Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-10 / 8. szám, kedd

Új szocialista szerződések a mezőgazdaságban (Folytatás az 1 oldalról) kalmazásáva! pótolja egy másik gaz da, akinek több termett, viszont ő más termékből szolgáitat be többet Vadovics elvtárs, a gaiántai járási Nemzeti Bizottság e'őadója, beszédé, ben kiemelte, hogy cs?k szövetkezeti alapon teremthetjük meg a falu szebb életét. A jelenlévő alsószeli szövetkezeti tagok lelkesen egyeztek bele, hogy helyettük szövetkezelük vezetői írják alá a termelési szerződéseket, melyeket egy külön kol ektív szerződésben foglalták össze Az alsószeli EFSz nek 114 tagja van és 280 hektáron gazdálkodik A szövetkezeti tagok közös termelési szerződésükben a következő beszolgáltatási kötelezettségek szerepelnek: marhahús . . . 8728 kg sertéshús . . . 9.077 kg baromfi .... 1 288 kg tojás 30.000 drb tej 60 9821. búza 494.47 q rozs 16.08 q árpa 520 33 q kukorica .... 369.82 q cukorrépa . . 4,278.56 q burgonya ... 63 70 q Az alsószeli gazdák erősakaratú, szívós földmunkások, akik látják — mint az odavalósi Seszták Sándor mondja —, hogy az ipari munkások milyen nagy erőfeszítéssel építik a szebb jövőt "s tőlük tanulva nekünk is ugyanúgy kell dolgoznunk a faluban. — öt hektár földön gazdálkodom — veszi át a szót Csandal István —, négy marhám s egy lovam van s ha ezelőtt megbirkóztam a földmunkával, akkor most, amikor a szövetkezet traktorja, gépei rendelkezésemre állnak, sokkal könnyebben boldogulhatok és többet termelhetek. — Nem fogunk többet gyötrődni és nyomorogni — egészíti ki Seszták Sándor —, termelési kötelezettségeinknek eleget teszünk s az állataimat is szívesen a szövetkezetnek adnám, mert tudom, hogy csak a szövetkezettel építhetjük ki a mi jólétünket. — Az alsószeli szövetkezet földet kap — mondja Hirka szövetkezeti elnök. — Hat nagygazda önként adott át a szövetkezetnek 127 hektárnyi földet, mert nem tudták megművelni, ezenkívül az Alsóhatárban lévő 800 hektár földet is a szövetkezet kapja meg s így egy nagyszabású szövetkezet működését tesszük lehetővé. Ezután Felsőszelin, Diószegen Írták alá ünnepélyesen a földművesek, a szövetkezeti tagok nevében a szövetkezeti vezetők a termelési és a szocialista szerződéseket. Már este lett, mire a Taksony melletti Palóc-pusztára, a volt Mü'.lerféle nagybirtokra érkeztünk, ahol a volt gazdasági cselédek és a telepesek mult év decemberében termelő szövetkezetet létesítettek A 202 hektárnyi földterületen tizenhét család gazdálkodik itt. Az ottani kastély nagytermében gyűltek egybe a szövetkezet tagjai. A termelési és a beszolgáltatási szerződés ünnepélyes aláírására kijöttek Bratislavából a szövetkezet védnökei, a Duna-hajózási vállalat kiküldöttei is és ígéretet tettek, hogy mindenben, a mezőgazdasági gépek javításában, a villany bevezetésében, a tervek kidolgozásában segítséget nyújtanak a szövetkezeti tagoknak. Az azelőtt cselédsorban, rossz életkörülmények között élő dolgozók most az új, szebb élet kiépítésének úttörő harcosai lettek. — Ha azelőtt a nagybirtokosok nagy földeken gazdálkodni tudtak akkor mi, a föld igazi dolgozói ennek a feladatnak még jobban eleget tehetünk, mert bennünk nagyobb az építő erő s az állam támogatásával még nagyobb termelékenységet érhetünk el. A termelési kötelezettségek teljesítésétől nem félünk, mert még többet akarunk termelni, m

:nt amepnyi ki lett szabva — mondotta Kamenicky Gyula, a szövetkezet alelnöke, aki azelőtt cselédként huszonöt éve dolgozott ezen a birtokon. Mosznácsek János és Kamenicky Gyu.a írták alá a tagok nevében a termelési és a szocialista szerződést. S így folytatódnak az aláírások az egész galánta; járásban. A járás közsései ünnepélyesen tömegesen íriák alá az 1950. évre szó'ó ter^piési szerződéseket s mint Ondrusz Pál, a diószegi szövetkezet elnöke mondja: — egyedül nehezebb, de összefogva könnvű lesz a feladatok teljesítése. Egész Szlovák'ában a termelési és beszolgáltatási szerződések aláírása befejezéséhez közeledik Földműveseink becsületesen állják meg helyüket a termelés nagy harcában é= nagy Ir'kosedéssel kapcsolódnak be a tervgazdálkodásnak a mezőgazdaságba való bevezetésébe, mert tudják, hogy csak így biztosíthatják termékeiknek szilárd, előre megszabott áron való értékesítését és jólétüknek. életszínvonaluknak állandó emelését. UJ — Az állami gépáflonások első országos konferenciáján eífogedott haiírozit 1950 január 10 (Folytatás az l"ső oldalról,) tékát adta annak, hogy hasznothajtó munkát fejtettek ki kis- és középparasztságunk számára, valamint az EFSz-ek részére, nem bizonyítja azonban azt, hogy az állami gépállomások elégségesen megértették volna hivatásuk jelentőségét. A kisés középparasztságon és az EFSzeken nagy mértékben segítenek ugyan, ( de a föld megművelésében nem tudták összekötni a gépesítés segítségét a kis- és középparasztságnak való minden irányú segítségnyújtással, amire annak haladó szellemű fejlődéséhez szüksége van, nem tudták megmutatni a szocialista mezőgazdasági nagytermelés előnyeit a szétdarabolt kistermeléssel szemben, ugyancsak nem teljesíttették másik nagy feladatukat, hogy segítsenek a kis- és középparasztságnak, valamint az EFSz-eken a gazdasági termelés agrotechnikai javításában és annak elterjesztésében. Ezen elégtelenségek kiküszöbölésével és az állami gépállomások jelentős feladatainak teljesítésével, valamint traktorparkjuk kibővítésével kapcsolatban (amely ma a köztársaság gazdasági traktorainak 18 szízalékát teszi ki) és az önkötözőgépek szaporításával kapcsolatban), (amelyek ma önkötözőgépeinek 8 százalékát teszik ki) 264 kerületi gépállomás 171 fiókállomásával erős támasza lesz a kis- és középparasztoknak és az EFS-nek a szocialista nagytermelés felé vezető útjukon. , II. Howan segítsenek az állami gépállomások a termelésben és a munka megszerzésében krsés középparaszíságunknak, valamint az EFSz-eknek T a) Az állami gépállomások segítsége a gazdasági termelésben. A KSČ IX. kongresszusán Klement Gottwald köztársasági elnök mondotta: „Szükségessé válik, hogy az állami gépállomások és traktor állomások hálózatát nagy mértékben kiszélesítsük és megfelelő gépparkkal felszereljük. Az állami gépállomásoknak sokkal nagyobb területeken kell megművelni a szántóföldeket, hogy a dolgozó földművesek nehéz munkája érezhetően könnyebbé váljon." Amennyiben az állami gépállómások ezt a feladatukat teljesíteni akarják, a tervgazdaságnak kiváló tényezőivé kell lenniök a gyakorlatban, közre kell működniök a szántóföld hozamának emelésében, és ilymódon határozottan befolyásolniok a meeögáz dasági termelést, operatív központnak kell lenniök a termelés tökéletesítésére és biztosítására. Ezt úgy érik el, ha közösen oldják meg a földművesekkel és az EFSz'ekkel a termelés és a gazdálkodás kérdéseit. Szükséges ezért, hogy velük es a Nemzeti Bizottságokkal együttmunkálkodjanak a községek és járások termelési terveinek kidolgozásában, hogy a kis- és középparasztokkal, az EFSz-ekkel együttmunkálkodjanak a termelési tervek megkötésénél, amelyeknek alapul kell szolgálniok a saját operatív terveik kidolgcrásában. Fontos, hogy jól ismerjék a termelési feltételeket, a hatáskörük alá tartozó községek hektárhozadékát, mert csak ilymódon fognak tudni helyes agrotechnikai intézkedésekkel hathatósan segíteni, hogy a földművesek emel hessék földjeik termelékenységét és hektárhozamát. Erősen terjeszteniök kell a földművesek és az EFSz-ek közötti szerződési rendszert, '—eket a szerződéseket idejében kell megkötni és lehetőség c~°rint egész évi tartamra. E szerződések szükségéről gyűléseken és egyénen ként kell meggyőzni a földműveseket. A szerződésekben a hangsúlynak nemcsak az elvégzett munka mennyiségén kell lennie, hanem az elvégzett munka minőségére is, a termelékenység, a hektárhozam emelésére, fontos agrotechnikai intézke dések bevezetésére és a szerződések kétoldali pontos teljesítésére. Segítségükre kell sietni a kis és középíöldműveseknek és az EFSz'eknek a közös vetési terv bevezetésénél a legjobb és a legalkalmasabb vetési tervek szerint. Közösen az EFSz'ekkel a gépmunka honorálására olyan lehetőségeket kell találniok, amely nemcsak a munkamennyiséget tartja szem előtt, hanem az elvégzett munka minőségét is, tehát az elért hozadékat. Ha az állami gépállomások ilyeténképp fogják feladataikat teljesíteni, segíteni fognak a kisés középparasztságnak és az EFSz'eknek, így megnyerik azok bizalmát és mélyrehatóan meggyőzik őket a szoc

;alista mezőgazdaság kiépítésének előnyeiről. Ezideig az állami gépállomások nem teljesítették ezeket a feladatokat teljes mértékben. Ezideig még csak korlátolt mértékben és főleg adminisztratív úton kötik meg a földművesekkel és az EFSz-ekkel a szerződéseket. A szerződéseket nem kötik egész évi tartamra. Túlnyomó többségben nem dolgoznak együtt a termelési tervek és a termelési szerződések kidolgozásában, nem ismerik kellően körzeteik termelő feltételeit, nem nyu.jtansk a földműveseknek agrotechnikai segítséget és túlnyomóan nom dolgoznak együtt az EFSz'ekkel problémáik megoldásában. Hogy az állami gépállomások valóban hasznosain és minden tekintetben segíthet £ nek a kis" és középparsaztságnak, valamint az EFSz-eknek, az alábbi feladatok teljesítésére kötelezzük magunkat: 1. Résztveszühk mindenütt, a kerületek, árások és községek mezőgazdasági termelési terveinek kidolgozásában és ennek érdekében együtt fogunk dolgozni a kerületi, járási és helyi Nemzeti Bi zottságcikkal, az EFSz-ekkel, a kis- és középparasztokkal. Operatív terveinket a szükséghez mérten átjavítjuk az EFSz ek kis- és középparasztok termelési tervei alapján. 2. Alapjaiban kiszélesítjük az EFSz-ekkel és a földművesekkel a szerződéses rendszert. Közvetlen felvilágosító munkával fogjuk ezt kiszélesíteni. Ezeket a szerződéseket minden körülmények között idejében fogjuk megvalósítani éa lehetőség szerint egész évi időtartamra. Nem fogunk megelégedni azzal, hogy egyszerűen feltüntetjük a megrendelt gépi munkát, de belefoglaljuk a munka minőségének fo kozása érdekében mindkét oldal pontos kötelezettségét is. 3. Részletes térképet dolgozunk ki a vetési területekről, az EFSz-ek közös vetési területeiről, a szokásos legeltetés bevezetéséről, a geanomiai és klimatikus feltételekről és a kerületeink hektárhozamáról. 4. Ezen pontos ismereteknek birtokában a tarlóhántást s vetést leglelkiismeretessebben és leghasznosabban fogjuk végrehajtani, a közös vetési tervek érdekében közre fogunk működni és oda fogunk hatni, hogy alkalmas és nemes vetőmagot használja nak, helyesen végezzék a trágyázás munkáját, idejében hajtsák végre a szántást és kellő gondosságot szenteljenek a mezőgazdasági kultúrának. Így fegunk segíteni a földműveseknek, hogy magasabb termelékenységet és nagyobb hektárhozamot érjenek el. 5. Alkalmazottaink szakszerű és fokozott kvalifikációjává kiküszöböljük a földnek nem szakszerű megművelését és ezzel egyidejűleg biztosítjuk kis. és középföldműveseinknek, valamint az EFSz-eknek a lehető legnagyobb ho. zamot azokon a földeken, ame'yeket az állami gépállomások gépparkjával műveltetnek meg. 6. Szigorúari fogunk ügye'ni arra, hogy az egyes gépál omások pusztán pénzügyi okok miatt más munkájának ne adjanak előnyt, az EFSz-ek, a kisés középparasztok földmunkája előtt. 7. Szakiskolázásainkba bevezetjük a Micsurin -I.iszenko féle agrobiológiáról szóló tanítást, hogy ezzel is támogassuk kis- és középparasztságunkat, valamint az EFSz-eket, hogy magasabb terméseredményeket mutathassanak fel. B) Az állami gépállomások segítsége a mezőgazdasági munka megszervezé. sében. Egyike legfontosabb feladatunknak egész mezőgazdasági szektorunkban és elősorban az á'lami gépállomásoknál is, hogy a kis- és középföldművesek és az EFSz-ek a lehető legnagyobb támo. gatást élvezzék a szövetkezeti önsegélyezés fejlesztésében, a mezőgazda, sági termelés együttmunkálkodása terén és a mezőgazdasági munka szövetkezeti alapon va'ó megszervezésében. Csakis ezen az úton lehet biztosítani alapjában és állandóan a mezőgazdaság termelékenységének fokozott emelését. Elsősorban arról van itt szó, hogy az állami gépállomások a kis- és középparasztoknak és az EFSz-eknek a géplehetőségek kihasználásában rendes elosztást és tökéletes kihasználását érjenek el, hogy kibővítsék a gépek által megművelt földterületek nagyságát, hogy elősegítik a gépállomások munkájára vonatkozó szerződések nagyobbfokú kiterjesztését, fokozatosan minden falura, elsősorban azon falvakra, ahol EFSz-ek működnek. Másodsorban támogatást kell nyújtani a kis- és középfö'dműveseknek és az EFSz-eknek a közös vetési tervek bevezetésében, ami által kiküszöbö'jük a föld szétdarabolását,- lehetővé tesszük a munka jobb megszervezését, a gépek teljes kihasználását, nagyobb hozamot kisebb termelési költségek mellett és a földműves könnyebb munkáját. Ugyancsak itt kell megemlékezni arról a segítségrő

1, amelyet az állami gépállomásoknak kell nyujtaniok a gépek szövetkezeti alapon való kihasználásában, az igák és munkaerők biztosításában a mezei munkák idején, a termelés pénzügyi tervezésében és az EFSz-ek költségvetésének összeállításában Az á'lami gépállomások segítsége a kis. és középparasztok és az EFSz ek szövetkezeti önsegélyezése fejlődésének elősegítésében igen csekély ezidő. szerint. Ezért az állami gépállomások alkalmazottai teljes mértékben tudatosítsák azt, hogy a munkának ezen igen fontos szektorában a javítás e'kerülhetet'en, kötelezik tehát magukat az alábbi feladatok teljesítésére: 1. Hogy biztosítsuk a rendelkezésünkre álló gép: erők, leggazdaságosabb kihasználását és hogy kis. és középparasztjaink, valamint az EFSz-ek munkamegszervezésében segítséget nyujtsunk. közös tervet készítünk min. den gép legjobb kihasztnáiására és kezelésére, a gépek hajtóanyag- és olajfogyasztásában lehető legnagyobb fokú takarékoságra és gondoskodni fogunk e tervek ellenő

rzésének teljesítéséről. 2. Hason'óképpen mint a gépeknél, az EFSz-ekkel és a kis- és középparasztokkal kaiö'tve pontos tervet készítünk az igaeiő kihasználására. Az igavonó erök és a gépi erők pontos számbavételével fokozatosan kiküszöbölhetjük a fejőstehenek igavonásra hásználatát, csökkenthetjük a lovasigák igénybevételét és ezzel jelentős mértékben fogjuk emelni a kis- és középparaztság állattenyésztési jövedelmét. 3. Az EFSz-eknek tanácsokkal és példákká' fogunk szolgálni a munkacsoportok kialakításában és így a szövetkezetekkel karöltve a kis- és középparasztoknak, kik még nem tagjai a szövetkezetnek, be fogjuk bizonyítani, hogyan lehet tovább fejleszteni a mezőgazdasági termelést a munkaerőtartalékok igénybevételével, a földműves munka súlyosságának csökkentésével. 4. Kis- és középparasztjainkat és EFSz-einker meggyőzzük a közös vetési tervek bevezetésévei, ezeknek előnyeiről és kiküszöböljük majd az ártalmas és örökségül itthagyott földszétdarabolást. Ezzel azokon, akik a közös vetési terv mellett döntöttek, hathatósan segítünk és meggyőzzük a többi földműveseket is a közös vetések előnyeiről. 5. Pénzügyi és könyvelői szakembereink az EFSz-eknek pénzügyi terveik és költségvetési terveik kidolgozásában fognak segíteni. ISI. Hogyan tegyük lobbá szervezetünket, hogyan gazdálkodjunk jobba i az állami gépállomásodon Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy minden egyes alkalmazott pontosan ismerje feladatát, ápolja, szakszerűen kezelje gépét és a legnagyobb mértékben takarékoskodjék az üzemanyaggal. Gondoskodni kell a traktorok legmagasabb teljesítményéről, a munka végrehajtásának legjobb minőségéről és a gépek ide-odavitelében a legnagyobb fokú takarékosságról. Munkájukban át kell térniök a munkacsoportok megszervezésére, amelyeknek a munkafeladatok keretén belül fogják a munkát kiadni, hogy munkástársaikat a munka eredményeiben közvetlenül érdekeltté tegyék. Különösképpen ki kell fejleszteni az élmunkásmozgalmat és a szocialista munkaversenyt, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a munkaproduktivítás emeléséhez. Ee kell vezetni a költségvetés szerinti gazdálkodást, minden erőből azon kell lenni, hogy biztosítsák az aktív költségvetést. A továbbiakban a káderek döntenek az egész munka sikeréről vagy sikertelenségéről. Ezért az állami gépállomásoknak nagy figyelmet kell szentelniök éppen a káderek kiválasztásánál. Az állami gépállomások még nem érték el azt a fejlődési fokot, amelyet elérhetnének a gépek teljesítményeiben, a munka megjavításában. Elégtelenül szervezték meg a munkacsoportokat, nem szélesítették ki az élmunkásmozgalmat és a szocialista munkaversfnvt és a kádermunka is jelentős hiányokat mutat. Tudatosítva munkánk komolv ' iánvait, kötelezzük magunkat a következő elkerülhetetlen feladatok teljesítésére: 1. Az összes állomásokon az EFSztel. valamint a kis- és középparasztokkal együttmunkálkodva pontos munkatervet dolgozunk ki. 2. Nagy példaadónk, a Szovjetúnió gép- és traktorállomásainak példáját követve kifejlesztjük az élmunkásmozgalmat és a szocialista munkaversenyt, mind az egyesek közt. mind ped'lg az egyes csoportok és állomások között. 3. Az összes dolgozók részvételével az 1950-es évre normákat állapítunk meg, hogy az összes dolgozókat igazságosan tudjuk jutalmazni a magasabb teljesítményért, a minőségi jobb munkáért, hogy biztosítsuk a gépek magasabb teljesítményét, javítsuk a munka minőségét és általános megtakarítást érjünk el a gépek átszállításánál. 4. A normákkal és a jutalmakkal bevezetjük a gépek tökéletes karbantartását, idejében való készenlétét, a hajtóanyagokkal és olajjal való gazdaságos takarékosságot. 5. Hogy a kis- és középparasztoknak necsak jó szolgálatot tegyünk, de hogy segítségünk gyors Is legyen, hogy kihasználhassuk a gépi berendezéseket, a munkaidőben mindenütt két váltást fogunk bevezetni. 6. Az 1950. év folyamán a nemzeti vállalat minden állomásán bevezetjük a költségvetés szerinti szigorú és következetes gazdálkodást és igyekezni fogunk, hogy költségvetésünk mindenütt aktív legyen. 7. Még következetesebben ügyelni fogunk, mint eddig tettük, hogy a vezetöhelyekre a munkások és kisparasztok soraiból megbízható, alkalmas és fejlődőképes munkatársakat kapjunk. 8. Vezetőkádereink munkáik során valamennyi alkalmazottra, a Párt, valamint a szakszervezet üzemi szerveire fog támaszkodni. 9. Kimélyítjük alkalmazottaink szakszerű és főleg agronómiai ismereteit 1950. év folyamán legalább 3000 alkalmazottunkat átképezzük, valamint az összes új alkalmazottakat. Hogy a kis- és középföldműveseknek, az EFSz-eknek segítségükre legyünk, az 1950-es év folyamán 4000 traktorisfát tanítunk ki a kis- és középparasztok soraiból. 10. Felébresztjük valamennyi alkalmazottunkban a legmesszebbmenő éberséget nrnden ellenséggel és kártevővel szemben. 11. Az alkalmatlan, az ellenséges és a becstelen elemeket kérlelhetetlenül kizárjuk sorainkból. Ezzel szemben minden becsületes iparkodó munkásnak minden lehető módon segítségére leszünk, hogy a magasabb feladatok és felelősségteljes funkciók számára alkalmasokká tegyük őket.