Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-27 / 23. szám, péntek

KÜLFÖLDI SZEMLE MADAGASZKAR: LEVÉL... Az egyik svájci sportlapban olvasunk beszámolót a madagaszkári sportéletről. Tamatave városáuan tett látogatást a cikkíró. A francia imperializmus alatt sínylődő Madagaszkár sportja is jellegzetesen „gyarmati sport" ... Éppen labdarúgómérkőzés folyt a pályán. A két madagaszkári bennszülött együttes játékát sokan nézték végig, főleg európaiak, akik azonban inkább furcsa látványossápot látnak a madagaszkári labdarúgómérkőzésen, mint sportot... „Szól a zene, sokszor még a mérkőzés alatt is . . . A játékosok közül legalább a harmadrészének nincs cipő a lábán. —Talán így könnyebben játszanak? — kérdeztük a szünetben a vezetőjüket. — Nem ez az oka, hogy mezítláb vannak. Szegények vagyunk, nagyon szegények. Nem telik cipőre. Pedig abban sokkal jobban menne a játék. A madagaszkáriak bámulatosan ügyesek. A WM-rendszert játsszák ők is. Fejjátékban, rúgásban, labdaadogatásban valóságos művészek! Érdemes felfigyelni rájuk." Felfigyelni: értsd alatta, játékosügynököket küldeni, akik a legjobbakat elviszik majd s ezek esetleg hozzájutnak labdarúgócipőhöz is ... „ESZMEI BÜNTETÉS". A nyugatnémetekkel való sportérintkezés nagyon zavaros. Sok olyan sportszövetség van nyugaton, amelyik nyíltan fel akarja venni a kapcsolatot a régi fasiszta vezetők által irányított német sporttal, több szövetség azonban egyelőre még ellenzi ezt, ismét mások elfordítják a fejüket, ha hatáskörük alá tartozó versenyzők utaznak Nyugat-Németországba. Az utóbbiak közé tartozik a svájci atlétikai szövetség is. Két ismert svájci gyalogló, Heinrich Ermatinger és Fritz Schwab októberben a wesztfáliaí Herne nevű városban versenyzett. Nem lett volna semmi baj sem, ha az egyik svájci baloldali lap nem kifogásolja ezt. Az atlétikai szövetség kénytelen volt elővenni az ügyet a legutóbbi ülésén. Minthogy a nemzetközi atlétikai szövetség még nem engedélyez versenyt német sportolókkal, a svájciak a két gyaloglót 1950 május l-ig eltiltották a versenyzéstől. De még a hivatalos lapjuk i

s derűsen teszi hozzá: „A büntetésnek elsősorban eszmei jellege van, hiszen jórészt holtévadra esik ..." risvriNY GYÖGTIT Ui SZ0 Csehszlovákia vezet a pontversenyben Az SN B nyerte a járőr-versenyt 1950 január 27 A második nemzetközi rendőr-síverseny harmadik napján a legnehezebb számot, a 25 km-es járőr-versenyt bonyolították le. Ebben a számban 29 csapat indult, mely közül '27-en értek be a célba. Szép küzdelem után elsőknek a csehszlovák csapatok érkeztek be. Különösen a Rusko vezetése alatt álló csoport teljesítményét kell kiemelni. Az első járőr 9.40 perckor indult és kétperces időközökben folytatták a startot. Magyarország és Lengyelország egy-egy csapatot Indított ebben a számban. A versenyzők szolgálati egyenruhában indultak. A járőr paranesoka pisztollyal, a csapat tagjai teljes felszereléssel és géppisztollyal versenyeztek. II STÜSHI14. HETE S. Hostivar 1. CLTK (h.) S. Pardub. I. DSK Tŕeb. (h.) Havi. Brod VSJ Pard. (h.) Bor. Tfebiő S. Svi'tkov (h.) S. Pribram S. Černošice (h.) S. Brno I. Sparta (b.) NVB VSB (b) S. Pražský Kolin (b ) S Brno I. Žižkov (b.) Hr. Králové SNB (b. m.) SO N P Klad. Vršovice (vív.) S. Tábor Praž (birk.) Az eredmények a következők voltak: 1. SNB ČSR (Rusko, Brak, Nemesszeghy. Uličky) 2:03:14 mp. 2. SNB CSŔ (Štrup, Kuliiš, Moc, Počarovský) 2:07:44 mp. 3. SNB CSR (Gál, Kurčik, Chrastina, Polák) 2:13:11 mp. 4. RE Magyarország (Boldis, Szanty, Garbera, Faludy) 2:40:58 mp. 5. RE Magyarország 3:00:33 mp. 6. MBP Lengyelország 2:58:38 mp. A kétnapos verseny után a pontseny állása a következő: 1. SNB CSR 112 pont, 2. MBP Lengyelország 43 pont, 3. RE Magyarország 13 pont. 6:1 (0:1,2:0. az A" a w« 4: Oka győzött válogatott ellen A csehszlovák jégkorongozók tegnap ismét edzőmérkőzést tartottak a londoni világbajnokság előtt. Az ,,A" csapat a „B" válogatott ellen vette fel a küzdelmet, melyet szép játék után megérdemelten nyert meg A találkozó kitűnő sportot hozott. A gólok a következő sorrendben estek: Bouzek 0:1, Koziňák 1:1, Mizera 2:1, Stock 3:1, Konopásek 4:1 és kétszer Mizera 5:1, 6:1. A mérkőzést 3000 néző előtt Josek és Zeniáek vezették. Szabálymódosítások a röplaSidasportban A Nemzetközi Röplabda Szövetség Prágában kongresszust tartott s ezen több szabálymódosítást fogadtak el. A röplabdasport nemzetközi fejlődése bizonyos szabálymódosításokat tett szükségessé. Három lényeges új szabály született Prágában. Az első: megszűnik a pályán az osztó keresztes beosztás és helyette a középvonallal párhuzamosan 3 méterre a hálótól az alapvonallal párhuzamos jelzővonal húzódik. A játékosok ezenkívül, vagy belül tetszés szerint helyezkedhetnek el. A második: a játék megnyitása, az adogatás módosítása olymódon, hogy az adogató játékos a földről felugorva is játékba hozhatja a labdát, mielőtt azonban a játéktérre belépne a felugrás után, az adogatás helyén ismét talajt kell érintenie. A harmadik szabálymódosítás tulajdonképpen csak a nemzetközi mérkőzésekre vonatkozik. Nemzetközi férfi mérkőzéseken a hálómagasság 243 cm helyett 245 cm, a nőknél pedig 223 cm helyett 225 cm lesz. Ezek az új szabályok, meggyorsítják a játékot. K

usza B

éla és Cs

igás Pé

ter Tömegsporttá fejlesztik O patová it és környékén a birkózást Két egyszerű munkás sikeres munkájának eredménye az opatovai birkózósport fellendülése Poíana Opotová, a banskábystricai kraj vezető üzeme mind többet és többet áldoz a sportra. A sportegyesülete mind szebb és mind nagyobb fejlődésnek indult s egymásután alakulnak a különböző szakosztályok. A futball-, röplabda-, jégkorong, kosárlabda-, asztaltennisz, sakkés ökölvívó szakosztályok után megalakult a birkózószakosztály is. A gyár egész vezetősége mindenben készséggel áll a sportolók rendelkezésére. De a sportolók maguk mellett találják a gyár teljes üzemi bizottságát is. Ilyen szeretetteljes gondoskodás mellett természetes, hogy a sport virágzó életet él. A Poľana Ópatová a sport minden ádában sportolási, sőt versenyzési alkalmat akar nyújtani a gyár dolgozó munkásalkalmazotainak. * Az alig fél éve működő birkózószakosztály munkájára voltunk- ezúttal kíváncsiak. Hétfőn este a Poľana Opatová klubhelyiségébe azzal a céllal lépünk be, hogy a birkózók edzését megfigyeljük. Kusza Béla és Csigás Péter, a szakosztály két munkás edzője irányítja az edzéseket. Éppen két ifi birkózó van munkában. Csigás edző mutatja nekik az új fogásokat. - Kusza Béla edző, volt több szö!':• rös nehézsúlyú baj!> „ no k fogad. S ekkor tudom csak meg, hogy nem a i <y . legjobbkor érkezem,. * :.ví íem. — A povaiskábystricai szlovák csapatbajnokság fáradalmait pihenik még a versenyzőink — mondja Kusza Béla edző — s így ma csak az ifi- és gyermekbirkózóinkkal foglalkozunk. Vagy tizenöten lehetnek a fiúk, akik mezbe öltözve várják, míg sor kerül rájuk. Kusza Béla és Csigás Péter figyelme valamennyiükre kiterjed. S kivétel nélkül mindegyikkel külön foglalkoznak az edzők. — Mi is volt Pov. Bystricán? — tesszük fel a kérdést a szünetben Kuszának. — Eltekintve attól, hogy alig egy fél éve működünk, a szlovákiai csapatbajnokságban elért harmadik helyezésünket nagy sikernek kell tartanunk Hiszen olyan •egyesületek, mint a Pov. Bystrica és Košice mögött lettünk harmadikok. Versenyzőink közül kétségtelenül Hegedűs Lajos aratta a legnagyobb sikert. Hiszen mindkét nagynevű ellenfelét kétvállra fektette. De a többiek is szépen szerepeltek. — Magadról nem beszélsz? — vág közbe Csigás Péter, edzőtársa. Hiszen a versenyen Kusza Béla barátom is indult, az ő 44 évével. S hozzá még kitűnően is! Hiszen ellenfele egy 28 éves košicei birkózó volt, akit 6 perc alatt fektetett kétvállra s ez a győzelem jelentette aztán a mi harmadik helyezésünket is. Az edzés titán leülünk Kusza Bélá• val és Csigás Péterrel egy kicsit beszélgetni. Kusza Béla a budapesti Vasasban kezdett birkózni, majd a bratislavai Vasnak lett a tagja s ek kor szerezte meg a morva-sziléziai bajnokságát is. Mint nehézsúlyú ver senyző, a LAFC színeiben érte el legnagyobb sikereit, amikor 1930-ban és 1931-ben megszerezte a csehszlovák bajnoki címet, majd 1934-ben a csehszlovákiai magyarok bajnokságát is megnyerte. Csigás Péter a régi lučeneci munkásegyesületnek, az LMTE-nek volt a versenyzője és többszörös légsúlyú .bajnok. Az ő kezdeményezésére alakult meg mult év szeptemberében a gyár birkózó-szakosztálya is. — Kisebb nehézségek után a gyár támogatásával alakultunk meg. Viczian János és Bartha József, valamint Mojzis György, az üzemi tanács tagjainak segítségével a mult év szeptemberében hívtuk életre a szakosztályt. Nem sokkal később kapcsolódott be Kusza Béla is, akivel most közösen vezetjük az edzéseket. — Hány tagja van a szakosztálynak? — adjuk fel a kérdést Csigás Péternek. — Örömmel állapíthatjuk meg. hogy nagy érdeklődés van a birkózósport iránt. S ez az érdeklődés főleg a fiatalság körében egyre erősödik és növekszik. Ma már 12 aktív igazolt versenyzővel rendelkezünk. Ezenkívül van már egy 18 tagú ifjúsági és egy 10 tagú gyermek-gárdánk is. — Fél év alatt voltak-e már sikereik? — kérdezzük Kusza Bélát. — Bizony nem is egy szép sikerről számolhatunk be. Hiszen eddig már hét mérkőzést vívtunk meg. Az SNB Bratislava ellen itthon 4:4-re végeztünk, míg ott 3:5 arányú vereséget szenvedtünk. Nitra ellen itthon is, és a viszavágó mérkőzésen is 4:4 arányú eldöntetlent értünk el. A bratislavai Ursus ellen itthon 6:2 arányban győztünk, míg ott 3:5 arányú vereséget szenvedtünk. S végül Rožňava ellen idehaza 5:3 arányú győzelmet arattunk. — Milyen a rendelkezésre álló amyag? — Versenyzőgárdánk fiatal erőkből áll, de határozottan tehetségesek. Szorgalmas munkával egy év múlva még szebb és nagyobb erdményeket érhetünk el — mondja Kusza Béla. Kétségtelenül a legnagyobb ígéret köztük Hegedűs Lajos, aki Fil'akovoról került hozzánk s akinek már van kellő rutinja is. De a többiek, Egri Pál, Bódy Gyida, Bolyos László, Püspöki Béla, Perencsei György, Kálnay János, Svoreny László vagy Csányik László is mind fejlődőképes versenyzők. Nem szabad megfeledkeznünk aztán itt még magáról Kusza Béláról sem, aki 44 éves kora dacára még mindig résztvesz a versenyeken. — Hogyan lehetséges ez? — kérdezzük. — A birkózásban ugyanis sokkal tovább tarthatja valaki a formáját, mint más sportágakban. Sportszerű életmód mellett 35—36 éves koráig maradhat egy birkózó kiváló formában. Itt van a svéd Johanson, aki 39 éves korában érte el a legjobb formáját, vagy a magyar Rihetzky János, aki 40 éves korában nyert még bajnokságot. Ez a messzi korhatás annak tulajdonítható, hogy a birkózónak rengeteg idő kell ahhoz, hogy jól és pontosan begyakorolja fogásait. — Milyen a hangulat a szakosztályban? — Sikerült baráti légkört kialakítanom — folytatta Kusza. Ugy látom, hogy a versenyzők is érzik és bíznak bennem. Nagyban támogat minket Lauko Béla sportreferens és Lieskovetz Jenő titkárunk is. — Tervei vannak? — Igazi tömegsporttá szeretném kiszélesíteni nálunk is a birkózást. Nagy terveim vannak a jövőt illetően ... Ha a vezetőink megértik ezt, akkor hamarosan népszerű lesz a környéken a birkózás is. Tervem, hogy gépkocsira rakjuk majd a szőnyegeket és versenyzőinkkel sorba járjuk a környék falvait. Bemutatómérkőzéseket rendezünk majd s hírverést csinálunk a birkózásnak is... Népszerűvé tesszük majd ezt a sportot is. Jó munkásokat, de jó birkózókat is akarok népi demokráciánknak nevelni. —

s— A. ZÁPOTOCKÝ: Testnevelésünk összefügg a termeléssel Megújhodott egységes testnevelésünk már a múltban is megoldódott, — de még a jövőben sok kérdést kell megoldania és nem egy hiányt kell megszüntetnie, hogy megteremtse azt a végleges egészséges alapot, melyből majd kikerül a munkára és honvédelemre megacélozott ifjúság, amely sportol, örül az életnek és sehogy sincs megterhelve a mult áldatlan sport-örökségével. A testnevelés terén ma megvan minden feltétel ahhoz, hogy ezt az egységes alapot valóban megteremtsük, aminek legjobb biztosítéka a testnevelés és sport állami gondozása. De az innen kapott segítség egyúttal kötelez is és méginkább köteleznek azok a megjegyzések, sőt bíráló szavak, melyeket A Zápotocký kormányelnök mondott el a munkásifjúság prágai konferenciáján. A kormányelnök testnevelésünk korszerű kérdéseiről beszélt és egyebek között ezeket mondotta: — Valóban szükséges, hogy ifjúságunk törődjék a sporttal, mert ez segít megteremteni munkakészségünkett, de fel is boríthatja munkánkat. Kérdezheti valaki, hogy mi köze ennek a termeléshez. Sok! Hallunk tízezer átlépésről egyik egyletből a másikba. Ez azonban azt jelenti, hogy a sport'kedvéért ezer ember egyik gyárból a másikba vándorol, ami csak a munkából való kimaradást okoz. Ezt a kérdést rendezni kell. Éppen e téren nagy munkafeladat vár az ifjúságra. Azokat, akik nem szabadultak meg a régi burzsoá hagyományoktól, akik a mi proletár sportunkban is burzsoá rajongók maradtak, nektek kell, fiataloknak megbírálnotok, nektek kell őkeí felelősségre vonnotok és tj tartoztok nekik megmondani, hogy a jövőben nem engedjük így félrevezetni ifjúságunkat. Ha ezt hagynánk, úgy nem teljesíthetnénk az előttünk álló nagy feladatokat. Sok érdekes kérdésről lehetne beszélni. Csak néhány gyakorlati példával szeretném megmutatni, hogy miképpen kell nektek, fiataloknak a mai életet, annak feladatait, az előttünk álló összes kérdéseket nézni, hogy hogyan kell arról gondolkozni, éspedig nemcsak saját személyes sikerünk és önérdekünk szempontjából, hanem, hogy hogyan kell törekedni, hogy azokat az összesség javára megoldjuk. Nézzétek, hogy miért kerül a sportban sok megint lejtőre. Azért, mert az egyesületek, a funkcionáriusok vagy végül az üzemi tanács vagy az üzemi igazgató magában ezt mondja: — Törődnöm kell azzal, hogy a labdarúgó vagy a jégkorongozó csapatunk kiváló legyen; arra kell törekednem, hogy a bajnokságban első legyen. Hát hiszen erre áldozhatunk néhány ezret vagy tizezret. Az az ember ott jól rúg vagy jól véd, miért ne húznánk őt át magunkhoz; mi ezt megtehetjük, hiszen vítkoviceiek vagyunk! Mi egyes sportegyletek vágyát. hogy kitűnjenek, nem akarjuk és nem is fogjuk letörni, azonban meg kéli gondolnunk, hogy annál vájjon Vítkovice elnyeri-e a csehszlovák bajnokságot, sokkal nagyobb érdekünk, hogy mily hamar épül fel Kunčice, az új kohók, hogy így elég vasunk legyen, vagyis az az anyag, amelyre termelésünk fokozása végett szükségünk van. Ezeket a dolgokat nem tűrhetjük és nem is fogjuk tűrni. Kétségtelenül minden oldalról támogatni fogjuk sportunkat. Segíteni fogjuk sportolóink nevelését, e téren minden lehető áldozatot meghozunk, mert követnünk kell azt az igazságot, hogy „Ép testben ép lélek!" Nem akarunk nyomorékok nemzete lenni, mert csak egészséges ember élvezheti munkája gyümölcsét. Mit érne nagy dolgokat teremteni, ha mellette dolgozóink elpusztulnának Ha elcsigázott emberekből álló nemzet volnánk, hogyan építhetnénk fel a szocializmust, hogyan győzhetnénk le a régi társadalmat, hogyan biztosíthatnánk a békét és a haladást. Tudatában kell lennünk, hogy a testnevelés kérdése összefügg termelésünkkel és azért meg kell akadályoznunk mindazokat a régi bűnöket, melyeket burzsoá testnevelésünk szokott elkövetni. UJ SZO a csehszlovákiai magyar dol

?ozők napilapja Szerkesztőség és k iadőhivatai: Bratislava. Jesenského 8. II em Telefon 262-77 Fő- és fele Iň^zerkesztô Lňrincv Pvnla P-piartA és tranyttó postahivatal: Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravda grafika, és kiadrt vállalatok Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540— % évrp 970 i i„ 1 hónapra 4S.— Kčs. ' ' '