Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-22 / 19. szám, vasárnap

apáink megállták akkor, ami­kor oiyan idők voltak, hogy etrv szóért, vagy a kiállásért csatlant a gumibot Kérem a rimaszombati ifjú­ságot, hogy vegyen részt váro­sunk kultúrmunkájában és a CSM járási csoportjának segít­ségével alakítsa meg; a rima­szombati CSM magyar tagoza­tát, hogy ígv szervezetten tud­jon harcolni azok ellen, akiknek még ma js az a céljuk, hogy az ífjúsá^rvt sötétségben tartsák és hosrv a kártyaasztalok és sön­téspultok mellett töltsék el sza­bad idejüket, hogy az ifjúság ne vegye észre és n- lássa, mi történik körülötte és ne vegyen részt a kultúrmunkában. Az est részletes megbeszélé­sére és a szerepek szétosztásá­ra városunk legkomolyabb és legértelmesebb fiai jelentek meg és így meg van a bztosíték arra. hogy tervünket sikerrel keresz­tülvisszük és városunk fiatal­sága végre feléSred nehéz ál­mából. A ii éves elnyomás után a magyar ifjúságnak ez - lesz az első kul tűi-megmozdulása, amely, remélem, munkára fog­ja serkenteni azokat az ifjakat is. akik még nem tudják és ne m értették meg, hogy a kul­túra minden embernek olyan szükségérzete, mint a minden­napi kenyér. Meg fogják tanul­ni, akik még nem tudják, hogy máma a kultúra nem kapita­lista urak kisajátított előnye, nem a tőkések, hanem a ď.i'go­zók, főleg a do'gozó ifjúság ja­vát szolgálják, akik ,.ha beve­sz :k a tudás várát'.', nemskára átvesznek m'nden pozíc'ót, sőt az ország- vezetését, apá Tk he­lye oe lépnek, akik a véres ne­héz osztályharcban kifáradtak­Hála népi demokratikus ára­munknak, a dolgozók és a dol­gozó ifjúság megtalál minden lehetőséget arra, hogy fejlődjön és do'g-zzék kult űrt ér f n és sfm­mi nehézségébe sem fog- kerül­ni. hogy kultúrszínvonalát emel­je. Tehát csak rajtunk áll. ho­gyan ťogunk ezután dolgozni és hogyan fejlesztjük maid kul­túránkat. Levelem befejezéséül kívánok a rimaszombati ifjúság­nak kuitúrestjükhöz és jövendő munkájukhoz sok szerencsét és sikert. Deák Ferenc. Hozzászólás az Ifjúsági Szemlében megindult kritikához Megkezdődött Bukarestben a DÍVSZ Végrehajtó Bizott­ságának ülése. Bukarestben kedden meg­kezdődött a DÍVSZ Végrehajtó Bizottságának ülése. Az érte­kezletet Guy de Boysson, a DÍVSZ elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszéde után a ro­mán tömegszel vezetek képvise­lői üdvözölték az értekezletet. Ezután az ülés megkezdte az első napirendi pont tárgyalá­sát; Enrico Boccara, a DÍVSZ főtitkára jelentést olvasott fel „a DÍVSZ és a demokratikus ifjúsági szervezetek feladatai­ról, a gyermekek jogainak vé­delméért és a demokratikus nevelésért vívott küzdelem­ben" címmel. Vadovics Józsefnek, az Ifjúsá­gi Sa miében 1950 január hó­napban megjelent leveléhez és a szerkesztőség válaszához sze­retnék hozzászólni. Már magába n véve az, hogy az Il'júsági Szemle hasábjain kritika jelent meg, nagyjelen­tőségű. Vadovics elvtárs levelére a szerkesztőség válaszát megfele­lőnek tartom és helyeslem. Ma­gam részérő) a kövtkezőket vá­laszolom rá: Vadovics azt írja, hogy ,,az Ifjúsági Szemle az üzemi ifjúságot nem tanítja a helyes útra". (Kérdés, milyen értelemben ?) Az üzemi ifjúság oktatására az üzem politikai megbízottainak, az üzemi veze­tőknek kell elsősorban a leg­nagyebh gondot fordítaniok. Mert hiába fog az Ifjúsági Szemle ígéreteket tenni és di­csérni az üzemi viszonyokat, ha az üzemben pont az ellenkezőjét csinálják. Vadovics második ki­fogása, h g v az Ifjúsági Szemle nem részesít elméleti tanítás­ban. Szerintem egy újságnak nem az a- hivatása, hogv az el­mélet; iktatásra fektessen leg­főbb súlyt. Az újság a legfri­sebb kül- és belföldi esemé­nyek és az építő munka ered­ményeinek közlésére van. Jól tudjuk, hogy szocialista elméit nélkül nincsen célhozve­zető gyakorlat, azonban az el­mélet elsajátítására és terjesz­tésére vannak az iskolák, tan­folyam ok, könyvek és az iroda­lom, amelyekből az elméletet el lehet sajátítani. Igaz, hogy még vannak hiányok a szükséges anyag tenk ntetében, amely fej­lödésünkhez okvetlenül szüksé­ges, különösen a magyarnyelvű irodalomban és más fontos ve­zetőkben, de idővel mindez el fog tűnni és keHő menny ség­ben feig minden rendelkezé­sünkre állni. Ha visszaemlékszel a CSM dec. 12-én tartott földműves konferenciájának kimenetelére, úgy kell, hiogy eszedbe^ jusson, hogy ha itt hibák vannak is, ugyanúgy vannak hibák a testi munkát végző ifjúság köré­ben is. Figyelembe kell venned azt, hogy ma még átmeneti időszak­ban élünk, mégpedig a demo­kráciából a szocializmusba való átmenetben és még nincs kellő számú káderünk, h av az egyes helyekre a megfelelő felelős té­nyezők kerüljenek. Tehát elis­merjük, hogy vannak még hi­bák, de ezeket csak tanulással, munkával és fejlődéssel tudjuk kiküszöbölni. Ha valami idő előtt létrejön, arra azt szekáa mondani, hogv idétlen. Ha az Ifjúsági Szemle a legmagasabb politikai ni* 5 hangján szólna még kevéssé fejlett ifjúságunk­hoz, akkor könnven rámondhat­nánk ezt az Ifjúsági Szemlére is. Sajnos, még sok esetben ta­lálkozunk elkényeztetett ifjak­kal a falvakban, kik az eszmei fejlődéssel nem törődnek és ne­héz őket bevonn' tanuló és olvasó körökbe. Ezeknél az ifjaknál nagyon fontos még a szemé­lyes agitálás és meggyőzés. Nekünk az a fontos, hogy megfelelő számú olvasótábora legyen az Ifjúsági Szemlének, fontos, hogv az előfizetési kam­pányba minden öntudatos ifjú bekapcsolódjék ég m ;né] több olvasót szerezzen a falusi ifjú­ság köréből ég ezáltal segéd­kezzék az Ifjúsági Szemle kibő­vítésének megvalósításában. Vadovics szaktárs azon köve­teléséhez. hogy a sovinizmussal konkrétabban kell foglalkozni, csatlakozom, mert a sovinizmus még létezik, mind az alsóbb, mind felsőbb hivatalokban. Javaslatom a szerkesztőség­hez! Az építőmunkáról szóló cik­kekben ne csak dicsérjék a ha­ladó munkánkat, amikor még sok helyen szomorú jelenségek észlelhetők. Fontos volna, ezek­re a hibákra konkrétan rámu­tatni. , Véleményem szerint az volna helyes, hogyha az Üi Szó is, az Ifjúsági Szemle is közölne olyan tudósításokat, amelyeket mun­káslevelezőink írnak a tapasz­talt hibákról. H a egyes csoportok jó terme­léséről és jó munkájáról ad tu­dósítást a lap, abból do;gozó;nk tanulságot meríthetnek és így elsajátítják a jó munkamód­szert. De ugyanakkor, ha nap­világra hoznánk bizonyos ese­teket, ahol a munka egyes sze­mélyek miatt rosszul megv és lelepleznek az illető személye­ket, k'k a munkát rontják és elemezők a rossz munka okát, úgy egész olvasóközönségünk­nek nagy szolgálatot tennénk és ellenségeink merészségét is letörnénk. Legfontosabb ered­ménye a kritikának pedig az lenne, hogv a hibákra rámutat­va az egyik csopbrt a másiktól tanulhat. Látná, milyen mód­szerekkel semmisítjük meg a muinkaeredményt akadályozó el­lenséget. Ügy, mint Forgács Sándor szaktárs, én is szeretném, ha ehhez a kérdéshez az Ifjúság: Szemle minden olvasója hozzá­szólna. Major Ágoston, Šahy. A legnagyszerűbb ember Személyesen nem ismertem Lenint, de láttam azt a rend­kívüli hatást, amelyet neve az oroszokra gyakorolt. Benne a legértékesebb tulajdonságok egyesültek: mások iránti ember­séges érzület, egyszerűség, szerénység s az, hogy a maga szá­mára soha, semmi előjogot nem követelt — mindez óriási erkölcsi támaszt jelentett minden orosz, minden kommunista, az egész bolsevizmus számára. Lenin tősgyökeres orosz volt. Fridtjof Nansen (1924). Milyen eredményekkel járt a CSM üzemi csoport­jainak hete B atislavában. A CKD Kriván üzemi cso­portja közli, hogy az élmun­kás-csoportok ebben az üzem­bén 114—235.4 százalékos teljesítményt értek el. Leg­jobbak Horváth 450, Petraá 250 százalékos eredmények­kel. * » * A Dynamit Nobel-gyár ČSM csoport brigádosai 250 órát dolgoztak le. Az élmun­kár-csoportok 115.8 százalé­kos eredményt értek el. Leg­jobbak Csabala 126, Travli­csek 124 százalékos ered­ménnyel. A Fátra-üzem tel­jesítményét 15 százalékkal emelte. • «. * A Stollwerck-gyárban már a CSM üzemi csoportja he­tének megnyitásakor emel­ték ' az alkalmazottak telje­sítményeiket és ez a növe­lés még egyre tart. Igy a kakaóporkölde 150 százalék­ról 188 százalékra emelte teljesítményét. Az asztalos­műhelyben 140-ről 162 „há­zalókra, a csomagolóban 136.2 százalékról 159 száza­lékra emelték a teljesít­ményt. » * * Igen szép eredményeket értek el a Ryba-üzem ifjai, ahol egy osztályon 867 szá­zalékos teljesítményt értek el. » * * A Matador-üzemben Ri­dercsik Margit és Sallai Mária szocialista kötelezett­ségeket vállaltak a CSM el­ső gyűlésére. Teljesítmé­nyeiket 20 százalékkal eme­lik és a készítmények minő­ségét 100 százalékra. A CSM'be való beszervezés fo­lyik, 20 új tagot szerveztek be. * * » A Tesla-üzemben össz* üzemi méretekben a teljesít­mény 103 százalék, a legjob­bak Oros 115 és Benet 120 százalékos eredményei. ÜZENET Balázs Alfonznak, Rožňava. Örömmel vettük leveledet és szívesen vesszük jelentkezése­det. Amint már többször is ki­hangsúlyoztuk, az „Ifjúsági Szemle" az ifjúságé és minden rátermett olvasónk résztvehet annak szerkesztésében. Várjuk írásaidat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom