Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-12 / 10. szám, csütörtök

1950 január 13 UJ SI ® ­Hogyan készülődik a szílícei pártszervezet v az évzáró taggyűlésre A szilicei helyi pártszervezet az évzáró taggyűlésre annak a jó és gondos gazdának érzésével teszi meg az előkészületeket, aki az egész év folyamán jól dolgozott és aki a reárótt feladatokat sikeresen telje­sítette, aki szívesen és büszkén ter­jeszti elő munkájának zárszámadá­sát. A szilicei kommunisták szerve­zete céltudatosan dolgozik, nem ke­resi a legkisebb ellenállás útját, nem arra törekszik, hogy a problémákat elodázza, hanem megoldásukhoz ala­pos megfontolás után elszántan és bátran lát hozzá. És ezért most, amikor a szerve­zetnek értékelnie kell multévi mun­káját, ki kell emelnie és értékelnie a sikereket, elemeznie az elkövetett hibákat, amikor a szervezetnek ki kell tűznie az egész új évre a fel­adatokat és új választmányt kell vá­lasztania, az egész szervezet vagy helyesebben mondva az egész köz­ség e fontos előkészület jegyében él. A helyi szervezet választmánya első ízben 1950 január 2-án foglalko­zott az évzáró taggyűlés előkészüle­teivel. Ezen a gyűlésen meghatá­rozták az évzáró taggyűléssel ösz­szefüggő munkák pontos tervét, mert nagyon világosan és nagyon helyesen értették meg azt, hogy a jó és értékes évzáró taggyűlés csak akkor hozhat jó eredményeket, hogy ha a legkisebb részletekig átgondol­ják és állandóan ellenőrzik az előké­szítő munkát. Ezen a gyűlésen mind­járt szétosztották az egyes elvtár­sak közt a feladatokat. így pl. ki­választottak három elvtársat, akik­nek feladata a helyiség díszítéséről való gondoskodás, a jelszavak elké­szítése, a helyiség fűtése és más technikai részletek. A tízes bizalmi vezetőjének az a feladat jutott, hogy csoportját tanácskozásra hívja ösz­sze és kioktassa őket abban az érte­lemben, hogy minden tízes sejtben át fogják venni a szervezet multévi te­vékenységét, meg fogják vitatni és értékelni a választmány egyes tag­jait. A tizes sejt meg fogja vitatni saját multévi működését is. Január 15-ig minden tizes sejt átadja vitá­jának eredményét, a szervezet mű­ködésének értékelését, határozati ja­vaslatait és kötelezettségvállalásait a helyi szervezet elnökének, hogy felhasználják őket a választmány jelentésének kidolgozásánál. Üj vá­lasztmányi tagokra vonatkozó ja­vaslataikat átadják a tizes sejt já­rási oktatójának. A sejtek gondos­kodnak arról is, hogy a gyűlésen egyetlen tag és jelölt sem hiányoz­zék. Továbbá kijelöltek két elvtársat, hogy a műsorban tízperces kultúr­számot készítsenek elő. Ezen elő­készületek ellenőrzésére és szemmel­tartására háromtagú bizottságot választottak, amelynek feladatokkal megbízott tagjai vasárnap és csü­törtökön mindig jelentéseket fognak benyújtani arról, hogyan haladnak előre a taggyűlés munkálatai és előkészületei. Január 5-ig a választmány a szer­vezet tevékenységéről szóló jelentés elkészítésével foglalkozik. A jelen­tés nem tartalmazza majd minden aprólékos részletet, nem foglalkozik az elvégzett munka minden egyes szakaszával, csupán a fontosabbak­ra, a tevékenység központi problé­máira összpontosítja figyelmét és a jövőre megvonja a fő alapvető Irányt és pontosan kitűz néhány fontos feladatot, valamint javasla­tot tesz a kötelezettségvállalásokra. A szilicei szervezet jelentése gaz­dag lesz, mert értékeli mult évi tevékenységét és programját a jö­vőre. Öröm volt hallgatni a vá­lasztmány vitáját a szervezet te­vékenységéről és még nagyobb öröm lesz hallgatni ezt a jelentést az évzáró taggyűlésen. Lelkesít, len­dületet ad és még nagyobb munka­kedvet a szervezet összes tagjainak. Milyen volt tehát a KSS szilicei helyi szervezetének tevékenysége ? A Párt elsőrendű gondja az volt, hogy a község teljesítse beszolgál­tatását 100 százalékra minden ága­zatban. És ez sikerült is nekik. A Párt meggyőzte az egész községet, miden földművest arról, hogy a be­szolgáltatást teljesíteni szükséges és fontos. Ez nem volt könnyű munka. A meggyőzés és aktivizálás más módozatain kívül a JSSR-ben, az EPSz-ben és a helyi nemzeti bizott­ságban, a Párt az évben hatszor hívta ösFTe a lakosság gyűlését a be­szolgáltatások ügyében. A gyűlé­sek élénkek, sokszor viharosak vol­tak, a Párt azonban nem hátrált meg, következetesen haladt előre, kitartóan, politikailag helyesen és türelmesen s az eredmény nem maradt el. Az elmúlt évben a párt kezdemé­nyezéséből és munkája folytán a gépszövetkezetet átalakították EFSz­té és szereztek 60 új tagot, úgy, hogy most az EFSz-ben tömörült a lakosság túlnyomó többsége. A Párt kezdeményezéséből ki­sebb méretekben keresztülvitték a közös őszi munkákat pénzügyi terv alapján. A Párt nagyon tevékenyen kapcsolódott bele az ipari munka­erők toborzásába. A vízierömü­építkezésekre Dobsinára 40 polgárt mozgósítottak. A kommunisták jó példával jártak elöl és az építkezés­re 30-an jelentkeztek A szilicei szer­vezet sikerei a kommunisták jó pél­dájában vannak. Ök jelentkeztek először kötelezettségeik teljesítésére, ők teljesítették elsősorban a beszol­gáltatásokat, ők léptek be a szövet­kezetbe, ezért a községben befo­lyásuk van, ezért követi őket a la­kosság. A Párt érdeme az is. hogy a köz­ségben a JSSR tevékennyé vált és az év folyamán kétszeresére növe­kedett, ma 180 tagja van, ami a "parasztság 90 százaléka. A Párt adta az indítást az Ifjúsá­gi Szövetség megalapítására és ak­tivizálására. A pártszervezet példásan vezette a pártiskolázás évét résztvesznek rajta az összes tagok. Az iskolázás háromszer havonta történik. A tag­díjak befizetése, valamint a gyűlé­sek látogatása példás. A mult év­ben a Párt kezdeményezésére és a Párt szervezésében nagy terjedelmű községi munkákat vittek véghez. Ütépítésen ledolgoztak 1400 bri­gádnapot. Fuvarosmunkát végeztek 59 ezer Kčs értékben és anyagot adtak 40 ezer Kčs értékben. A köz­ségben kutat építettek, amelyen 320 napot dolgoztak le. A Párt nagy gondot fordított a gazdasági élet javítására. Vezetése alatt a község széleskörű nagyon fontos munkát végzett, körülbelül 410 kat. hold legelő rendezésén és javításán. Ebben az akcióban Szilí­ce lakosai 650 munkanapot dolgoztak le. A Párt helyi szervezete maga rendelt HoSicéből 6000 darab gyü­mölcsfát és szétosztotta a parasztok között. Az akciót azzal is elmélyí­tette, hogy minden földműves, aki a helyi szervezettől facsemetét ka­pott kötelezte magát, hogy legalább 10 facsemetét olt be, amelyet az er­dőből és a mezőről szerez. A Párttól kiküldött külön bizottság vizsgálta felül a földművesek kötelezettségeit és megállapította, hogy jelentős mér­tékben túllépték. A választmány ülésén elemezte a hibákat is, amelyek a szervezet munkájában az elmúlt évben feltűn­tek. Megállapította, hogy a Párt nem szentelt elég figyelmet a tejbeszol­gáltatás teljesítésének, főleg minő­ség szempontjából. Ezt a kérdést csupán ez év végén vétte észre, amikor e kérdés megoldására bizott­ságot jelölt ki, amely alaposan bele­vetette magát a probléma megoldá­sába, a tejbeszolgáltatást rendszere­sen ellenőrizte és ebben az ügyben is javulást hozott. Az évzáró taggyűlésen a Párt eme tevékenységéről Szabó János elvtárs fog jelentést tenni, akit a választmány arra jelölt ki, hogy a választmány vitája alapján és a ti­zes sejtek jelentései alapján írásban dolgozza ki a jelentést és legkésőbb január 18-ig terjessze elő a vá­lasztmánynak jóváhagyás végett. A jelentés második része a párt­szervezet Jövőbeni tervével, pro­gramjával és kötelezettségeivel fog­lalkozik. A választmány ezt a részt is háromórás gyűlésen alaposan bon­colgatta. A választmány tagjai a gyűlésre jól átgondolt, előkészített tervekkel és javaslatokkal jöttek — a mult évi választmányi gyűlés óta foglalkoztak ezekkel. A Párt a jövőben még nagyobb figyelmet szentel a JSSR-nek, akti­vizálni fogja, irányítani és közvetí­tésével különféle akciókat fog ke­resztülvinni a parasztság érdekében és dolgozni a mezőgazdaság érté­kesebbé tételére. A Párt továbbra is gondosan figyelemmel fogja kí­sérni, segíteni és irányítani a nem­régiben megalapított Ifjúsági Szö­vetséget. A pártiskolázás évéről va­ló alapos gondoskodás, a Párt vo­nalának betartása, a harc a nem­zetköziségért és a helyes nézetek terjesztése, a Párt állandó és rend­szeres feladata lesz. Különleges gondoskodást szentei a Párt az EFSz-nek. A szilicei EFSz példaszerű, a Párt azonban nem szű­nik meg ezt a szövetkezetet nagy szeretettel, gondoskodással és ala­possággal tovább építem és tökéle­tesíteni. Az 1950-es évre szóló el9ő és legnagyobb kötelezettséget a KSS helyi szervezete e szövetkezet keretében tűzi ki. Milyenek a szilicei helyi szervezet konkrét kötelezettségei ? 1. Az EFSz összes tagjai (a köz­ség lakosságának túlnyomó része) ősszel vetéstervet visznek véghez. Az EFSz július végéig kidolgozza a pénzügyi tervet, a vetést nemesitett elismert vetőmaggal hajtja végre. A közös vetési eljárást 500 kat. hol­don hajtják végre. 2. 1950 végéig a juhok számá-t az eddigi 380-ról 950-re emelik. A köz­ségben év végéig 150 ellenőrzött faj­állat lesz. Idő multával a községben csak ellenőrzött juhok lesznek. 3. Az 1950-es év folyamán a fe­jőstehenek 50 százalékát ellenőrzött fajállatokra cserélik ki. (Kb. 120 tehenet.) 1951. év végéig az egész fejösállományt ellenőrzőitekre cseré­lik ki. 4. A marhaállományt 850-r<*l 1000 darabra emelik. 5. Hogy a 2. és 4. pontban fog­lalt kötelezettségeket megvalósít­hassák, műtrágya felhasználásával és kosarazással megjavítanak és rendeznek 400 kat. hold legelőt. 67 kat. hold legelön kerítéses gaz­dálkodást rendeznek be. 6. Az EFSz a községben baromfi­farmot létesít. 7. Az EFSz szövetkezeti sertés­hizlaldát létesít. 8. Az EFSz gépei számára garázst épít. 9. A község két további kutat épít és az út további szakaszát meg­javítja. 10. 40 előfizetőt szereznek a Prav­dának és az Üj Szónak és 40 elő­fizetőt a Pártéletnek. Ezek a szilicei pártszervezet kö­telezettségei az 1950-es évre. Nem csekélyek, aki azonban ismeri a Párt szilicei szervezetét és az ottani elv­társakat, nem kételkedik abban, hogy a kötelezettségeket teljesitik és túllépik. Szilice községe közsé­geink százai számára példa és pél­da azért, mert a Párt szilicei szer­vezete mintapéldául szolgálhat falu­si szervezeteink százai számára. (JU) Olvasóink figyelmébe! örömmel értesítjük kedve s olvasóinkat, hogy az ÚJ SZA az 1951es évre szóló NÉPNAPTÁRÁT mely első kia dásában az 1950 es évre megnyerte minden olvasónk tetszését és az utolsó példányig elfogyott, az eljövendő esztendőben mindenkinek, aki 1950 január 15-ig napilapunkra az 1950. teljes évre előfizet, ajándékul küldi. A hetilap előfizetőin-' c azonos feltételek mellett ez, a XÉPN \PTART félárwn küldj"i* Ezzel a jövőre biztosítani óhajtjuk előfizetőink hű táborának a NÉPNAPTART A csehszlovákiai magyar dolgozók lapjának jelszava az 1950-es évre: Az Ú] SZÚ minden magyar dolgozó kezébe! A kínai néokormácy köveWi a Kuomintang-küldöttség kiutasítását a Biztonsági Tanácsból Csu-En-Laí elvtárs, a központi 1 népi kormány külügyminisztere va­sárnap táviratot intézett Romulo tábornokhoz, az ENáz közgyűlésé­nek elnökéhez és Trygve Lieliez, az ENSz főtitkárához, amelyben köve­teli, hogy utasítsák ki az ENSz Biztonsági Tanácsából a reakciós Kuomintang-maradvány küldöttsé­gét. A távirat a következőképpen hangzik: „Carlos Romulónak, Trygve Lie­nek a Szovjetúnió, az Egyesült Ál­lamok, Franciaország, Nagy-Britan­nia, Ecuador, India, Kuba, Egyiptom és Norvégia küldöttségeinek. Köz­löm Önökkel, hogy a Kínai Nép­köztársaság központi népi kormánya törvénytelennek tartja a reakciós Kuomintang maradvány-klikk kül­döttségének jelenlétét az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában. A Kinai Népköztársaság központi népi kormányának az az álláspontja, hogy az említett küldöttséget ki kell uta­sítani a Biztonsági Tanácsból. A központi népi kormány reméli, hogy ezt az álláspontját elfogadják és eni.ek értelmében cselekednek." Csu-En-Lai elvtárs válaszolt Be- I vin angol külügyminiszter jegyzéké­re. Csu-En-Lai válaszában kijelen­tette, hogy a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya kész diplo­máciai kapcsolatot létesíteni az Egyesült Királyság kormányával az egyenjogúság, valamint a szuveréní­tás kölcsönös tiszteletben tartása alapján. Kína hozzájárult ahhoz, hogy J. C. Hutchinson, mint ideig­lenes ügyvivő megbeszéléseket foly­tasson a két ország diplomáciai kap­csolatának megteremtéséről. Csu-En-Lai elvtárs felhívást in­tézett a Kuomintang-külképviseletek személyzetéhez, melyben figyelmez­teti őket, hogy személyileg felelősek a birtokukban lévő minden ingóság, okmány, elszámolás sértetlen meg­őrzéséért és hangsúlyozza, hogy a népi kormány kérlelhetetlen szigor­ral jár el azok ellen, akik a Kuo­mintang-klikk utasításait követvo bármiféle dokumentumot megsem­misítenek vagy a kínai nép tulajdo­nát képező értékeket áruba bocsáta­nak. A Kínai Népköztársaságot egyéb­ként most már gyors egymásután­ban ismerik el a különböző mar­shallizált országok is. Igaz történet a csavarról, a gyermekről, az orvosról és a munkásról A budapesti l-es számú gyer­mekklinikára néhány héttel ez­előtt szállították be egy vidéki pályamester 12 éves kisleányát. A gyermek kiskora óta béna, gé­pet visel a járáshoz. Játék köz­ben kiesett a gép egyik csavarja, amit a kisleány lenyelt. A klinikai orvosai tehetetlenül álltak az esettel szemben. A rönt­genfelvétel kimutatta, hogy a le­nyelt csavar olyan mélyen került a tüdőbe, hogy eltávolítása tech nikailag lehetetlen. Kétszer kísé­relték meg a csavar eltávolitását. Eredménytelenül. — Kétségbeesett szülök na­ponta hozzák be gyermekeiket — mondja dr. György Ede gége ta­nár. — Minden esetben nehézség nélkül sikerült a lenyelt tárgyak eltávolítása. Egész múzeumra­valót gyüjtöttünk már össze — mutatja a sok gombot, tökmagot, babszemet, melyeket egy szek­rény mélyén őriznek. A kisleány esetében azonban különösen nehéz dolga volt az orvosoknak, mert csak érzékelni tudták a tüdőbe került csavart. Sikerült is egyszer megérinteni, de a rendelkezésre álló müsze rekkel nem jutottak tovább. A kisleány állapota napról napra rosszabbodott. — Mágnessel kellene megpró­bálni — vetették fel az orvosok az ötletet egy konzíliumon. Elek tromérnökökkel és műszaki szak­emberekkel léptek érintkezésbe. A szükséges műszer elkészítését azonban minden hozzászóló kivi­hetetlennek tartotta. Dr. Leéb György, a klinika egyik fiatal orvosa ekkor édesapjához, a Ká­belgyár főművezetőjéhez fordult segítségért. — Nem ígérek semmit — fe­lelte az fia unszolására, de nem feledkezett meg a dologról és a gyárban elmondta a történteket Nyakas János technikusnak. Nyakas elvtárs megtudva, miről van szó, azonnal felkereste a klinikán az orvosokat. Megpró­bálták az orvosi véleményt a technikai lehetőségekkel össze egyeztetni. Dr. György tanár megmutatta Nyakasnak a műsze­reket és rajzokat készített szá mára. Sok sok időt töltöttek pgyütt a fehérköpenyes orvosok és a mnnkariihás technikus. A Kábelgvár köznonti iavitó" műhelyében három napon keresz tül kísérletezett Nyakas techni­kus. Minden perc számított. A gyermek élete veszélyben volt. Hamar elterjedt az üzemben is a hír. Az esztegapadra hajoló mun­káskezekben vékony drótok tün" tek fel és a műhely különböző zugaiba vonulva hatan-nyolcan is próbálkoztak, kísérleteztek. Láto­gatójuk is volt közben. Dr. Leéb György négy esetben is felkeres­te a műhelyt, hogy megtudja, mit remélhetnek, haladt'e a munka. Az éjjel-nappal folyó harcnak meg lett a jutalma. Igaz, nem el­sőre. Hét-nyolc kis mintadarab készen állt már, mire az igazi megszületett. Kétpólusú elektro­mágnes, két vasmaggal. Az öt­milliméteres átmérőjű rudat zo­máncozott dróttal tekercselték át. Már csak egy 12 voltos akku­mulátor hiányzott. Ezt Leéb dok­tor szerezte meg és taxin vitte a kórházba, hogy a beavatkozás mielőbb megtörténhessék. — Előzőleg légcsőmetszést al­kalmaztunk — ismertette dr. György Ede gégetanár a műtét lefolyását. — Alsóhörg-tükrözés után jutottunk el a kérdéses tü­dőrészbe, ahol a csavar volt. Az elektromágnes segítségével si­került a csavart a látótérbe hoz­ni. Onnan fogó segítségével táVo" lítottuk el. Pár órával a műtét után a kis­leány nyugadt arccal feküdt fe­hér ágyacskájában és az orvosok megkönnyebbülten néztek egy­másra. Távirat repítette az aggó­dó szülőknek a boldog hírt: „A műtét jól sikerült, a kislány egészséges!" A felgyógyult gye­reket azóta már haza is vitték. A gyermekklinika igazgatója, dr. Gegesi Kiss Pál elvtárs a kö­vetkező levelet intézte a Kábel­gyár dolgozóihoz: „Mint. a budapesti l"es számú gyermekklinika igazgatója elis­merésemet és köszönetemet feje­zem ki a Kábelgyár dolgozóinak, névszerint Leéb Gáspárnak és Nyakas Jánosnak, akik kiváló szaktudással és önzetlenül hozzá­járultak ahhoz, hogy egy 12 éves súlyos beteg gyermeknek életét visszaadhassunk. A tüdő mélyébe belélegzett csavar eltávolítása a rendelkezésünkre álló eszközök­kel nem sikerült és a gyermek élete komoly veszélvben forgott, öntudatos dolgozóiknak köszön­hető. hogy a nehéz orvosi prob­lémát a betegre nézve a legjob­ban megoldhattuk." Gárdonyi Mária.

Next

/
Oldalképek
Tartalom