Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-20 / 213. szám, kedd

UJSZ0 1949 december 20 íJíápôtiuduj December 19-én töltötte be 65. évét Antonín Zápotocký, a munkáspoliíika nagy sztratégája, csehszlováK minisz­terelnök. 1884-ben, december 19-én Zakolany községben született, a híres kladnói szénvidéken. Apja, L. Zápotocký, út 6­rője és megalapítója volt a csehorszá­gi munkásmozgalomnak. Egy harcos élet filme pereg előttünk Huszonegy éves korában ismerkedik meg a csá­szári és királyi börtönökkel mint az 1905-ös évi munkástüntetéseK részt­vevője és szervezője. Majd 1920 vé­gén a Szovjetúnióból való visszatérte után a nagy kladnói tüntetések alkal­mából került ismét vizsgálóbíró elé, midőn az „örök" és „szent" társadal­mi rend buzgó őrei brutális eszközök­kel vérbefojtötták a nagy tüntetést. Két és fél évi börtőnfogságra szólt az ítélet. Az első köztársaság 10 éves fenn­állásának megünneplése alkalmából bátran rántja le a leplet a hazai és külföldi burzsoázia igazi képérö 1, az új véres, háborús összeesküvésről, a tőke és nagyipar véres internacionálé­járól. A törvény azonban közbelép és megvédi a „demokráciát" a kommu­nista „uszítóktól"'. Zápotocký ismét börtönben ül. A rosszhiszeműek és a rövidlátón már egyengetik a fasizmus útját, gyöngítik a köztársaság népei­nek erejét A kapituláció gondolata már felbukkan az agrár agyvetőkben. De Zápotocký tudja, hogy az igazság győzni fog Tudja azt is, hogy min­den elkésett nap, hét, hónap százez­rek sőt milliók életébe fog kerülni Mint a képviselőház tagja 1925 óta harcol az újabb imperialista háború és rabszolgaság réme ellen. A katasztrófa má, közeleg. A po­rosz csizma a hosszú késen nászinduló, jának ütemeit veri ki a harmadik biro­dalom sztratégiai aszfaltútján. De hasztalan csehsz'ovákiai kommunisták pártjának minden intése. Hiába zúg­nak Zápotocký szavai is, mint a vész­harang. A csehsz'ovák burzsoának kedvesebb Hitler rabszolgarendszere, mint a proletariátussal való egység és a nemzeti függetlenséged folyó harc. Jön München és 1939 márciusában a nácivezető földbirtokosok, gyárosok, bankáron magasba lendülő karja üd­vözli a prágai utcákon a német impe­rializmus pribékjeit. Eljött az idő, a leszámolás ideje azokkal, akik a bur­zsoá nyugalmát zavarták. Kiirtani a vörös mételyt! Telnek a börtönök, a koncentrációs táborok és a tömegsí­rok A munkásmozgalom legjobbjai elleni >rtóhadjárat indult. Elkerülhette tán sorsát egy Zápotocký? A prágai Gestapo kínzókamrái után a pankráci börtön, Drezda, sachsenhauseni kon­centrációs tábor, majd a mecklenburgi menetelés egy-egy állomása e bátor munkásvezér kálváriájának. De Zápo­tocký kemény fából van faragva' Tes­tileg is, lelkileg is erős marad. És 1945-ben már itthon harcol a nemzet­közi fasizmus hazai csökevényei ellen. A forradalmi szakszervezetek élére á'l és régi eszményképé , a munkásosz­tály egységét igyekszik a szakszerve­zetek keletében megvalósítani. A harc heves A cseh és szlovák reakciónak nem volt semmiféle fegyver elég al­jas. Rága'omhadjárat, gyalázkodás a csatátvesztett reakciós osztály ^küzdel­mének új formája a haladás erői ellen. Ez mind Zápotocký e'vtárs személyé­re összpontosult. De hiába. A köztár saság dolgozói seregestül sorakoztak Zápotocký harci lobogója mögé, olyan gránitlafat alkotva, melyen minden gyüiölet hullámverés megtört. Es a leszámolás órája nem váratott sokáig magára. A februári nagy napok egyik legnagyobb hőse Zápotocký elvtárs volt, aki február 22-én az üzemi­bizottsági és szakszervezeti delegátu­sok országos kongresszusán ellentá­madásba lendítette a köztársaság ha­ladó erőit. A nagy harcosnak, a nagy munkas­nak 65. születésnapja alkalmából őszinte szeretettel fejezzük ki szeren­csekivánatainkat és azt a kívánságun­kat, hogy az ötéves terv és a további ötéves tervek megvalósításáért folyó küzdelmekben álljon sorainkban, mint a szocialista építő kormányának és a munkásmozgalomnak vezetője. Klement Gottwald levele a miniszterelnökhöz A köztársaság elnöke, Klement Gottwald, Zápotocký miniszter­elnök születésnapja alkalmából személyes levelet küldött neki, amely a következőképpen hangzik: raga cCápolockij elolárs, a Te 65 évedre gondolva, munkásmoz­galmunk nagy győzelmére gondolunk. Hiszen a Te é eted kora gyermeksé­gedtől nem más, mint munkásmozgal­munk története. Benne van minden: munkásmozgalmunk nehéz kezdete és a Habsburg monarchia elleni harc, a kommunista párt építése és a nép harcai a betevő falatért az úgynevezett első Köztársaságban s a későbbi élet­halál küzdelem a nemzet létezéséért, a kegyetlen hitleri megszállás és vé­gül a dicsőség és győze'em és a szo­cializmus felépítésének kezdete ha­zánkban. S az egész életed, az egész munkád, amely a bátor munkásvezér nek, erélyes politikusnak és szilárd szervezőnek volt n munkája, át van hatva egyetlen érzéstől, a legjobb ér­zéstől, amelyet bennünk a munkás­osztály és kommunista pártja kifej­leszt: és ez a dolgozó nép fe'szabadiló küzde'méhez való határtalan hűség és odaadás, Marx, Engeb, Lenin és Sztá­lin tanaihoz való "határtalan hűség és ragaszkodás, a Szovietúnió iránti ha­tártalan hűség és odaadás, ame'yet nem törtek meg sem az ideiglenes si­kertelenségek, sem a börtönök, sem a koncentrációs táborok Éppen azért győztünk, mert ilyen embereink voltak és éppen ezért a Te életed ennek legszebb bizonyítéka. Hiszen Te még azoknak az oldalán áll­tál, akik a harcba azza' a hittel indul­tak: ,.Ha mindnyájan elesünk is, új harcosok kelnek fel és fellobog a vö­rös zászló!" Hiszen Te állhatatosan hordoztad atyád és a mi többi első szocialista ébresztőink hitét, viharokon és a legkegyetlenebb harcokon ke­resztül, hiszen Te ezt a hitet ma győ­zelmes népünkkel együtt valósággá változtatod! Zápotocký László, kőfa­ragó mnukás fia, a forradalmi Kladno dolgozója, a KSČ egyik alapítója, for­radalmi munkásmozgalmunk feje, az oránienburgi fogoly — a Csehszlovák Népi Köztársaság kormányelnöke ez munkásosztályunk gyönyörű győzei­me, amelyre gondolunk, ez történel­münk nagy és dicső fejezete, amelyet ismernie kel egész ifjúságunknak, hogy belőle megtanulja büszke lenni munkásmozgalmunkra és szeretni szo­cialista hazáját. És végül legörömtelibb gonlodat az, hogy a Te nagy és gazdag életed még távolról sem zárul le és hogy nagy művedhez további és további tettek sorakoznak, hogy teljes intenzitással szikrázik agyad, búzgo energiád és hogy még sokáig vezeted kormányun­kat és szakszervezeti mozga'munkat. Milyen jól bizonyítja alkotóerőid len­dületét maga az a tény, hogy most az utolsó években tört elő teljes erejében a Te írói tehetséged! Igen, drága Antal! Ez a néhány gondolat a legszebb megem'ékezés é e­ted hatvanötödik esztendejénél, ezek bennünket valóban melegítenek és eb­ben van a mi üdvözo jó kivánatunk is. Mert mindannyian igazán becsü­lünk Téged, mindannyian igazán, őszin­tén és egész szívünkből szeretünk. Gottwald. Az i ütúszkoronások pénzünk szilárdságát bizonyítsák Sztálin generalisszimusz 70. szüle­tésnapján a Csehszlovák Nemzeti Bank új húszkoronás bankjegyeket bocsát lei. Chmela, a Nemzeti Bank igazga­tója ez alkalomból a prágai ujsag­irók sajtókonferenciáján beszédet mondott pénzünk helyzetéről. Hang­súlyozta, hogy a csehszlovák péni, valóban szilárd. Ezt bizonyítja bel­és külkereskedelmünk forgalmának állandó növekedése. Sikerült a nyu­gati államok péznértékcsökkentésé­nek hatását is semlegesíteni, úgy, hogy koronánk nemzetközi helyzete, amely tervgazdálkodásunk rendsze­rén alapszik, változatlan marad és a dollárhoz való viszonya éppen olyan, mint az eredeti megállapításnál volt. A munka termelékenységének to­vábbi növelése lehetővé teszi az ér­Hatszázmillió dollár haszon, 3Q0.00(ľ munkanélküli a miciiüÉ gyfsipsr mérlege Karácsonyra közel 300.000 mi" chigani gépkocsimunkás marad munka nélkül. A detroiti Ford­gyárak 115.000 munkása ebben a hónapban csak 13 napot dolgozik. A Chrysler gyár januárra ismét 30 Százalékkal csökkenti a mun" kaerőlétszámot. A Hudson'motor­gyár munkáslétszámát az év folyamán 23.000-ről 12.000"re szállították le, de a csökkentett személyzet sem dolgozik egész héten át. A Kaiser-Fraziers gyár 14.000 alkalmazottja közül 12.000 van munka nélkül. Ugyanakkor a michigani gépkocsigyárosok szövetsége az év első kilenc hó­napjára. mintegy 600 millió dol­lár haszonról számol be. tékkészletek további lényeges kiter­jesztését. Mindamellett a jövedelmek megszilárdulásával gondoskodunk ar­ról, hogy ezek párhuzamosan fejlöd­jenek az egyre növekvő termeléssel. Az állampénztár nem szívja el a pénzösszegeket, hanem maga bo­csátja rendelkezésére a vállalati szektornak. A jövőben minden be­ruházás az állami szektorból indul ki. Pénzértékünk szilárd és az is ma­rad és nincs szükség semmiféle pénzügyi intézkedésre. — hangsú­lyozta a Nemzeti Bank igazgatója. Az új húszkoronás bankjegyek ki­bocsátása az első lépés abban a tö­rekvésben, hogy a forgalomba új pénznemeket bocsássunk, amelyek pótolják a külföldi, nyugati típuso­kat, amelyet kereskedelmi vállalko­zás alapján gyártottak. Az új húsz­koronás méltó része lesz újtípusü államjegyeinknek, amelyeknek nagy részét a következő években akarjuk forgalomba hozni. Az új húszkoro­nás kiadása példaadó bizonyítéka annak, hogy nem készítünk elő sem­miféle változást, semmiféle szük­ségbankjegyet, hanem olyan pénzt, amely méltóan képviseli a csehszlo­vák köztársaságot. Tengerészek és munkások szolidaritása Vietnam mellett A francia dolgozók fokozzák küz­delmüket a háború ellen. A mar­seillei és algíri rakodómunkások után csütörtökön a bresti kikötő rakouo­munkásai s tengerészei is elhatároz­ták, hogy nem szállítanak hadi­anyagot a vietnami hadszíntérre. A bresti dokkmunkások és tengerészek szolidaritásukat fejezték ki a tarn­megyei munkásokkal, akik kijelentet­ték, hogy nem gyártanak több ha­dianyagot a gyarmati háború cél­jaira és példájuk követésére szólí­tották fel a helybeli fegyvergyárak és hajójavító műhelyek dolgozóit. A francia vasutas szakszervezeti ifjú­ság titkársága kijelentette: a fran­cia vasutasfiatalok készen állnak ar­ra, hogy akcióba lépjenek a hadi­anyagszállitás megakadályozására. Pénteken este a Vietnamból hazatért leszerelt katonák tiltakozó gyűlést rendeztek Párizsban, a vietnami há­ború ellen. A volt katonák akciójá­nak támogatására sok üzemben és irodában munkabeszüntetésre került sor. Sztahanovistákból mérnökök Kievben a gyárak és üzemek szta­hanovista munkásai közül 300-an ta­nulnak a politechnikai intézetben. A dolgozók a termelőmunka megszakí­tása nélkül szerzik meg mérnöki dip­lomájukat. Egy részük letette vizs­gáit és a jövőben már mérnökök­ként dolgoznak Kiev üzemeiben. Sztrájkok és tüntetések Ausztriában Az osztrák dolgozók tovább sztrájkolnak és tüntetnek az élet­színvonal állandó csökkenése ellen. A sztrájkok és tüntetések egyre terjednek. A munkások többek kö­zött egyszeri segély kifizetését kö­vetelik az áremelkedés miatt. Stá­jerországban és Tirolban a sztráj­kok és tüntetések során összeütkö­zések történtek a munkások és a rendőrség között. Az innsbrucki rendőrség gumibottal támadt a tüntetőkre és könnyfakasztó gázt használt. A stájerországi tüntetéseit letartóztatottjainak száma 23-ra emelkedett. v Kolta villanyt kapott Az ötéves terv első villamosítási terve alapján de" cember 17"én szombaton Kolta községet az érsekújvári járásban bekapcsolták a villamoshálózat­ba. Kolta bekapcsolása helyi ün" M. SOLOHOV: Az egyszerű szo 1933-ban, a volt azovi-fekefetengeri körzet vezetőségében a nép ellenségei szabotázs e'leni harc ürügyében el­szedték a kolhozokból a kolhozparasz­tok gabonáját Minden gabonát el­vettek tőlük, még azt is, amit előlegül kaptak a munkanapokra. Több kom­munistát, akik figyelmeztették a kör­zet vezetőit, hogy ez a politikai vonal­vezetés igazságtalan és megengedhe­tetlen, kizártak a pártból és bebörtö­nöztek. A kolhozokban éhezni kezdtek. Az északi Don-kerü'et pártmunkásainak csoportja levélben fordult Sztálin elv­társhoz. Arra kérték őt a levélben, szenteljeh figyelmet a körzeti vezető­ség helytelen eljárásának, s nyújtson segítséget a körzeteknek az ellátás terén. Néhány nap múlva Sztálin elvtárs­tól sürgöny érkezett. „A levelet meg­kaptam. Köszönöm a jelentést. Min­dent megteszek, ami szükséges. Je­lentsék a mennyiséget". A kerületekben gondosan számolni kezdték, mennyi gabonára van még szükség, hogy az új termésig kihúz­zák. Üjból levelet küldtek, számítá­sokkal, magyarázatokkai és irányel­vekkel arra nézve, hogyan lehetne biztosítani az e'látást és segíteni min­den kerületen. Sztálin elvtárs távira­tilag közölte, melyik kerületnek meny­nyi gabonát küldet s megrótt bennün­ket lassúságunkért. „Nem levélig kel­lett volna jelentést tenni, hanem táv­iratilag. Ez felesleges időveszteséget okozott". A becsületes kolhozparasztok ezrei menekültek meg ilymódon az éhín­ségtől. Azokat pedig, akik az éhha­lált készítették elő fzámukra, a végén agyonlőtték. Mindezt nem említettem volna, ha röviddel ezután az egyik kolhozban nem történik egy érdekes esemény. A Sztálin elvtárs utasítására végrehaj­tott gabonakiosztás után a kolhozpa­rasztok kolhozgyűlés összehívását kérték. Voltak, akik gyalog jöttek a gyűlésre, de legtöbbjüket úgy hoz­ták, kocsin, mert az éhségtől úgy le­gyöngültek, hogy nem tudtak járni. A felszólalások rövidek voltak s a gyűlés nem húzódott e., de a gyűlés a kolhoz elnöke — egy ifjú írástudó fi­atalember — hosszú határozati javas­latot tedjesztett elő, ame'yben terjen­gősen s mégis szárazon azt mondta el, milyen hálás a gyűlés Sztálin elv­társnak a nyújtott segítségért és hogy ennek fejében milyen kötelezett­ségeket válla! magára. Ezután követ­kezett a felsorolás: időben elvégzik az őszi vetést, kiszé'esítik a tavaszi vetésterületet, fokozzák az állatte­nyésztést, satöbbi, satöbbi. Vagyis, a kolhozelnök által felolvasott határozati javaslat semmiben sem különbözött bármilyen más határozati javaslattól. De mikor az elnök szavazás alá bo­csátotta a javaslatot, a kolhozkovács lassú léptekkel az elnöki asztalhoz ment és szót kért Sok mindent átélt már ez a kovács: jót is, rosszat is. ötvennyolc éves volt. A családja nagy. Tavaly több, mint 600 munka­napot dolgozott Két kisebb gyermene és felesége már második j hete nem tudnak felkelni az ágyból.' Felindultan állt a gyűlés előtt s nagy, vastól meg­feketedett kezével, rövidrenyírt, őszülő haját simogatta. A gyűlés vár­ta, hogy megszólaljon. — Ez az egész felesleges — mond­ta végül csönedesen, kezét a határo­zati javaslat apró betűkkel tele'rt lap­jaira téve. — Egyetlen szót keM csak irni Sztálin elvtársnak Azt hogy: — köszönjük. — ö fhindent meg fog érteni... Aznap, a kolhoz fennállása ota elő­ször, a kolhoz nem fogadja el az el­nök által Indítványozott határozati javasiatot, hanem jóváhagyta a leg­rövidebb javaslatot, amelyet valaha is elfogadtunk: „Köszönjük Sztálin elv­társnak". Egész országunk köszönettel tar­tozik a Pártnak és Sztá'innak, amiért naggyá tette és felvirágoztatta. A nép egyszeiű és férfias szere­tettel szereti az ő vezérét, az ő Sztálinját és egysze­rű és férfias szavakat akar hallani ró­la. Én azonban úgy látom, hogy né­melyek, akik tapasztalt kézzé, írják a határozatokat és cikkeket, olykor, mi­kor Sztálin elvtársró'- beszélnek, elfe­lejtik, hogy köszönetet mondani lehet sok szó nélkül is. szerethetjük őt anélkül, hogy azt folyton emleget­nénk és ennek a nagy embernek munkásságát értékelhetjük jeiző nél­kül is. December 21-e minden családban máskép kezdődik Azt azonban egé­szen pontosan tudom, hogy kezdődik ez a nap a kolhozkovácsnál. Az öreg már hajnalban megborotválkozik a tűz melett, új rubáskát vesz föl, ünnepi kimenőruhát és posztónadrágot. Reg­gel átjön a feleségével együtt a szomszéd tanyáról az idősebbik fia, aki a gép- és trakto'-állomáson dolgo­zik, mint a tiaktorbrigád vezetője. Az egész nagy család ieül az asztal mel­lé. A házigazda mindegyiknek tölt egy pohárka vodkát, aztán azt mond­ja : — Sztálinnak születésnapja van ma. Sztálin jó ember Kívánunk neki jó­egészséget, kívánjuk neki, hogy még legalább annyi évet élien e világon, mint amennyit eddig élt! Aztán csöndesen mindnyájan arra gondolnak, milyen nehéz is Sztálin elvtárs élete, milyen sok és súiyos gond nyomja a vállát, gond a népé­ért. És csak azután indul meg a beszél­getés az asztalnál. Beszélnek a po­litikáról, a kenyérről, arról, ki mennyi munkanapot végzett, az őszi búza csí­rázásáról és a iövö évi terméskilátá­sokról. Fordította: Paiotai Erzsi. évének | népség keretében történt. Részt­vett ezen több helyi, járási és kerületi vezető személyiségen kí­vül Bašfovanský, a KSS főtit­kára. A helyi nemzeti bizottság elnökének üdvözlő beszéde után a villamosság bekapcsolásának a villamosság bekapcsolásának ün­titkár végezte el. A jelenlévők azután elmentek a helyi kultúr­házba, ahol Bašfovanský főtitkár beszédében kijelentette, hogy a jelen esetben a kormány legszebb ajándékáról van szó Kolta köz­ségnek, amely karácsonyra kap­ta meg a villamosságot. Beszéde további részében kitért földműves politikánkra kijelentette, hogy a kis- és közénparasztságot többé nem fogják kizsáVmánvolni a birtokosok és a kulákok. A szo­cializmus építése falvainkat is érinti és ezért parasztságunknak meg kell értenie azt. hogy a párt és a kormány minden lehetőséget megad nekik életszínvon-^ik emelésére és leveszi vállukról a súlyos, nehéz munka nyűgét. Az­után a EFSz alakításának kérdé­sével foglalkozott a faluban és méltatta jelentőségét. Felhívta a lakosságot, hogy ne hagyják ma­gukat megtéveszteni a népi de­mokrácia ellenségeitől, mert ezeknek célja erőink szétforgá" osolása. Csupán az EFSz biztosít­hatja a jobb életet falun, mondotta Bašfovanský főtitkár. Beszéde to­vábbi részében Sztálin genera" lisszimuszról beszélt 70. születés­napja alkalmából és méltatta az emberiség új korszaka nagy ta­nítómesterének életét Kolta lakossága hálásan fogad­ta a népi demokrácia nagy aján­dékát, mert a villanyfény komoly lépést jelent előre a falu jobb jö­vőjének útján. < i

Next

/
Oldalképek
Tartalom