Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-23 / 46. szám, csütörtök

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1950 február 23, csütörtök 3 Kčs Csehszlovákia népe békét követel Dr.Clementis külügyminiszter beszámolója a nemzetgyűlés előtt A köztársaság dolgozó népének békehatározata III. évfolyam, 46. szám A köztársaság nemzetgyűlése szerdán Ünnepélyes és tüntető jellegű plenáris ülésre ült össze, amelyen letárgyalta a köztársaság dolgozó né­pétó'l és a szervezetektől az utolsó hetekben beérkezett békehatározato­kat. Az ünnepi ülésen résztvett köztársaságunk kormánya és a külön­féle intézmények képviselői, valamint a Szovjetúnió és a népi demok­ratikus államok követségei. Dr. John, a nemzetgyűlés elnöke délelőtt 10 órakor nyitotta meg az ülést, amelynek egyetlen pontja a békehatározatok letárgyalása volt. Hodinová-Spumá elvtársnő beszámolójában bejelentette, hogy a nemzet­gyűlés 4597 és a Béke Védőinek bizottsága 491 békehatározatot ka­pott. Ezek a számok mindennél erő sebben bizonyítják köztársaságunk dolgozó népének erős akaratát és elhatározását, hogy megvédi a békét. Beszédében örömét fejezte ki a kínai-szovjet szövetségi szerződés meg­kötése fölött és őszinte örömmel üdvözölte a Német Demokratikus Köz­társaságot, amely államunk iránt barátságos magatartást tanúsít. Hodinová-Spurná elvtársnő beszä- | zetgyülés elnöke átadta a szót mólójának elhangzása után a nem- | Clementis külügyminiszternek. Clementis külügyminiszter beszéde dr. A nemzetgyűlés előtt dr. Clemen­tis külügyminiszter nagy beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a nemzetgyűlés mai ünnepélyes és manifesztációs ülése azt az örömteli tényt bzionyítja, hogy népeink fel­tétlenül csatlakoztak a haladó embe­riség szövetségéhez, amelynek az élén az SSSR áll, amely a világ egy­hatodán már épiti az új világot. — A mi békéért folyó harcunknak — mondotta — semmi köze az úgy­nevezett gyenge pacifizmushoz, el­lenben a világ dolgozóinak hatalmas és erős mozgalma, amelynek hívei sok százmillióra tehetők. A mi vi­lágnézetünk nem a kapitalizmus hal­dokló világnézete, hanem az egyre növekvő, egyre hatalmasabb új világ áll mellette minden anyagi, gazda­sági és katonai erejével. A békeeröknek örömteli és lelke­sítő mérlege azonban ne ragadjon minket hamis következtetésekre, to­vábbra is legyünk éberek, tevéke­nyek, hogy hathatósan útját állhas­suk a háborúra uszító ellenségek­nek. A mi munkánk — mondotta to­vább — teljesen sikeres és győzel­mes csupán akkor lesz, ha az egész békeszerető emberiség, akarata ki­fejezésének és eszköze lesz. A béke biztosítására irányuló erőfeszítés en­nek a történelmi korszaknak legfon­tosabb kérdése. Az első világháború után keletkezett a Szovjetúnió s ez­zel az emberiség történelmében új korszak kezdődött. A Szovjetúnió diplomáciájának ' története a két vi­lágháború között állandó erőfeszítés a világbéke biztosítására. Védte Csehszlovákia népeinek szabadságát is. Sztálin generalisszimusz születés­napjának hetvenedik évfordulója a békeerők hatalmas szemléje volt. Gottwald elnök ebből az alkalomból azt mondotta, hogy Sztálin mindig helyesen látta az előrevezető utat és ezért minden erőfeszítése győzelem­re vezetett. Ha ma Sztálin a világ­nak a tartós békéhez és a szabadság­hoz vezető utat mutatja, nem kétsé­ges, hogy ez a nagy küzdelem is győzelmesen fejeződik be. Már a má­sodik világháborúban is megmutat­koztak azok az erök, amelyek ma is uszítanak a Szovjetúnió ellen. A vi­lágpolitika ezen fejlődéséért a fele­lősség az Amerikai Egyesült Álla­mokat terhel!:- Az amerikai doktrí­na nemcsak naiv, de veszedelmes is. Amerika uralkodni akar a világon. Ezt megfigyelhettük az amerikai ál­lamférfiak sok megnyilatkozásában és a különféle katonai jellegű pak­tumokban. Azonban az amerikai nép sem kíván háborút. Ezért a hideg­háború nem éri el azt a célját, hogy megnyerje a tömegeket ka­landos terveik számára. Azonkívül a Marshall-segély intézkedései sem tudták elhárítani a gazdasági vál­ságot és az egyes kapitalista álla­mokban is egyre erősödnek a kom­munista pártok. — Bár ideiglenesen sikerült elfojtani a görög nép szabadságharcát és el­odázhatták az osztrák és német béke­szerződést, kettéválaszthatták Koreát, hiába nyújtanak védelmet a japán há­borús bűnösöknek és hiába próbálják Tito klikkjét felhasználni a népi de­mokráciák és a Szovjetúnió ellen, hiába támogatja őket a Vatikán, a bé­keerők állandóan növekszenek és egy­re erősödnek a Szovjetúnió és a népi demokráciák államai. Hála a kínai nép hősies harcának és a Szovjetúnió se­gítségének, a Kínai Népi Demokrati­kus .Köztársaság véglegesen megkezd, te dicsőséges útját a szocializmus felé. A Kínai Népi Köztársaság hatalmas súlyt jelent a béke táborában. A szov­jet-kínai szerződés a béketábor óriási megerősödését jelenti. Nagyon fontos a béketábor számára a német demokra­tikus köztársaság megalakulása is, amely a nyugati demokratikus erőkkel együtt biztosít bennünket minden ez oldalról jövő esetleges támadás ellen. De a béketábor erősségét jelenti a gyarmati és félgyarmati népek ellen­állhatatlan rohama is nemzeti szabad­ságuk eléréséért. Vége van az atom­ba egyeduralmi illúziójának is. Ma már a másik oldalon is tudják, hogy a Szovjetúnió atombombája a béke erősíti. — Az Egyesült Államokban a köz­véleményt tudatosan tájékozatlanság­ban hagyják és helytelenül informálják a Szovjetunióról .és a népi demokrá­ciákról. A békemozgalom célja az, hogy ezt a hazug, kitalált és a békére veszedelmes propagandát megakadá­lyozzák. — De segíthetünk ennek megakadá­lyozásában és széttörésében mi is mindennapi szorgalmas munkánkkal, a gottwaldi ötéves terv teljesítésével. — Kell, hogy a békemozgalom kon­krét célokat tűzzön ki maga elé. Ezt szolgálja nemzetgyűlésünk békehatá­rozata is, amely ezeket a konkrét cé­lokat fejezi ki. A csehszlovák köztár­saság kormánya éo küldöttsége a nép. szövetségben mindig kezdeményezően támogatta az SSSR békejavaslatait. Az SSSR békejavaslatai a fegyveres erők csökkentésére és a többi javas­lat is, oly konkréten és világosan vannak megfogalmazva, hogy lehetet­len kitérni előlük. A népszövetség harmadik és negyedik közgyűlése kö­zötti időszakot az Egyesült Államok és Nagy-Britannia veszedelmes hábo­rús előkészületekkel töltötte ki és ez­ért a negyedik közgyűlésen a Szov­jetúnió kérte ezeknek az előkészüle­teknek a beszüntetését, követelte az atomfegyver betiltását és ezeknek a háborús szándékoknak az elítélését. Tudtuk, hogy amikor a szovjet béke­határozatért szavazunk, a békemoz­galom tagjainak száz és száz mliliói állnak mellettünk és végül is a nyu­gatiak minden mesterkedése ellenére elérjük a bfkét, a győzelmet, a kitű­zött célt. Tudjuk azt, hogy a béketá­bor követe'éseinek teljesítését né­pünk szocialista hazája felépítésével fogja segíteni Klement Gotwald elnök bölcs vezetése alatt és tudjuk, hogy a tartós békéért, szabadságért és a né­pek közötti barátságért folyó nagy harc, amelynek élén a Sztálin vezette Szov­szolgálatában áll és a béke védelmét | jetúnió áll, győzelmesen fejeződik be. A csehszlovák nép békehatározata egész népének Mi. Csehszlovákia képviselői, mint áí: állam minden ha­talmának fonása, kinyilvánítjuk köz-, társaságunk népének vágyát és aka­ratát, hogy béke legyen. A mi népünk, amely a szocializ­must építi, felháborodva látja, hogy az emberiség nyugodt fejlődése és a nemzetek békés egyiittmunkálkodása fenyegetve van, hogy a világ külön­böző részeiben ismét békeszerető em­berek vére ömlik és új háborút készí­tenek elő. Népünk a nemzetgyűlésnek küldött ezer meg ezer határozatban követel e gonosztevők ellen erélyes közbelépést. A nép és választott képviselői jól tudják, ki fenyegeti a békét ma a vi­lágon. Ugyanazok az erők ezek, ame­lyek már egyszer Münchent készítet­ték elő. A tőkés monopóliumok ezek, amelyeknek érdekében az imperialista hatalmak az USA és Nagy-Britannia vezetése alatt ma támadó, rabló politi­kájukat hajtják végre. A gazdasági expanzió, a katonai szövetségek, a fegyverkezés emelésének és az atom­bomba gyártásának politikája ez. A fenyegetések, az uszítás és a zsaro­lás politikája. A fasizmus felújításá­nak politikája, növekedéséinek támo­gatása, a háborús bűnösök takargatá­sa és a szabadság elnyomása az egész világon. E politika tényleges oka az a kétségbesett szándék, hogy megment­sék az összeomolni készülő kapitalista rendszert, hogy megállítsák a fejlő­dést és a szocializmus megsemmisíté­sével megöljék a valódi demokráciát. Ezt a politikát kiszolgálják a Vatikán, a jobboldali szocialisták és Tito áruló klikkje. A csehszlovák nép és választott kül­döttei jól tudják azt is, ki a béke vé­delmezője a mai világban. Ugyanaz az erő, amely hűségesen állt a cseh­szlovák nép oldalán a müncheni vál­ság idején és amely felszabadította a köztársaságot a fasiszta rabszolgaság alól. Ez a világ első szocialista nagy­hatalma, a hatalmas Szovjetúnió, amely következetes békepolitikát hajt végre. Ez annyit jelent, hogy szocia­lista országot épít, fejleszti a terme­lő erőket és a szabadságszerető nem. zetek együttműködésének és kölcsö­nös segítségének politikáját foganato­sítja. Ennek a politikának lényege a háborús uszítók leleplezése, a fasizmus következetes elnyomása, a biztonság védelme, nemcsak köztársaságunk fej­lődésének és önállóságának védelme, hanem a világ minden nemzetének, a nagyoknak és kicsinyeknek egyaránt. A béke és haladás tábora, amelyet a Szovjetúnió vezet, nemcsak azokat a boldog nemzeteket foglalja magában, amelyek felszabadultak az imperializ­mus és a kizsákmányolás alól, de a szabadságért, a békéért és a demok­ráciáért küzdő minden rettenthetetlen harcost az egész világon. Mindezek­nek a hűség és a harci szolidaritás üdvözletét küldjük. A Csehsz'ovák Köztársaság Ne.n­zetgyűlése kifejezve a nép akaratát, aineiy szorgalmas, céltudatos, tere ntő munkával naponta erősíti a béke tá­borát, a szocializmus felépítését, a Bé­kéi Védő Világbizottságával össz­hangban követeli: 1. hogy szűnjön meg az imperialista fegyerkezés, hogy ítéljék el a hábo­rúi-. usztítást és az új háború e/őné­sritését, amelyet az imperialisták aKar­nak, 2. hogy kimondják az atomfegyver gyártásának és felhasználásának, va­lamint a tömeges gyilkolás más esz­közeinek betiltását, 3. hogy megszűnjenek az igazság­talan, kegyetlen és véres gyarmati há­borúk Vietnamban, Malájföldön és másutt, 4. hogy szüntessék meg a nácizmus és fasizmus felélesztését Nyugat-Né­metországban, hogy szüntessék be Nyugat-Németország középeurópai im. perialista hadibázissá építését, 5. hogy szűnjék meg a béke har­cosainak üldözése a kapitalista orszá­(Folytatás a 2. oldalon) A Vörös Hadsereg a béke és a demokrácia hadserege Február 23-án ünnepli a szovjet nép és vele együtt az egész világ minden béke- és szabadságszerető nemzete a Vörös Hadsereg 32. év­fordulóját. A Vörös Hadsereg a Szovjetúnió erejének és nagyságának a jelképe és a sok bizonyítéknak egyike, amelyek megerősítik azt a tant, amelyen áll és épit a Szovjet­únió, a népi demokrácia országai és amelynek segítségével küzd szabad­ságáért és függetlenségéért a világ minden leigázott nemzete: a marxiz­mus-leninizmus tanát. Minden egyes alkalommal, amikor újra elérkezik február 23-a, az egész világ és mi is megemlékezünk arról, hogy mindazt, amit elértünk, amire ma törekszünk és amit ma építünk, nem értük volna el nagy barátunk és védelmezőnk, a Szovjetúnió és annak hősi Vörös Hadserege, a mi felszabadítónk nélkül. Ha visszatekintünk erre a 32 esz­tendőre, mint filmszalagon sorakoz­nak fel előttünk a Vörös Hadsereg születésének, hatalmas fejlődésének, győzelmeinek képei. Az első kép, a Vörös Hadsereg születése visszavisz minket az 1918-as esztendőbe, ami­kor a forradalom és a polgárháború tüzében 1918 január 28-án a Nép­biztosok Tanácsának határozata alapján megszületett a munkás-föld­műves Vörös Hadsereg. A következő egyik leglángolóbb feliratú kép azt mutatja, hogy a rosszul felszerelt, leningrádi munkásokból futtában összeállított szakaszokból álló első katonaság hogyan aratott győzelmet 1918 február 23-án Pszkovnál és Narvánál a német császári interven­ciós katonaság fölött. Ezt a napot, február 23-át mondták ki a Vörös Hadsereg születése napjának. A film tovább pereg és megmutatja, hogy 14 ország intervenciós hadseregei fö­lött hogyan aratott győzelmet a Vörös Hadsereg és hogyan tisztítot­ta meg az országot az ellenséges ele­mektől. A hadsereg életében a szer­vező és vezető szerepét Sztálin elv­társ töltötte be, aki már az SK(b)P VIII. Kongresszusán kijelentette: vagy alakítunk egy munkás­földműves, szigorúan fegyelmezett rendszeres hadsereget és megvédjük a köztársaságot, vagy pedig nem tesszük meg ezt és akkor ügyünk el van veszve ..." Nagy szerepe volt és van a Vörös Hadsereg életében az SK(b)P-nek is, amely hatalmas ih­letője, erőforrása és feltétlen ható­ereje a Vörös Hadsereg győzelmei­nek. Szemünk előtt lepereg a NEP nehéz korszaka, amikor a leszerelt hadsereg kádereit nevelte és annak az országnak a határain áll őrt, amely a világ egyhatod részén a szocializmust építette és amely felé az egyszerű nép reménnyel és hittel tekintett, ám az egyszerű népet ki­zsákmányoló, kiszipolyozó, uralom­ravágyó élősködők gonosz haraggal és gyűlölettel. Ezután a sztálini öt­éves tervek időszaka következett, amikor a Szovjetúnió népének ereje és gazdagsága egyre inkább növek­szik. Ám ugyanakkor a háború fe­nyegető veszedelme is nő és így a Vörös Hadsereg előtt igen nehéz fel­adat áll: át kell alakulnia hatalmas, kiváló káderekkel rendelkező és min­den tekintetben legjobban felszerelt hadsereggé, hogy ellent tudjon állni a nemzetközi töke fegyverhordozó híveinek. Sztálin elvtárs 1943 február 23-i parancsában a következőképpen jel­lemezte ezeket az éveket: „1918—1921-ig a Vörös Hadsereg a külföldi betolakodókkal szemben megvédelmezte becsületét, szovjet hazánk szabadságát és függetlensé­gét, megóvta országunk nemzeteinek jogát, hogy úgy építsék életüket, mit ahogy azt a nagy Lenin tanítot­ta. Két évtizeden át a Vörös . Hadse­reg a szovjet nép békés építő mun­káját védelmezte. Országunk nem­zetei soha sem feledkeznek meg az idegen betolakodók ármánykodásai­ról, amelyek országunk ellen irá­nyultak és folytonosan gondoskodtak a Vörös Hadsereg erőinek megszi­lárdításáról, elsőrangú harci techni­kával fegyverezték fel és szeretettel nevelték a szovjet katonák kádereit. A Vörös Hadsereg nem idegen or­szágok meghódítására alakult, ha­nem a szovjet föld határainak meg­védésére. A Vörös Hadsereg mindig tiszteletben tartotta minden nemzet jogait és függetlenségét..." Ezután a korszak után a nagy Hon­védemi Háború négy döntő fontos­ságú, harcos, győzedelmes, dicső éve következett, amikor a világ és nem­zeteinek sorsa a Vörös Hadsereg har­ci készségétől, hősiességétől és áldo­zatkészségétől függött. Arról, hogy a Vörös Hadse­reg e gigászi harc folyamán a máso­dik világháborúban milyen szerepet töltött be és milyen feladatokat ol­dott meg s ezeknek világviszonylat­ban és egyes országok életében mi­lyen nagy volt a jelentősége akkor és milyen nagy a jelentősége ma, ar­ról igen sokat hallottunk, igen sokat olvastunk, nemcsak a sajtó, a napi­lapok hasábjain, hanem a szépiroda­lom termékei, a regények, a versek is visszatükrözték ezt a harcot és győ­zelmet, a színházak színpadjain és a mozik vásznain is felelevenedett a második világháborúban küzdő Vö­rös Hadsereg történelmének egy-egy szakasza, egy-egy jelenete. Á tények végtelen sorozata világítja be ezt a négy esztendőt, amelyek közül pl. csak egy az, hogy Európa 17 főváro­sa közül, amelyeket Hitler hordái tartottak megszállva, kilencet szaba­dított fel a Vörös Hadsereg és továb­bi három, hála a Vörös Hadsereg győzelmének önmagát tudta felsza­badítani. M. Tyihinov szavai szerint „a szov­jet hadsereg győzelme nem szeren­csés véletlenek sorozata. A szovjet fegyveres erők harci sikerei világos bizonyítékát adják a marx-lenini tan helyességének, amely azt állítja, hogy a haladószellemű társadalmi rend­szer a fegyveres erők magasabbren­dű és tökéletesebb megszervezését alakítja ki." A szovjet fegyveres erők hatal­massága a szovjet szocialista rendszer hatalmasságának és annak a kapi­talista rendszer felett való túlsúlyá­nak a kifejezése. ,.A szocialista rend­szer, amely az októberi forradalom­mal született", —- mondja J. V. Sztá­lin, — „nemzetünknek és hadsere­günknek hatalmas, legyőzhetetlen erőt adot't." A Vörös Hadsereg a dolgozó nép­nek szolgái és az ő érdekeit szolgál­ja. Ez a tény hatalmas erővel tölti el az egész Vörös Hadsereget és ennek a hatalmas erőnek óriási voltát az egész világ, az imperialisták is lát­hatták az elmúlt háború folyamán azokban csatákban, amelyek párat­lanul állanak nemcsak a hadászat tör­ténelmében, hanem az egész emberi­ség történelmében, — Sztálingrád, Leningrád, a kurszki előnyomulás, a sztálini „tíz csata" és végül a bu­dapesti, bécsi és berlini hadművele­tek. A Vörös Hadsereg, a Szovjetúnió hősi hadserege nemcsak saját orszá­gából űzte ki az e'lenséget és védel­mezte meg függetlenségét, hanem a fasiszta Németország hordáitól meg­szállt számos más országot és nem­zetet is felszabadított. A háború után ezekben az országokban új élet in­dult meg és a Vörös Hadsereg a Há­ború után ez új élet védelmezőjévé vált és ma szilárdan és megingatha­tatlanul áll a tartós világbéke őrhe­lyén. A Vörös Hadsereg erejét foly­tonosan növelik a Szovjetúnió ter­melési sikerei és az új népi demokrá­ciák fejlődő és egyre inkább növekvő termelőereje. A Szovjet Hadsereg győzelme a háborúban azt is eredményezte, hogy a hatalmas fasiszta hadseregek szét­tiprásával újabb proletárforradalmak törtek ki és főként azt, hogy sikere­sen folytak le a kapitalisták és im­perialisták uralma alatt vagy befo­lyása és fennhatósága alatt sínylődő országokban, E forradalmak közíjj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom