Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-09 / 204. szám, péntek

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 december 9, péntek 2 Kčs II. évfolyam, 204. szám Szófiában megkezdődött a Kosztov és bandája elleni per fötárgyalása Szófiában december 7-én reggel 8.30 perckor a Néphadsereg Központi székházának nagytermében megnyitották a tárgyalást a bolgár nép árulói, az angol-amerkiai imperialisták ügynökei, Trajcsó Kosztov és bandája elien. A héttagú tanács elnöke Dimitras Pasov, tagjai Sztojanov Popof, M ja Igna­tov, Vaszil Mihajlov, Dragoj Kodzsekov, valamint egy női és egy férfi pót­tag. A közvád képviselője Vladimír Dimcsov, helyettese Teodor Cakov. A tárgyalóterem jobbold:!in hármas sorokban vannak elhelyezve a vádlottak, mindegyiknek jobbján és balján egy-egy katonaőr. A vádlottak sorjában így ülnek: Trajcsó Kosztov, Ivan Štefanov, Nikola Pavlov, Niko­la Nacsev, Borisz Christov, Conju Concsev, Ivan Gevrenov, Ivan Tutev, Blagej Hadzsij Panzov, Vaszil Ivanov szki, Ilja Bajalsalijev. Baloldalon pedig a tizenegy václbtt II védőügyvédje ül, akik mind közismert szófiai ügyvé­dek. A tárgyaláson 300 dolgozó is résztvesz, mint a bolgár dolgozó nép kiküldöttei. A szófiai üzemek, szakszervezetek és egyéb köztestületek elöljá­rói ezek. A terem balkonján a sajtó kapott helyet, a diplomáciai sajtóatta­sék és a hivatalos vendégek. 8.30 órakor az elnök megnyitja a tárgyalást és felolvassa a vád 51 ta­nujának nevét, továbbá 'smerteti a védelem részéről előtedjesztett tanuk névsorát és a szakértői bizottság tag­jainak neveit. 9 órako- a tanács el­nöke megkezdi a vádlottak kihallgatá­sát. Elsőnek Krajcscv Kosztov áll feli, válaszol a bíróság feltett kérdé­seire, nemzetiségét, honosságát, ko­rát, műveltségét és hivatását illetően. A vádlottak közül csak hárman, Kosz­tov, Pavlov és Ivanovszky válaszol­nak arra a kérdésre igenlően, hogy fasiszta bíróságok, az akkori kormá­nyok elleni működés miatt elítélték-e őket. Tehát csak hárman léptek fel a fasiszta kormányzat ellen és ez a há­rom is letartóztatásénak pillanatában elárulta a népét és .átmegt a rendőr­ség szolgálatába. A többi vádlott meg se kísérelte a fasiszták elleni tevé­kenységét, sőt ellenkezőleg rég fize­tett ügynökei voltak az angol-ameri­kai kémszolgálatnak. A vádlottak számbavétele után a tanács elnöke megkezdte a vádirat felolvasását, a már ismertetett vádirat szerint. A vádirat fe'olvasását 11.30 perckor fe­jezte be a bíróság elnöke és bejelen­tette, hogy szerdán d u. 14.30 perc­kor kezdi meg a vádlottak kihallgatá­sát, míg a tanuk kihallgatására de­cember 9-én, pénteken reggel 8 órai kezdettel kerül sor. A tanács elnöke ezután szünetet rendelt el. Délután fél 3 órakor nyitotta meg a tanácselnök a tárgyalást és hozzá­kezdtek azonnal Trajcsó Kosztov fő­vádlott kihallgatásához. Kosztov kihallgatása Trajcsó Kosztov vallomásában be­Ismerte, hogy működésével Bulgáriáéi a Szovjetúnió közötti kapcsolatok megbontására törekedett,- beismerte továbbá, hogy J Dimitrov tekintélyé­nek csökkentéséie törekedett, támad­ta és sértette és hogy politikai harca Dimitrov ellen a nag> bolgár állam­férfi egészségi állap»tának rosszabbo-' dásához vezetett. Kosztov ezután be­ismerte, hogy ezen ténykedéseiben egyéni és intellektuális ambíciók ve­zették. A továbbiak során elmondotta, hogy 1943 szeptemberében fogságá­ból kapitulációs levelet küldött a bol­gár Kommunista Párt központi bizott­ságának, ebben javaslatba hozta, hogy a Párt mondjon le a partizáncsopor­tok aktív ténykedéséről, amelyet azok a német fasiszta elnyomókkal szem­ben folytattak. Ez a levél komolyan veszélyeztethette volna a bolgár nép szabadságát. Kosztov tagadj;:, hogy a pleveni fegyházban megújította áruló kapcso­latait Gesovval, a csendőrségi osz­tály főnökével, Gesov vezette Bu'gá­riában a bolgár kommunisták elleni harcot. A vád ezzel szemben bizonyít­ja, hogy Kosztov már 1942-ben kapi­tulált a nácista rendőrség előtt, el­árulta politikai társait, akiket később az illegális Kommunista Párt le'ep'e­zilsével kapcsolatosan fogságba ejtet­tek. Kosztov vallomása további so­rán annak a ténynek valódiságát kí­vánta cáfolni, hogy a rendőrségnél aláirt egy nyilatkozatot, hogy a rend­őrséggel együtt fog működni és hogy helyzetéi a pártban megerősítse Ge­sov segítségével egy olyan írásbeli vallomást készített, mintha ezeket a vádakat elutasította volna. Amidőn Kosztov tagadni próbálta azt a tényt, hogy az angol-amerikaiak kéme volt, akik arra törekedtek, hogy a Tito-féle fasiszta ügynökség együtt­munkálkodásával Bulgáriát a Szovjet­uniótól elszakítsák és az imperialisták gyarmatává változtassák, az ügyész kérésére a bíróság elnöke felolvasta Kosztov vallomását, amelyet a fővád­lott sajátkezű aláírásával igazolt. A vallomás felolvasása, amelyben Kosz­tov beismeri a vádiratban szereplő vá­dakban való részvételét; három és fél óra hoszat tartott. Ebben a vallomá­sában Kosztov a legaprólékosabban beszámol trockista múltjáról, beismeri, '•hogy a munkásosztályt és a dolgozó nép érdekeit elárulta, valamint beis­meri azt is, hogy teljesen átment az imperialisták szolgálatába. Részletesen beszámolt e vallomásában Kosztov ar­ról az együttmunkálkodásról, amelyet a Tito-féle fasisztákkal folytatott. De Kosztov e sajátkezűleg aláírt vallo­másán kívül ténykedését igazolják a többi vádlcíttak vallomásai is. Ivan Stefánov vallomása Rövid szünet után a bíróság elnöke a következő vádlottat, Ivan Stefánow vot, szólította elő. Ez vallomását az­zal kezdte, hogy elismerte a vád á'tal terhére rótt összes bűncselekményeket. Ismtertette életét. Elmondotta, hogy földbirtokos fia és életében nem ismer­te a hiányt és a nyomort. Beismerte, hogy a munkásmozgalomba Rakovszky nevű trockista unokatestvére segítsé­gével furakodott be, akit berlini ta­nulmányai során ismert meg. Párizs! tanulmányai idején fenntartotta kap­csolatait a trockistákkal és a nyugati kultúra barátja lett. 1929-ben tért (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János magyar belügyminiszter nyilatkozata a Tájékoztató Iroda határozatáról A Magyar Dolgozók Pártjának nagybudapesti pártaktívája előtt Kádár János, a Magyar Népköztársaság belügyminisztere a Tájékoztató Iroda határozatával foglalkozva, a következőket állapította meg: — A Magyar Dolgozók Pártja lelkes örömmel fogadja a kommu­nista és munkáspártok Tájékoztató Irodájának határozatát és megígér­hetjük itt a nagybudapesti aktíva előtt, hogy ezt az új hatádfe fegyvert Pártunk becsülettel fogja használni az imperialista erők elleni küzdelem­ben a magyar népköztársaság további erősítésénél. Kádár elvtárs ezután hangsúlyoz­ta, hogy minden párttagnak, minden becsületes dolgozónak alaposan ta­nulmányoznia kell a Tájékoztató Iroda határozatát, Szuszlov, Tog­liatti és Dei elvtársak beszámolóit. E határozatok világosan megmond­ják, hogy a béke védelme ma min­den Kommunista Párt tevékenysége­gének központi feladatát képezi. Kádár belügyminiszter hangsúlyoz­ta, hogy a Bevinék, Attleek, Blu­mok és a jobboldali szocialisták munkásellenes, a békét fenyegető, a népek függetlensége ellen irányuló tevékenysége a magyar nép ellen is irányul. Ami az imperialisták, a háborús uszítók másik legveszedel­mesebb rohamcsapatának, a Tito-féle gyilkos- és kémbandának tevékeny­eégét és veszélyességét illeti, a ma­gyar dolgozó nép saját bőrén köz­vetlen tapasztalatokat szerzett. A Rajk-banda tevéknysége, e te­vékenység leleplezése világosan fel­tárta a magyar dolgozó nép előtt nemcsak a saját soraiba furakodott kémeknek, Rajknak és társainak, hanem körzeti kémfőnöküknek, Ti­tonak és társainak egész alávaló te­vékenységét is. Rajknak és magyar bűntársainak felhasználásával Tito, Rankovics és társai megkísérelték, hogy imperialista gyarmattá változ­tassák a szabad Magyar Népköztár­saságot. Nem felejti el Titonak és társai­nak egyetlen egy magyar dolgozó sem — folytatta ezután beszédét Kádár Jánoa, a Magyar Népköztársa­ság belügyminisztere, a nagybuda­pesti pártaktíván —, hogy a Rajk­féle hitvány banditák és orgyilkosok segítségével az imperialisták paran­csára katonai puccsal, a magyar nép vezetőinek legyilkolásával, a mun­kásnegyedek megszállásával meg akarták dönteni a Magyar Népköz­társaságot, hogy a demokrácia min­den vívmányának megsemmisítésé­vel visszaállítsák a kapitalizmust, az imperialisták uralmát. A Rajk-ügy tanulságai az imperialisták számá­ra világosan megmutatták: a Ma­gyar Dolgozók Pártja és a magyar dolgozó nép elszántan, ingadozás nélkül egy emberként lépett fel, hogy megsemmisítse az imperalisták behatolási kíséreletét és meg lehet­nek győződve arról, hogy az a jövő­ben is így lesz — állap.ltotta meg beszédében Kádár János, majd igy folytatta: Nagyon is megtanultuk, hogy a Ti­to, Rajk-féle kalandor puccsterv egyik indító oka a honvédség korábbi elma­radt állapota volt. Éppen ezért, mert a békéért küzdünk, fejleszteni kell a honvédséget, a harcos szocialista ha­zafiság szellemét, hogy Magyaror­szág ne legyen csábító kínálkozó véd­telen falat az imperialista ragadozók számára. A béke ügye azért áll szi­lárdan, mert a Szovjetúnió vezette bé­ketábornak igazsága mellett az ereje is megvan igazsága megvédésére. Tudjuk, hogy az amberiség békéjét ma és a jövőben is az biztosítja, hogy a szocializmus és béke táborának po­litikai, erkölcsi és anyagi ereje is na­gyobb, mint a háborús uszítók és im­perialista kalandoroké. A Magyar Dolgozók Pártja marxis­ta-leninista párt, a szocializmus, a kommunizmus harcos pártja. Rákosi elvtárs szeptember 30-i beszédében mondotta: „A magyar dolgozó nép, amely min­denütt jelen van és mindenütt hallat­ja hangát, ahol a béke megvédéséről van szó, mint egy ember fogja nyil­vánítani azt az akaratát, hogy a bé­kefrontnak reá bízott szakaszát erő­sen és elszántan megvédi minden im­• perialista kísérlettel, minden háborús uszítással szemben"; A magyar népnek ez az akarata nemcsak egy napra, hanem minder. I időkre szól, ameddig csak lesz, aki I fenyegeti az emberiség legnagyobb és legfontosabb kívánságát, életfeltételét, a békét. Magyarország nem rés, ha I nem erős bástya lesz a béke frontján. A népek történelme sok forradalmat ismer. Ezek abban különböznek az Októberi Forradalomtól, hogy valamennyi egy­oldalú forradalom volt. A dolgozók kizsákmányolásának egyik formáját a kizsákmányolás másik formája váltotta fel, de maga a kizsákmányolás megmaradt. Csupán a kizsákmányolókat és elnyomókat váltották fel más kizsákmányolók és elnyomók, de maguk a kizsákmányolók és elnyomók megmaradtak. Egyedül az Októberi Forradalom tűzte ki célul mindenfajta kizsákmá­nyolás megszüntetését és minden néven nevezendő kizsákmá­nyolók és elnyomók megsemmisítését. Sztálin. A hazatérő Visinszkij nyilatkozata az ENSz IV. ülésszakáról Andrej Visinszkij, a Szovjetúnió külügyminisztere az ENSz szovjet­delegációjának vezetője december 6-án a szovjet-delegáció tagjaival el­hagyta Newyorkot. Elutazása előtt az „America" nevű utasszállító hajó fedélzetén Visinszkij miniszter a következő nyilatkozatot adta a rádiő és a sajtó részére: „Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének rádióosztálya felkért, hogy adjak bírálatot az ENSz közgyűlése negyedik ülésszakának eredményei­ről, amelyek most nyertek befejezést. Meg kell állapítanom, hogy a szov­jet delegáció ezeket az eredménye­ket nem tartja kielégítőknek. Ezek az eredméények már csak azért senj elégítenek ki, mert a közgyűlés el­utasította a Szovjetúnió javaslatai­nak támogatását, amelyekkel a Szovjetúnió az új háború előkészü­letének elítélésére és a béke meg­erősítésére törekedett. A béke ügye súlyos csapást szen­vedett. A közgyűlés ezenkívül a dön­tések egész sorát fogadta el, amelyek ellenkeznek az ENSz a'apokmányával, valamint az Egyesült Nemzetek alap­feladataival, amelyeket a béke meg­szilárdítására és a nemzetek biztonsá­gának érdekében végrehajtania kelle­ne. Ami a Szovjetúniót illeti — ismere­tes —, hogy a békéért harcolt és a békéért fog továbbra is harcolni teljes kitartással, határozottsággal és erővel. Ezzel megmondottam, miként értéke­lem az ÉMSz munkáját. Ehhez még hozzátenni kívánom a következőket: Az Egyesült Államokat elhagyva az amerikai népnek boldog és örömteljes újévi ünnepeket kívánok". A cérnagyár alkalmazottai űj szocialista kotelezlttséget vállaltak Sztálin generalisz­szimtssz 70. születésnapja alkalmából A cérnagyár is a közé a nyolc bratislavai példás üzem közé tar­tozik, amelyeknek az a tisztelet jutott osztályrészül, hogy az él­miunkásváltások hetét Sztálin ge­neralisszimusz 70. születésnapja alkalmával is megvalósítsa. A második össz'szakszervezeti kong­resszus tiszteletére nemrégen megártott élmunkásváltások hete tapasztalatai alapján a cér­nagyár politikailag öntudatos al­kalmazottai november 10 "én, szombaton kezdik meg az élmun­kásváltások újabb hetét, amelyet Sztálin generalisszimusz szüle­tésnapja alkalmával dolgoznak le. Hogy mily messzemenő a cér­nagyár elvtársainak és elvtárs­nőinek az ön tudatossága, azt leg­jobban az a körülmény bizonyít­ja, hogy az egész világ dolgozói­nak nagy vezére, Sztálin genera­lisszimusz 70. születésnapja al­kalmára az egyéni és kollektív szocialista kötelezettségvállalások és szerződések száma egyre nö­vekszik. Az újabb szocialista szerződés száma a mai napig már 137-re emelkedett. Az előjelekből ítélve, ezeknek a kötelezettségek­nek a száma még nagyobb lesz. Ezenkívül az öntudatos elvtárs­nők nagy számban írnak külön leveleket Sztálin generalisszi­miusznak. A november 27"től december 2-ig megtartott élmunkásváltá­sok hete igen szép eredményeket hozott. A cérnagyár alkalmazot­tainak 80.6 százaléka vett benne részt. Az élmunkásváltás folya­mán a terv túltejesítésével 61.142 Kčs értéket termeltek. Ez él­munkásváltás ideje alatt szer" zett tapasztalatok alapján indul­nak neki a most előkészített újabb élmunkásváltások heté­nek és a kidolgozott tervek alap­ján bizonyára most még nagyobb eredményeket fognak elérni. Az öntudatos munkások és munkás­nők lelkesedése egyre nagyobb eredményeket hoz és a terv egy­re szebb teljesítését, sőt túltelje­sítését eredményezi. Az őszi munkák számára felállított bizottság hivatalos közlése A legutolsó napokban és a legutolsó hét folyamán Szlovákia területén előfordult csapadék bő­ségesnek bizonyult. Különösen nagy csapadék volt Dél-Szlovákia területén és Nyugat-Szlovákiában is és pedig 12—16 mm. A közép­szlovákiai területen is 12—13 mm csapadékot mértek. Legkevesebb csapadék Szlovákia északi és ke­leti részén volt. Helyenként ki­sebb havazások is voltak. A bőséges csapadék következ­tében a föld átázott és helyen­ként nagy víz áll a földeken. Ezek a legfelső rétegek pár napon belül kiszáradtak, úgyhogy a könnyebb földeken végre lehe­tett hajtani a mélyszántást. Szlo­vákia hidegebb éghajlatú részei­ben már nem lehetett befejezni a Kerület: A burgonya, a cukorrépa szedése %-iban kifejezve Bratislava 100 100 Nyitra 100 100 B. Bystrica 100 100 Žilina 100 100 Košice 100 100 Prešov 100 100 mezőgazdasági m,unkákat azért, mert a föld felülete részben fa­gyott. Szlovákia többi területén tovább folyt a munka, azonban sokkal kisebb mértékben és v nagyrészt az istállótrágya kihor­dására és annak beszántására korlátozódott. Az őszi vetés sarjadzása és ál­lapota aránylag jó volt. A fölös csapadék egyáltalán nem ártott az őszi vetésnek. A hét végén be­következett gyenge fagy sem ár­tott neki. A bőséges csapadék követ­keztében az előző hetek alatt ha­talmas számban megszaporodott egerek elpusztultak. Az őszi mezőgazdasági munkák eddigi eredményei 1949 decem­ber 2-án: őszi vetés: 100.4 107.1 100.3 102.0 101.2 99.7 szántás: 90.5 87.6 87.6 95.7 94.5 92.6

Next

/
Oldalképek
Tartalom