Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-17 / 211. szám, szombat

1949 december 17 uj %w • Sztálin a boldog élet útjára irányítja a dolgozó parasztsi Határtalan a szovjet parasztság szeretete és hálája a dicsőséges Kommunista (bolsevik) Párt és ve­zetője, korunk lángelméje, Sztálin elvtárs iránt. A virágzó kolhozokban a nagy Sztálin iránti végtelen sze­retet ösztönzi az eredményes mun­kát; a kolhoz-laokban a Sztálin irán­ti szeretet izzik; Sztálin elvtárshoz intézett számtalan levelükben és a kötelezettségvállalásban mutatják ki a szovjet parasztok hálájukat a né­pek dicsőséges és bölcs vezetője iránt. Nincs olyan ünnep az életük­ben, nem létezik olyan új győzelem a bőséges élet útján, amely ne fű­ződnék nagy tanítójuk és atyjuk, Sztálin elvtárs nevéhez. A szovjet kolhozok boldog, új életének alapját a dolgozó paraszt­ság nagy barátjának, Sztálin elvtárs­nak nagyszerű tanításai alkotják. Ám ez a nagyszerű tanítás nemcsak a szovjet parasztság közkincse, ha­nem egyben minden ország dolgozó parasztsága számára is megvilágítja a boldogság útját. Sztálin törhetetlen határozottság­gal harcolt a nagy Lenin oldalán a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság szövetségének megteremtésén és állandó megszilárdításán. Lenin és Sztálin sorra szétzúzta az ellenségek és árulók mesterkedéseit, akik meg­kísérelték eltávolítani a parasztokat a munkásságtól és ezzel a földbir­tokosok, tőkések és zsíros parasz­tok igájában tartani. Lenin és Sztá­lin a munkásosztálynak és a dolgo­zó parasztságnak munkásosztály-ve­zette szövetségében a szocialista rend építésének a dolgozó nép győ­zelmének biztosítékát látta ellensé­gei felett. Lenin és Sztálin azt ta­nították a szegény- és középpasztok­nak, hogy csakis akkor teremthetik meg jobb életüket, ha a munkásosz­tály testvéri vezetésével a földbirto­kosok, tőkések és zsíros parasztok ellen harcolnak. Miután Oroszországban a földbir­tokosok és tőkések hatalmát szét­zúzták és a földesúri birtokokat a parasztok használatába adták, az ifjú szovjet állam minden erejéből támogatta a dolgozó parasztságot, hogy szüntelenül könnyíthessen élet­körülményén. Oroszország dolgozó parasztságá­nek helyzete már a Szovjet Hata­lom első éveiben javult. A parasztok nem voltak többé a földesurak rab­jai, most saját javukra dolgoztak, módjukban volt jobban táplálkozni és öltözködni. Ez az új helyzet azon­ban még nem biztosított számukra valóban bőséges életet, nem bizto­sította számukra anyagi és kulturá­ráiis életszínvonaluk állandó emelke­dései. Mindaddig, amíg létezett ku­lákság — ez a könyörtelen kizsák­mányoló osztály — és a dolgozó pa­rasztok kicsiny földdarabkájukon dolgoztak primitív szerszámaik­kal és elmaradott munkamódsze­rükkel, bármilyen segítséget is kap­tak az államtól, nem érhettek el igazán gazdag termést, nem törhet­tek ki nyomorúságos helyzetükből. Másreszt, az elmaradott mezőgazda­ság nem tarthatott lépést a gyorsan fejlődő szocialista iparral. Miközben a szocialista ipar szüntelenül növe­kedett és a gabona-, valamint a me­zőgazdasági nyersanyag szükségle­tek szintén emelkedtek, a régi szo­kásokra támaszkodó egyéni paraszt­gazdaságok alapján álló mezőgazda­ság kénytelen volt elég terméket adni. Az elmaradt mezőgazdaság akadályozta hát a dolgozó paraszt­ság életszínvonalának megjavítását, valamint az ipar fejlődését, az or­szág nemzetgazdaságának fejlődését ls. Lenin lángeszű eszméit követve és továbbfejlesztve, Sztálin elvtárs meg­mutatta akkor a dolgozó parasztság­nak, melyik utat kell követnie ah­hoz, hogy mindörökre megsemmisítse a kulákkizsákmányolást, hogy egyre gazdagabb terméseket biztosítson és a holnap gondjától mentes, egészen új életet teremtsen magának. Sztá­lin elvtárs megmutatta, hogy az egyetlen helyes út a dolgozó pa­rasztság számára „az áttérés a ki­csi, szétaprózott parasztgazdaságok­ról a föld közös megművelésén ala­puló, nagy egyesült gazdaságokra, áttérés a föld kollektív meg­művelésére, az új, magasabbrendü technika alapján." Sztálin elvtárs ar­ra tanítja a szegény- és középparasz­tokat, hogy más mentő út a dolgo­zó parasztság számára nem létezik és nem is létezhet. Arról van itt szó, hogy a dolgozó parasztok két út közül válasszanak: vagy a régi, ka­pitalista utat választják, amely egy maroknyi kizsákmányolónak a dol­gozó parasztság bőrén való meggaz­dagodásához, a földeknek e gazda­gok általi megkaparintásához és a dolgozó parasztok elszegényedéséhez vezet, vagy pedig az új útat, a szo­cialista útat, ama nagy kollektív gazdaságok útját, amelyekben a pa­rasztok együtt dolgoznak, felhasz­nálják a modern gépeket, szerszá­mokat és tudományos módszereket és saját hasznukra mind gazdagabb ter­mést takarítanak be. Ez az út a ka­pitalista kizsákmányolás felszámolá­sához, a paraszt életének szakadat­lan javulásához vezet. „Kergesd el az elnyomókat, ker­gesd el a földesurakat és tőkéseket, leselkedjék rá többé a szegénység, ne menjen tönkre gazdasága az aszályos esztendőkben vagy más viszentag­ságtó. A középparasztot — tanítja Sztálin elvtárs — meg kell győzni a szocia izmus útjára kell vezetni; szö­vetségesnek, barátnak kell tekinteni és meg Kell adni. minden segítséget neki, hogy jobb életmódhoz jusson. De egyetlen pillanatra sem szabad lanyhulnia a kulákok elleni harcnak, a dolgozó parasztság ezen ádáz ellensé­ge elleni harcnak. A kulákság elleni harc nélkül, a kuiák kizsákmányolás SITU! ! — Magas csúcs a legmagasabb csúcsok fölött — Ember, a legemberibb az emberek közölt. A suttogó erdők is melegen zengik: Sztálin Sztálin neve száll a szellők szárnyain. Az Ö névéi dalolják a keh ' k a sínek Őt dobogják győztesen a munkásszívek. ö szólít a tüzes lobogók alatt. Az ö nevével az ajkán a traktorista arat. Sztálin képe reménység a sötét Afrikában Benne van a sztrájkolok kemény szavában. ö zakatol a mozdonyok vad futásában. Ott pihen a zsákhordó szerény lakásában. ö a bőség, a dúskalászos mező számurl* Jósággal vigyáz meleg otthonunkra. Szocializmus; a régi világ romjain Ez ö, apánk, tanítómesterünk, Sztálin. CSEHI JÓZSEF fékezd meg a kulákokat és üzéreket, ez nagyon jó dolog" — mondja Sztá­lin elvtárs a rohammunkás kolhoz­parasztok első kongresszusán tartott beszédében. „De ez még kevés ah­hoz, hogy örökre megszabadítsd ma­gad a régi láncoktól... Üj életet kell építened, olyan életet, amely le­hetőséget adjon a dolgozó paraszt­nak, hogy megjavítsa anyagi és kul­turális helyzetét és hogy napról nap­ra, évről évre emelkedjék." Ez az új élet — ahogyan Sztálin elvtárs megmutatja — a kollektív gazdaságokban megalapozott élet. A Szovjetúnió dolgozó parasztsága kö­vette Sztálin elvtárs zseniális tanítá­sát, a szocializmus útjára lépett és a munkásosztály vezetésével har­colt a kulákok ellen boldogulásának megakadályozói ellen. E bölcs tanítá­soknak nyomán és Sztálin elvtárs atyai gondosságának irányításával a szovjet parasztság új életet terem­tett magának, kulákok és üzérek nélküli bőséges és derűs életet. Sztálin elvtárs lángeszű tanítása és a szovjet mezőgazdaság nagysze­rű példája világítja be ma az utat, amely az egész világ minden dolgo­zójának boldogulásához vezet. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a mezőgazdaság szociális alapon való megszervezéséhez, meg kell erősíte­nünk és ki kell fej esztenünk a szo­cialista ipart, olyképpen, hogy elő­állítsa a mezőgazdálkodáshoz szük­séges gépeket, traktorokat, műtrá­gyát. Sztálin elvtárs arra tanít továb­bá, hogy az áttérés a kollektív gaz­dálkodásra nem erőszak útján kell. hogy történjék, nem a dolgozó pa­rasztok kényszerítésével, hanem csak­is meggyőződésükkei, szabad bele­egyezésük alapján, őszántukból. Sztá­lin elvtárs nagyon szigorúan lépett fei azokkal szemben, akik megszegték a partvonalat és erőszakkal próbáltak kollektív gazdaságokat szervezni. Sztálin elvtárs egyúttal rámutatott arra, hogy a kollektív gazdaságok nem a kis- és középparaszt egyéni gazdaságok lerombolása alapjára épül, hanem ellenkezőleg: erőteljesen se­gíteni kell a szegény- és középparasz­tok egyéni gazdaságát, hogy agro­technikai színvonalukat emeljék és többet és jobbat termelienek Külö­nös gondja volt Sztálin elvtársnak a középparasztsággal való szövetség megerősítésére. Sztálin elvtárs kifej­tette, hogy a középparaszt bár ingado­zó és nehezebben határozza ei ma­gát az új kolhoz-rendszerre való át­térésre. de neki is érdeke, hogy iobb sorsot teremtsen magának, hogy ne korlátozása, majd felszámolása nél­kül nem teremthető virágzó élet fa­lun, nem lehet felépíteni a szocializ­must. Sztálin elvtárs erőte'ejesan száll • síkra egyes eivtársak ama hibája el­' len, hogy egynek vették a középpa. rasztot a kulákkal és lesújtottak rá­juk, ahelyett, hogy támogatták volna őket, valamint azok hibája ellen, akik elkenték a kulákol^. elleni harcot, akik nem látták, vagy nem akarták látni a kulákok aljas cselekedeteit. Sztálin elvtárs arra tanított bennün­ket. hogy a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott harcban a szegényparasztokra kell támaszkod­nunk, meg kell erősítenünk a szö­vetséget a középoarasztokkal és egyetlen pillanatra se szüntessük meg a harcot a kulákság ellen. Sztálin elvtárs követte és tovább fejlesztette Leninnek a szövetkezés jelentőségéről szóló nagy tanát a szocialista mezőgazdaság megterem­téséért vívott küzdelemben. Sztálin eivtšrs arra tanít bennünket, hogy a szövetkezeten keresztül a dolgozó parasztok nemcsak a maguk ellátását DiztosíthatjáK, nemcsak a zsírospa­rasztok és az üzérek rablásait korlá­tozhatják erősen, hanem megtanul­hatják azt, hogy ha közösen dolgoz­nak, együtt gazdá kodnak, ügyeik jobban haiadnak előre Igy a szövet­kezetek útián a dolgozó parasztok in­kább meggyőződhetnek arról, hogy a föld kollektív megművelése nagyobb termést ad, mintha mindenki maga munkálná meg földjét Sztálin elštárs arra tanít bennünket, hogy ezért a szövetkezet a legfontosabb láncszem a szocialista mezőgazdálkodásra. a nagy kol'ektív gazdákodásra vaió át­térésben. Sztálin elvtárs ragyogó útmutatást adott a dolgozó parasztságnak arra vonatkozólag, miként szervezze meg a szövetkezeteket. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy azokban nincs mit keresniök a zsírosparasztoknak, hogy ébereknek ked lennünk, nehogy a dolgozó parasztság ezen ellenségei be­furakodjanaK a szövetkezetekbe. Sztálin elvtárs útinjtatásokat adott a diigozó parasztságnak arra vonat­kozólag, hogy becsü'je meg és érté­kelje a nők mnukáját és ne tartsa távol a felelős munkahelyektől a nő­ket, hanem ellenkezőleg emelje felelős munkába őket „A nők a kolhozban nagy erőt képviselnek" mondotta Sztálin eivtárs. Kiapadhatatlan forrás a dolgozó pa­rasztság számára Sztálin elvtárs ta­nítása. A Szovjetúnióban ez a nagy­szerű tanítás valósággá lett. A jólét Az ötéves jero hárem éwáben 51 millió nig^Mliissfirisfi lakást építettek i Szovlelűnilan Évről évre növekszik a Szov­jetunió lakásépítkezése: a Sta- tisztikaí Hivatal ez év harmadik negyede eredményeiről kiadott jelentéséből kitűnik, hogy a lakásépítkezés 129 százalék­kal haladta túl az 1948. évi 9 hónapjának eredményeit. Ez év elején az állami lakóhá" zakat teljesen helyreállították Petrozavodszkban, Tallinban, Ri­gában, Kievben, Minszkben, Vo~ rosilovgrádban, Sztálinóban és Rosztovban. Az ötéves terv há­rom éve alatt a helyreállítási munkálatokon kívül — a Szov­jetúnió városaiban és munkás­településein — 51 millió négyzet­méternyi lakást építettek és ad­tak át a dolgozóknak. Nagy eredmények mutatkoztak meg a falvak újjáépítése terén is 1,600.000 lakóházat hoztak helyre, ill. építettek újonnan. A háború idején ^eiombol t váró sík és falvak ú.i.áépítés-: mellett lényegesen meKnövekedtek t la­kótelepek a nagy ipari központok­ban, például Cseljavinszkban, Novoszivirszben, KujVisevben. Omszkban és Molotovban. Bakut, az olajmunkások váro­sát, külön ki kell emelni. mert 1948'ban itt híromszázezei négy zetméter új lakóterület kézült el. A város központjában és külső negyedeiben jelenleg tucatjával épülnek a sokemeletes lakóhá­zak Egyre nagyobb méreteket ölt a Szovjetun óban az egyéni épít­kezés is. Az ötéves terv keretében több mint 12 millió négyzetméter lakó­területet építenek be egyénileg. Ezekhez az egyéni építkezések­hez az állam nyújt jelentős anya­gi segítséget és megfelelő anya* got. Nagymértékben megnöveke­dett az utóbbi hónapokban a kol­hozmunkások egyéni építkezése, melyeket ugyancsak az állam se­gítségével bonyolítanak le. Statisztikai adatok bizonyítják, hegy Moszkvában, Leningrádban különösen, de sokezer más szov­jetvárosban ellátták a lakásokat gázvezetékkel. A lakóházak építése terén az eddig elért eredményeket és az építkezés további állandó növeke­dését a kitűnő szovjet munka­módszerek és a szovjet állam ha* talmas segítsége teszi lehetővé. Visinszkij szovjet külügyminiszter Berlinben Visinszkij elvtárs, szovjet kül­ügyminiszter az ENSz közgyűlé séről Moszkvába hazatérőben szerdán Berlinbe érkezett. Vi­sinszkij elvtársat a repülőtéren a betegen fekvő Grotewohl minisz terelnök képviseletében Walter Ulbricht elvtárs, helyettes 1 mi­niszterelnök fogadta, továbbá Ottó Nuschke és Erich Kastner helyettes miniszterelnökök, Der tinger külügyminiszter, Dieck* mann, a né-pi kamara elnöke, Lo­bedanz, a tartományi kamara el­nöke, Rudolf Appelt elvtárs, moszkvai német nagykövet és az államtitkári kar számos tagja. Elsőnek Ulbricht elvtárs kö­szöntötte a szovjet külügyminisz­tert. Kijelentette, hogy látogatá­sában a német nép a szovjet és a német nép szoros közösségének kifejezését látja a béke biztosítá­sáért folyó küzdelemben. Ezután Dertinger külügyminiszter üdvö­zölte Visinszkij elvtársat. Az üd­vözlések után Visinszkij elvtárs ellépett a népi rendőrség dísz­százada előtt és szállására hajta­tott. Lázadás fenyegeti Formozán Csang-Xai-Seket Az Associated Press jelentése sze­rint a Kuomintang formozai ural­mát belső lázadás veszélyezteti. For­moza lakossága elkeseredett ellensé­ge Csangkajsek kormányának. A Kuomintang maradék katonái leg­nagyobb részének családja a Kínai Népköztársaság területén él, egyet­len gondjuk, hogy csatlakozzanak családjukhoz. Jól értesült angolszász diplomáciai körök szerint rövid időn belül várható a formozai Kuomin­tang-rezsim összeomlása. — Sztálin-stipendium a leg­jobb főiskolás diákoknak. A Szovjetúnióban 3 ezer legjobb főiskolás részesül Sztálin-stipen­diumban. A Szovjetúnióban a fő iskolák összes diákjai állami ösz­töndíjakban részesülnek, úgy­hogy tanulhatnak anélkül, hogy különösebb megélhetési gondjaik lennének. A Sztálin stipendiumot ezelőtt 10 évvel alapították a leg jobb diákok számára. Ez az ösz­töndíj a legnagyobb kitüntetés a diákok számára. — A varsói nemzeti múzeum­ban ünnepélyesen megnyitották a lengyel nép ajándékainak kiállí tásait, melyeket Sztálin elvtárs születésnapjára küldenek. A ki­állítás megnyitásán a köztársaság elnöke is résztvett. — A osloi városházán befeje­ződtek a norvég-szovjet barati szövetség ünnepi ülései, melye­ket Sztálin generalisszimusz 70. születésnapjának tiszteletére ren­deztek. A dolgozók nagy vezeré nek éleetéről és működéséről a szövetség elnöke beszélt. Az ülés­ről Sztálin generalisszimnsznak üdvözlő táviratot küldöttek. — A nitrai kerületi színház megnyitása. Sztálin generaľsszi" musz 70. születésnapjának meg ünneplése keretében Nitrán meg­nyitották a kerületi színházat. Az ünnepi programmban felléptek a bratislavai Nemzeti Színház tag­jai is. Ünnepi beszédet L. N TV o meský iskolaügyi mebízott nun" d ott. és boldogság a szovjet Kolhozokban, a szovjet parasztság új, derűs élete, mindez elsősorban a nagy Sztálinnak köszönhető. Ma a kolhozok szántó­földjein faekék helyett traktorokkaľ, ócska kapák heiyett kapá'ógépekkel, rozsdás sarlók helyett nagyszerű kombájnoKkal dolgoznak. A kolhozok­ban jólét és kultúr» virul. A falvak képe állandóan változik. Villanyfény, a munka gépesítése kultúrintézmé­nyek, kórházak és iskolák, gyermek­otthonok, filmszínházak és könyvtá­rak, — mind.? hozzájárul ahhoz, hogy a falvaK fokozatosan városi jelleget öltsenek. A nagy Sztálin tanulságok és taná­csok kincsesházát nyújtotta a dolgo­zó parasztságnak A nagy Sztálin a dolgozó parasztság szeretett tanítója és vezetője a bőséé és boldogság fe­lé vezető úton. Epper ezért határtalan a dolgozó parasztság szeretete és há­lája nagy barátja és tanítója iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom