság közli, hogy a munkanélküliek tüntetésekor a rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre. Két munkás meghalt. A tüntetés négy résztvevőjét bebörtönözték. Az arab munkások szakszervezete az izráeli rendörminiszternek tiltakozó táviratot küldött a rendőrség beavatkozása ellen. — A7. első elektromos kemence Bulgáriában. A mult évben igen nagy figyelmet fordítottak Bulgáriában a lakosság jobb kenyérrel való ellátására. Igen sok pékmühelyt állítottak fel, főleg a falvakban, aliol megkezdték a nagyobb péküzemek építését. A mult évben Chaskovban felállítoták az első elektromos kemencét kenyérsütésre, amely az első Ilyesmi Bulgária területén. — Leonard Borkowicz a prágai lengyel nagykövet búcsú átogatást tett csütörtökön dr. Vacek Prága polgármesterénél. Borko\vic7 nagykövet elhagyja prágai állomáshelyét. Folyó hó 19"én a štúrovoi járás községeiben, Muzslán és Kö" bölkúton lelkesítő ünnepségek jelezték a két falu népének haladását, formálódását a szocialista építő munkában. Muzslán déli tizenkét órakor a falu apraja és nagyja a feldíszített szövetkezeti kultúrház előtt várta vendégeit, Kállay Istvánt, Lietavec elvtársat, a kerületi nemzeti bizottság elnckét, lamint a járási pártbizottság és tömegszervezetek képviselőit, akiket lelkes ünnepléssel fogadtak, hogy tanúi legyenek a muzslai tömegszervezetek, a ROH, Živena, Sokol, CSEMADOK ünnepélyes szövetkezeti tagfelvételeinek az Egységes Földműves Szövetkezetbe. Fogadás után a kultúrházban Kállai elvtárs a központi bizottság képviseletében mondott beszédében kijelentette: „Ismerem Muzslát a régi időkből, Muzsla a haladás bástyája volt és most is tanújelét adja e község lakossága, hogy a haladás a szocializmus útján akar járni, mert a falu népének a legnagyobb része ma ünnepélyesen belépett az Egyseges Földműves Szövetkezetbe. Utána Lietavec elvtárs, a nyitrai kerületi Nemzeti Bizottság elnöke emelkedett szólásra és lelkesítő besédben buzdította a falu lakosságát a szövetkezeti munka felvirágoztatására abból az alkalomból, hogy a szövetkezet taglétszáma 700"on felül emelkedett és az új tagság munkájával, hozzá A NEMZETI KÉRDÉS. | Ebből következik, hogy szívós, szünetlen, elszánt harcot kell folytatni az uralkodó nemzetek (Anglia, Franciaország, Amerika, Olaszország, Japán, stb.) „szocialistáinak" nagyhatalmi sovinizmusa ellen, akik saját imperialista kormányaik ellen harcolni nem akarnak, akik nem akarják támogatni „saját" gyarmataik elnyomott népeinek harcát az elnyomás alól való felszabadulásért, állami elkülönülésért. Ilyen harc nélkül elképzelhetetlen az uralkodó nemzetek munkásosztályának nevelése a valódi nemzetköziség szellemében, a függő országok dolgozó tömegeihez való közeledés szellemében, a proletárforradalom tényleges előkészítésének szellemében. A forradalom Oroszországban nem győzött volna, ha Kolcsakot és Djenjíkint nem verték volna szét, ha a volt orosz birodalom elnyomott népei nem rokonszenveztek volna az orosz proletariátussal, ha nem támogatták volna. De ahhoz, hogy e népek rokonszenvét és támogatását kivívja, mindenekelőtt szét kellett zúznia az orosz imperializmus bilincseit és fel kellett szabadítani e népeket a nemzeti elnyomatás alól. Enélkül lehetelen lett volna a szovjethatalmat megszilárdítani, a valódi nemzetköziséget létrehozni és a népek együttműködésének azt a nagyszerű szervezetét megteremteni, amelyet a Szocialista Szovjetköztársaágok Szövetségének nevezünk és amely élő mintaképe a népek jövendő egyesülésének az egységes világgazdaságban. Ebből következik, hogy harcolni kell az elnyomott országok szocialistáinak nemzeti elzárkózottsága, szük látóköre, elkülönülése ellen, azok ellen, akik nem értik meg a kapcsolatot saját országuk felszabadító mozgalma és az uralkodó országok proletármozgalma között. Ilyen harc nélkül elképzelhetetlen, hogy meg lehetne védeni az elnyomott nemzetek proletariátusának önálló politikáját és az uralkodó osztályok proletariátusával való osztályszolidarítást a közös ellenség, az imperializmus megdöntéséért folyó | járul a falu boldogabb életének kiépítéséhez. Az ünnepség után a muzslai Egységes Földműves Szövetkezet a megjelent vendégeket ebéden is vendégül látta, amelyet a szövetkezet új Živena tagjai rendeztek meg igazán szépen az ünnepség tiszteletére. Innen Kállai és Lietavec elvtárs, valamint a járás többi tényezői d. u. 3 órára Köbölkútra siettek, ahol szintén tömegbelépés volt az Egységes Földműves Szövetkezetbe. A feldíszített Sokokház előtt a szövetkezeti zenekar, a falu népe, az állami gépállomás traktoraival együtt a szövetkezeti traktorok várták a vendégeket. Az ünnepélyes fogadás után Kállay elvtárs rámutatott Köbölkút munkásmozgalmi múltjára, majd az utóbbi időben kiütközött reakcióra, mely szerette volna a köbölkúti Egységes Földműves Szövetkezetet szétverni, ami nem sikerült, hanem éppen ellenkezőleg a reakció visszaszorítása a szövetkezet megerősítését eredményezte. Lietavec elvtárs köbölkúti beszédében élesen rámutatott a reakció munkájára, amely újból a kizsákmányolást szeretné visszaállítani. Győzzetek meg minden kételkedőt, aki még ma a szövetkezeten kívül van, hogy a mi közös erőnk nagyobb, mint a reakció ereje. Eziután felvonultak a köbölkúti tömegszervezetek, a Sokol, Matica Slovenská, Csemadok, Živena, ČSM, vasutasok, nem" I harcban. Hyen harc nélkül a nemzetköziség lehetetlen volna. Ez az útja az uralkodó és elnyomott nemzetek dolgozó tömegei nevelésének a forradalmi nemzetköziség szellemében neveli, ezt mondja: — Lehet-e ez a nevelés konkréten egyforma a nagy, az elnyomó és a kis, az elnyomott nemzeteknél ? Az annektáló nemzeteknél és az annektált nemzeteknél? Nyilvánvaló, hogy nem lehet. Az út az egységes célhoz: a teljes egyenjogúsághoz, minden nemzet legszorosabb közeledéséhez és utóbb összeolvadásához, itt nyilvánvalóan különböző konkrét irányokban vezet — éppen úgy, mint ahogy, mondjuk, egy papírlap közepén fekvő pontohoz a papírlap egyik szélétől balfelé, a szemközti szélétől jobbfelé vezet az út. Ha a nagy elnyomó, annektáló nemzet szociáldemokratája, aki a nemzetek egyesülését általában vallja, csak egy pillanatra is elfelejti, hogy a „saját" II. Miklósa, saját Vilmosa, Györgye, Poincaréja stb. szintén a kis nemzetekkel való egyesülés mellett van (annexió útján) — II. Miklós a Galíciával való „egyesülés", II. Vilmos a Belgiummal való „egyesülés" mellett, stb. — akkor az ilyen szociáldemokrata nevetséges doktrinér az elméletben, az imperializmus segítője a gyakorlatban. Az elnyomó országokban a munkások nemzetközi nevelésének súlypontját feltétlenül arra kell helyezni, hogy propagálják és védelmezzék az elnyomott országok jogát az elszakadásra. Enélkül nincs nemzetköziség. Jogunk és kötelességünk az elnyomó nemzetek minden olyan szociáldemokratáját, aki ilyen propagandát nem folytat, imperialistának, semmirekellőnek nevezni. Ez feltétlen követelmény, még akkor is. ha az elszakadás megtörténése a szocializmus győzelme előtt 1000 eset közül csak egyben lehetséges és „megvalósítható" ... Megfordítva: a kis nemzet szociáldemokráciájának agitációja súlypontját általános formulánk második szavára kell helyeznie, a nemzetek „önkéntes eg3'esülésére". Nem sérti meg nemzetközisége követelményeit j akkor sem, ha- saját nemzete politizeti bizottság, Szovjetbarátok stb. képviselői és kijelentették, hogy mindannyian részt akarnak venni a szövetkezet szocialista építő munkájában és mindanynyian az Egységes Földműves Szövetkezet tagjai akarnak lenni. így lassan a stúrovoi járásban falvainkat megpróbáljuk népeinkkel újjáformálni, hogy ezáltal új lendületet adjunk falvaink szocialista fejlődésének. Vajda István, Štúrovo. Szocialista munkaversenyben az állami birtokok čalovoi építőcsoportja. A čalovoi állami birtokok épí" tőmumkásai az elmúlt napokban tartották az 1949-es évnek záró és az 1950-es év munkamegnyitó ünnepélyét. Az ünnepi megnyitó beszédet az összmunkásság nevében Gulyás Sándor kőművessegéd mondta, aki üdvözölte a bratislavai állami birtokok központjától kiküldött Dutka építész elvtársat, az építőosztály főnökét és a többi megjelent vendégeket, a čalovoi építőcsoport vezetőségét, élén Ungár elvtárssal és Janda elvtársat a birtok igazgatóját. A megnyitó beszéd után Dutka és Janda elvtársak emelkedtek szólásra és megelégedéssel nyilatkoztak a dolgozók elvégzett munkájáról és rámutattak arra, hogy a čalovoi építőcsoport megértette a feladatokat, amelyeket Gottwald elvtárs első ötéves tervében kitűzött. Majd Ungár elvtárs emelkedett szólásra és ismertette velünk a következő, 1950"es év munkamenetét és kérte ehhez a munkásság támogatását. A munkásság igéretét azzal pecsételte meg, hogy mindjárt az ünnepélyen újabb kötelezettséget vállalt. Visnyei elvtárs az egyik ácscsoport vezetője versenyre hívta fel az üzem többi ácscsoportjait. Az épülőfélben lévő három lakóház munkásai közül három csoport versenyez egymással. Földes István, Szalay Ferenc és Nagy Imre brigádcsoportjai, akik a versenyt e hó 20"án kezdték meg. Az összmunkásság nagy figyelemmel kíséri a verseny menetét és példájukat követve, a többi építőmunkások is alkalmat keresnek a szocialista munkaversenybe való bekapcsolódásra. Az ünnepély műsorát értékes előadásukkal bővítették a megjelent Füzessy elvtárs, a járási szakszervezet titkára és Józsa elvtárs a KSS vezetőségének egyik tagja is. Gulyás István, Čalovo. „A sofőr lelkiismerete" A Szlovák Autókklub kiadásában, ízléses kivitelben a napokban hagyta el a sajtót „A sofőr lelkiismerete" című magyarnyelvű segédkönyv. A könyv a sofőrtanfolyam és felülvizsgálat kérdéseit, feleleteit, a nemzetközi egyezmény szerinti előírásokat, a baleseteknél előforduló első segélyt és sok hasznos tudnivalót közöl. Az értékes segédkönyvet minden sofőr és traktorista figyelmébe ajánljuk, mely a következő helyeken szerezhető be: Slovenský Autóklub, Bratislava, Mostová 6., Nyitra, Stalinova 27. és Košice, Stefanikova ul. A könyv ára 20 Kčs. I — A legnagyobb könyvtár az ukrajnai Szovjetköztársaságbank A napokban volt harminc éve annak, hogy megalapították a kijevi közkönyvtárat, amely a legnagyobb ukrajnai könyvtárak közé tartozik. A 4.5 millió könyv és újság között megtalálhatók mindazok a könyvek és folyóiratok, amelyeket 1924 óta kiadtak az orosz és az ukrán Szovjetköztársaságban. Valamint 200.000 kézirat is van itt. Marxista-leninista sarok kai függetlensége mellett foglal állást, akkor sem, ha a szomszédos X, Y, Z stb. államhoz való csatlakozása mellett van. De minden esetben köteles a kisnemzeti szük látókör, elzárkózás, elkülönülés ellen harcolni, az egész és az általános figyebevételért, azért, hogy a részletkérdéseket alárendeljék az általánosnak. Akik ezt a kérdést nem gondolták át, „ellentmondásnak" fogják vélni, hogy az elnyomó nemzetek szociáldemokratái az „egyesülés szabadságát" követeljék. De némi gondolkodás megmutatja, hogy más út a nemzetköziséghez és a nemzetek összeolvadásához, más út, mely az adott helyzetből ehhez a célhoz vezetne, nincs és nem is lehet." (Lenin Müvei.) SZTRATÉGIA ÉS TAKTIKA Ebből a témából hat kérdést ragadok ki, ezek: 1. a sztratégia és taktika, mint a proletár osztályharc vezetésének tudománya, 2. a forradalom szakaszai és a sztratégia, 3. a mozgalom ár- és apályjelenségei és a taktika, 4. a sztratégiai vezetés, 5. a taktikai vezetés, 6. reformizmus és forradalmiság. 1. Sztratégia és taktika, mint a proletár osztályharc vezetésének tudománya. A II. Internacionálé uralmának időszaka főképpen a proletár hadseregek alakításának és kiképzésének időszaka volt, többé-kevésbbé békés fejlődés körülményei között. A parlamentárizmusnak, mint az osztályharc fő formájának időszaka volt ez. Az osztályok nagy összeütközései, a proletariátus előkészítése a forradalmi harcokra, a proletárdiktatúra kiharcolásának útjai, úgy látszott nem voltak napirenden. A feladat arra korlátozódott, hogy kihasználják a legális fejlődés minden útját a proletár hadseregek kiformálására és kiképzésére, hogy kihasználják a parlamentarizmust azoknak a viszonyoknak megfelelően, melyek közt a proletariátus megmaradt s mint akkor látszott, meg kellett, hogy maradjon az ellenzék helyzetében. Aligha kell bizonygatni, hogy ebben az időszakban és a proletariátus feladatainak ilyen felfogása mellett sem céltudatos sztratégiáról, sem kidolgozott taktikáról nem lehetett szó. Voltak taktikai és sztratégiai töredékek, egyes gondolatok, de taktika és sztratégia nem volt. A II. Internacionálé halálos bűne nem az, hogy annakidején a parlamenti harci formák kihasználásának taktikáját alkalmazta, hanem az, hogy túlbecsülte e formák jelentőségét, hogy csaknem egyedüli harci formáknak tekintette őket és amikor elkövetkezett a nyüt forradalmi harcok időszaka és a parlamenten kívüli harci formák kérdése került az első sorba, akkor a II. Internacionálé pártjai az új feladatoktól elfordultak, nem vállalták őket. Csak a következő időszakban, a proletariátus nyüt fellépése, a proletárforradalom időszakában, mikor a burzsoázia megdöntésének kérdése a közvetlen gyakorlat kérdésévé vált, mikor a proletaritátus tartalékainak kérdése (sztratégia) a~ leégetöbben aktuális kérdések egyikévé lett, mikor a harc s a szervezet összes formái — a parlamentiek éppúgy, mint a parlamenten kívüliek (taktika) — teljes határozottsággal léptek fel: csak ebben az időszakban lehetett a proletariátus harcainak átfogó sztratégiáját és taktikáját kidolgozni. Marx és Engels taktikájáról és sztratégiájáról szóló zseniális gondolatait, melyeket a II. Internacionálé opportunistái befalaztak, Lenin éppen ebben az időszakban hozta napfényre. De Lenin nem szorítkozott arra, hogy Marx és Engels egyes taktikai tételeit helyreállítsa, hanem továbbfejlesztette, új gondolatokkal és tételekkel egészítette ki őket és mindezt a proletariátus osztályharcának vezetéséről szóló szabályok és irányelvek egész rendszerévé foglalta össze. Lenin olyan brosúrái, mint a „Mi a teendő?", a „Két taktika", „Imperializmus", „Állam és forradalom" , „A proletárforradalom" és a „A renegát Kautsky", „Baloldaliság — a kommunizmus gyermekbetegsége" kétségtelenül a marxizmus általános kincstárának, forradalmi arzenáljának legértékesebb darabjai maradnak. A leninizmus sztratégiája és taktikája a prole+~"'«tus forradalmi harcainak ve~ - • -i SZÓIÓ tudomány. (Folytatjuk.)