Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)
1950-02-17 / 41. szám, péntek
Iiozzászolás a kritikához Falusi kádereink nevelése A január 29-i Ifjúsági Szemlében adtam tudósítást, hogy az Ipolysági járás ČSM vezetősége egyhetes tanfolyamot rendez falusi szervezeteink vezetőinek átképzésére. Az iskola nehéz technikai akadályok leküzdése után e hó 6-án megkezdődött. Az iskolán 35 hallgató vesz részt, he:yicsoportjaink legjobb vezetői Mindegyiken meglátszik a tanulási vágy, a tenniakarás, amit abból is következtetünk, hogy a nagy hófúvások miatt leállt járművek nélkülözésével Seeianky és Vifiica községből Takács János, Deák Jozef, Tóth Mihály, ,fcservocs Alexander elvtársak Í8 kilométert gyalogoltak, hogy az iskolán résztvehessenek. Mivel egyelőre nem áll módunkban külön magyar- és szlováknyelvű tanfolyamot rendezni, így együttesen vlesznek résŕt a szlovák- és magyarnyelvű ifjak a tanfolyamon, amit Szocialista alapon Pertzian elvtárs vezet. Az előadások szlovák nyelvűek s amit a magyar tagok nem értenek, azt Major A. és Márton K. magyér nyelven világosan megmagyarázzák. A napi program különböző részeiben is megvan az egyetértés, mert a szlováknyelvű vitához a magyarok magyar nyelven szólhatnak hozzá és írásbeli dolgozatokat is ki-ki saját nyelvén írhat. Az egész nap vidám testvéri egyetértésben múlik el és már sok munkásindulót megtanultak úgy magyart, mint szlovákot. Mai előadónk a kerületi pionír titkár, Gašpar, a Pionírszervezetet ismertette és röviden elmondta, hogyan fogadták a csehszlovákiai pionírokat Magyarországon 1949-ben, amikor a Balaton partjára mentek nyaralni. Dícsérően említette, hogy milyen fejlettek a magyar úttörők és milyen hűen és hozzáértéssel vezetik gyermekorsfcágukat Budapesten a Svábhegyen. Magyaro-szági tartózkodásunk alatt meggyőződést szereztünk a magyar nép barátságáról, szeretetéről, amit a csehszlovák néppel szemben éreznek és ezt a kis pionírokkal 6zemben kinyilvánították. Mindenütt ajándékokkal halmozták el pionírjainkat és amikor a hazautazásra került sor, úgy fel voltunk pakkolva csomagokkal, hogy mindent nem is bírtunk elhozni. Szavait így fejezte be: Ti is, akik ezen rövid tanfolyamon résztvesztek, magyarok és szlovákok, bízom benne, hogy a jövőben megértéssel tudtok együtt dolgozni, mert mindnyájunknak egy a célja a béke és a jobb megélhetés. Ilyen előadások után még barátságosabban ülnek együtt az iskola padjaiban a résztvevők és bízunk abban, hogy ha rövid is ez az iskola, mégis tudunk adni belőle valamit falusi szervezeteinknek. mégpedig az átflevelt vezetőkön keresztül, akik falusi szervezeteink új káderei lesznek. Major Ágos+ow. Kedves elvtársak! Olvastam a lappal kapcsolatos hozzászólásokat és így nékem is van néhány megjegyzésem. Ahhoz, hogy az Ifjúsági Szemle hivatásának megfeleljen, nagyon csekély a terjedelme. Így feltétlenül panaszkodni fognak az olvasók, egyeseknek ez fog hiányozni, másoknak más. Arról is olvastam, hogy terjesztési kampány indult, ami lehetővé teszi a lap terjedelmének és így színvonalának is emelését. Magyarországon fordítva szervezték a terjesztési versenyeket. Előbb felemelték a lap nívóját és így az olvasók szerzése, a terjesztés sokkal könnyebben ment. (Pl. az Üj Világ.) Nem tudom elhinni, hogy az Üj Szó havi papírkészletéböl ne tudna átengedni egykét oldalt. Nem tudom elképzelni — ha áldozatok árán is — ne lehetne emelni az Ifjúsági Szemle terjedelmét. Mi lenne, ha az Üj Szóban megjelenő ifjúsággal, kulturális és elméleti kérdésekkel foglalkozó cikkek közül egyesek az Ifjúsági Szemlében is megjelennének, hiszen az Ifjúsági Szemle szerves része az Üj Szónak. „Legyen az ifjúsági sajtó harcra hívó harang, amely felébreszti az alvókat, bátorítja az elfáradtakat, ösztönzi I az elmaradókat, korbácsolja intézményeink bürokratizmusát, feltárja munkánk fogyatékosságait, kideríti építőmunkánk sikereit és ilyenképpen megkönnyíti az új embernek, a szocializmus új építőjének, az ifjak és a leányok új nemzedékének kineA malá-mačai Csehszlovák Ifjúsági Szövetség ma gyar tagozata február 12-én nagysikerű színielőadást rendezett. Előadásra került a „Krizsó Kati kecskéje" én a Kedves olvasóim bizonyára sokszor találkoznak az újság hasábjain a šahy-i (ipolysági) jelentésekkel, amelyek egynéhányszor a rossz munkáról, de legtöbbször a jó haladásról számolnak be. Az utóbbit mondhatjuk az ipolysági állami birtokról is, amely a város északkeleti részén van, újonnan kiépített műhelyekkel, istállókkal, ezer sertést befogadó hizlaldával, traktorgarázzsal stb. Ezevelését, akik a bolsevikok régi gárdájának helyére léphetnek", — írja Sztálin elvtárs. Vájjon fejlődött-e annyit az Ifjúsági Szemle egy év alatt, hogy hiánytalanul megfeleljen a fenti követelményeknek ? Nem fejlődött. És ez felelősséget jelent mindannyiunk számára, akik látjuk, hogy mi indul el a falvak közönyéből, a gyárak kapui mögül, a munkapadok mellől és a proletárnegyedek világából, akik tudjuk, hogy ifjúságunkra még kemény harc és munka vár. Erre a harcra kell, hogy neveljen az Ifjúsági Szemle is, mint egyetlen magyarnyelvű ifjúsági lap. Ilyen körülmények között azonban nem képes erre a feladatra. Az Ifjúsági Szemle sokat (már mint terjedelméhez képest) foglalkozik pl. kultúrműsorokkal és ennél kevesebbet a termelés kérdésével. Nem foglalkozik elég élesen azzal, hogy az ifjúsági szervezetekben, igy a ČSM-ben is a munkásfiataloké a vezetőszerep. Keveset olvastam a Komszomol szerepéről a termelésben. Vadovics elvtársnak pedig nincs igaza, mikor arról ír, hogy az Ifjúsági Szemle sztárokat csinál, mert „a sajtó főfeladata az élet minden területéről vett konkrét példákkal és mintaképekkel folytatott nevelés". (Lenin.) Ifjúságunknak azt kell bemutatni, hogy új hősök születnek a városokban és falvakban, a munka hősei, akikre biztosan számíthat a szocialista haza. Miskolc, 1950 február 5. Elvtársi üdözlettel: P. Szűcs Béla „Nőnek a vetések" e. színmű, majd egynéhány szavnlat előadásával fejezték be a hangulatos, jól sikerült estét. Fiatalok, vegyetek pél* dát! ken a munkahelyeken mindenütt az ifjúságot látjuk nagyobb számban dolgozni, kik helyüket meg is állják minden munkaszakaszon. Az első lépések: Míg a városban levő ifjúság között vígan folyt a ČSM munkája, addig a birtokon dolgozó fiatalság el volt hagyatva és kizárva minden oly megmozdulásból, mi az ifjúságnak örömet s dicsőséget szerez. A hibákat felismerve, azonnal munkához láttam és hosszabb propaganda és előkészítő munka után 1949 december 13-án összejöttek a birtokon dolgozó ifjúmunkások és egyhangúkig megalakították a ČSM üzemi csoportját. Az első összejövetelt a leszerelt szeszgyárnak ablaktalan termében kellett rendezni, ennek ellenére is a megjelent 28 leány és fiú egyöntetűen belépett a ČSM-be. A munkának nagy lelkesedéssel fogtak neki és Sztálin 70. születésnapjára egy-egy napi brigádmunkát ajánlottak fel, melynek értékét a demokratikus görög gyermekek részére küldték. Ezzel meg nem elégedve, többet akartak felmutatni és arra kértek, hogy adjak nekik egy színdarabot. Ezt beszereztem és azonnal nagy lendülettel fogtak a tanulásnak. De nemcsak a tanulásnak fogtak nagy lendülettel, hanem még a munkateljesítményt is nagy lendülettel fejlesztették annak örömére, hogy a ČSM tagjai lehettek. A hideg téli időben mindenki behúzódik a meleg szobába. Ezek a fiatal munkásaink pedig sokszor 25 fokos hidegben is a nyitott traktorokon kilométereket tettek meg és más ehhez hasonló szakmában dolgoztak, hogy a csehszlovák nép élelem ellátását biztosítsák. Ha napi munkájában az ember átfázik, kifárad, jól esik a pihenés és e helyett üzemi csoportunk tagjai fogták a füzetet és tanultak. Fiatal tagtársainknak nem volt könnyű a tanulás, mert a mult kapitalista rendszer megfosztotta őket a fejlődés, is. kolázás lehetőségétől és csak az állandó munka, a béresélet volt osztályrészük. Akik kételkednek abban, hogy a mai népi demokráciában a munkásságnak teljes joga, lehetősége van a haladáshoz és bekapcsolódni a kulúréletbe, azok győződjenek meg a valóság ól, hogy az eddig lemaradt mezőgazdasági ifjúmunkások színielőadást adtak elő Ipolyság nézőközönség előtt, A színdarab címe: „Krizsó Kató kecskéje", énekszámokkal és versek előadása követte. Kétszer egymás után adták elő. A terem mindkét alkalommal túrterem mindkét alkalommal megtelt vendégekkel és a legszebb jelenet az esti műsornál volt, amikor a ČSM két járási kiküldöttje ünnepélyesen átadta az UCS tagjainak az új ČSM igazolványokat Az eskütételnél az egész nézőközönség ünpélyesen felállt és a kékinges fiatalok nagy büszkeséggel vették át az új tagsági könyvecskéket. A műsoros est sikeres rendezéséért Bulla Tibor, ipolysági la. kosnak jár a legőszintébb köszönet, ki nagy hozzáértéssel és fáradsággal tanította be a szereplőket a darab előadására. A darab eredményes lejátszása után a színjátszó kör falura fog menni, hogy a falusi nép előtt is bemutathassák mit ad a mai rendszer az állami birtokok munkásainak! Major Ágoston.. HALAD A FALU Az Ipolysági Állami Bírtok ČSM üzemi csoportjának kultúrestjéről és eddigi működéséről