Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-28 / 217. szám, szerda

1949 december 28 népet önfeláldozó, hősies harcra lelke­sítette. Ez biztosította az ország gazdaságának a háborús sziikségte­teknek megfelelően gyors átállítását. A háború idején létrehozott hatal­mas Szovjet Hadsereg Sztálin elv­társ közvetlen vezetése alatt a sztá­lini haditudomány alpaján épült fe) és a legjobb korszerű hadsereggé vált. Mindez lehetővé tette a gyökeres fordulatot a háború me­netében és biztosította az ellenség szétzúzására irányuló sztálini straté­giai terveik győzelmes megvalósítá­sát. Az európai második front kése­delmes megnyitása az egész világ előtt nyilvánvalóvá tette, hogy a fa­sizmus felett Európában, majd a Távolkeleten aratott győzelem di­csősége mindenekelőtt a Szovjet Hadsereget és a páratlan sztálini ve­zetést illeti. Ez a világtörténelmi győzelem dicsőséget hozott orszá­gunknak, a Szovjet Hadseregnek és nagy hadvezérének, Joszif Visszário­novics Sztálinnak. A népek történetének mély isme­rete, a nemzetközi kommunista moz­galom vezérének sokoldalú tapaszta­lata, az a képesség, hogy megismer­je és idejében megfejtse az egyes ál­lamok stratégiai és taktikai terveit, a merészség és rugalmasság, a nem­zetközi ügyekben hozott határozatok során, ami mind olyannyira jellem­zik Sztálin elvtársat, — ezek hatá­rozták meg a Szovjetúnió külpoliti- j kájának döntő sikerét. Hogy a háború idején létrejöhessen a három hatalom Hitler-ellenes koa­líciója, szét kellett szórni az angol és francia kormány, valamint a hátuk mögött álló imperialista körök szov­jetellenes terveit, amelyek azt céloz­ták, hogy Németországot háborúba taszítsák a Szovjetúnió ellen, hogy azután ezek rovására, különösen pe­dig a Szovjetúnió rovására meggaz­dagodjanak. A Szovjetúnió még arra is rákényszerült, hogy megnemtáma­dási szerződést kössön Németország­gal, amikor már véglegesen nyilván­valóvá vált, hogy az angol és fran­cia kormány a szovjet kormány min­den olyan erőfeszítését, hogy egy­ségfrontot hozzon létre más európai államokkal, a „tengely"-államok nö­vekvő fasiszta agressziója ellen, — a szovjet munkás- és parasztállam iránti vak gyűlöletből — meghiúsí­totta. Sztálin elvtárs idejében ész­revette az akkori Szovjetúnió-ellenes angol-francia intrika álnok értel­mét és ez lehetővé tette nem csupán azt, hogy kivezesse országunkat a csapás alól és elhalassza Hitler-Né­metország támadását a Szovjetúnió ellen, hanem azt is, hogy olyan irányba terelje az események fejlő­dését, amelynél Anglia és az Egye­sült Államok kormánya számára szükségessé vált az angol-szovjet­amerikai antifasiszta koalíció létre­hozása, ami megfelelt valamennyi szabadságszerető nép érdekeinek. A második világháború következ­tében a nemzetközi helyzetben be­állt változások és a Szovjetúnió meg­növekedett szerepe önmagukért be­szélnek. Erről tanúskodnak minde­nekelőtt az olyan tények, hogy Eu­rópában és Ázsiában több országban népi demokrácia jött létre s ezek az országok magabiztosan tértek rá a szocializmus építésének útjára. Csu­pán reményükvesztett reakciósok ad­hatják, át magukat olyan lehetetlen utópiáknak, hogy Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Ro­mánia, Bulgária. Albánia vagy Korea népeit, a Mongol Népköztársaságról nem is beszélve, vissza lehet téríteni a régi állapotokhoz, hogy ismét a földesurak és a burzsoázia alázatos rabszolgáivá lehet őket tenni. Lehe­tetlenség nem elismerni a Kínai Nép­köztársaság megalakulásának világ­ra szóló jelentőségét, ami megrendí­tette az imperializmus ázsiai pillé­reit. A Német Demokratikus Köz­társaság nagy jelentőségére pedig maga Sztálin elvtárs mutatott rá. Nem kell azonban megfeledkez­nünk arról, hogy van egy másik tábor is. Bár a második világháború nem is olyan régen fejeződött be, az imperialista országok, mindenekelőtt pedig az Egyesült Államok és Nagy­britannia — vezető körei ismét láza­san készülődnek egy újabb háborúra. Mivel saját belső erejük tekintetében bizonytalanság érzete fogja el őket, egyre újabb és újabb agresszív ter­veket koholnak, hatalmasra duz­zasztják hadi költségvetéseiket, ha­di támaszpontokat hoznak létre, tá­madó háborús szövetségeket és blok­kokat alkotnak s ezzel elárulják, hogy mennyire veszélyezteti a né­pek békés életét az imperialista ha­talmak mostani politikája, amely mindenféle kalandos terveket szül, a világuralomnak — az atomháborút is beleértve — bármilyen támadó eszköz révén történő megvalósításá­ra. De megváltoztak az Idők.'óriási jelentősége van annak, hogy az egész földgömb népei között egyre növekszik az aktivitás a béke meg­szilárdításáért. Tudjuk, hogy a béke megvédéséért, a demokráciért és a haladásért folytatott kiterjedt moz­kémbandát lepleztek le Mai Néhány héttel ezelőtt Magyaror­szágon letartóztatták Robert Fogler amerikai á lampolgárt, Edgar Senders angol állampolgárt és Geiger Imre magyar állampolgárt kémkedés és szabotázs szervezések gyanúja alatt. A magyar belügyminisztérium a vizs­gálat eredményeiről hivatalos jelen­tést adott ki, amely megállapítja, hogy a nevezettek Magyarország te­rületén széleskörű kémhálózatot épí­tettek ki, valamint, hogy kém- és szabotázs akciójukkal a magyar nép­köztársaság érdekeit állandóan ve­szélyeztelttlék. Ailamellene-s ténykedé­seik leleplezésére a Standard-üzemet használták fel. Szolgá'atukba o'y egyé­neket is bekopcsolíak, akiknek serm­'yen összeköttetésük a Standard-vál­lalattal nem volt, így Vass Káro'y volt főispánt, Szcitovszky Mariettát, a Horthy-éra alatti be ügyminiszter lá­nyát, Győri Edinát és dr. Justh István prépostot. Robert Fogler éveken keresztül kémszervezeti ügynök volt és a ma­oriik világháború idején, hogy kémte­vékenykedését jobban iep'ezni tudja, feletteseinek utasítására az Internatio­nal Standard Electric Corporation bé­csi fiókjának főnöke lett. Edgar San­ders, aki az angol kémszervezet tag­ja volt, Magyarország felszabadulása után a budapesti Standard cég ameri­kai részvényeseinek megbízottja lett, hogy ezen hivatali minőségben fejtsen ki kémtevékenységet. Mind a három vádlott ügynökei segítségével szerzett anyagot továbbított külföldi megbí­zóinak. Ezenkívül szöktetésekkel fog­lalkoztak, oly személyeket szöktettek meg Magyarországról, akiknek bűnös tevékenységére a magyar állami rend­őrség rájött. Végül a gazdasági sza­botázsoknak egész sörát követték el és valutahamisítással is foglalkoztak. A kémszervezet leiep'ezése után a vádlottak az eléjük tárt terhelő ada­tok súlya alatt beismerő vallomást tettek. Fogler letartóztatása után a buda­pesti amerikai nagykövet a magyar külügyminisztériumhoz december 20­án jegyzéket továbbított, amelyben Fogler szabadonbocsátását kérte. A jegyzék a rágalmak egész sorát tar­talmazta, sőt attól sem riadt vissza az amerikai követség, hogy az amerikai kormánynak oly intézkedésévei fenye­tődzzék, mely megtiltja amerikai ma­gánosok Magyarországba utazását. A magyar kormány válasz jegyzékében megállapítja, hogy az utóbbi hónapok során már többször bebizonyosodott, hogy az amerikai üzemek és szemé­lyek Magyarországgal való kereske­delmi kapcsolataikat kémtevékenység kifejtésére és a magyar népköztársa­ság ellen irányuló egyéb lellenséges tevékenység kifejtésére használják fei. | A magyar népköztársaság kormá­nya e jegyzékében a leghatározottab­ban kijelenti, hogy azon személyek­nek, akik a magyarországi demokra­tikus rezsimmel és a magyar néppel szemben aktív ténykedést fejtenek ki, legyenek bármilyen állam polgárai is, nem hajlandó a magyar állam terüle­tén szabadságot és büntetlenséget biztosítani. Az Egyesült Államok jegy­zékükben a konzuláris egyességre hivatkoznak, amely az Egyesült Álla­mok és Magyarország területén a nemzetközi jogbnn meghatározott vé­delmet és biztonságot nyújtja. A ma­gyar népköztársaság ezt az egyez­ményt eddig betartotta, sőt a jövőben I is be fogja trrtani azon amerikai ál­I lampo'párokkal sremben, akik ma- ! ! gyarországi tartózkodásukat kétségte­lenül gazdasági, kulturális, vagy békés j tevékenység cé'jaira használják fel. Az egyezmény, de a nemzetközi jog sem kötelezi a magyar népköztársa­ság kormányát arra, hogy oly sze­mélyek számára is fenntartsa ezen kivételes jogokat, akik kémek, sza­botőrök, ellenséges ügynökök. A ma­gyar jegyzék a továbbiak során cso­dálkozásának ad kifejezést, hogy az USA kormánya jegyzékében köve­telményeit azzal akarja nyomatékos­sá tenni, hogy fenyegetésekhez fo­lyamodik. Ez szokatlan oly államok között, amelyek normális diplomá­ciai kapcsolatban állnak egymással ] és súlyosan sérti a magyar népköz- . társaság szuverénítását. A magyar | népköztársaság kormánya a legha­tározottabban visszautasítja ezeket a fenyegetéseket, valamint az ameri­kai jegyzéket teljes egészében, mint a magyar népi köztársaság belügyei­be való beavatkozás kísérletét. December 19-én a brit külügymi­nisztérium bejelentette a londoni ma­gyar követnek, hogy Nagy-Britannia elhalasztja a Magyarországgal val-ó kereskedelmi és pénzügyi tárgyalá­sokat mindaddig, mig a magyar kormány nem teljesíti a brit kor­mány azon követelését, hogy az an­gol konzulátus tisztviselője négy­szemközt beszélhessen Edgar San­derssel, akit a magyar hivatalok kémkedés, szabotázs és egyéb bün­tetendő cselekmények miatt letartóz­tattak. Ezzel a bejelentéssel szemben a magyar külügyminisztérium a kö­vetkezőket konstatálja: 1. Az angol külügyminisztérium bejelentése három nappal azután ér­kezett meg, hogy a magyar keres­kedelmi és pénzügyi delegáció, amely Londonban egy kereskedelmi és pénzügyi egyezmény megkötéséről tárgyal, bejelentette a brit delegáció vezetőjének, hogy nem fogadhatja el az angol követelményeket, amelyek ellenkeznek az eredeti egyezséggel és ezért visszatér Budapestre. 2. Az angol bejelentést nem lehet másnak ítélni, mint a magyar kor­mányra kifejtett nyomásnak, amely­lyel kényszeríteni akarták a magyar kormányt arra, hogy a kémkedéssel A Szovjetúnió európai része sztyep­pes és erdő-sztyeppés vidékeinek kol­! hozai másfélszeresen túlteljesítették az őszi erdősáv ültetési tervet. A Krasznodar területén és Ukrajna vi­dékén még tart az erdősítés. A Szov­jetúnió mezőgazdasági minisztériumá­nak adatai szerint a Párt és a kor­mány történelmi határozatát az erdő­ültetésről a kolhozok 169 százalékra teljesítették. A kolhozok másfélmilli­árd facsemetét és bokrot ültettek el. Az új erdősávok hosszúsága meg­haladja a 100 ezer kilométert. liKgdwe bányái A Don-medence bányáit egíre tö­kéletesebb gépi technikával látják eí. Nemrég a bányák olyan kombájnhoz jutottak, amely jelentős mértékben megKÖnnyíti és meggyorsítja az ak­nák fúrási és építési munkáit. Több he yen bevezették a különböző gépek távolról való irányítását is. A jelző­készülékeket a Sztálinugolj egyik bá­nyájában olyan ötletesen állították fel, hogy az egész földalatti szállítás irá­nyítását egy ember végzi. Sok helyen az aknák alátámasztásánál már nem használják a bányafát, hanem vasbe­tonból és fémből készült anyagot, amely minden tek'ntetben alkalmasabb a bányafánál. Az ilyen vasbeton anyag előállítására különleges gyárakat' léte­sítettek. A bányászokat munkahelyükre föld­alatti tramway szállítja. vádolt brit állampolgárt büntetlenül hagyja. A magyar kormány felhábo­dással állapítja meg, hogy Nagy­Britannia kormánya a magyar-angol gazdasági kapcsolatokat kémkedés­sel vádolt egyéntől teszi függővé. 3. A magyar kormány nem hajlan­dó elfogadni, hogy ilyen nyomást gyakoroljanak rá, elutasítja az an­gol kormány ezen kísérletét a legha­tározottabban és megállapítja, hogy a magyar-brit gazdasági kapcsola­tok ugyanolyan szükségesek Nary­Britannia szempontjából, mint í^- ­gyarország szempontjából. (Folytatás az 1. oldalról) Ezért az, aki idegen pénzért szol­gál az ellenségnek, aki visszautasít­ja és nem ismeri el mindazt, amit már megtettünk az általános javu­lás érdekében, aki a köztársaság el­len uszít és polgári kötelességeit nem teljesíti rendesen, sőt visszautasítja, az a nemzet árulója, hazaáruló, ön­magát zárja ki a nemzetből és a köz­társaság csak demokratikus jogával él, ha védekezik az árulók ellen és bünteti őket. Védekezni kell és meg kell büntetni az árulókat, a szabotá­lókat azért, hogy a békés és szor­galmas polgárok nyugodtan élhesse­nek, hogy nyugodtan összegyűlhes­sünk karácsonyfáink alatt, hogy min­denki szabad akarata szerint imád­kozhasson Istenéhez, hogy a kará­csonyi harangok valóban a Sumavá­tól egészen a Tátráig méltóságteljesen zúgjanak, hirdessék a nyugalmat és a békét és hangjukkal túlharsogja­nak győzedelmesen minden csalfa uszítást. • Szófiában a Szovjetunió, Bul­gária, Magyarország, Németor­szág, Olaszország, Lengyelország, Románia, Franciaország és Cseh­szlovákia küldötteinek részvéte­lével, több mint 4 millió miunkás képviseletében megalakult az Élelmiszeripari • Szakszervezetek Nemzetközi Ipari Szakosztálya. • Angol rendörök brutálisan ki­lakoltattak 50 felnőttet és 40 gyermeket Buxton fürdőhely egyik düledező szállodájából, amely három évvel ezelőtt meg­üresedett s azóta hajlékatalanok táboroztak benne. galom a Szovjetúniót legfőbb táma- j szának és reménységének, Sztálin nevét pedig hatalmas zászlajának te­kinti. i Ezeknek a tényeknek a fényénél érthetővé válik a kommunista és. munkáspártok megnövekedett szere­pe sok országban. E pártok a reak­ciós kormányok üldözési és a válasz- , tási machinációi ellenére, növekednek és eszmeileg erősödnek, mint a mar­xizmus-leninizmus pártjai. A háború idején soha nem tapasztalt mérték­ben növekedett a kommunisták te­kintélye a népi tömegek előtt, mivel a j kommunisták soraiból emelkedtek ki j a fasizmus ellen, a népek jogaiért és szabadságáért folytatott harc leg­önfeláldozóbb harcosai. Ahhoz, hogy a Tito-klikk Jugo­szláviában hatalomra juthasson, mint tudjuk, szintén a Szovjetúnió barát- [ jaként kellett feltüntetnie magát és kommunista mezt kellett öltenie. Nincs messze azonban az az idő, amikor az áruló Tito-klikket, amely a külföldi imperialista kormányok felbérelt gyilkosaivá és kémeivé vált s amelynek a Szovjetúnióval és tu­lajdon népével szemben ellenségei) terveit leleplezték, eléri az imperia­lista reakció becstelen bérenceinek szégyenletes sorsa. Az azelőtti helyzet helyett, amikor egyetlen szocialista állam létezett csak — a Szovjetúnió, amely kapi­talista környezetben volt, új helyzet állt elő, amelyben az imperialisták, akik új világháborút készítenek elő, elkerülhettetlenül olyan ellenállást váltanak ki a békeszerető népek és az egész demokratikus tábor részé­ről, hogy ez nemcsak egyszerűen egyik vagy másik agresszív hatalom vereségéhez fog vezetni, ahogy ez idáig történt, hanem a világimperia­lizmus egész rendszerének felszámo­lását vonja majd maga után. A nemzetközi helyzetben bekövet­kezett változásoknak ez a legfőbb eredménye. E változások azt jelentik, hogy a békeszerető népek és az egész haladó emberiség sorsa elvá­laszthatatlanul kapcsolódik egybe a Szovjetúnió és a világ demokratikus táborának további sikereivel, mely tábor élén elismert vezére — a nagy Sztálin áll. Most jelenik meg J. V. Sztálin mü­veinek kiadása, amely 1901-től írt müveit tartalmazza. Nem lehet elég­gé nagyra értékelni ennek a kiad­ványnak elméleti és politikai jelen­tőségét. Szakaszról-szakaszra, egész soki­oldalúságában és szellemi gazdagsá­gában szemünk előtt bontakozik ki a nagy Sztálin lángeszű alkotó mun­kássága. Sztálin elvtárs, mint az alkotó marxizmus nagy képviselője, sok te­kintetben továbbfejlesztette pártunk stratégiájának és taktikájának lenini elveit, aminek rendkívül nagy a je­lentősége, valamennyi ország kom­munista mozgalma szempontjából. Ezen a helyen mindenekelőtt a szo­cializmus egy országban való győ­zelmének problémájáról kell megem­lékezni, amelyet elsöízben Lenin ve­tett fel s amely mélyértelmü, tudo­mányos megalapozást nyert Sztálin munkáiban. Sztálin a marxizmus­leninizmus eszméinek fényszórójával világított meg és elméletileg to­vábbfejlesztett a Párt és a szovjet állam előtt felmerült más fontos problémákat is. Ezek közé tartoznak például a következők: a kommunis­ta párt, mint újtípusú forradalmi párt, s különsképpen vezető szerepé­nek kérdése a proletariátus dikta­túrája rendszerében; a szocialista iparosítás a Szovjetúnióban és döntő jelentősége a szovjet állam megerő­sítése szempontjából, a parasztgaz­daságok millióinak kollektivizálása és az utolsó kizsákmányoló osztály — a kulákság felszámolása, mint egész népgazdaságunk szocialista alapokra fektetésének befejezése; a szocialista állam minden eszközzel való megerősítésének problémája a kapitalista környezet feltételei között és az a kérdés, hogy milyen feltéte­lek mellett hal el az állam; a nem­zetiségi kérdés a burzsoá-demokra­tikus forradalom időszakában és a nemzeti-gyarmati kérdés a szocialis­ta forradalom feltételei között, kü­lönösen a szocialista nemzetek kér­dése, valamint számos más rendkí­vüli fontosságú időszerű kérdés. Ezeknek és más problémáknak ki­do'gozása Sztálin tudományos művei­ben a jelenlegi feltételek között élet­bevágó fontosságú nemcsak a Szov­jetúnió, hanem más országok szem­pontjából is, különösen azokat az or­szágokat véve tekintetbe, amelyek rá­léptek a szocializmus útjára, vagy nemzeti felszabadító harcol folytatnak. Mint a halhatatlan Lenin ügyének nagy folytatója, Sztálin elvtárs, egész szocia'ista építésünk élén áll, harcra lelkesíti a munkásosztályt és az egész világ elnyomott népeit. Sztálin elvtárs 1923-ban frt „Az orosz kommunisták stragiájának és taktikájának kérdéséhez" című híres munkájában részletesen meghatározta forradalmunk történetének három tör­ténelmi fordulatát s pártunk három en­nek megfelelő stratégiai tervét. Sztá­lin elvtárs a harmadik, utolsó fordu­lattal kapcsolatban a következőket ír­ta: „A harmadik fordulat az Októberi Forradalommal kezdődött, amikor nyu­gat két imperialista csoportjának élet­halálra menő összecsapása elérte tető­pontját; amikot nyilvánvalóan meg­nőtt nyugaton a forradalmi krízis; amikor a megbukott és ellentmondá­saiba belezavarodott burzsoá-hatalom Oroszországban megdőlt a proletár­forradalom csapása alatt; a győztes proletárforradalom, szakítva az impe­rializmussal és kikerülve a háborúból, nyugat imperialista koalícióiban esküdt ellenségekre talált, amikor az új szov. jet kormány rendelkezései a békéről, a földesúri földek elkobzásáról, a kapi­talisták kisajátításáról és az elnyomott nemzetiségek felszabadításáról meg­szerezték számára az egész világ dol­gozói miliióinak bizalmát. Nemzetközi arányú íordulat volt ez, mivel elsőíz­ben törték át a tőke nemzetközi arc­vonalát, elsőízben állították gyakorla­ti talapzatra a kapitalizmus megdönté­sének kérdését. Az Októberi Forrada­lom ezzel nemzeti, orosz erőből nem­zetközi erővé vált, az orosz munkások pedig a nemzetközi proletariátus elma­radott csapatából élcsapatba kerültek mint olyanok, akik vezetői lesznek nyu­gat munkása^ és ke'et elnyomott or­szágai önfeláldozó harcának. E fordu­lat még nem érte el végleges kifejlő­dését, mivel még nem bontakozott ki nemzetközi arányokban, tartalma -s áltaiános irányvonala azonban már eléggé világo. meghatározást nvert". (Művei V. kötet, 178—179. oldal.) E sztálini szavak mély értelme és jós jellege mindannyiunk számára ért­hető. A kapitalista országoktól eltérően, amelyekben az alaphangot a spontán gazdasági fejlődes vak törvényei adják meg és ezek uralkodnak, az emellett kikerülhetetlen időszaki gazdasági vál­ságokkal és a társadalmi ellentmondá­sok egyre fokozódó kiéleződésével — a szovjet állam egészen más alapokra épült. A mi országunkban a szocialista forradalom és a kizsákmányoló osz­tályok ezt követő feiszámolása követ­keztében biztosítva van az egész nép­gazdaság tervszerű fellendülése, ami­ről egyetlen kapitalista állam sem ál­modhat. Csak ebben az összefüggés­ben lehet megérteni a szovjet tudo­mány és technika egyre növekvő sike­reit, köztük az atomenergia birtoklása terén elért ismert eredményeket, ame­lyek annyira meg'epték és megdöb­bentették a Szovjetúnió valamennyi el­lenségét. Napról-napra egyre nyilván­valóbbá válik az áltudomány elleni harc mély elvi és gyakorlati jelentősé­ge, amelyet a dialektikus materializ­mussal felvértezett szovjet tudósok folytatnak. Nem véletlen, hogy az előttünk ál­ló roppant felaiatokat annak a párt­nak kellett megoldania, amelyet olyan nagy vezetők adtak népünknek és az egész emberiségnek, mint Lenin és Sztálin — az elméleti gondolat és a forradalmi gyakorlat óriásai. Ha Lenin halála után a szovjet nép győzedelme­sen oldotta meg belső és külső, stra­tégiai és taktikai feladatait, olyan ha­talmassá tette államát és lelkileg oly közel hozta a világ dolgozóihoz —, ak­kor ebben a legnagyobb történelmi ér­dem mindenekelőtt Pártunk nagy ve­zéréé — Sztálin eivtársé, a sztálini vezetése Ezért bíznak országunk dolgozói olyan határtalanul a bölcs sztálini ve­zetésben, ezért hisznek oly erősen Sztálin lángelméjében, ezért oly nagy a szovjet nép és a világ dolgozóinak szeretete Sztálin elvtárs iránt. Ma, hetvenedik születésnapján, ójra és újra jó egészség d és hosszú életet kívánunk a drága és nagy Sztálinnak, vezérünknek, tanítónknak és bará­tunknak, népünk üdve és dicsősége, az egész haladó emberiség boldogsága ér­dekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom