Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-04 / 200. szám, vasárnap

1949 december U J sin VÁLASZ TARDOSKEDDRŐL. Az Új Szó 26-i számában Tar" doskeddről egy ismeretlen elv­társ úgy nyilatkozott, hogy itt járt és kevés a szocialista módra gondolkodó magyar család és így szomorú tapasztalatokkal távo­zott ir.nét. Ez egyszerűen nem gaz. Vannak Tartoskedden igen ls szocialisták és csodáljuk, hogy nem ezekkel beszélt. A téglaége­tőre vonatkozólag pedig, a szén árától eltekintve, más hibák is van­nak és ezeket a hibákat ki kell és ki is lehet küszöbölni. Csak így tudjuk megvalósítani az öt" Ŕves tervet. Dózsa Ferenc, téglagyári munkás. ÖNTUDATOS DOLGOZÓK LEGGYÖNYÖRŰBB AJÁNDÉKA A karvini Jindrich-bánya Gott­wald elvtárs születésnapjára no­vember 23-án déli 12 óra előtt bevégezte az ötéves terv első évére előirányzott tervét. Ezen nagy siker köszönhető a nevezett bánya összes dolgozóinak a KSC üzemi szervezetének és az üzemi szakszervezeteknek, melyek ön­tudatos élmnnkásokkal, újítókkal ajándékozták meg népi rendsze­rünket és ötéves tervünket. Két hónappal ezelőtt még senki sem tudta, melyik ostravai karvini bánya teljesíti majd legelőbb az ötéves terv első évét. Két hónap­pal ezelőtt még csak találgattuk: talán Pokrok, Sztálin, prez. Gott­wald, Május 1, Barbora vagy talán az ostravai Hlubina? Nem tehettünk másként, mert ezek a bányák szerződésileg kötelezték magukat, hogy bizonyos időre bevégzik az első év előirányza­tát. De két hónap hosszú idő s ezalatt nagyon kevesen vettek tudomást a Jindrich-bányáról, ahol az elvtársak megfeszített erővel dolgoztak és úgyszólván lépésről lépésre aratták le a ne­kik járó babért, amellett egysé­gesítéssel vívták ki a párt és a szakszervezeti egységek teljes megnyerését. Egyedül a Május 1­bánya elvtársai tudták, hogy a Jindrich érzékeny pcnt s komoly versenytárs, ezért a két bánya között úgyszólván kiéleződött a verseny minden tekintetben. Na­iTyon természetes, hogv a Máiusl jól számított, mikor a Jindrichet szemmeltartotta, meg volt rá az oka a múltból, mert most már, má­sodszor aratott győzelmet az ostrava-karvini pagonyon s nem kis sikerrel volt az első a két­éves terv bevégzésében ugyan­úgy, mint ma. Most, hogy ez is ilyen gyönyö­rűen sikerült arra a nagy napra, mely napon a nemzet első dolgo­zója, tiszteletbeli bányásza, Gott­wald köztársasági elnök elvtárs született, a Jindrich-bánya dol­gozói az utolsó kocsi szenet ezen felirattal küldték a felszínre: a CSEMADOK HÍREI Szocialista nevelés Andódon December 4. vasárnap. A nap kél 7 óra 40 perckoi, nyugszik 16 óra­kor. A róm. kat. és a protestáns naptár szerint Borbála napja van. A Szovjetuniót borító hideg le­vegő tegnap erős északkeleti szél­lel a Balti-tengeren át megindult Németország irányában. Nyugat­Európába az Oceán fe ő! szintén hűvösebb levegő érkezett és 1 emiatt esik az eső. A Földközi­tenger felől folytatódik a meleg szubtropikusi levegő eőietörése a Balkánon és hazánkon át a Szov­jetúnió dé i vidékei felé, ahol nagy területen havazik Várható időjárás: Nyugati­északnyi'gati mérsékelt széllel változó |-sz a fe hőzet, kisebb fu­tóesővel vagy havazással. A hő­mérséklet egyelőre nem változik , lényegesei'. Erősebb ieiiiiléstől nem kell tartani. • A francia kormány jóváhagyta a tervet, hogy a nagy hiány némi pótlására új adókat vezessenek be és feleme'jék az illetményadót. A még így is fennmaradó 135 millió fontos deficitet kölcsönnel próbál­ják eltüntetni. Ide juttatta a gazdag Franciaor­szágot a reakciós polgári uralmi rendszer öt évvel a háború után az áüamháztaitá* még mindig fil­léres gondokkal küzd Amennyire a je'enlegi francia politika mutatja, a helyzet nemhogy javulna, de még tovább rom ik Mikor jut el Fran­ciaország oda, hogy 47 milliárdot ! elővegyen zsebéből, mint mi az öt- ! éves tervre? ; — A nitrai kerület üzemeiben november hónapben 146 női él­munkás versenyzett. Az élmun­kások az összes üzemekben emel­ték a normákat. — Szlovákiában újabb üzemek teljesítették az ötéves terv első évének előírásait. November hó 30"án, szerdán a košicei csehszlo­vák építkezési ütemek is azon üzemek sorába léptek, melyek teljesítették az ötéves terv .első évéiek előírásait. December 1-éri az 2949-re előirányzott terveketa Tur\ Sv. Martinban lévő Sloven­ka nemzeti üzem alkalmazottai is teljesítették, valamint a bratisla­vai zsír-üzemek is. — December hónapban i s húst adnak a tojásjegyre. Az élelmezé­si megbízotti hivatal november 29'én kelt hirdetménye megálla­pítja, hogy húselosztásunk ná­lunk napról napra javul. A hir­detmény szerint a fogyasztó kö­zönség 12—20 éves korig pótlékul 300 g húst és felnőttek 200 g húst kapnak. A pótlékul járó húst a tojásjegyek 6/m, 6/V és 6/VP szel­vényeire adják ki. — Banská Štiavnica 700 éves jubileuma. A legrégibb szlovákiai bányavárosok közé tartozik Ban­ská Štiavnica. Most nagy előké­születeket tesznek, a városi köz­igazgatás 700 éves megünneplé­sére. — Az ötéves terv első évének előírásait Szlovákiában 18 faipari üzem teljesítette. Az ötéves terv első évének előírásait nov. 28-ig 18 faipari üzem tejesítette és ez­által a mintaszerű üzemek közé emelkedtek, melyek teljes ;tették kötelezettségvállalásaikat a II. Össz-szakszervezeti gyűlésre. — A bratislavai szlovák egye tem december 9"én ünnepséget rendez a szlovák egyetem meg­alapításának 31. évfordulója al­kalmából. Az ünnepséget az egye­tem aulájában tartják. — Sztálin-ünnepségek a bans­kábystricai kerületben. A Cseh­szlovák-Szovjet Barátsági Napok helyi előkészítő bizottságának, valamint a banskábystricai kerü­let művelődési bizottságának közlése szerint a városok és a falvak előkészületeket tesznek J. V. Sztálin 70. születésnapjának méltó megünneplésére. * A hosszú és enyhe ősz után az első dér lepte el a földeket, megjött az első éjszakai fagy, csipős a leve­gő, de derült az idö, a nap is kibújt. Az egész falunak, bizakodó, meg­nyugtató a képe, tiszta, rendezett házsorok, csinos iskola, mellette a községháza az, ami legelőször a sze­membe tűnik Andódon. Az iskola előtt a gyerekek vígan kergetödznek a tízperces szünetben. Tanítónőjük sorakozót vezényel, a gyermekek fegyelmezetten mene­telnek az osztályba és elfoglalják helyeiket. Elfogódodság nélkül üdvözlik a ven­déget és a csengő gyermekhangokon felhangzik az s>Üttörők dala«. A sze­mük csillog, látszik, hogy szívesen mutatják meg tudásukat és kedves nekik a nóta. Tekintetemmel ismerkedem a falu gyermekeivel. Nyílt pillantásokkal mosolyogva néznek vissza rám. A III. és IV. alapiskola növendékei, fiúk és lányok vegyesen. A tanítónő pár szóval bemutat ne­kik, majd beszélgetni kezd a gyer­mekekkel. A fr> letek gyorsak,, értel­mesek és minden szóból érezhető a rátermett, szocialista nevelő munka hatása. — Milyen ünnepeket ünnepeltünk nemrégen gyerekek? — hangzik a kérdés ? — A szlovák felkelés ünnepét, — feleli egy vörhenyeshajú feltűnően értelmes tekintetű 10—12-éves fiúcs­cska. — A szlovák nép nem tűrte tovább a németek elnyomását és harcba kezdtek ellenük. — Melyik volt a második nagy ünnepünk a közelmúltban? -— fojtat­ja kérdéseit a tanítónő. — Az orosz forradalom ünnepe, amikor a szegény nép legyőzte a gazdagokat, — feleli látható izga­lommal a kétcopfos csinos Bajtek Erzsi. — Mit csináltak a gazdagok a sze­gényekkel ? — Dolgoztatták és amit munkáju­kon kerestek, a saját zsebükbe tet­ték és a szegény népnek nem volt semmije, — hangzik kórusban a fe­lelet, mert most már türelmetlenek, nem tudják bevárni, hogy egy vála­szoljon. Bekapcsolódom a beszélgetésbe? — Hát tudjátok, mit köszönhettek Szovjetoroszországnak ? — Igen, — felelik kórusban, — azt, hogy szabad földön járhatunk isko­lába. — Meg tudjátok-e mondani, hogy ki Sztálin elvtárs? Majd kiugranak a padból: úgy kiabálják: — Az oroszok elnöke! Itt megállunk és igyekszem őket rávezetni, hogy Sztálin elvtárs nem elnök. Kis vörös pajtásom felulgrik és mint egy gyözö, kivágja: — Ge­nerálisa a Vörös Hadseregnek! — Rövid párbeszéd után rávezetem, hogy Sztálin elvtárs a generálisok között az első. Generalisszi­musz. Látszik rajtuk, hogy nem fogják elfelejteni. — Ki a mi elnökünk? — Klement Gottwald, — hangzik a gyors válasz, — aki a szegények közül került ki, az apja munkás volt. ő asztalos, azért érti úgy a szegény népet. Számolás következik. Megint az én kis veres pajtásom tűnik ki. Sze­retnék vele közelebbről megismer­kedni. Hogy hívnak, fiam? — Vankó Jánosnak, — feleli, — a negyedik osztályba járok. — Mi az apád, hány h/ld földje van? — Csősz, és három holdunk van, nyolcan vagyunk testvérek, — feleli. — Gondoltál már arra, mi leszel, ha megnősz? — adom fel a szokásos kérdést. — Mi fenn voltunk Csehországban és ott az idősebb bátyámmal sokat ültem teherautón. Én csak soffőr akarok lenni és ha autót tudok ve­zetni, traktorista is lehetek. — Megtudnád e nekem mondani, miért hasznos a falunak a traktor? — Mert a szegényembernek nem kell annyit kínlódnia a két kezével, — feleli magabiztosan. — Hallom. Jóska, hogy ti itt ver­senyeztek egymással a tanulásban. Hogy csináljátok? — Brigádot Csináltunk, mi ma­gunk választottuk ki társainkat, én a Rákosi Mátyás brigádban vagyok és mi vagyunk az elsők. — Miért neveztétek el Rákosi Brigádnak ? — Mert láttam Rákosi bácsit, mi­kor Érsekújváron átutazott, ott vol­tunk az iskolával az állomáson. Igényesebb leszek, megkérdem még, ki tud szlovákul? Többen jelentkeznek és kórusba felelik, hogy tanitónjnijük tanítja őket szlovákra is. Megígérik, hogy mire legközelebb jövök, szlovák köl­teményekkel fognak meglepni. A tapasztaltak meghatnak. A rö­„Bevégeztük Gottwald elvtárs ötéves tervének első évét. Jin­drich-bánya Karvin." Ahogy az utolsó kocsi szén feljött, .a dolgo­zók gyűlést tartottak, melyen Buchvaldek képviselő és az él­munkák vezetői is résztvettek. Gyönyörű volt Gottwald elvtárs nagy portréja, melyet a csehszlo­vák és szovjet színek, a fehér­kék-piros és a sarló'Ralapácsos /.ászlók díszítettek. Ezen a gyűlésen az üzemi szak­szervezet elnöke többek közt rá­matatott arra, hogy a dolgozók figyelmességének s szeretetének záloga, hogy a Jindrich immár, másodszor első az ostrava-karvini pagonyon. S külön megjegyezte, hogy ezt a nagy és gyönyörű si­kert pontos és tervszerű munká­val érték el, amelyet csakis a dolgozók odaadása gyümölcsözte­tett, végezte be beszédét a ÜB elnöke. Nagyon világos, hogy a nagy siker titka a tervszerű gazdálko­dásban rejlik és nagyon termé­szetes, hogy ma a szocializmus­ban csakis ezen az úton lehet jól gazdálkodni, ennek a megvalósí­tásán kell dolgoznia minden munkásnak. Ránk munkástudósí­tókra még nagy feladat vár a dolgozó rétegek megnyerésében és meggyőződésében. Munkára fel elvtársak az öt­éves terv érdekében, a szocializ­musért és a proletár hazáért! I vld ideje működő magyar iskola va­lóban szép eredményt mutat a szo­cialista nevelés terén. Látom, a gye­rekanyag kitűnő, de az érdem a ta­nítónőé, aki ennyire tisztában van az új nevelés és szocialista szellem irányvonalával. A rokonszenves, őszinte, lelkes te­kintetű Dvorszky Gizi már külsejé­ben is az ideális tanítónő típusa. Minden szava, érzést és lelkesedést kifejező mozdulatai azt bizonyítják, hogy nála a nevelés magasabb hiva­tás, nemcsak munka. Andódon született, minden embert ismer. A férje, aki szlovák, a helyi nemzeti, bizottság elnöke. Már a ma­gánéletében megvalósítja a szlovák magyar együttmunkálkodást, férje is kitűnő szocialista munkás és minden nehézség leküzdésében a felesége se­gítségére van. Dvorszky Gizi már a szülői házban, gyerekkorában szívta magába a szocialista eszmét, az egész családja építője a szocializ­musnak. A szülök elvhüségét egy le­vél bizonyítja, amelyet 62 éves édes­anyja irt lányának, mikor az pilla­nyatnyi nehézségeiről panaszkodott neki: »Édes Lányom, hangzik a levél, aki látja ezt az óriási feljődést, tisztában kell, hogy legyen azzal, hogy mi most már együtt örülhe­tünk az új világnak. Maradj meg továbbra is osztályodhoz hü, a nagy Lenin és Sztálin útján demokráciát építő nemes tipust formáló népneve­lőnek — és ez nekem mindennél több, mint amit az élet adhat.* Szocialista irodalommal felszerelve mentem ki Andódra, de örömmel ál­lapítottam meg, hogy mindaz a szo­cialista irodalom, ami nálunk eddig megjelent, az ott van Dvorszky Gizi könyvtárában. Növendékei szeretik, de respektálják is, pedig nem köny­nyü munka 10—12 éves fiúkat fe­gyelmezni, akik elszoktak 3 évig az iskolától. A nevelő munkán kívül minden szervező munkában résztvesz fáradhatatlanul, a CSM magyar csoportját megszervezte, a Csema­dok alakulását készítí most elő és az asszonyok belépését az Egységes Földműves Szövetkezetbe igyekszik előmozdítani. Ilyen nevelőkre van szüksége a szocialista társadalomnak. Dvorszky Gizinél meg van a biztosíték arra, hogy munkára kész. derék szocialista ifjúságot fog nevelni társadalmunk­nak. Turi Mária Megalakult a CSEMADOK Felsőtúron. Nagy örömünnepe volt vasár­nap a felsőtúri magyarságnak. Mintha az idő is velük örült vol­na, gyönyörű napsütéses novem­beri nap volt. Az iskola kapuja előtt már egy órával a kitűzött időpont előtt nagy tömeg gyűlt össze. Pár perccel 1 óra után az iskola nagyterme zsúfolásig meg­telt érdeklődőkkel. Sokan be sem fértek a terembe és a terem előtti folyosón csoportosultak az emberek. A gyűlést a himnuszokkal nyi­tották meg és az internacionálé elhangzása után Odry László, az ipolysági CSEMADOK titkára, nyitotta meg az alakuló közgyű­lést. A vendégeket magyar éa szlovák nyelven üdvözölte és köszönetét fejezte ki a falu dol­gozóinak, hogy ily szép számmal jelentek meg. Ezután a helybeli KSS szervezet elnöke üdvözölte szlovák és magyar nyelven a megjelenteket és közös munkára buzdította a szlovák és magyar dolgozókat. Most a vezetőség megválasztá­sa következett, a közönség egy­hangúlag elfogadta a jelölő lis­tát: Elnök: Csala József, alelnök: Getler István, titkár: Nagy Já­nos, pénztárnok: Szabó József lett. A z újonnan megválasztott vezetőség elfoglalta helyét és Csala József elnök megtartotta székfoglalóját lelkes tetszésnyil­vánítás közben. Beszédét a követ­kezőkkel fejezte be: — A megen­gedett törvények keretein belül azon leszek éa mindent megte­szek, hogy a szlovák testvérekkel együtt dolgozzunk. Az egyesületi titkár ismertette az alapszabályo­kat, az egyesület célját. Gágyor elvtárs meleg szavai és a himnuszok elhangzása után a gyűlés végetért. S. Gyula, Lučenec: A verse szép, de még leközölhetetlen. Az a véle­ményünk, hogy érdemes írással fog­lalkoznia. Idővel olyat is ír majd, ami közölhető. — Šahy: A beküldött versnek az a hibája, hogy 1917-ig méssz vissza és arra szólítod fel az orosz proletárt, hogy ébredjen fel mély álmából. Beláthatod, hogy ez a felszólítás nem aktuális. Ma ott tar­tunk, hogy éppen az orosz dolgozó az .aki őrködik a világ békéje felett. — LibuA levelét igenis tolakodásnak vettük. Mint mindazokat, akik név­telen leveleket küldözgetnek. Ha igaz lenne mindaz, amit az iskoláról ír. akkor aláírta volna a nevét is. Magatartása lesújt bennünket. — Vörös Zoltán: A múltkori üzenet nem neked szólt. — Jung Emil: Az említett levelet mi nem kaptuk meg. Ezért arra kérünk téged, hogy a ke­resztrejtvényt küld el újra. — Cifra: Sem szívélyes levelére, sem kedves versére nem válaszolhatunk érdem­ben, mert nem írta alá nevét. — M. Zycih, Bratislava: Beküldött költe­ménye kissé homályos. Kérjük más­kor pontosabban és világosabban fo­galmazza meg modanivalóját. Egy versben nemcsak a mondatra, hanem minden szóra rendkívül ügyelni kell. — Salkó földműves: Próbálja meg mondanivalóját tömörebben össze­foglalni. — Juhász István: Ügyét át­adtuk az illetékes elvtársnak, aki eljár majd benne. Kérjük, kísérje fi­gyelemmel a szerkesztőségi üzenete­ket. — H. Józsefné: Sajnos, a kért kottákat nem tudjuk önnek besze­rezni. — A. K. Farkasd: Mi minden magyar vonatkozású törvényt rész­letesen ismertettünk lapunkban és lehetetlen, hogy újra közöljük azo­kat, mivel napilap vagyunk és is­métlésekbe nem bocsátkozhatunk. Sajnos, a törvények magyar nyelven nem kaphatók. Irodai munkaerőt, perfekt szlovák, magyar nye'vtudással keresünk tit­kári állásba, kedve/.ő teltételek mel­lett. Cím a kiadóban. h. 837

Next

/
Oldalképek
Tartalom