Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-03 / 29. szám, péntek

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 február 3, péntek 2 Kčs III. évfolyam, 29. szám A járások vezetőtitkárainak értekezletén K. Moško, a KSS központi szervezési titkára bírálta az évzáró taggyűlések eredményeit és hiányosságait Milyen feladatok felé kell irányítani és szervezési Pártunk alapszervezlteinek nagy többségében már lefolytak az évzáró taggyűlések, amelyek az első nagyobb előkészületek a KSS IX. Kongresszu­sára. A Párt munkásai azért jöttek össze a járási vezető titkárok össz-szlovákiai tanácskozására, hogy értékeljék az évzáró taggyűlések eddigi eredményeit és kitűzzék azokat a főíeladatokat, amelyek Pártunk szervezetei előtt felmerültek a februári taggyűlések és a járási konferenciák elő­készítésével kapcsolatosan. A tanácskozáson, amelyen résztvett Bašfovanský elvtárs, a KSS fő­a járási konferenciák előkészítési munkálatait titkára, valamint a KSS elnökségének és Központi Bizottságának több tagja is, a föbeszámolót Moš­ko elvtárs, a Párt központi szervezési titkára tar­totta. A KSS elnökének. Široký elvtársnak szavaiból kiindulva, amelyeket a KSS Központi Bizottságá­nak legutóbbi ülésén mondott a IX. Kongresszus előkészületeiről, Moško elvtárs megállapította azt, hogy az előkészületek általában azon a vonalon mozognak, amelyeket a Központi Bizottság tű­zött ki. Már a sztálini szerződések megszer­vezésénél és később az évzáró tag­gyűlések lefolyásából meg lehetett ál­lapítani, hogy a. szervezetek politikai és szervezési munkája javul és a Párt a központi feladatokra összpontosítja figyelmét, valamint, hogy a köte'e­zéttségvállalások Kongresszus előtti kampánya nemcsak a kommunisták, de az egész dolgozó nép ügye. Moško elvtárs rámutatott a tag­gyűlések ezen sikerére. Már az év­záró taggyűlések előkészületeiben ak­tivizálódtak a tizes-csoportok és a választmányok többször tárgyaltak a szervezetek kérdéseiről és feladatai­ról. Az évzáró taggyűléseken az elő­zetes jelentések szerint a tagok 75— 95 százaléka vesz részt. A kötelezett­ségek előkészítésében nmecsak a vá­lasztmány vesz részt, hanem az egész tagság is, az üzemek egész munkás­sága is. Sok szervezet választmányá­ban helyet kapnak az élmunkások, kis­parasztok, szövetkezetiek. Jobban ér­vényesül a kritika és önkritika. A kö­telezettségek a főfeladatokra összpon­tosulnak, amelyeket a KSČ IX. Kong­resszusa és a Központi Bizottság tű­zött ki. A kötelezettségek nagy több­sége a termelékenység emelésére, a szocialista munkaverseny és élmunkás­mozgalom kiterjesztésére irányul. A továbbiakban Moško elvtárs fi­gyelmeztetett azokra a hiányokra, amelyeket minél előbb, főleg a feb­ruári taggyűlések alkalmából, el kell távolítani. Ezeket a főbb hiá­nyokat a következőkben jelölte meg: 1. Néhány helyiszervezet kötele­zettségvállalásai a falvakon nem összpontosulnak a mezőgazdaság/ termelési főfeladatokra, a termelé­kenység emelésére, az EFSz-ek és a közös munkák megszervezésére. 2. A szervezetek egy része nem vett magára konkrét kötelezettséget vagy pedig csupán igen kis felada­tokat vett magára a pártsajtó ter­jesztésében. főleg a Pravda és a Pártélet tekintetében. Ez annak je­le, hogy még mindig nem értik a pártsajtó nagy politikai jelentőségét a szocializmus felépítésének meg­szervezésében. 3. A Párt üzemi szervezetei és já­rási választmányai helyenként csak igen keveset törődnek az élmunká­sok közötti politikai munkával és a legjobb élmunkások megnyerésével a Párt számára. 4. Az évzáró taggyűlések előké­születeit nem mindenütt kötöttttik össze célszerűen a tagsági igazolvá­nyok ellenőrzésével és a kongresszu­si statisztika előkészítésével. 5. Bár ha az élénk személyi okta­tás kiterjed is és feljavul is. az ok­tatás gyakran formális és felületes. A februári tagsági gyűlések elő­készületeiben ezeket a hiányokat el kell távolítani. 11 februári taggyűlésekkel kapcsolatos fontos feladatok Moško elvtárs ezek után rámuta­tott a februári tagsági gyűlésekkel kapcsolatos fontos feladatokra. Az üzemi szervezeteknek a považská­bvstricai üzemi szervezet kihívása alapján meg kell vizsgáin i ok köte­lezettségeiket és e példás kötelezett­ségek alapján pótolni azokat. Kikeli terjeszteni a kötelezettségek mozgal­mát a ROH szervezetein keresztül az üzemek összes munkásaira. A kö­telezettségek mozgalmát a munkás­ság egyéni kötelezettségeinek ezrei­vel keil alátámasztani és a Sztálin elvtárs tiszteletére kötött szocialista szerződések példája szerint kell szo­cialista szerződéseket kötni.. A IX. Pártkongresszus kötelezettségeinek az üzem minden munkásának szív­ügyévé kell válnia. A falvakon ne I hiányok szédülfíink meg a termelési és be­szolgáltatási szerződések megkötésé­ben elért sikerektől. Biztosítani kell azt, hogy a zsírosparasztok teljesít­sék az összes szerződéseket és hogy a tavaszi munkálatok sikeresen le­gyenek megszervezve. A kötelezett­ségeket ki kell egészíteni és a terme­lés főfeladataira irányítani. Minde­nekelőtt az EFSz számbeli kiterjesz­tésére kell törekedni, valamint a közös munka megszervezésének fő­feladatai felé való átmenetre. A nyilvános gyűlésen keli e felada­tok teljesítését az egész kis- és kö­zépparasztság érdekéve tenni. A járási konferenciák előkészületei­nek kérdésében Moško elvtárs ezeket az alapelveket tűzte ki: Kritikailag és önkritikáikig kell értékelni a járási szervexetak. a járási választmányok és az alapszervezetek tevékenységét. A járási konferenciáknak meg kell is­merkedniük az összes szervezetek jó tapasztalataival a pártmunka terén, rá kell mutatni a hiányokra és e hiányok eltávolításának eszközeire. A járási konferenciának meg kell határoznia- a járási szervezet íőíeladatait és ezek teljesítésének módszerét. Mozgósítani kell a Pártot és az egész népet a Párt vonalának megvalósítására. Végezetül pedig új járási választmányt kell vá­lasztani a Párt legtapasztaltabb és legbeváltabb tagjaiból. Ezeket a járási konferenciákat úgy kell előkészíteni, hogy színvonaluk és készültségük olyan legyen, mint a ke­rületi konferenciák voliak tavaly. Ez­ért szükség lesz jó politikai és szer­vezési előkészületekre, főleg lelkiisme­retesen kell kidolgozni a szervezési titkár beszámolóját, amely a járási választmány kollektív munkája kell, hogy legyen. A járási konferenciák előkészületeit össze kell kapcsolni a Párt akciós feladatainak példás telje­sítésével, amely feladatok a KSČ IX. Kongresszusának és a Központi Bi­zottságnak határozataiból keletkeznek. Atoško elvtárs beszéde után vitára került sor, amely után Bašťovánský elvtárs a Párt főtitkára emelkedett szólásra. Beszédét lapunk holnapi szá­mában közöljük. Fucsik elvtárs ievefe Široký elvtárshoz A KSS IX. kongresszusára vállalt kötelezettségek további kötelezettség-vállalásokra lelkesítik a dolgozókat A legtöbb üzemben már kidolgoz­ták az üzem kötelezettségeit a KSS IX. Kongresszusára, de továbbra is folyik róluk a beszéd. Azonban nem maradnak meg a szavaknál, hanem kötelezettségvállalások. Nemcsak egyes műhelyek munkássága, hanem egyének is sietnek mind újabb és újabb kötelezettségeket vállalni. Kiváló elvtársunk, Fucsik József, a nové zámky-i ~ „Augusztus 29-i" üzem élmunkása a következő levelet intézte a KSS elnökéhez, Široký elvtárshoz: „Én, Fucsik József börvágó mun­kás az „Augusztus 29-i" üzemből je­lentem, hogy magamra vállaltam az ötéves terv második évének első fél­évére tervezett munkát a KSS IX. Kongresszusáig' elvégezni. Ezzel 151 napos munkát 108 napra csökkentek és egy bőrvágó normáját 43 nappal korábban teljesítem. így akarok munkámmal hozzájárulni üzemünk termelékenységének emeléséhez s a szocializmus mielőbbi kiépítéséhez." Fucsik elvtárs nemcsak ezzel a nagyszerű kötelezettségvállalással emelte üzeme dolgozóinak munka­lendületét, hanem jól tudva, hogy az egyén munkájánál sokkal több eredményt ígér mindnyájuk össze­fogása, felhívta Csehszlovákia ösz­szes bőrvágóit, hogy kövessék pél­dáját és a Párt IX. Kongresszusáig ők is végezzék be az ötéves terv má­sodik évének első félévi munkáját. A Pártkongresszus tiszteletére kö­telezettséget vállaltak János, Smo­liár, Frin, Ridzy, Telcsik és Kubinyi elvtársnök a rybárpolei V. I. Lenin üzemből, hogy több gép ellátását vál­lalják magukra. Kötelezettségüket mindjárt meg is valósították és ma egyenként 54 northrop szövőszéket kezelnek. Az eddigi rekord 48 gép volt. Ugyanebben az üzemben az öntődében a dolgozók kötelezettsé­get vállaltak, hogy a Párt IX. Kon­gresszusáig a munka termelékenysé­gét 13 százalékkal emelik. A košicei sörgyár dolgozói jelen­tik, hogy 5 százalékkal emelik a munka termelékenységét a IX. Párt­kongresszusig. Jól tudják azonban, hogyha kötelezettségüknek eleget akarnak tenni, a termelés javítása mellett, melyet az újító javaslatok fokozásával akarnak elérni, elsősor­ban üzemeink első számú ellenségé­vel kell leszámolniok: a távolmara­dással. Kötelezik magukat, hogy minden eszközzel e káros tünet el­len fognak harcolni és legalább 6 százalékkal csökkentik ezt. Elvtársaink gyönyörű példát szol­gáltatnak ezzel köztársaságunk min­den dolgozójának, hogyan kell és ho­gyan lehet mindig több és jobb ered­ményt elérni a munkában, amely mindnyájunk jobb jövője felé, a szo­cializmus győzelméhez vezet. Népi közigazgatási szarveink feladatai a tavaszi mezőgazdasági munkák megszervezésében Mezőgazdaságunk legfontosabb feladatai a közeljövőben a tavaszi mezei munkák tökéletes előkészítése és végrehajtása. Az idei tavaszi munkálatok nagy jelentőséggel bírnak a növénytermelés és állatte­nyésztés előírt terveinek teljesítésében. Ezt az állítást igazolja az a tény is, hogy a tavaszi munkálatok tökéletes megszervezésével legma­gasabb kormányköreink és a párt szervezetei is foglalkoznak. Az idei tavaszi mezei munkák már azért is nagy jelentőséggel bír­nak, mert ebben az esztendőben me­zőgazdasági politikánk új, jelentős tényezője, az Egységes Földműves Szövetkezet nyúl bele. Az ötéves terv második esztendejében a mező­gazdasági szektorban ránk várakozó munkákat százszázalékosan kell tel­jesíteni. Hogy ezt elérjük. ennek érdekében mozgósítanunk kell népi igazgatásunkat, továbbá a szlová­kiai Egységes Földműves Szövetsé­get, az állami gépállomások alkal­mazottait, a politikai és szakmun­kásokat, az agronómokat és az üze­mi munkásságot. Az intenzív segít­séget az Egységes Földműves Szö­vetkezeteknek kell nyujtaniok, hogy ezek bebizonyíthassák azoknak a földműveseknek, akik még az EFSz tagjai sorába nem léptek, hogy a tervszerűen és szervezetten végzett munkát gyorsabban, jobban és ki­sebb költségek mellett lehet elintéz­ni. A népi közigazgatásnak feladata, hogy a KSS-el, valamint a többi tö­megszervezetekkel együttmunkál­kodva biztosítsák a tavaszi mező­gazdasági munkálatok sikeres vég­rehajtását, az egységes vetési ter­vek megvalósítását egységes mun­ka mellett. Kötelessége, hogy bizto­sítsa az Egységes Földműves Szö­vetkezetek szükségleteit, biztosítsa a szükséges gépparkot. Arról, hogy a népi igazgatás szerveinek miként kell munkájuknak eleget tenniök, a földmüvelésügyi megbízotti hivatal szabályrendeleteket adott ki. Ezek azonban csak irányelvek a tavaszi munkálatok során, mert az egyes kerületeknek, járásoknak saját fel­tételeiknek megfelelő mezőgazdasági tervet kell kidolgozniok. KOSZONTJUK A FULEKI D0LG0Z0KAT! A reggeli órákban a szerkesztő­ségben erélyesen csengett a telefon. A városközi jelentkezett. „Halló! Az Uj Szó szerkesztősége?" „Igen! Tes­sék!" „Itt a füleki Kovosmalt üze­mi pártszervezetének vezetősége. Tudatjuk az elvtársakkal, hogy az üzem ma a reggeli órákban műhe­lyenként megbeszélte azt, hogyan fogjuk keresztülvinni tegnapi köte­lezettségvállalásunkat a gyakorlat­ban. Ennek értelmében kérjük a szerkesztőséget, intézkedjetek, hogy már a mai napon megindítsák az üzem munkássága részére az Üj Szót." — „Hány példányban?" — „Ezerkétszáz példányban: Práci česť!" — „Cesť!" — Eddig a tele­fonbeszélgetés. Kedves füleki elvtársak! Köszön­tünk benneteket abból az alkalom­ból, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók lapjával szoros szövetséget kötöttetek és a füleki gyár körében, a sávolyi, püspöki, losonci, ajnácsköi kis házak asztalán mindennap ott lesz az Üj Szó. Köszöntünk benne­teket abból az alkalomból, hogy kö­vetitek Fülek régi munkashagyomá­nyait. Emlékezünk arra az időre, amikor a füleki várrom kazamatái­ban nyomtátok a „Munkás"-t, ame­lyet a füleki dolgozók minden ne­hézség ellenére is ötszáz példányban olvastak. Köszöntjük Virág elvtár­sat, aki fáradhatatlan akarattal és buzgalommal munkálkodott azon, hogy a füleki dolgozók mindegyike az Üj Szó olvasótáborába jusson. Köszöntjük a zománcozó műhely dolgozóit, akik elsőnek ismerték fel a sajtó százszázalékos előfizetésének fontosságát és a terjesztési verseny­ben versenyre hívták föl a pléhosz­tályt. És köszöntjük a pléhosztályt, akik elfogadták a felhívást és nem maradtak hátul a versenyben. Köszöntjük Füleken a munka hő­seit, akik példájukkal versenybe vit­ték az üzemet a termelés és a poli­tikai munka terén is. Köszöntjük Perencsei József újítót, akí a felszabadulás óta 22 újítást ja­vasolt, ami jelentékeny időmegtaka­rítást és árcsökkenést hozott az üzembe. Csak a mérlegtányérok új­fajta készítésénél 11 fajta művelet maradt el. Köszöntjük a régi harcost, Jakab György elvtársat, aki az első perc­től kezdve a munkaversenyben dol­gozik és állandóan teljesíti a 140 szá­zalékot.Visszaemlékezünk arra, ami­kor Jakab elvtárs mint összekötő szerepelt a magyar illegális kommu­nista mozgalomban és az „ÜT" című lapot nagy veszélyek közepette az erdőn keresztül vitte a magyar elv­társaknak. De nemcsak az öreg elv­társak. a fiatalok is méltón sorakoz­nak Fülek hősei közé. Említsük ta­lán Nagy Erzsébetet és Tóth Máriát, akik egymássá lszemben versenyben dolgoznak és átlagosan 150 százalék­ra teljesítik normájukat. Vagy az üzem egyik legfiatalabb tagját, Ih­ring Mária elvtársnőt, aki, bár csak három hónapja dolgozik itt, de a füleki gyár már a szívéhez nőtt és egyre új erőfeszítésre sarkalja. És köszöntjük vele együtt azt a hat kis­lányt. Rohács Piroskát, Luspafl Mag­dát, Hegyi Annát, Nagy Klárit, Ha­nyesz Annát és Szacskó Magdát, akik eifogadták Ihring Mária felhívását és versenyben dolgoznak a szocializmus építéséért. Vagy említsük talán a zománcozó és égető nagyszerű vezetőgárdáját, akik új módszerükkel 400 ezer koro­nát takarítottak meg az üzemnek. Köszöntünk mindannyiotokat, drá­ga füleki elvtársak, akik 60 fokos me­legben, mezítelenre vetkőzve dolgoz­tok a kemencék mellett, vagy az ön-. töde nagy, piszkos és kormos csarno­kában harcoltok a felszabadult mun­ka győzelméért. Végtelen a sor, mert lehetetlen le­írni azt, hogy a Huliták járma alól felszabadult dolgozók mire képesek üzemükért, amelyet maguk vezetnek, maguk tökéletesítenek, hogy minél jobban és erősebb ütemben men­jen a munka, amely a dolgozó tár­társadalom egyik nagy értéke. Pedig még nem minden van úgy, ahogy ők szeretnék. Még a mai na­pig sincsen mosdó, amelyben rende­sen lemoshatnák magukat. A ter­mek huzatosak, nem lehet őket ren­desen fűteni. Az irodák rosszak, kényszermegoldás csupán. Az ön­tődében maradi módszerrel dolgoz­nak a munka hősei, akik így is 170 —180 százalékos teljesítményeket ér­nek el. Gondoljuk csak meg elvtár­sak, mi lenne, ha az öntöde nagy csarnokában villaniydaru szállítaná a 15 métermázsás, izzó vassal teli re­tortákat. Sok mindent kellene javítani, sok mindent kellene újjáépíteni, sok min­den nyomja még a füleki dolgozókat, ami a mult még le nem vetett terhes öröksége. De a fülekiek tudják, hogy mindenre sor kerül. Tudják azt, hogy ha az országnak a nehézipara felépül, sor kerül a füleki gyárra is és eljön az az idő, amikor világos, meleg, barátságos csarnokokban vi­hetik előbbre a munka zászlaját és a győzelem zászlaját a Kovosmalt dolgozói. Az Uj Szó tárt karokkal fordul felétek. Szoros szövetséget kötünk a délszlovákiai munkásmozgalom erős várával, hogy példájukon tanulhas­sunk, hogy tapasztalataikat átvehes­sük, hogy úgy dolgozhassunk mi is a sajtó vonalán, mint ők dolgoztak a múltban és ma. Hisszük, hogy ve­lük együtt egy vonalban, egy osz­lopban halad majd előre az a hatal­mas sereg, amely Dél-Szlovákia vidé­j kein a szocializmus igéjét tűzte zász­lajára. Hisszük, hogy ha a városok és falvak dolgozó népe úgy megérti Široký elvtárs szavait, amelyeket a KSS Központi Bizottságának ülésén mondott, mint a füleki dolgozók, ak­kor egész biztosan erős bástyái le­szünk a velünk testvéri szövetség­ben dolgozó népi demokratikus álla­mok táborának, a világbéke és a ha­ladás táborának. De Fülek másképpen is példát mu­tat. A Kovosmaltban testvéri egyet­értésben, kölcsönösen egymást segít­ve dolgoznak a szlovák- és magyar­ajkú dolgozók. így és csakis így le­het igazán előrehaladni. így, csakis így lehet építeni a szocializmust, minden népek jobb jövőjét. És a fü­leki példa fénye világítson be a vá­rosok és falvak népének életébe és az 1950-es évben az Uj Szó igazán odakerüljön minden magyar dolgozó asztalára. Horváth László. Az Ifjúság Falujába bevezetik a villanyvilágítást Az Ifjúság Falujában dolgozó ifjú­ság az odaérkezett brigádosokkal kar­öltve megkezdte áz újonnan épülő fa­lu villamosítását. A munka sikeresen halad előre és a jelek szerint május végére fog véget érni. Az Ifjúság Falujában ezen a mun­kán kívül hatalmas építkezési mun­kálatok folyna*. Szivattyúállomást építenek, amellyel a falu. környékén levő talajvizet fogják levezetni. E szivattyúállomás 750 hektár terület ármentesítését fogják megoldani. A munka 1951—52. évben fog végetérni a tervek szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom