Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-24 / 20. szám, kedd

1950 január 164 U j S7fi| Január 24, kedd. A nap kél 7 óra 45 perckor, nyugszik 16 óra 40 perckor. róm. kat. és a protestáns naptár szerint Timót napja van. • Várható időjárás: A következő 24 órában élénk északkeleti, keleti szél. Sokfelé havazás. Később északról felszakadó felhőzet. A hőmérséklet süllyed. • Rövidesen megkezdődnek Varsóban a földalatti gyorsvasút építkezései. Már folyamatban vannak a próbafúrások a meghosszabbított útszakaszon. A földalatti gyorsvasút belvárosi szakaszát 1955ben adják át a forgalomnak. Zoliborz városrész felé széles, gyepesített sáncba fut majd a vonat. A földalatti menetsebessége 70 kilométer lesz óránként. A megállóknál mozgólépcsőkkel gyorsítják meg és teszik kényelmesebbé az utazóközönség átszállását a fönt közlekedő autóbusz" és villamosj áratokra. — J. V. Sztálin összegyűjtött műveinek első rész

e olasz nyelven. Rómában 10.000 példányban kiadták J. V. Sztálin összegyűjtött műveinek első köteteit. — Nitra ünnepséget rendezett V. I. Lenin emlékére. A Pártszervezet, a Szovjetbarátok Szövetsége és a kultúrális szervezetek résztvételével Nitrán megemlékezést tartottak V. I. Leninnek, a dolgozó nép nagy vezetőjének, halála évfordulója alkalmából, melyen a lakosság, az üzemek dolgozói, a munkások, a hadsereg tagjai, az SNB és az NF tagjai is résztvettek. — A lengyel-szovjet társaság Lenin halálának évfordulóján életéről és tevékenységéről szóló fényképanyagot adott ki. Varsóban kiállítást rendeznek, mely később az összes lengyel városokban bemutatásra kerül. — A szlovák földművesek köszönete a vasutasoknak. Több mint 80.000 kis- és középparaszt, valamint dolgozó nő nevében az EFSz vezetősége köszönetét fejezte ki a csehszlovák közlekedési vállalatok vezérigazgatóságának a mezőgazdasági kiállítás mintaszerű és gondos előkészítéséért. — A Szovjetúnióval való kultúrkapcsolatok ápolására alakult társaság Korea fővárosában Fjön" jangban nagy kiállítást rendezett Leninről, melyet naponta 4000— 5000 koreai lakos látogat meg. A koreai mozikban Leninről szóló filmeket mutatnak be. — Beépítik a Dunapartot Budapesten. Budapestnek legelőkelőbb helye volt a Dunapart, ahol a legdrágább és legelegánsabb szállodák és vendéglők voltak elhelyezve. A dimaparti sétányokon a legelegánsább női toaletteket lehetett látni és egyszerű polgár szinte szégyelte magát, hogy a felső tízezer közé menjen a közé a felső tízezer közé, akik nemcsak a Dunaparton, de az egész hor thyista Magyarországon uralkodtak. A háború alatt ezeket a szállodákat lebombázták. A magyar népi demokratikus köztársaság elhatározta, v-"v fejújítja'a Dunapart régi '-t, de ott, ahol valamikor e s szállodák állottak, az ötéves terv keretében parkokat és gyermekjátszótereket építenek. Jf1juiká9hjJ eJezöink u

r(ák Az Elba szabályozásánál dolgozók fájó pontja. Az Elba folyó szabályozásánál dolgozó cseh, szlovák és magyar munkások már jelentették Zápotocký miniszterelnök elvtársnak is a vállalatuknál uralkodó állapi.okat. Főleg a konyhával van a baj. Egy alkoholista szakács vezeti ezt a konyhát undorítóan tisztátalanul és az étel a legtöbb esetben ehetetlen. Több - ízben fordultak már ebben az ügyben a vállalat vezetőségéhez, de eddig semmi sem történt. Pedig az itt dolgozó szlovák és magyar munkások példásan teljesítették feladataikat. Nem teljesíti azonban feladatait az üzemi vezetőség, amely nem gondoskodik még arról sem, hogy barakkunk a legelemibb hi" géniai követelményekkel el legyen látva. A részünkről történő panaszokra nem is reagál. Nagyon jó volna, ha ebben az ügyben végre történne már valami, mert a dolgozókat nagyon elkedvetleníti és munkájukban hátráltatja a mai állapot. Pedig az ötéves terv második évében nagyobb feladatokat veszünk ma' gunkra, mint az elsőben. Dani

s Sándor, Benc Károly, Cugela János. Egy amerikai dolgozó levele. Mindazoknak, akik kritikátlan dicséreteikkel az ellenséges propagandának tápot adnak, küldjük ezt a levelet, melyet egy amerikai magyar munkás írt e sorok írójának. „Körülbelül háromszor annyit kell dolgoznunk, mint otthon, igen nagy a hajsza. Csak példának hozom fel: egy teherautósoffőr 4—6 tonnás teherautónál maga a felrakó, a lerakó, a pénzbeszedő, munkaereje tehát 100 százalékon felül van kihasználva. A szociális törvények a dolgozókat csak igen kevéssé védik, fő leg a betegsegélyző rossz és a nyugdíj megoldás teljesen hiányzik. Felmondás nincsen és bár egész Kanadának csak 14 millió lakója van, ami erre az óriási területre semmiség, a munkanélküliség igen nagy és egyre nagyobb lesz. Ha valakit felvesznek, válogatják a munkást, mint a lovakat. A mérvadó az, vájjon egy ember el tudja'e végezni három vagy négy ember munkáját. A nagy munkásbőség szabja meg a béreket is, amelyek elviselhetetlenül alacsonyak, de sokkal nagyobb baj az, hogy az embert minden indokolás nélkül kitehetik a munkából. Ebben a tekintetben is nagyon el vagyunk maradva a ti Csehszlovákiátoktól. Tegnap emelték fel a házbéremet és az árak, főleg az élelmiszernél állandóan nőnek. A munkásság helyzete egyre romlik. Fizetésemelésről szó sem lehet." Eddig a levél. Helyesnek tartottam közlését, hogy azok, akiknek szól, felismerjék a bennelévő igazságot. Cs. M., Šafarikovó. Kladnoi levél. Kladno népe január 2"án nagy lelkesedései kezdte meg az ötéves terv második évének mupkáját. A kladnoi munkásság hiszi, hogy a terv második évében még sikerebben fog dolgozni, még többet termelhet és ezzel még jobban teljesíti a tervet, mint az 1949"es évben. A kladnoi Kábel-gyár 107.5 százalékos évi teljesítménnyel az első helyen áll a kladnoi üzemek között. Az Acél- és Vasipari üzem 103.8 százalékkal végzett. Az Építőművek 103.2 százalékkal s. a bányák 100.2 százalékkal teljesítették a tervet. Az ötéves munkaterv, mint láthatjuk, jól halad előre. Ha továbbra is így dolgozunk, rövidesen felépítjük hazánkban a szocializmst. Búkor Sándor, Kladno II. Levél az ország legtávolabbi sarkából. Még egy évvel ezelőtt csaknem elvesztett embereknek tekintettük magunkat itt Csehország legnyugatibb városi' an. Ma az Üj Szó révén már össze vagyunk kötve a világgal és jobban figyelhetjük eseményeit. Jó útc" megy minden és az eredmények nem kétségesek, bármennyire is próbálják ellenségeink a 'st meggátolni. Mi azonban munkánkkal és a jobb jövőbe vetett bizalmunkkal minden akadályon át fogunk jutni. Mihalics József, Aš. (Szerk.: Levelének többi részét eljutattuk az illetékes helyre.) Kulákok tevékenysége .Tablonovon. A Párt a múlt hónapban Jablo* novon nyilvános ülést tartott, amelyen a beszámolót én tartottottam. Ezen a gyűlésen s k panasz hangzott el a lakosság részéről a jegyző és a ku'ákok ellen. Másnap már fel is szedelőzködtek és elmentek a járási hivatalba panaszkodni. A járási hivatal ki is küldött egy bizottságot. Ez a bizottság legnagyobb meglepetésünkre azonban nem a dolgozó parasz;tságot kereste fel, hanem a kulákokat hallgatta meg. Engem lecsukással próbáltak megfenyegetni, mivel azon ban a gyűlésen résztvett 200 ember tanúsította, hogy a kulákok állítása igaztalan volt, elálltak e szándékuktól. Utolsó lépésükként még eltávolították a helyi Nemzeti Bizottság elnökét azzal az ürüggyel, hogy még nincs állampolgársága. Vagy talán az az oka, hogy nem tetszik a jegyző úrnak, meg a kulákcknak? Schlachtic Ferenc, Jablonov n./Turnou. Azt hiszem' már említettem, hogy az apám nagyon szigorú ember és nagyon boldog volt, ha segédje legalább tíz perccel többet dolgozott neki, mint kellett volna. És nyugodtan állíthatom, hogy ez minden szabómesterre valaha érvényes volt, de viszont nem állíthatom minden mesterre, hogy olyan szépen tud történeteket elmondani, mint az apám. Neki erre külön tehetsége van és bizonyára e képessége révén szeretik és tisztelik annyira szomszédai és mestertársai. Soha még egyetlen vasárnap este sem múlott el, hogy barátai és ismerősei meg ne látogatták volna. Először természetesen megtárgyalják a világhelyzetet komoly és alapos megfontoltsággal. Mindenki tud valamit, Franciaországról és Olaszországról oly tájékozottsággal beszélnek. mint a szabóműhelyekről, a sztrájkok, forrongó hirek oly szakértelemmel szövik át beszélgetéseiket, mint öltések a készülő ruhadarabot. Én természetesen hallgatok, mert nekem ez a szerepem, de viszont senki se csodálkozzék azon, hogy a futballmérkőzéseken kívül a világesemények külügyi helyzete is lefoglalja érdeklődésemet. Ezek az összejövetelek különösen télen nyernek jelentőségükben. Ilyenkor a világért sem mulasztanám el, hogy házunk ünnepi fényét ne emeljem jelenlétemmel. Eltekintve attól, hogy tudásszomj kínoz, más szomjúság is fogva tart. így például sohasem részesülök abban a tiszteletben, hogy rumos teát igyak, mint éppen vasárnap este, ezeken az összejöveteleken. Ugy ülök le az asztalhoz, hogy lehetetlen engem kihagyni a sorból. Igaz, tologatnak és küldözgetnek engem ide-oda, de nincs bennük annyi bátorság, hogy ne vegyenek rólam tudomást, amikor anyám rumos teával körüljárja az asztalt. / teán kívül ott a sütemény is a terített asztal közepén és mindenki anynyit vehet magának, amennyit akar. Nos, én ezzel a szabadsággal élek is, nem tagadom, de mértékkel és körültekintéssel. Tudniillik, amikor ők izgalomba jönnek, amikor a belügyről és a szakszervezeti és szövetkezeti kérdések kerülnek sorra, akkor én e legnagyobb izgalom közepette édességgel fűszerezem mondanivalójukat. Ez az időpont rendkívül kedvez számomra, mert ilyenkor a süteményről mindenki megfeledkezik és észre sem veszik, mohó étvágyamat. Édesanyám természetesen egy szót sem ért az egész izgalomból, ő szegény csak azt látja, hogy én szorgalmasan táplálkozom a finom süteményekből, de hallgat, egyetlen szóval sem mer engem rendreutasítani a felnőttek előtt. Persze, amikor mindannyian eltávoznak, megkapom a magamét, de ha összeadom, amit megettem és kivonom anyám szemrehányásait, még mindig én maradok a győztes. E héten azonban atyám volt az, aki a7 izgalmas és heves tárgyalások k pette észrevette kiváló étvágyamat. Erre olyat ordított rám, hogy tisztán csak azért nem akadt a falat a torkomon, mert a sütemény omlós volt. De apámnak ez nem volt elegendő, hanem egyszerűen kipellengérezett engem a felnőttek előtt. Olyasmit mondott el rólam az ő megszokott és mesélő hangján, amely fényesen megvilágította jellemvonásaim finom hajszálgyökereit és egyben meggyőzte az egész felnőtt társaságot arról, hogy egy tökkelütött hülye vagyok. Nem védekezhettem, nem cáfolhattam érdemben, mert nem volt rá időm, nem készülhettem fel a válaszra, mert az esemény, a maga teljes valóságában csak akkor bontakozott ki előttem, amikor tiszteletreméltó atyám elmesé'.te. így kezdte . . . mintha bosszút akart volna állni rajtam azért, mert a műhelyét lassan beleolvasztják a kollektív munkaközösségbe, holott erről én igazán nem tehetek, ha rajtam múlott volna, száz évvel ezelőtt megtettem vo na. Am hallgassák meg ezt a történetet, igyekszem hajszálnyi pontossággal visszaadni atyám hangját. — Anya, hozzál be egy tál süteményt, hadd táplálkozzék a fiad. Nem látod, hogy éhes szegény? ... — majd miután anyám kínosan mosolygott, egy széles mozdulattal a társaság felé fordult. — Higgyék el nekem, a Marci fiam többet eszik, mint két rendes felnőtt, de nézzenek rája, csulMi csont és bőr, a sok ételtől csak a szeplői híznak. Nem tudom, kire hasonlít a családunkban, már gyerekkorában ilyen beszámíthatatlan vo!< Emlékszem, öt éves lehetett akkor, Nyitrán voltam szabómester és ősz táján, amikor hűvösödni kezdtek a napok, rejtélyes módon egy a.bérlőt kaptunk a műhelybe. Az albérlő egy egér volt. Természetesen nagy volt a hajsza az egér után, mert egy vadonatúj ruhának az ujját rágta szét. Am minden igyekvésünk, hogy elcsípjük hasztalan maradt. Egy bölcs egér volt. ott illatozott előtte az egérfogóban a füstölt szalonna, de feléje sem nyúlt. Kiváló szakegér lehetett, mert előnyben részesítette a tiszta gyapjúanyagokat. Éppen arra gonUoltam, hogy veszek patkánymérget és beszórom a fészkébe, amikor egy éjjel arra lettem figyelmes, hogy a műhelyből zaj hallatszik. — Természetesen azonnal felkeltem — folytatta atyám — mert a zaj erősödött. Ugy tetszett, minha valaki futkosna benn és futás közben székeket borítana fel. Nos, mit gondolnak, kit találtam ott? .. a Marci fiamat. Egy szál ingben futkosott a műhelyben és hajszolta az egeret. Am ez nem lett volna olyan nagy baj, de Marci a kezében sót szorongatott és ezt a sót akarta rászórni az egér farkára. — Marci fiamat — mondta atyám gúnnyal — nem tudtam megvigasztalni, mert makacsul kitartott amellett, hogy neki okvetlenül sót kell hintenie az egér farkára. És már-már sikerült volna neki, de én megzavar.am őt. Marcinak a keze,lába jéghideg volt, nagy igyekvésében két nedves ér folyt az orrából, amikor jedlg érdeklődtem nála, hogy miért volt szüksége a sóhintésre, szeplős arca is nedves volt a könnyeitől. Keserves sírásra fakadva mondta el, hogy neki az őszszakállú Béni bácsi, a fűszeres azt mondotta, hogy ha sikerül sót hintenie az egér farkára, akkor a világ összes egerei összesereglenek körülötte. Marci fiam a világ összes egereivel akart ismeretséget kötni, ezért fagyoskodott a műhelyben órak hosszat az egérlyuk előtt, egyetlen szál ingben, egy lopott gyertya homályos fénye mellett. Senkinek egyetlen szót sem szólt a terveiről, hanem virrasztott és rám akarta szabadítani a világ összes egereit. Amikor az egér kibújt a fészkéből, az egér fürgesége túltett Marci éberségén és megkezdődött a hajsza Marci és az egér között. A hajsza útját felborított székek és széthintett só jelezte. Egy kiló legfinomabb sót hintet széjjel, mert Marci fiam^elővigyázatos volt, sejtette, hogy nem lesz könnyű dolga az egérrel, de abban egyetlen pillanatig sem kételkedett, hogy komoly működése eredménnyel jár. Ilyen volt az én Marci fiam ... — és ujjal mutatott rám. Bevallom, amikor rámmutatott, kissé émelygett a gyomrom, a sok süteménytől és miközben fagyoskodásra gondoltam, mert én is óriás, felnőtt akartam lenni, ha máskép nem, hát az egerek között: szerényen megjegyeztem. hogy nem is voltam olyan ostoba. Én gyerek voltam és csak sót akartam szórni az egér farkára, de azt, hogy a szegények évszázadokon át pénzt, munkájuk eredményét szórták a gazdagok zsebébe, arra nem találok mentséget. Potya Marci. SZFElCfSZjéf ŰZHETIK Peko Pál: Versében komoly sorok fedezhetők fel, pl. Az építőmunka eredménye A dolgozó ember arcképe. Az, aki ilyen sorok megírására képes, idővel figyelemreméltó költeményt is írhat. Am figyelmeztetjük, mint ahogy a munkát csaki.i a munka eszközeivel valósíthatja meg, úgy írásművét csakis a valóság helyes felismerésével alkothatja meg Ami nincs szerves oss^efügésben a valósággal, i szacializmus tanaival, fecsagésnél nem egyéb. — Ozv. Pomothy Sándorné: Ön is visszamenőleg megkapja a segélyt, ha mások megkapták. De türelemmel kell várnia. Mindenesetre jó lenne, ha írna ügyében a hivatalnak. Nem hisszük, hügyi kérvényeznie kelene, miután önnek automatikusan jár a visszamenő összeg — V J., Dolný Rychnov: Határozottan van íráskészsége. írjon, ha ideje engedi. — S. Stefán: E ferdített írása pontosan fedi írásműve ferde tartalmát is. — M Lajos, Pilis: Tényleg nem szép, hogy a község gazdái nem adták m^g magának a karácsonyi illetéket. Véleményünk szerint az ügyét meg kellene beszélnie néhány öntudatos gazdával, akik megértik jogos követelését és Kívánsága meghallgatásra talál. — Nyugdíjas tisztviseő: Miutá i nővére 1945-ben önként nem jött vissza Németország amerikai zónájából, várnia ke'l, am'g hivatalosan dönteneK ügyéről. Nyugodt lehet, ön megtette a megfelelő lépéseket. — Csulák János: Mi úgy tudjuk, hogy az itten' Cérnagyár is keres munkaerőke". Am ettől a munkalehetőségtől eltekintve, mint 20 éves iíjú, másutt is feltétlenül* kap munkát fővárosunkban. — L J.: Verse egy kitűnő sz'ovák versnek a fordítása. Nem közölhetjük, mert egyrészt nem írta a a a nevét, másrészt, mert nem közölte velünk, hogy beküldött verse fordítás. Egyébként folytassa fordítói munkáját teljes sikerrel és teljes névvel. — Milano/ce: Megható versei annyira megindtottak bennünket, hogy képtelenek vagyunk szóhoz jutni. — Szelíce: Határozottan van íráskészsége, de ma már nem ehet ilyen sort leírni. Te véled Kínát, Vietnamot Pedig színesek mind. Ez a „pedig" kihat egész mondanivalójára es a verse' tönkreteszi. Olyan, mint egy zsirfolt egy vadona'új ruhán. — CSEMADOK költője: Ha tényleg az lenne, aminek vallja magát, akkor nem titkolta volna el a nevét. Verse azonban teljes névvel is gyönge lenne. — Kiskováts István: Verse nagyon kedves, de nem közölhető. Kü'dje e' nyugodtan annak a kislánynak, akinek szánta és meg vagyunk győződve, hogy őszinte megértésre talál. — Hadiözvegy: Ügyében eljár, tunk az illetékes hivatalnál. /