Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-08 / 203. szám, csütörtök

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 december 8, csütörtök 3 Kčs II. évfolyam, 203. szám A Nemzetgyűlés jóváhagyta az új családjogi törvényt Az igazságügyminisztérium törvényhozási kétéve s tervének első terméke az új családjogi törvény, amelyet a Nemzetgyűlés december 7"i ülésén, szerdán, egy hangúlag jóváhagytak és így a Köztársaság elnökének aláírása u tán érvénybe lép. A Nemzetgyű­lés plenáris ülését Fierlinger, Šefčik m.niszterelnökhelyettesek és a kormány több tagja jelenlétében nyitotta meg dr. John elnök. A nemzetgyűlés ezután mai ülésé­nek legfontosabb programpontját, a családjogról szóló törvényt kezdte tárgyalni. A tárgyalást jelentős szá­mú közönség hallgatta végig és a hallgatóság soraiban ott volt az Asszonyszövetség Tanácsának, a Dolgozók iskolájának és a kiváló földműveseknek küldöttsége is, akik ezidöszerint Prágában időznek. Ezután sor került az igazságügy­miniszter részletes expozéjára is, majd az alkotmányjogi választmány nevében dr. Patsch képviselőnő és és dr. Štefánik jelentkeztek szólásra. AZ ÜJ CSALÁDJOG ÖSSZ- ' HANGBAN GAZDASÁGI RENDSZERÜNKKEL Minden jogrendet a társadalom gazdasági szerkezete határoz meg és annak az osztálynak általános gazdasági érdekeit fejezi ki, amely az adott korszakban kezében tartja a fő termelési eszközöket. A tőkés rend ideje alatt a jogrendszer a burzsoázia, mint uralkodó osztály érdekeit szolgálta és ezért a házas­sági és családjog psÖBtiCsc olyafí pült, viszonyok tükre lett, amelyek jelleg­zetesek voltak ezen osztály tagjai­nak házasságára. A házasságnak és a családnak a kapitalizmus ideje alatt voltak bi­zonyos jellegzetességei, amelyek már keletkezése idején kitűntek. Ezen in­intézmények keletkezése össze van kötve a civilizáció első fejlődési fo­kával, az osztálytársadalom kezde­tével. A család értelme és célja ugyanaz maradt az összes kizsákmá­nyoló rendszerekben, amelyek a ma­gántulajdon elvén alapszanak és ezért a családnak értelme és célja a kapitalizmusban az, hogy bizto­sítsa és átadja a család vagyonát a termelőeszközök tulajdonosa törvé­nyes örökösének. A kapitalizmus idején a házasság főleg az uralko­dó osztálynál nem önkéntes és ér­zésbeli kötelék volt, hanem kénysze­redett együttélés anyagi alapon. És mivel a vagyon a férj tulajdona volt, azért neki felsőbb gazdasági és jogi helyzetet biztosítottak a család összes tagjaival szemben. Lenin sza­vai szerint a házasságnak és a csa­ládnak ezen jogi rendezése azon ala­r," hogy a nők nem egyenjogúak a férfiakkal, a férfinek és atyának despotizmusán, az uralkodás és le­igázás alapelvein. A házassági és caládjog új rende­zése teijesen új értelmezéséből és új hivatásából fakad a népi demokrati­kus á.iamberendezésben, amely átme­neti állapotot képez a szocializmus felé. A társadalom új rendezésével fo­kozatosan eltávolítjuk az alacsony ön­zést és durva számítást, amely a ka­pitalizmus idején jellemzi az emberek egymáshoz való viszonyát. Üj erkölcs keletkezik így, amely visszatükröző­dik a házassági és családi kapcsolatok új érte .mezéseben, amely megtelel a házasság és a család megváltozott társadalmi hivatásának a népi de­mokráciában. A kialakuló szocialista társadalom születő erkölcsével össz­hangban az áilam a házasságban és családban megfelelő formát lát arra, hogyan rendezze az emberek szemé­lyi és családi kapcsolatait a kölcsönös érzésbeli egyetértés alapján és így megteremti a gyermekek sikeres fel­neveléséinek egészséges alapját, akik azután jó polgárai lesznek az állam új, magasabb formájának. Az új csa­ládjog ezért az új gazdasági rend­szerrel összhangban van és összhang­ban az ezen alapu'ó társadalmi erkölcs­csel is. amely a fellépő magasabb tár­sadalmi rend tartozéka. E társadalmi rend feladata az, hogy eltávolítsa a ki­zsákmányolás minden formáját. A családjogi törvény az igazság­ügyminiszterium jogi kétéves tervé­i nek eiső kídolgozöít törvénye. Čepička igazságügy miniszter: Az új családjog A miniszter hangsúlyozta, hogy rö­vid időn belül olyan jogrendszere lesz népi demokratikus köztársaságunk­nak, amely a dolgozó nép elképzelé­se szerint megfelel az ő érdekeinek és amely megszilárdítja és tovább fejleszti politikai és gazdasági erejét. Kiemelte az államnak a családról és annak életéről való gondoskodá­sa jelentőségét, amely társadalmunk összes dolgozói gazdasági viszonyai­nak rendezéséről gondoskodik. Egy sor számot hozott fel annak bizonyí­tására, hogyan emelkedik az életszín­vonal a munkások, földművesek és a dolgozó értelmiség minden rétegé­ben. Ma már bebizonyíthatta fiatal köz­társaságunk ebben az irányban azt, amiről a kapitalista nagyhatalmak ma még nem is álmodnak. így pél­dául a fiatal házasok állami segélye­zésére 1948-ban több, mint 74 millió koronát fizettek ki és 1949 első ne­gyedévében már 77 millió koronát, úgyhogy egy-egy házaspárra kb. 30 ezer korona esik. 1948-ban családi pótlékokra 3,858,000.000 Kčs-t fizet­tek ki. Ezt a pótlékot 794 ezer egyén kapta és az állam 1,448 000 gyermek­re adott családi pótlékot. 1945-től mint családi pótlékot, ami a család jelentős megerősítésére szolgál, 11 milliárd 707.000.000 koronát fizettek ki. Ebbe nincsen beleszámítva a sze­mélyi pótlék a soktagú családok ré­szére és azok az összegek, amelyek az árvák részére lettek kifizetve. Ezek szintén milliós összegeket tesz­nek ki. Ezenkívül az állam más for­mában 1949-ben 1,586,000.000 koro­nát fizetett ki az ifjúságról való gon­doskodás terén. A nemzet; biztosítás másállapotos nők részére a leghosz­szabb betegszabadságot biztosítja. Teljes 18 héten át fizetik ki nekik a betegsegélvzőt. Minden újszülöttért 2500 K£s szülési díjat kapnak. Az anyáknak gyermekkelengyéket ls adnak, vagy pedig külön ebből a célból pénzsegélyt. 1949-ben a Nem­zeti Biztosító Intézet 756,852.000 koronát fizetett ki anyasági segély­ként. Cepiíka miniszter megemlítette, hogy mindamellett, hogy négy év alatt nem lehetett megvalósítani mindezt, jogosan állithatjuk, hogy a család biztosítása szempontjából e rövid idő alatt annyit tettünk meg, amit a kapitalizmus évtizedek alatt sem tudott megvalósítani. Természe­tes, hogy még küzdenünk kell a ka­pitalista rendszer maradványaival, a kapitalista erkölcs következményei­vel, amely még ma is fennáll az em­berek tudatában. A régi kapitalista társadalom fel­bomlása nem maradt hatástalan a csa­ládra sem és így még ma is találunk feldúlt házasságokat. Erről tesznek bizonyságot nemcsak a válások, ha­nem mindazok a kísérőjelenségek, amelyek a kapitalista íerde erkölcsök­kel járnak, mint a hűtlenség, az er­kölcsi deliktumok, a prostitúció, az al­koholizmus, stb. De ma már itt is mindezeknél a szomorú jelenségeknél éles emelkedő irányzatot észlelhetünk, ami azt bizonyítja, hogy a házaság és a család a népi demokratikus ál­lamban egyre egészségesebb lesz a megjavult gazdasági körülmények kö­vetkeztében erkölcsi tekintetben is. Az építőmunkából új erkölcs nő fel. Az új szocialista erkölcs úttörői a mi élmunkásaink és élmunkásnőink, akik teljesítményeikkel példaként állnak a többiek előtt. Üj törvényt adunk ki — mondotta dr. Cepiöka miniszter —, hogy dolgozó népünk ne legyen rá­utalva a családi viszonyokban azokra az előírásokra, amelyekben a kizsák­mányoló erkölcs dominál túlnyomó részben, amely erkölcs ellenséges ^ a dolgozó nép iránt. Ezért a mi családi jogunkban is kitűzünk néhány olyan alapelvet, amelyekről a kapitalista tár­sadalomban szó sem lehetett. Mindenekelőtt azt, hogy a házasság a nő és a férfi önkéntes kapcsolata legyen, amelyre szabadon határozták el magukat, hogy szabad akarattal életközösségben éljenek. Nemcsak formálisan hirdetjük a férfi és a nő egyenjogúságát, hanem minden tekin­tetben úgy személyi, mint vagyoni szempontból is megvalósítjuk. Meg­valósítjuk következetesen az egynejű­ség alapelvét országainkban most elő­ször, amelyet azelőtt annyiszor hir­dettek, azaz egy férfi és egy nő tar­tós együttélését. Az apai hátalom he­lyett a társadalmi fejlődéssel egybe­hangzóan a szülői hatalomhoz jutunk el, amelynek fő hivatása a gyermekek helyes nevelése. Az elv dacara, hogy a házasság a férfi és a nő tartós kö­telezettsége legyen, a családjog meg­engedi annak a lehetőségét, hogy fel­bontsák a házasságot ott, ahol fon­tos okok játszanak szerepet, amelyek­ről a törvény gondos áttanulmányo­zása után a bíróság hoz határozatot. Ezen alapelveken kívül, amelyek az egyén jogait és kötelességeit fejezik ki, az új családjog, amelyet az az elv vezet, hogy a család, mint a társada­lom része, a népi demokrata rend­szer erős alkotó tényezője, nem ma­gánügy, hanem társadalmi funkciója és hivatása is van. Mindenekelőtt az, hogy a család dolgozó tagjainak mun­karészvételével megerősítse a társa­dalmi rendszert és főleg biztosítsa a gyermekek szocialista nevelését. Eze­ket az alepelveket fejezi ki az új csa­ládjog a 91. pontja keretében, amely az eddigi 30 törvényt és a rendeletek száz és száz paragrafusát helyettesíti. Az új törvény érthető formában akar hozzájárulni ahhoz, hogy a férfi és a nő kapcsolata, a család és a családi élet a szocializmus felé való haladá­sunkkal összhangzóan fejlődjék. Cepička miniszter azután néhány szóval jellemezte azokat az alapve­tő változásokat, amelyeket az új törvény az eddigi helyzettel szem­ben hoz. Hangsúlyozta, nogy házas­ságot érvényesen csupán az illetékes állami szerv előtt lehet kötni. Az egyházi szertartásokat csupán akkor lehet kezdeni, amikor a házas­pár a papnak felmutatja a házas­ságkötésről szóló hivatalos iratot. Szó sem lehet arról, hogy a pol­gári házasságkötés az egyház ellen irányulna, mint ahogyan a reakciós főpapság igyekszik azt bizonygatni, mert hiszen, aki akar, az egyházi házasságot is köthet azután. A püspökök arra törekszenek, hogy az új családjogot úgy magyarázzák a hívőknek, mint a családi élet véget, a szabad szerelem beiktatását stb. Ilyen ostobaságok terjedtek el. De nem szükséges velük foglalkoznunk. Ezek csupán a Vatikán bérenceinek megrögzött gyűlöletéről tanuskod­(Folyta 4ás a 2. oldalon.) A szliácsí pártískola hallgatóinak levele» rá g a ^Sztálin -Qlolárs! Alulírottak, Dél-Szlovákia járásainak dolgozói, akiket az a megtiszteltetés ért, hogy a Csehszlovákiai Kommunista Párt által szervezett Besztercebánya kerületi magyarnyelvű párt­iskolában tanulhatunk, most iskolázásunk kezdetén megfogad­juk, hogy a lenini-sztálini tanok hűséges, jó tanulói leszünk. 70-ik születésnapjára nem adhatunk szebb ajándékot, mint hogy így nyujtjuk át Önnek azt az ígéretet, hogy amit ön meg­kezdett, drága Sztálin elvtárs, azt folytatni fogjuk egyenesen abban az irányban, amelyet Ön jelölt ki nekünk. Tántoríthatat­lanul haladva az Ön által megkezdett úton és ígérjük, hogy segítünk megvalósítani hazánkban, a Csehszlovák Köztársaság­ban, a szocializmust. Születésnapjára jó egészséget kívánunk és tolmácsoljuk azt a kívánságunkat, hogy megkezdett művét tovább folytatva, megérhesse a szocializmus győzelmét az egész világon. Sinka Gyula Major Sándor Réthy István Dudás Vilmos Sta.fi István Éliás József Huszty Béla Köpössy Lajos Csemovsky Pál Demeter István Bagó László Lapin István Veiss Ernő Ádám József Pónyi Lajos Lukács József Nagy István Nemes István Okos József Klinka Károly Szabó Judit Lutner János Ballá József Réthy László Klima Gyula Major Lajos Bozó Jenő Adamec József Zsibrita Sándor Együd Béla Szevejáni Károly Péter Béla Rozik Géza Balázs István Barna János Vass Magda Bírta! Gyula Rorik Mihály Schwarc Sándor Veres János Mogyoródi Lajos Kósa Anna Tóth Bálint Bartal Károly üzemeink teljesítik a II. Ossz-szakszervezeti kongresszusra vállalt kötelezettségeiket A H. Össz-szakszervezeti kongresz- | szus közeledte és az év vége egy- ' aránt a munka termelékenységének emelkedését és a kitűzött kötelezett­ségek teljesítését jelenti. Az üzemek büszkén közlik az elért eredménye­ket, de egyszersmind kötelezik ma­gukat, hogy tovább emelik a munka termelékenységét és igyekezni fog­nak mielőbb teljesíteni az ötéves terv első évének feladatait. A Považskai Gépgyár nemzeti vál­lalat bratislavai üzeme kötelezettsé­geinek ellenőrzése folyamán megálla­pította, hogy a II. össz-szakszerve­zeti kongresszusra vállalt kötelezett­ségeit 347.2 százalékban túlteljesítet­te. Ez a százaiék 3,721.678 koronát jelent. Tehát ez a bratislavai üzem a II. Össz-szakszervezeti kongresz­szus alkalmával vállalt kötelezettsé­geit összesen 447.3 százalékra telje­sítette. Ebből a tényből kitűnik, hogy ennek az üzemnek alkalmazottal megértették a kongresszus alkalmá­ból vállalt szocialista kötelezettse­gek nagy jelentőségét. Emellett az üzem alkalmazottai azt állítják, hogy ilyen magas munkasikerekkel Sem elégednek meg, hanem 1950 ja­nuár 1-ével új kötelezettségeket vál­lalnak, amelyeket az egész üzemi közgyűlés keretén belül fognak meg­tárgyalni. A Nyugatszlovákiai Téglagyár nemzeti üzeme Turč. Sv. Martinban szintén teljesítette az ötéves terv el­ső évét december l-ig. Az üzem al­kalmazottai kijelentik, hogy ernye­detlenül tovább dolgoznak és pedig növekedő lelkesedéssel és sokkal na­gyobb készséggel, mint eddig és ilymódon tesznek tanúságot népi de­mokratikus köztársaságunk és an­nak vezetői iránti szeretetükről és odaadásukról, A Mihalovcei Építkezési és Gaz­dasági kommunális vállalat alkalma­zottai 100.46 százalékban teljesítet­ték a termelési tervet. A Csehszlovák Építkezési üzemek humennei expozitúrája december 3-ig 100 százalékban teljesítette az öt­éves terv első évét. A trebišovi expozitúra üzeme szin­tén teljesítette termelési tervét, még pedig, sokkal jobb eredménnyel és azonkívül 7 millió Kčs értékben to­vábbi épületeket emelt. Az EFSz tagjai köszönetet mondanak a textilellátásért Dr. M. Falt'an földművelésügyi megbízott köszönő táviratokat kap azokból a helységekből, amelyekben az EFSz tagjai kivételes textilellátás­ban részesültek. így a teplická nad váhomi Szövetkezet földműves tagjai a következő köszönő táviratot küldték a földművelésügyi megbízottnak: Mi, teplická nad váhomi földműve­sen, köszönetüket fejezzük ki Önnek azért a segítségért és megértésért, amelyet a mi szükségleteink iránt ta­núsít, egyszersmind köszönetet mon­dunk, hogy a textilellátásban előnyben részesítették az EFSz tagjait. Nagyra becsülyük a Pártnak ezt a támogatá­sát és ígérjük, hogy a mi Egységes Földműves Szövetkezetűnk a közel­jövőben községünk valamennyi föld­művesét belevonja a szövetkezeti mun­kába. A teplická nad váhomi szövetkezet tagjai. II Nemzetközi Diákszövetség titkársága a londoni tanulóifjúságtól összehívott nemzetközi diákkonferenciáról Az angol diákság központi szövet­sége elhatározta, hogy december 20­án Londonba összehívja a nemzetközi diákkonferenciát. Mivel nemzetközi diákkonferenciát csupán a legmaga­sabb diákszervezet hívhat össze, te­hát a Nemzetközi Diákszövetség, a MDSz prágai titKársága delegátusai híreinek meghallgatása után nyilatko­zatot tett közzé a készülő konferen­ciáról. A nyilatkozatban többek között ki­jelentik, hogy a Nemzetközi Diákszö­vetség ma a demokratikus diákság egyetlen nemzetközi szervezete, amelynek 3,450000 tagja van 60 ál­lamban. A szövetség ereje és egysé­ge állandóan növekszik, mert a szö­vetség következetesen védi a diákság érdekeit és kifejezi közös akaratát a béke védelmére. E miatt a következe­tes magatar'ása miatt a béke és a di­ákjogok védelmében a Nemzetközi Diákszövetség a diákegység e'lensé­geinek támadási célpontjában áll, akik egyúttal a világbéke és a nemzetközi megértés ellenségei is. A nyilatkozat továbbá azt mondja, hogy a londoni konferencia nagy ve­szélyt jelent a világ diákmozgalmá­nak egysége szempontjából. A gyű­lésre meghívtak olyan elemeket is, amelyek a Nemzetközi Diákszövetség ellenségei és a londoni konferencia programja olyaii pontokat tartalmaz, amelyek világosan mutatják a Nem­zetközi diákmüködésse! ellenséges ál­láspontjukat. A titkárság kijelenti, hogy távoltartja magát a londoni kon­ferenciától, amely a viágbéke ellen iránvul. A titkárság az összes demo­kratikus diákszervezetekhez fordul az­zal a felhívással, hogy ne támogassák ezt a konferenciát és világosan fog­laljanak állást összehívása ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom