Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-05 / 4. szám, csütörtök

1950 január 5 UJSZ0 MegEndyl-e a jó munka a rusovcei (oroszvári) EFSz-ben ? Erősen szitált a .havaseső, amikor úgy esti 7 óra tájban gyülekezni kezdtek az oroszvári gazdák. Nem az első gyűlésük volt ez. Hosszú idő óta nem jutottak előbbre. Pedig a szövetkezeti mozgalom nem újkeletű dolog ezen a vidéken. Csakhogy a gazdák még nem jöttek rá arra, hogy a szövetkezeti vezetést azok kezébe kell adni, akiknek szívügye a szövetkezet. Az történt, hogy az első szövetkezet már több mint két évvel ezelőtt szétesett, a vezetők a szövetkezet pénzét elherdálták és megszöktek. A gépszövetkezet se működött úgy, mint kellett volna, sőt még ma sem működik rendesen. De hát hogy is működhetne jól, amikor a gépállomás nem a kis- és középparasztság érdekeit szolgálja, amikor néhány spekuláns kezében a falusi reakció eszköze. Még az idei termést is hány helyen rontották el azzal, hogy a szerződéses munkákat nem végezték el időben. A munkásosztály veríté' kével gyártott traktorok álinak, állítólag elromlottak és így áll Orosz vár útja a szocializmus felé is... A falusi reakció nyilt támadása tüzében Kugler János, a KSS kiküldöttjének magyarnyelvű, majd Kras képviselő szlováknyelvű beszámolója után érdekes vita indult meg. Néhányan, mintha összebeszéltek volna, gépmódra hajtogatták azokat a többé-kevésbbé egyéni jelentőségű viszszásságokat, amelyek főleg a kontingensek szétírásánál keletkeztek és így aztán a beszolgáltatást nem tudták teljesíteni. A vita közben azonban napvilágra került az a tény, hogy a földek egy részén több év óta rendszertelen gazdálkodás folyik és bár az állatállomány jelentékenyen megcsappant, nem tettek meg semmit annak pótlására és továbbfejlesztésére. A legelő elhanyagolt állapotban van, kavicsos és homokos, bár az előadók többször rámutattak a lehetséges megoldásra, néhány maradi ember akadékoskodásán, nem vezetett eredményre. Közben a fűtetlen terem teljesen megtelt gazdákkal és lassan bemerészkedett az ifjúság is. A falu minden passzív eleme minden erejével azon volt, hogy megkísérelje elgáncsolni azokat a lehetőségeket, amelyeket az előadók mutattak, vagyis megakadályozzák azt, hogy az EFSz végre megindulhasson a rendes úton. Kevés az állatállomány? Nem tudnak eleget tenni a kötelezettségüknek? Kézenfekvő a megoldás, közös szövetkezeti állattenyésztést kell csinálni, amely a község válláról leveszi a terhet. Az állam minden erejével támogatja ezt a kezdeményezést és lehetővé tesz azt, hogy a fálu gazdái talpraálljanak. De ezt a szövetkezeti gondolat ellenségei nem akarták. Óvatosan mellébeszéltek és igyekeztek minden egészséges tervet elgánocsolni. A falusi reakció süket az új dolgok iránt és igyekeznek a saját nótájuk hajtogatásával hangulatot kelteni. Különösen nagy meglepetést keltett a JSSR egyik helyi vezető funkcionárusának a szövetkezeti gondolat elleni állásfoglalása. Természetes dolog, hogy Oroszváron nem mehetnek rendben a dolgok, ha még a JSSR ottani vezetősége sem áll feladata magaslatán. Közben sor került a falu határában lévő körülbelül 3—400 katasztrális holdnyi gazdátlanul hagyott föld megművelésének kérdésére. Kugler elvtárs azt indítványozta, hogy az EFSz keretében a szegény parasztok alakítsanak külön termelési csoportot és gépi segítséggel közös vetési terv alapján műveljék meg ezt a földdarabot. Már ekkor megfigyeltük azt, hogy a fiatalság, a falu haladó újgazdái nem úgy gondolkodnak, mint a felSzót kér az iflúság szőlalók. Csak kezdeménj^zésre vártak, hogy ők is beleszóljanak a dolgokba. Egyszer csak látom, hogy a fiatalok felállnak és szép lassan kisomfordálnak a teremből. Eltűnt a fiatal Tomaskovics Ferenc, Danka Sándor, Lenicky Lajos és lassan követte őket egy hatalmas termetű magyar paraszt, Varga Károly is. Érdemes volt meghallgatni a külön kialakult vitát. A kocsma egy másik termében beszélni kezdtek az új arcú falusiak. — Szégye'hetnénk magunkat, mondta Varga Káro y, ha ennyi erős, egészséges ember nem tudna egészséges életet teremteni itt ebben a faluban. Danka Sándor is rákontrázott: — Vagyunk már vagy harmincan mi fiatalok is beszervezve a ČSM-be, mi is belekapcsolódunk. Tomaskovics Ferenc foglalja össze a tennivalókat: — Rossz a legelő? Birtokunkba vesszük és átalakítjuk. Kevés a tehén? Csinálunk közös állattenyésztést, hely van rá bőven, kijavítunk egy épületet és beköltöztetjük az állatokat. Nem tudjuk leadni a húskontingenst? Azonnal nyélbe kell ütni a szövetkezeti sertéshizlaldát. Lehetetlen dolog, hogy tehenekkel szántassanak az emberek. így aztán érthető, hogy Mikušnak kevés a teje. Megtudjuk csinálni a közös vetési tervet is és a gépeket is ki fogjuk használni. És a fiatalok ott helyben magukra vállalták, hogy megszervezik a termelőcsoportot is, hogy így közös munkával, közös akarattal emeljék a falu dolgozó parasztságának színvonalát. Az eddig hallgató Lenyicky Lajos szólalt meg ezután: — Menjünk vissza a terembe és jelentsük be ezt a falunak Egyszerre álltak fel az asztaltól, egyszerre indultak be a terembe. Bent szinte vágni lehetett a füstöt és a hideg terem áttüzesedett az izgalomtól. Az asztal körül egy csomó hadonászó ember csoportosult. Néhányan a szegényparasztság köréből már jelentkezte, hogy az EFSz új egészségesebb vonalán akarnak dolgozni. Ekkor Rögtön ott a he'yszínen elhatározták a legközelebb teendőket. Felírissjteni a szövetkezet vezetőségét; a szövetkezet alapszabályait kérik magyar nyelven, hogy azt pontosan áttanulmányozhassák és így foghassanak neki a munkának. Már nagyszerű tervek repkednek a levegőben, ez a hideg január-esti gyűlés mintha megmozgatta volna a falut. Amikor távozni akarunk, alig engednek 61 bennünket. Érdeklődtek, hogyan dolgoznak a többi szövetkezetek. Példának említettük fel a nagytőrei és a zsélyei szövetkezeteket, amelyeket ők is megszeretnének ismerni. Az volt az érzésünk, hogy Oroszváron ezután a gyűlés után megindul a jó szövetkezeti munka. ígérjük, hogy ezt az új munkát figyelemmel fogunk kísérni. Ezúton üzenjük a rušovcei elvtárjöttek közbe a fiatalok. Egymásután saknak, hogy a kért magyarnyelvű tádiktálták be neveiket. Arcuk csak úgy jékoztató anyagot feladtuk címükre ragyogott az izmaikat feszítő erőtől í és erőfeszítéseikhez jó munkát kíváés a büszkeségtől. | nunk. Horváth László. 1 kormány elfogadta a fizetett szabadságról szóló tőrvényt Dolgozóinknak a szovjet dolgozók után továbbra ís a leghosszabb szabadságuk lesz — A törvény átveszi az eddigi rendezést A kormány ebben az esztendőben | sikeresen fejezték be az iskolaévet első ülésén elfogadta a fizetett szabadságról szóló törvényt az 1950-es évre. A törvény alapjában véve átveszi az 1949-es év szerinti eddigi szabadságolási rendszert és minden alkalmazottra kiterjeszti, kivéve a fegyveres testületek tagjait. Némely alkalmazottak számára az építészetben, a kormány tekintettel ez alkalmazás különös jellegére, néhány eltérést engedélyez. A törvény a tanítókra és a tanárokra is vonatkozik. Azokra a napokra, amelyek a nyári szünidő idején túlhaladják törvényes szabadságidejüket, külön rendeleteket adnak ki. A szabadságra az igény csak 11 hónap elmúltával lép érvénybe és pedig akkor, ha az alkalmazott ugyanannál a munkaadónál vagy vállalatnál van alkalmazásban. Azok az alkalmazottak, akik még nem érték el 16. életévüket, 5 hónap után tarthatnak igényt szabadságra, ha Magyar kutatók megtalálták a% influensa ellenszerét 20 millió tyúktojás elkergeti Magyarországról a náthát Magyarországot az idén elkerülte az influenza-járvány, de most is találkozni köhögő, prüszkölő emberekkel, akiket gyakran ágyba dönt ez a kellemetlen betegség, amely így szórványos, enyhe formájában is rendkívül káros, mert nagyon sok munkaóra-kiesést okoz. MIT CSINÁL A SZÉL, MIKOR NEM FÚJ? A legfeltűnőbb a dologban, hogy ma, amikor pusztító, halálos kórokat már teljes biztonsággal győz le az orvostudomány, ennek az alattomos betegségnek általános, legjobb gyógymódját tulajdonképpen még mindig nem ismerjük. Azt már tudjuk, hogy az influenzát a baktériumoknál is kisebb fertőző anyag, virus okozza, de még mindig különböző nézetek vannak arra vonatkozólag, hogyan terjed az influenza, vagyis: mit csinál az influenza-virus, amikor nem fertőz, amikor nincs járvány?' A harmincas években, amikor minden második esztendőben előfordult nálunk kisebb-nagyobb járvány, az a felfogás alakult ki, hogy az influenza úgy vándorol, mint a fecskemadár, mégpedig nyugatról keletre. Ennek az évtizednek az elején ugyanis Amerikából indult el a betegség, átterjedt Európa nyugati részére, onnan a keletire s két év alatt körüljárta az egész földtekét. VIRUS A TOROKBAN. A kutatók másik csoport,] a tagadja ezt a felfogást és azt mondja: az Influenza-virus mindig és mindenütt jelen van a vírusgazdák torkában, csupán speciális körülmények, többnyire időjárási tényezők kellenek hozzá, hogy feltámadjon és megkezdődjék a fertőzési folyamat. Ami viszont úgy keletkezik, hogy a virus, amikor keresztülmegy néhány torkon, felerősödik és fertőzőképessé válik. Hogy a kettő közül melyik felfogás a valóságnak megfelelőbb, még nem sikerült eldönteni. Tény azonban, hogy a tudomány nem nyugodott bele a veszedelmes virus időnkénti „grasszálásába" a földtekén és teljes erővel kutatja az influenza ellenszerét. Nálunk az Országos Közegészségügyi Intézet viruskutató osztálya dr. Farkas Elek vezetésével végez már hosszabb idő óta igen jelentős munkát, amely most fontos szakaszába érkezett. Hosszas kísérletezés után sikerült ugyanis olyan oltóanyagot előállítani, amely a jelek szerint döntő tényező lesz az influenza elleni küzdelemben. Magyarországon és általában mindenütt az influenza-virusnak főleg két típusa, az a-típus és a b-típus fordult eddig elő. A tavaly téli és a tavaszi járvány alkalmával a viruskutató osztálynak sikerült mind a két típust kitenyésztenie, sőt emellett még a speciális helyi típusokat is s ennek segítségével sikerült megtalálni a hatásos influenzaellenes oltószert, amely az eddigi kísérleti eredmények szerint alkalmas a járvány megelőzésére. NÁTHÄS TOJÁSOK. Az oltóanyag előállítása igen érdekes módon történik. A kitenyésztett influenza-vírust beoltják keltetett tyúktojásba, mégpedig a következőként: amikor a tojásban levő csirkeembrió 11 napos, a tojás héján finom fogászati fúróval kis lyukat fúrnak, azon keresztül az influenza-virust beviszik az embriót körülvevő burokba. Két nap elteltével ugyanezen az Az eddigi kísérleti oltások sikerrel jártak és arról tanúskodnak, hogy esetleges járvány esetén az új szer egy éves teljes immunitást ad a nálunk ismert influenza-típusokkal szemben. A szer tömeges alkalmazásáról persze addig nernn lehet szó, amíg nagyobb mennyiségben elő nem tudiiák állítani. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy egy ember részére szükséges oltószer előállításához két darab "tojásra lenne szükség, ami járvány esetén az egész lakosság immúnissá tételére 15—20 millió tojás felhasználását tenné szükségessé. Éppen ezért most arra törekednek, hogy az eljárást leegyszerűsítsék és lehetségessé váljék a szernek nagyobb mennyiségben való előállítása. AZ INFLUENZA SAVÓ. Egyidejűleg influenza-savóval is folynak kísérletiek a viruskutató intézetben. Míg az oltószer megelőzésre szolgál, az influenza-savó a már fellépett betegséget gyógyítja. Az influenza-savó kipróbálása folyamatban van, hatása igen jónak ígérkezik. A két hatásos influenza-ellenes szer éppen most sikerült előállítása persze nem véletlen műve, hanem szervesen kapcsolódik abba a tervszerű munkába, amelyet a kutató orvostudomány a nép államának segítségével végez a népesség egészségesebbé tétele érdekében. Ezt a szerepet az Országos Közegészségügyi Intézet a maga területén kitűnően tölti be, mert míg a múltban főleg a fertőző és népbetegségek elleni védekezés központi ellenőrző és laboratóriumi szerve volt s munkáját legnagyobbrészt az oltóanyag kitermelése merítette ki, a népjóléti minisztéúton kiszívják a befecskendezett fo- i rium nemrég átszervezte az intézetet lyadékot, formalinnal elölik benne a vírusokat. Az így nyert anyag: az influenza elleni oltószer. és hivatásává a tudományos kutatómunkát tette. r«- Í-) abban az esztendőben, melyben megkezdik szabadságukat. A szabadságot. a munkaadó megrövidíti, ha az | alkalmazott komoly okok miatt 75 munkanapon át nem folytathatta munkáját éa pedig olymódon, hogy minden további 25 elmulasztott munkanap fejében a szabadságidejét egyhuszadával csökkentik. Ha azonban az alkalmazott komoly ok nélkül mulasztotta el a munkanapot, a munkaadó az alkalmazott szabadságidejéből kártérítés nélkül két napot von le. A szabadságidejének ilymódon való kimerítése után hasonló módon le kell vonni a jövő esztendei szabadságidejéből a megfelelő számú napokat. A külön gyógyító és gyógykezelő akciókban való részvétel beszámítódik a szabadságba, kivéve azokat az eseteket, amikor az alkalmazott munkaképtelen, vagy pedig az olyan eseteket, amelyek ezzel az esettel egy kategóriába tartoznak. Szabadságideje alatt az alkalmazottnak kijár mindaz a pénzjáradék, amit akkor élvezett, amikor dolgozott. A munkaviszony felbontása. amely az alkalmazott hibája folytán jön létre, magával hozza a szabadság igényének elvesztését. A munkaadó köteles az előzetesen kivett szabadságidőért pénzbeli kártérítést követelni. A törvény továbbá megszabja a tömeges üzemi szabadságolás feltételeit, részletesen rendezi a munkaviszony befejeződésének hatását a szabadságra, megszabja a pénzbeli öszszeget arra az esetre, ha a szabadság nincs kimerítve és rendezi a szabadság idejét néhány különös esetben, mint pl. a munkateljesítés szempontjából igen sürgős és gyors munkáknál való beosztásnál és a munkabrigádokon való részvételnél. Külön rendezés vonatkozik a mezőgazdasági és erdőgazdasági alkalmazottakra, akik nem dolgoznak állandóan, továbbá a nem állandó (idényszerinti) és kampánymunkásokra, az önálló munkásokra és iparosokra, akik nem alkalmaznak idegen munkaerőket. A törvény hangsúlyozza a munkaadók személyes felelősségét azért, hogy szabadságot más terjedelemben, mint azt a törvény megszabja, nem nyújtanak. Ezzel a rendezéssel az üdülési szabadság a Szovjetunión kívül nálunk a leghosszabb az alkalma" zottak számára a világon, össze" hasonlítva a kapitalista országokkal, munkásaink átlagos szabadsága, kétszer, háromszor hosszabb. A kormány ezért elvárja, hogy az alkalmazottak maguk — a sza" badság ilymódon történt kedvező rendezése mellett — nem tűrik el egyetlen egy esetben sem, hogy törvényellenes szabadság" meghosszabbításokra kerüljön sor. Természetes, hogy mindezek a vívmányok, az eddigiek és a jö" vendőbeliek lis, legjobban biztosítják a munkafegyelmet és termelésünk további fejlődését Nősek belügyminiszter javaslatára a kormány megtárgyalta az elemi csapások folytán kárt szenvedettek állami segélyezéséről szóló törvényjavaslatot. E törvény szerint olyan személyeknek, akik elemi csapások következté" ben kárt szenvedtek mezőgazdasági birtokaikon vagy más birtokon és különös figyelmet é-demlő esetekben, főleg hogyha ezen károk következtében veszélyben fo" rogna az egységes gazdasági terv teljesítése, az állam támogatást és megfelelő eszközöket nyújt. A támogatás megadása ügyében a törvény szerint a kerületi nemzeti bizottságok döntenek. A külkereskedelmi miniszter javaslatára, amelyet annak képviseletében Krajčír belkereskedelemügyi miniszter terjesztett elő, a kormány elfogadta azt a megegyezést, amely Csehszlovákia és a népi demokratikus Magyarország közti árúcseréről jött létre az 1950"es esztendőre. Ez a megegyezés már az 1948-as keretmegegyezés alkotó része volt, amely szerint a két állam közti kölcsönös árucsere 5 évre rendezést nyert. A kormány továbbá még egy egész sorozat igen fontos külpolitikai jellegű ügyet tárgyalt le. KÖZMŰVELŐDÉSI HÍREK • Január első felében bemutatják Budapesten is azt a nagy érdeklődéssel várt színesfilmet, amelyet szovjet és magyar operatőrök a nyáron megtartott VIT és a Főiskolai Világbajnokságok ünnepségeiről készítettek. A monumentális egész estét betöltő film technikai munkálatával már elkészültek Moszkvában, a Dokumentumfilmek Központi Stúdiójában. A film több fővárosi mozival együtt a vidéki filmszínházakban ii bemutatásra kerül. • Az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia a közeljövőben megjelenteti a Bartók és Kodály által összegyűjtött magyar népdalok első kötetét, amely ezernél több gyermek-játékdallamof foglal magában. A kötet megnyitja a húsz kötetre tervezett gyűjtemény sorozatos kiadását. Bartók és Kodály több mint három évtizede elkészült a húszezer magyar népdal és népi szöveg sajtó alá rendezésével, de a Horthy-AAagyarország kultuszkormányzata megakadályozta annak kiadását. A monumentális népdal-gyűjtemény közreadása a Magyar Népköztársaság igazi haladást szolgáló építő kultúrpolitikájának első korszakos jelentőségű cse'ekedet*. • A román könyvkiadás nagy fejődéséről tanúskodik, hogy az 1949-es esztendőben 2354 könyvet adtak ki 40 millió 815 ezer példányban, a romániai könyvkiadók. Ebből a Román Munkáspárt kiadóvállalata egymaga 724 könyvet adott ki összesen 19 millió 87 ezres példányszámban. 528 könyv az állami könyvkiadó kiadásában jelent meg.