Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-04 / 3. szám, szerda

ANTAL HARCA Az apa szokottnál korábban jött haza a gyárból. Súlyos, fér­fias léptekkel tette meg az utat az ajtótól az asztalig. Ki­húzta a rozoga széket és mi­közben mindannyian szélesre ki­tárult, éhes váró szemekkel nézték — rázuhant. A szék felnyögött, mintha megérezte volna, hogy mi dúl ennek az embernek a lelkében. Lassan, nehezen, szakadozottan, bugy­gyant ki a szó összecsikordult fogai közül: — Kidobtak. Az anya — a munkától, élet­től megviselt kis szürke nő ösz­szecsapta tenyerét és csendesen zokogni kezdett. A legidősebb fiú — a 16 éves Antal, szemei még jobban kitágultak. Most értette meg igazán, mit jelent ez a szó: krízis, gazdasági vál­ság. Sokat beszélt neki munkás­apja erről a rendszerről, mely kiszipolyozza a munkást s mi­után munkájával új értékeket, sok-sok árucik ;et, sok-sok gé­pet termelt, — akkor kirúgja az utcára, hogy tátott szájjal, gyiilölettoi torzult arccal bá­mulja a fényesen kivilágított üzletek kirakatait, ő — a bőség alkotója .. . Antal világosan kezdett látni. Apja szavaiból megértette, hogy miért kell gyakran éhez­niök, miért kell rongyos ru­hákban járniok és az iskolában miért húzódnak el tőle, a proli­fiútól, megértette, miért kell a munkásnak szervezkednie, har­colnia. Apja kotünő képzettségű munkás volt s ezért vészelte át a krízis első éveit úgy, hogy hetente három napot dolgozott. De ma ez a nyomorult életfenn­tartási lehetőség is megsza­kadt. Élesen nyomult Antal agyába ez a gondolat, metszőn hasított belé a fájdalom, amely azonban — akkor még nem sej­tette — idővel férfivá, harcos­sá, erőssé edzette. Antal meg­értette, hogy ilyenkor nem sza­bad eldobru a fegyvert, harcolni kell a jövőbe vetett hittel, hideg gyűlölettel, harcolni kell a ki­zsákmányolók ellen. Szürke nap voit, tán szürkébb mint a többi. A megtépázott fa­linaptár utolsó lapja juttatta eszükbe, hogy néhány óra vá­lasztja el őket 1932 január else­jétől. * Antal figyelmesen körülné­zett, majd beállította a gépet a legnagyobb teljesítményre. A gép magasabb hangon kezdett énekelni, — Antal mégegyszer körülnézett és amikor iátta, hogy senkisem figyeli, ügyes keze egyetlen mozdulatával megmozdította az egyik emel­tyűt. Halk pattanás... a gép lassan leállt. Antal ajka körül finom mosoly játszott, de hirte­len közönyös arccal bámuit ma­ga elé — Mit csinál, maga barom! — ugrott oda Brandt, a náci érzelmű munkafelügyelő. — Hi­szen tönkretette a gépet. — Nem tehetek róla Brandt úr, többet akartam a gépből ki­hozni és ez a vége... — mond­ta színlelt kétségbeeséssel hang­jában Antal. Tudta, hogy az ügyet ki fog­ják vizsgálni, de elégedetten nevetett magában, mert a mun­ka tiszti volt, Semmit sem bi­zonyíthatnak rá. Gyanúra nem adóit okot eddig, ilyen eset meg mindenkivel előfordulhat és elő is fordul. Miközben Brandt dühödten távozott jelentéstételre, nyugod­tan letörölte olajos kezével az ízzadtságot homlokáról, majd megelégedetten gondolt arra, hogy a gép megjavítása leg­alább Két hétig tart, hogy neki is sikerült egy kis szöget ver­nie a fasizmus koporsójába. Este kis rádiójához ült és az ismert hullámhosszat kereste — míg megszólalt tompán, de ve­lőbe és szívébe hasítón: — Hai­ló, itt Moszkva beszél... És folytak a hitet, erőt adó mondatok — Sztálin — Vörös Hadsereg ... A nácik ideje meg van számolva. Folytassátok ott­hon a hősi harcot. Munkások szabotáljatok, gyöngítsétek a fasiszták harci gépezetét. Har­cotok segíti a mi harcunkat. Néhány óra muiva átlépjük az új esztendő küszöbét, — 1943 dön­tő fordulatot jelent. Tartsatok ki, a győzelem közel... Antal behúnyta a szemét és jóleső érzés hullámzott rajta végig. Várta már az új élet új évét és ezért harcolt öntudato­san és bátran szocialistaként... * Jóval a munkakezdés előtt ér­kezett be a gyárműhelybe. Sze­retettel simogatta végig teKin­tetével a fényes gépet és a ronggyal gondosan mégegyszer végigtörülte. Megnézte, hogy minden rendben van-e. Mert nagy nap volt ez. Az ötéves terv első évének utolsó napja. És a kopogtató új esztendőt csak munkával lehet igazán szé­pen kifejezően üdvözölni. Keze alatt elkezdte a gép du­ruzsolni a munka dalát. Más­kép szólt ezen a napon, másként szólt a hangja a felszabadulás óta és másként az ötéves terv megkezdése óta. Szabadabban, vidámabban, élénkebben, mintha lelke lenne és megérezné a vál­tozások jelentőségét, megérez­né, hogy neki most kellemes kötelessége jól mŰKÖdni. Antal feszült figyelemmel kí­sérte munkáját és csak néha nézett át a mellette dolgozóra, hogy rámosolyogjon. Mert nagy nap volt ez és Antal nagy telje­sítményt akart elérni. Visszaem. lékezett ifjúkorára, a nyomorra, éhségre, a néha kínálkozó mun­kára, melynek gyümölcsét a tő­kés rakta zsebre. Visszaemléke­zett azokra az időkre, amikor öntudatossága parancsolta, mi­nél kevesebbet termelni, minél több selejtet, rontani a gépet, hogy így segítsen a fasizmus ellen harcoló elvtársaink, akik­nek országát nem tiporhatta le a náci csizma — a szovjet ka­tonáknak. ök hozták el szuro­nyaikon, tankjaikon és repülő­gépeiken a szabadságot és ők tették lehetővé, hogy Antal és a sok-sok János, József, Imre — a dolgozók megkezdhessék or­száguk felépítését. A munka örömmé vált és nem kényszerré. Antal tudja, hogy maguknak termelnek és tudja ÉH'Á HEGWÉ• hc^rž , ti a völ^be .Hejííifjy UiimmdőrSkre, Sícp virágjial, nekemnylltál megyek hazáďjó lovam var. Dobbants hat járda láncot, 4 vi'dam kujavpkot, J jí Szaporan siec/c! a labod Tralalallalafla la U ú U a ­Raics Istväw -fordítása A ČSN téli rekreációja Rekreációink, melyeket a téli hónapokban rendezünk, nagy jelentőségűek f öl dm ű­vesif jiuságunkra. Nehéz mun­ka után szükséges, hogy a földműves is megpihenjen és kihasználja azt az alkal­mat, amelyet a népi demo­kratikus rendszer nyújt ne­ki. Ez azt jelenti, hogy a ČSM rekreációjára még a legszegényebb földműves­család gyermeke is eljuthat. Kéthetes rekreáció van mind a földdel rendelkező, mind a teljesen föld nélküli, azaz csak az idényben föld­műves ifjúságunk számára. A rekreáció jutalom azon földművesszülők gyermekei­nek, akik eleget tettek a ga­bona és a mezőgazdasági termékekben beszolgáltatási kötelezettségeiknek. Nagy feladat hárul itt he­lyi szervezeteinkre, akik a kiválasztást fogják végezni. Rekreáció illeti meg azokat, akik sikeresen végezték az önként magukra vállalt munkákat, akik eleget tet­tek a termelési és beszállítá­si szerződéseknek, akik egy séges földműves szövetkeze­tekben, ČSM élcsoportokban dolgoznak, brigádokban tűn­tek ki vagy akik öt új tagot szereztek a CSM'nek, illet­ve, akik a ČSM becsület jel­vényének tulajdoniosai. Rekreációt érdemelnek azok az ifjú földművesek is, akik tevékenyen bekapcso­lódtak falvaink átépítésébe, akik végrehajtják honfi fel­adataikat. 1949 novemberében min­den csoportunknak küldtünk útmutatót a ČSM téli re­kreációjáról. Fontos, hogy azok szerint járjunk el. Útbaigazítás céljából kö­zöljük olvasóinkkal, hogy az egész 14 napos rekreáció oda- és visszautazással, élel­mezéssel és lakással szemé­lyenként csak Kčs 200.—. ezt sok százezer és millió mun­katársa is. Ezért ma meg akarja mutatni, hogy nem utolsó szava az egy hét előtti 440 százalékos teljesítményi és nem utolsó sza­va állandó napi 250 százalékos norma teljesítése. Ügyesen mozog a keze, az órák szállnak és Antal tudja, hogy ma nagy eredmény szüle­tik. Üj módszerrel dolgozik, so­káig tervezgetett, fontolgatott otthon, míg rájött. Most asze­rint dolgozik és fog dolgozni és még javítani fog rajta — ilyen gondolatok kergetőznek agyá­ban, amikor megszólal a sziréna, jelezve a munka végét. Antal még megakarja várni a teljesítmény kiszámítását és ki­hirdetését. Közben rendbehozza a gépet, megfontolt lassúsággal és vidám feszült arckifejezéssel várja, hogy az üzemi hangszóró bejelenti az eredményeket. Vég­re ... — 620 százalékot ért el For­gács Antal, üzemi műhelyének átlagos teljesítménye 350 szá­zalék ... Szélesen hömpölyögnek a sza­vak a hangszóróból és Antal boldogan veszi fel utcai ruháját. Holnap ünnep — Szilveszter, 1950 január elseje. Az új élet boldog és tartalommal teli új éve. 1950... Sz. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom