Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-29 / 25. szám, vasárnap

Pionír-úttörő a nemzet reménye Jöjj közénk a ČSM-be! Kik a Csehszlovákiai If­júsági Szövetségben szerve­zett fiúk és lányok? Az üzemek élmunkásai, akik állandóan többet és ér­tékesebbet akarnak termel­ni, hogy mindenkinek ele­gendő jusson. Versenyeznek a teljesítmény emeléséért, újítási javaslatokat tesznek, jobban szervezik munkáju­kat, igyekeznek elsajátítani a technikát, hogy még job­ban dolgozhassanak. Ifjú földművesek, akik harcolnak az embertelen ro­bot ellen a falun, traktorok­kal dolgoznak, ifjúsági gaz­daságokat alapítanak, (me­lyeken kísérletezni fognak, hogy hogyan lehet többet, jobbat termelni), segítenek szövetkezeti baromfifarmok, mosodák, bölcsődék, kultúr­házak építésében, hogy fal" vainkból eltűnjön a nyomor, a nehéz munkától származó betegségek, hogy a falusi ember élete könnyebb, szebb és jobb legyen ... Diákjaink, akik előmene­telüket állandóan .javítják, akik lelkiismeretesen ké­szülnek és szabad idejükben is tanulnak, hogy mielőbb jó szakemberekké váljanak, hogy majd egyszer értékes támaszai legyenek a munká­soknak és a parasztoknak a szocialista állam kiépítésé­nél, akik már most segíte­nek államunknak brigád­munkáikkal nyersanyagnak való hulladékot gyűjteni.... Ifjú katonáink, akik pél­dásan és lelkiismeretesen teljesítik a parancsot, akik támaszai parancsnokaiknak, példaképül szolgálnak fegyel mezettségben, merészségben, kitartásban a gyakorlatozás­nál, akik állandóan növelik harcképességüket a haditu­domány és a technika szak­ismereteinek elsajátításával, hogy legyőzhetetlen védel­mezői legyenek népünk bol­dog életének és építő törek­véseinek. ... A ČSM többi tagjai, a szlovák, cseh, magyar, ukrán, lengyel fiúk és lányok, akik az egységes Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetséget alkot­ják, készek bármikor segí­teni hazájuknak, polgár­társaiknak és elnöküknek, Klement Gottwaldnak az Szlovákia területén az eddig „JUNAK" néven ismert gyer­mekszervezet minden nappal közelebb jut ahhoz, hogy telje­sen Pionirré változzon át. A Pionír programja a magyaror­szági CJttörő mozgalom prog­ramjának és feladatainak fe­lel meg. A JUNÁK központi tanácsa „Pionír a nemzet reménye" cí­me nországog akciót készít elő, számítva a CSM, a szülők, a tanítók, az iskolai és népi szer­vezetek, az egész Nemzeti Front (élen a Kommunista Párttal) támogatására. Az akció a Nemzetközi Ifjú­sági Hétig, azaz 1950 február 1-től március 23-ig tart. Feladatai a következők: (A Pvonyerszkaja Pravda cikke) „A szovjet pionírok nyak­kendőjének három vége a három nemzedék: kommu­nisták, komszomolisták és pionírok törhetetlen barát­ságának jelképe." Ma Tamauz, türkmén kis­város egyik iskolájáról számo­lunk be. A földszinten elsőosz­tályosok, az első emeleten idő­sebb gyerekek: pionírok tanul­nak. Az elsőemeleti folyosón fiúk és lányok futkosnak. A na­gyobbak vörös nyakkendőt vi­selnek. Kolja még egészen ki­csi volt, mikor megtudta, hogy a vörös nyakkendős gyerekek — pionírok. Kolja tanuja volt egyszer, mikor a IV. A osztály ajtaja előtf egy nyakkendőt viselő fiúhoz egy nyakkendő nélküli kislány lépett oda és megkér­dezte: — Miért nem jöttél el a raj­összejövetelre? Kolja ugyancsak elcsodálko­zott. Hogy lehet az, hogy egy egyszerű kislány az összejöve­telről kérdez egy piOnirt? De a kislány folytatta: — Én őrsvezető vagyok, tud­ni akarom távolmaradásod okát. Itt aztán Kolja zsákutcába került a kérdés megoldásával: hogy lehet az, hogy ez a kis­lány, aki nem hord nyakken­dőt — tehát nem is pionir —, örsvezetőnek nevezi magát? Kolja mindezen csodálkozott s ahogy hazaért, tollat fogott és ferde sorokban, nyomtatott betűkkel levelet írt a szer­ifjúsághoz intézett szavaihoz igazodnak, mely a követke­ző: „Állandóan művelődni és tanulni!" ... Ha közénk jössz, jelentős lépést teszel az Jetedben. Ez azt jelenti, hogy segíteni akarsz minden ember életét Megismertetni gyermekszer­vezetünket a CSM-el és a nyil­vánosággal. A gyermekvezetők jelentősé­gének népszerűsítése és gyer­mekvezetők toborzása, A pionír-csoportok munká­jának javítása és a pionírok kötelezettségvállalása a CSM kongresszusához. Oj csoportok szervezése és a már létezők szervezésének emelése stb. A pionir bratislavai központ­ja a nyári hónapokra sokezer gyermek részére készít elő nyaralást országszerte, de fő­leg a Tátrában. Iskolásgyermekek érdeklőd­jetek tanítóitoknál a PIONIR felől. kesztőségnek. A levél végén nagy izgatottan ezt írta: „En nagyon szeretnék pionir lenni. Vannak nálunk gyerekek, akik pionírok és mégsem viselnek nyakkendőt. Nekem sem kell majd nyakkendőt hordani?" Nyugodj meg, Kolja! Ha el­jön a jövő év, te is ott állasz majd elől az összejövetelen és ünnepélyes ígéretet teszel a Hazának. Pionir leszel: meg­kapod vezetődtől a vörös nyak­kendőt. Es t e tudod majd, hogy ez a nyakkendő nem közönsé­ges háromszögletű vörös anyag, hanem annak a jele, hogy te is tagja vagy az ifjú leninisták nagy, baráti családjának. „A vörös nyakkendőt, ame­lyet melleteken viseltek — mondotta Kaganovics elvtárs a pionírokhoz intézett felhívá­sában — harcos százezreink vére itatta át. Viseljétek be­csülettel ezt a vörös nyakken­dőt és szilárdan tartsátok ke­zetekben a kommunizmus vö­rös zászlaját!" Nem csak neked válaszolunk, Kolja. Azt akarjuk, hogy ol­vassa el ezt a cikket az örsve­zető kislány, a IV. A vala­memiyi tanulója, akik megfe­ledkeztek a vörös nyakkendő nagy jetentőségéről — és vala­mennyi, de valamennyi piPnir. Gondoljatok rá, gyerekek, hogy a vörös nyakkendőt min­denütt kell hordanotok: isko­lában, otthon és utcán egy­aránt. Viseljétek a nyakken­dőt és legyetek büszkék arra, hogy pionírok vagytok. Fordította: K. I. szerencsésebbé, teljesebbé, szabadabbá és nyugodtabbá tenni. Belépsz azon fiúk és lányok százerzei közé, akik szeretik népi demokratikus Köztársaságunkat, akik ha­zaszeretetüket szorgalmas munkájukkal bizonyítják. I természet csodáiból A halakról mindenki tudja, hogy hidegvérű állatom, ami annyit jelent, hogy mindig kör­nyezetük hőmérsékletét veszik fel és ahhoz alkalmazkodnak. Azt azonban eddig nem igen tudták, még a zoológusok sem, hogy vannak halak, melyek a szó szoros értelmében csak for­ró vizben tudnak élni. Kalifor­nia és Nevadas néhány forrás­vidékén él egy ilyen furcsa, forróvizi halfajta, a 2—5 centi­méteres k i 11 i. A vidék forrásai vulkánikus talajból erednek és legalább 50 fok C. hőmérsékle­tűek kezdetben, amíg csak hi­degebb patakok beömlése le nem hűti őket. A killihal ezekben az ötvenfokos forró vizekben él és teljesen alkalmazkodott ehhez a környezetbeli hőfokhoz. A nagy akváriumok olyan üvegtartók­ban őrzik ezeket a halakat, me­lyekben állandóan 53 fokos a víz, vagyis olyan forró, hogy az ember nem tudna megfürödni benne. A killi viszont nagysze­rűen érzi magát ebben a hő­mérsékletben. Csak az akvári­umig való szállításuk nehéz, mert nagyon könnyen meghűl­nek útközben, már akkor is ha vizük 45 fokra süllyed. * óriásiak a különbségek föl­dünk különböző tájékain időjá­rás és hőmérsékletek tekinteté­ben s nem érdektelen megtud­nunk, hogy vájjon hol vannak a világ legmelegebb és' leghi­degebb pontjai? A legnagyobb meleget eddig a Ka'ifornia és Nevada határán fekvő „Halál­völgyben" mérték, 56.5 fok Celsiust- A szaharai Kassár­oázis mellett viszont már csak 53 fok C-t mértek. Ugyanilyen magas állandóan az indiai siva­tagok hőmérséklete is. A leg­nagyobb hideg mérése már sok­kal nagyobb nehézségekbe üt­közik, mert a higany 39.5 foknál megfagy. Az ennél alacsonyabb hőmérsékletek mérésére rend­szerint' alkoholos hőmérőket használnak, de ezek nem mű­ködnek olyan pontosan, mint a higanyos mérőeszközök. Egy sarku'azó expedíció tudósai az északi sarkvidék „Floeberg Beach" portjánál 58.8 fokot méitek fagypont alatt, míg a kissé délebbre fekvő „Lady Franklin" öbölben már csupán 57.1 fokos volt a hideg. De a világrekordot kétségkívül a szi­bériai Verchojanszk orosz vá­ros tartja. Ezt a várost, környé­kével együtt bátran nevezhet­jük a föld leghidegebb pontjá­nak, mert a hőmérő itt nem rti­kán 68 fokot mutat fagypont alatt! összegezve tehát a fent elmondottakat, levonhatjuk azt a következtetést, hogy 70 foknál nagyobb hideg, vagy me'eg nem fordul elő sehol a földön. De az ember minden éghajlat­ban megél és dolgozik, tehát szívósabb áz összes állatfajták­nál. p. A pionírnyakkendőről

Next

/
Oldalképek
Tartalom