Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-30 / 219. szám, pentek

's 19 M m fiiqijir 1949 december 30 m sm 261 nemzetközi mérkőzést játszottak 1949-ben A hét mérkőzésen hét pontot szerzett a csehszlovák válogatott Az 1949-es évben az öt világ­részen 261 nemzetközi mérkőzést játszottak. Ebben a mérlegben nem szerepel a Szovjetúnió, melynek válogatottja nem ját­szott nemzetközi mérkőzést és az argentin válogatottja sem, mely­nek profijátékosai tették lehetet­lenné a nemzetközi találkozókat. Az argentin játékosok — mint is­meretes — sztrájkolnak. Végleges sorrendet sem állít­hatunk össze, mert Franciaország pl. 11, Belgium 9, Izrael és Szíriai 2—2 és Izland csapata csak 1 mérkőzést játszott. Csehszlovákia ebben az évben Magyarország ellen 5:2"re, Romá­nia ellen 3:2"re, Lengyelország ellen 2:0"ra győzött, Bulgária el­len 3:l"re, Ausztria ellen 3:l"re, Franciaország ellen l:0*ra veszí­tett. A hét mérkőzésen tehát hét pontot szerzett a csapat. A magyar válogatott csak Csehszlovákia ellen szenvedett vereséget. A mérkőzést Prágában Vietnam is résztvesz az asztaltennisz­világbďjnokságon Párizsi jelenté s szerint, a jan uár 28'ka és február 5"ke közötti budapesti asztaltennisz világbajn okságon résztvevő francia válo­gatottat összeállították. A francia válogatottat a következő játéko­sok képviselik: Hagenauer, Lanskoy, Rootho off é s Agopoff. — Nők: Delay, Beolet. A világbajnokságokon, mint jelentik, Vietnam is sésztvesz. A vietnami asztaltennisszezők janu ár 7. és 10-ke között nemzetközi tornán vesznek részt Párizsban. A világrekordot megdöntötte Meskov a 4 x 100-as piilangőváltóban A Moszkvában rendezett úszóverse­nyen a 4X100-as pllangóváltó új szovjet csúcseredmény született. A váltóban Meskov 1:07.2 perces időt úszott, ami egy tizeddel jobb Hough fennálló világcsúcseredményénél. A Szovjetúnióban befejeződtek azok az úszóversenyek, amelyekben a leg­jobb ukrán, litván, észt és más szov­jet köztársaságok versenyzői, közöttük több bajnok é^ rekordúszó, mint Ana­tolij Drapij. Marija Gavrisz, Eljmar Edaszi is résztvettek. A versenyek so­rán kitűnő eredmények születtek. Kü­lönösen az észt Edaszi szerepelt kivá­lóan. Megnyerte a 100 és 200 m-es gyorsúszást és a 100 m-es pillangó­úszást. A 100 m-es mellúszásban ideje 1:18.2 p volt. Igen nagy érdeklődés előzte meg Marija Gavrisz fiatal uk­rán és szovjet bajnoknő, számos nem­zetközi verseny győztesének indulását. Gavrisz nemcsak a 100 és 200 m-es mellúszó és 100 m-es pil­la n g ó s z á m o.t nyerte meg, hanem két ukrán rekordot is felállított, a 200 m-es mellúszásban 3:07.5 p volt az ideje. A verseny során összesen 10 új köztársasági rekordot, közöttük egy ukrán és egy észt csúcseredményt ál­lítottak fel. A csapatversenyben a kie­vi úszók győztek a csehszlovák csapat 5:2"re nyer­te meg. Ausztriát 6:2"re és 4:3"ra, Lengyelországot 8:2-re, Bulgáriát 5:0"ra győzte le a magyar csapat, a svédek ellen 2:2, az olasz válo­gatott ellen pedig 1:1 arányú el­döntetlent értek el. A nyolc mér­kőzésen tizenkét pontot szerez­tek. Románia Lengyelország ellen 2:1, Albánia ellen 4: l-re győzött, majd a visszavágó Albánia ellen 1:1 arányú eldöntetlent hozott. Csehszlovákia ellen 3:2"xe vesz­tettek. A négy találkozón öt pon­tot szereztek. Lengyelország Bulgária ellen 3:2, Albánia ellen 2:l"Te győzött, Románia ellen 2:lTe, Dánia ellen 2:l-re, Magyarország ellen 8:2"re és Csehszlovákia ellen 2:0"ra ve­szítettek. Albánia Románia ellen 1:1, Bulgária ellen' 0:0 arányban el­döntetlenül játszott Lengyelor­szág ellen 2:l"re Románia ellen 4:l-re veszítettek. A skót válogatott ebben az év­ben hat mérkőzést játszott, amit mind megnyert. Ugyancsak ve­retlenek ebben a z évben a mexi­kóiak, akik négy mérkőzést ját­szottak. VŠ-Dynamo KoSice 14:2 (6:0, 4:0, 4:2) Everling és Berky játékvezeté­se mellett játszották a mérkőzést, amelyet megérdemelten nyertek meg a bratislavaiak. Főleg az első és a második harmadban játszottak jól. A gólokat Pištek és Paldan 3—3, Kraus, Mihal és Štiubnák 2—2, Milde és Martinko 1—1 ütötték. Szlovákia bajnokai 1949-ben Atletika: 100 m, 200 m: Ťažký, 400 m: Filo, 800 m: Šoltés, 1500 m: Verbo, 5000 m: Augustín, 10 km: Augustín, 100 m és 400 m gát: Hur­ta, távolugrás: Husák, magasugrás: Tonkó, rúdugrás: Hora, súlydobás: Ludwigh, diszkosz: Chovanec, kala­pács: Struhár, tízestusa: Hurta, 4 X 100 m: NV Bratislava. — Ifjúsági bajnokok: 100 m: Jaáo, 800 m: Vá­roš, 1500 m: Takáč, 400 m: Dubay, 90 m gát: Kocinger, magasugrás. Šimonik, távolugrás: Cutrik, rúd: Kavešan, súlydobás: Kavešan, disz­kosz: Machaj, gerely: Horniak, 4X100 m: NV Bratislava, 3X1000 m: NV Bratislava. Kosárlabda: Férfiak: VŠ Bratisla­va, ifjúsági: Gymnázium Prešov, női ifjúsági: Dynamo Košice. Kerékpár: Ružička. Labdarúgás: NV Bratislava, ifjú­sági: NV Bratislava. Kézilabda: Férfiak: VSJ Bratisla­va, nok: SNB Bratislava. Jégkorong: NV Bratislava, ifjú­sági: Slovena Žilina. Műkorcsolyázás: Mauer, Melková, ifjak: Dulková, Marko, Ökölvívás: Idősek: Krško, Vybiral, Štrba, Skalicky, Blesák, Torma, Behunek, Homola,. Csapatbajnokság: S. Partizánske. Sízés: 18 km: Kovalčik, slalom: Krajfták, alpesi kombináció: Slachta. Asztaltennisz: Marinka. Ekeová, Hauliš —Mikeš, Mistriková —Hauliš, ifjúsági: Géri. Tennisz : Vrba, Bárková, Bárková —Ing. Jaceniák, Vrba —Illéš, 16 éven aluliak: Šechny, Kmetzová, Bober — Šechny, 18 éven aluliak: Körinek és Melková. Röplabda: férfiak: SNB Bratisla­va, nők: VS Bratislava. Vizisport: turisztikai kajak. 1. ka­teg.: Zatloukalová. Veľký, 2. kateg.: Hirouš—Hverda, együttes: KSTL Bratislava. Súlyemelés: fiatalok: Drusan, Kas­parik. Komicky, Smutiš, Dubravay, Meseš; együttes: DOZAB Bratislava; újoncok: Drušan, Martinkovič, Šin­sky, Pušec, Olšansky; együttes: UR­SUS Bratislava. Birkózás: idősek: Ondrejkovič, Gregor, Vengrin, Atamasov, Meseš, Ceškovič, Herda, Valent; csapatbaj­nokság: Dynamo Košice. Fiatalok: Kurucal. Pliska, Koan, Belák, Osmol­sky, Burak, Mračna, Tóth; csapat­bajnokság: LK Manet P. Bystrica. Mult héten már megemlítettem, hogy Karolina néni idecipelt Kar­lové Varyba és itt töltöm a karácso­nyünnepeket. Enyhe meglepetése­met a város felett a mult héten fe­jeztem ki, most azonban meglepeté­sem tömörebb kifejezést öltött. Ott kell kezdenem kérem, hogy én azt hittem, hogy egy gazdag városba ér­kezem. Minden okom megvolt erre, mert az anyám behunyt szemmel, bizonyos áhítattal beszélt erről a vá­rosról, ahol földbirtokosok, millio­mosok és hasonló kiváló és nemes lények jártak ide nyaralni. Anyám szavahihető megjegyzése szerint ez a város csak úriembereket fogadott be, mert a gyomorbaj olyan luxus volt akkoriban, amivel csak úriemberek rendelkezhettek. A szegény embe­reknél csak haláluk után fedezték fel ezt a bajt, mert egész életük so­rán titokban tartották. Mindezek után érthető anyám áhí­tatos hangja, de a hangtól eltekintve én magam is olvastam egy prospek­tusban, hogy Karlové Vary úgy néz ki, mint egy rubin smaragdba fog­lalva. E hasonlat, fekete fehéren ben­ne van a prospektusban és minden­denki beláthatja, hogy ilyen hason­lattal csakis gazdag embereket lehet csábítani ide, egy szegény ember szá­mára úgy a smaragd, mint a rubin, merőben érthetetlen jelszavak lehet­tek. A prospektusban továbbá az is benne van, hogy a tizenharmadik század ó^a kibuggyanó hőforrások az emberiség számára pótolhatatlan gyógyírt jelentettek. Viszont azt ter­mészetesen elfelejtette megjegyezni, hogy az emberiség alatt a gazdag úriembereket értette. Mert kérem szépen, én nem hagy­tam magamat becsapni, én alapos utánjárással rájöttem arra, hogy a prospektus szerzője, emberiség alatt csakis a gazdag embereket érthette. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a statisztikai tábla, amely ki van téve a Mlynsky-kolonádon. Ez a táb­la statisztikai vonalakkal, mint egy hőmérő, pontosan jelzi a betegek szá­mát, akik a mult századot is bele- I értve, meglátogatták a gazdagok e fészkét, égy pillantás és bárki meg­győződhet arról, hogy azokban az években, amikor a forradalom szele végigviharzott Európán, akkor a vá­rosnak a legkevesebb vendége volt. Itt van például'az 1948-as év a legrövidebb vonallal, amikor az el­nyomottak hada egész Európában lá­zongott. A gazdagok akkor összebúj­tak a kastélyaikban, kis bint.liket csináltak a brilliánsokból, smaragd­ból és rubinból és ültek otthon, őriz­ték a bintlíket, a vagyonukat és eszükbe sem jutott, hogy gyomor­bajukkal Karlové Varyba menjenek nyaralni. Es így lehetne ezt folytat­ni, a statisztikai vonalak pontosan számontartják a gazdagok és szegé­nyek közötti heves összeütközését. Dehát nem akarom ezt folytatni, mert nem azért jöttem ide. hogy tör­ténelem-dolgozatokon törjem a feje­met. Azért jöttem ide, hogy jól érezzem magam és hogy azokhoz a finom fa­latokhoz jussak, amelyek eddig el­kerülték éber figyelmemet. Nos, er­re csak az a megjegyzésem, hogy ül­döz a balszerencse és a szerencsétlen burgonya, amely egész életemen ke­resztül szakadatlan üldözött, ide is követett, ebbe a gazdag városba. Önök e jogos felháborodásomra azt fogják mondani, hogy fogjam be a számat és ne beszéljek annyit az evésről, mint ahogy Karolina néni is hasonlókép nyilatkozott, hát erre szerényen csak azt jegyezhetem meg, hogy ne egyenek annyit. Önök reg­gel, délben, este jeggyel és jegy nél­kül esznek, sőt úgy tudom, uzson­náznak is, így hát mi sem természe­tesebb, mint hogy én e komoly tény­kedésről méreteihez híven kedvem szerint beszélhessek. Az életem legnagyobb ellenf ele a | krumpli és azt hiszem, sosem fogok vele egyezséget kötni. Szerintem a gazdag úriembereket kéne ezzel az étellel táplálni. Ez lenne az egyedüli helyes megoldás. A krumpli szárazon nem termel savat a gyomorban és azt hiszem, egyebet sem termel és így az étel pontosan megegyezne azzal a termeléssel, amivel a gazdag embe­rek kezük munkájával gazdagítják a világot. Hogy ilyen keserű eredményre ju­tottam, ezen ne csodálkozzanak, en­nek több oka van. Először annyi krumplit kell itt ennem, mintha én egy krumplibajnok lennék, másod­szor Karolina néni egy gyönyörű sza­gos szappant vett nekem karácsonyi ajándékna'c, omi szerintem határo­zottan tavintatlanság volt. E szap­pannal nem volt egyéb célja, mint­hogy félreérthetetlenül rámutasson arra az enyhe szürkeségre, amely a körmöm alatt állandóan fészkel. Nos kérdem, Karolina néni, aki „úrinő­nek" vallja magát úton-útfélen, iga­zán máskép fejezhette volna ki irán­tam való érzelmeit. Persze az egész ügyről hallgattam volna szemérme­sen, ha masnwp az „úrinő" nem hasz­nálta' volva mosakodáshoz az én szappanomat. Mindebből az derült ki, hogy Karolina egy fukar nő és a szappant előre mgfontolt szándék­kai vette, hogy a kecske is jóllakjon és hozzá a káposzta is megmaradjon. És kiderült ez másból is, ?n vem szoktam csak úgy hamarjában ítéle­tet mcndaní a felnőttek felett. Kü­lönösen roppant nehéz ez Karolina néninél, aki majd elolvad a szívé­lyes és úri modortól, ha valakivel megismerkedik. A múltkor például a koloi,ááén megismerkedett egy 64 éves nyugalmazott kéményseprővel, aki nyilván már készülődött az új­évi jókívánságok kihordására és ar­cát egészen halvány, finom korom­réteg borította. Nos, ha látták volna csak Karolina nénit, aki elszánt híve a tisztaságnak, milyen elragadóan kedves volt hozzá. Folyton mosoly­gott rá a műfogaival, közben körül­nézett oly elszántan, mint egy har­cos, aki párbajra akarja hívni az el­lenfelét. Szerencsére fegyverei nem voltak nála, az üzletek zárva voltak, lehullajtották a rolójukat, mint fák a levelüket és így nem vásárolhatott sem szappant, Sem kefét és a sze­gény nyugdíjas menekülhetett ép bőrrel a néni takarítási szenvedélye elől. Mert Karolina néni, ha nem iszik vizet vagy nem köt harisnyát, akkor takarít. Nem egyszer az utcán szede­geti a papirosokat és a szemétkosár­ba dobja. Persze én segítek neki, mit tegyek, ha potyás vagyok és békes­séget akarok. Nos, ilyen papírszede­getés közben egyszerre csak ráaka­dok Karlové Vary gazdag kövezetén egy vadonatiíj húszkoronásra. Es­küszöm. vadonatúj volt, mintha egyenesen az állami nyomdából ke­rült volna ki a kövezetre. Én persze szó nélkül zsebrevágtam és arra gon­doltam: minden rendben van. Kar­lové Vary úgyis egy rubinra hason­lít és ez a rubin húszkoronást izza­dott egy potyás számára. Mi von ezen csodálkoznivaló? Egy potyás számára mi sem természetesebb. Ha rubin, hát legyen legalább húszko­ronás. Mindenki beláthatja, hogy nincsenek nagy igényeim. Viszont egy „úrinőnek" igénye i vannak. Karolina néni nem akart el­mozdulni a talált húszkoronás szín­helyéről. Vadonatúj tollas kalapjá­ban forgolódott ott, mintha a vagyo­nát vesztette volna el. Az volt az álláspontja, hogy ott, ahol egy húsz­koronás volt, ott többnek kell lenni A fukarsága a mohósággal párosult benne és szinte elvarázsoltan keres­te a húszas rokonait. Oh, hogy kö­nyörögtem neki, hogy jöjjön ... jöj­jön, mert veszedelmet szimatoltam a leevgőben. És tényleg, sejtelmeim va­lóra váltak, a húszkoronás gazdája visszajött teljes ranggal, névvel és címmel Egy skót lehetett, csak nem volt rajta skót szoknya és vjssza kel­lett adnom a potyaszerzeményt. El­keseredésem nem ismert határt, egy­szerűen vért izzadtam és Karlové Vary tényleg olyan képet öltött, mint egy véres rubin. Potya Marci. KÜLFÖLDI SZ EMLE j ­1— i Brazil labdarúgó csendélet. Délamerikában több angol já­tékvezető működik, aki szabályos szerződést kötött a brazil szövet­séggel. Most szomorú jelentés ér­kezett az egyik profi játékvezető­ről, Charles Gataról. Az egyik mérkőzésen kiállított egy játé­kost, hatot pedig figyelmeztetett. Amikor végetért a mérkőzés, le­vonuláskor a felizgatott nézők kö­zül sokan — brazil szokáshoz hí­ven — limonádésüvegeket dobál­tak a pályára. Gata játékvezetőt és öt játékost annyi találat érte, hogy kórházba kellett szállítani őket. A legújabb hír szerint Charles Gata játékvezető a kórházban meghalt. „Vigyázat! Jönnefe a játékoscsábítók!" Ilyesfajta címekkel írnak cikke­ket újabban az osztrák, a belga és a francia sportlapok. Az elmúlt héten ugyanis az olasz sportlapok­ban nyilatkozat jelent meg arról, hogy a következő évadra az olasz egyesületek újabb külföldi játé­kosokkal akarják felfrissíteni csa­patukat. Egy belga lap írja: „Az olasz nagyvásárlók elindul­nak a világba. Méghozzá már nem is északra, mert Skandináviában már'mindent megvásároltak, amit csak lehetett... Most a többi or­szág következik ..." A bécsi „Sporttagblatt" külö­nösen az osztrák játékosokat félti. „Az olasz egyesületek nemcsak a csapatuk játékerejét akarják növelni, hanem mindig új csilla­got akarnak szerepeltetni a fuf­ballcirkuszban. Olaszországban egy-egy külföldi játékos első sze­repléséhez úgy szaladnak a né­zők, mint a színpad valamelyik ünnepelt csillagának a fellépté­hez. Már nem is annyira az egye­sület szerplése érdekli a nézőket, hanem az új sztárra kíváncsiak." Óva inti a lap az olasz játékos­csábítóktól az osztrák vezetőket és a játékasokat. „A pénz tönkre­teszi a játékos jellemét . . Bizo­nyára most eljönnek Bécsbe is a játékos-vásárlók. Nagyon kétsé­ges, hogy nálunk sok csoda-csatárt találnak, de éppen ezért arra tö­rekszünk, hogy a kevés jó játé­kosunkat magunknak tartsuk meg." Kedve s üzlettársak ... Egy berlini újság kérdést inté­zett Hein ten Hoff ökölvívóhoz, hogy mikor utazik újra Ameriká­ba versenyezni. Hoff néhány in­dulatszó után ezt mondta: ' — Közöltem az amerikai me­nedzserekkel, hogj/ csak abban az esetben utazom át újra Ameriká­ba, ha előre leteszik a pénzt. Né­hány hónappal ezelőtt ugyanis ott voltam, fűt-fát ígértek és a végén az utam 20.000 márkájába került — Németországnak. Japán újra olimpiát szeretne ... Japánnak kellett volna 1940-ben megrendeznie az olimpiai játéko­kat. A haladó világ közvéleménye élesen kifogásolta a „tokiói olim­piát", mialatt a japán imperializ­mus rablóhadjáratot folytatott Kí­nában. Emlékezetes, hogy akkor is a hírhedt amerikai Brundage volt az, aki tiltakozott az ellenvé­lemények ellen és kifejtette, hogy helytelen dolog a sportba politi­kát vinni. Ha rajta múlt volna, akkor Tokióban ünnepi felvonu­lással áldoztak volna az „olimpiai eszmének", mialatt a japán had­erő folytatta volna háborúját a kínai nép ellen. Csak 1938-ban mondott le a játékok megrende­zéséről a japán olimpiai bizott­ság. Most újra bejelentették a japá­nok igényüket s szeretnék, ha az 1960. évi olimpiai játékokat ők rendezhetnék. Sőt — mint azt Mr. Harry Alderson, az ausztráliai olimpiai bizottság elnöke felhá­borodva kijelentette — Macumo­to, a japán olimpiai bizottság el­nöke már az 1956-os olimpiászra is számít... Azt mondta ugyanis, hogy ha az ausztrálok esetleg nem tudnák megrendezni Melboumt­ben a játékokat, Japán nagyon szívesen átveszi... OJ SZO a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava. Jesenského 8. II em Telefon 262-77 Fő- és felelősszerkesztő- Lőrincz Gyula Feladó és irányító postahivatal: Bratislava 1L Nyomja és kiadja a Pravda grafi kaj és kiadó vállalatok Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évTe 540—, % évre 270.—, % évr e 135.— 1 hónapra 46.— Kčs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom