Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-18 / 186. szám, péntek

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 november 18, péntek 2 Kčs II. évfolyam, 186. szám A tervgazdálkodás gazdasági életünk osztályszerkezetében mélyreható változást hozott Dolanský miniszter expozéja a Nemzetgyűlés teljes ülésén Az Állami Tervhivatal elnöke, dr. Jaromir Dolanský miniszter, csütör­tökön a nemzetgyűlés plénuma előtt kimerítő jelentést adott a kétéves terv teljesítéséről és az ötéves terv első félévének adatairól. A parlament ülésén az összes képviselők jelen voltak, valamint a kormány csak­nem összes tagjai Fierlinger minisz­terelnökheiyettes vezetésével. Beve­tőben dr. John, a nemzetgyűlés el­nöke bejelentette, hogy levél érkezett a kormány elnökétől, amely szerint a köztársaság elnöke dr. Ce­piéka minisztert bízta meg az egy­házi ügyek állami vezetésével. Ko­pecký tájékoztatásügyi minisztert pedig kinevezte a testnevelés és sport állami hivatalának élére. Az elnök ezután dr. Dolánskýnak adta át a szót, akit a nemzetgyűlés szí­vélyes tapssal fogadott. Beszéde bevezető részében a szó­nok rámutatott a kétéves terv poli­tikai jelentőségére és osztálytámadó jellegére, hangsúlyozta teljesítésének jelentőségét, amely abban áll, hogy az ipari termelés megújítása a há­ború előtti színvonalra, a reakció fölötti februári győzelemmel együtt megteremtették gazdasági életünk újjáépítésének és további fejlesztésé­nek politikai és gazdasági előfelté­teleit. Megnyitották a kaput a szo­cializmus felé vezető útra. A miniszter azután rámutatott ar­ra, hogy milyen változásokra került a sor gazdasági életünk osztályszer­vezetében, milyen volt a termelőerők fejlődése, hogyan javult a lakosság életszínvonala, hogyan haladt előre Szlovákia iparosítása és gazdasági fejlődése. Úgyszintén a Ifelada'.ok egész sorát tűzte ki, amelyeket meg kell valósítani, hogy az ötéves terv teljesülhessen. Tulajdonképpen mik ezek a változások: 1. Gazdasági életünk nyilvános szektorának kezében van az ipari termelés 97 százaléka, az építőipar 93 százaléka, a személyi és teherszál­lításnak majdnem 100 százaléka, a bankok, pénzintézetek és biztosító­intézetek 100 százaléka, a nagykeres­kedelem 100 százaléka és a kiskeres­kedelem 78 százaléka. 2. A mezőgazdaságban, ahol febru­ár után eltűnt az 50 liektár fölötti birtokos réteg, a magasabb termelési formák fejlődésének kezdetén va­gyunk, a községeknek egyötödében már megvannak az EFSz előkészítő bizottságai és az állami birtokok ke­zén van a termelőtalaj 5.5 százaléka. Az állami gépállomások számszerint is, felszerelés tekintetében is, erősen terjednek. 3. Az ipari termelés' októberben el­érte a háború előtti, egy' lakosra szá­mított 35.5 száza.ékkal magasabb színvonalat és a mezőgazdasági ter­melés általában megközelíti a háború előtti állapotot. 4. A külkereskedelem két esztendő alatt, 1946-tól kezdve majdnem négy­szeresére növekedett és a külkereske­delmen az SSSR és a népi demokrati­kus államok részesedése kb. 40 szá­zalék, amivel megszilárdul gazdasági függetlenségünk a tőkés világtól 5. Az állam pénzügyei megszilár­du'nak és a bankjegyek forgalmának csökkenése mellett az állam jövedelmei annyira növekszenek, hogy a beruhá­zásokat tudjuk pénzelni és készlete­ket hidunk tartalékolni az állami költ­ségvetésből. Ezután Dolánský miniszter a fentemlített tényekhez részletes számadatokat közölt, majd beszá­molt az építkezésekről, a bel- és kül­kereskedelem fejlődéséről, a mező­gazdaságról és a pénzügyekről tel­jes részletességgel. A nemzetgyűlés Dolanský miniszternek, az Állami Tervhivatal elnökének részletes be­számolóját nagy helyesléssel vette tudomásul. I A Szovjetúnió javaslata a világbéke biztosítására Visinszkij megrázó beszéde a béke és a biztonság megszilárdításáról az ENSz közgyűlésén A Szovjetúnió által előterjesztett javaslatban foglaj helyett az a felhí­vás, hogy a köflgyüle:- ]uttassa kife­jezésre óhaját, hogy az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia. Kína, Francia­ország és a Szovjetúnió, íőfelelösséget viselnek a nemzetköz' béke és bizton­ság megőrzésében A béke megszilár­dítása érdekében összpontosítják ere­jüket és kössenek egymás között a béke megvédésére egyezményt. Ez a javaslat természetei következménye a Szovjetúnió külpolitikájának, ame­lyet a szovjet kormány 32 év óta folytat. Köztudomású hogy a szovjet politika a béke politikája. Köztudomá­sú, hogy a Szovietúnió a békéért küzd. Következetesen és a legnagyobb határozottsággal védi a béke ügyét. Minden, a béke megsértésére irányuló kísérlet ellen küzd és harcol az ellen, hogy a nemzetekre a háborút rákény­szeritsék. A Szovjetúnió által vezetett béke­polttika évról évre évtizedről évti­zedre a szovjet szocialista államból és a szovjet szocialista társadalmi berendezettségből indul ki. Ez a po­litika a szovjet nép érdekeit tartja szem előtt, amely az új szocialista társadalmat építi, valamint a világ, illetőleg az összes ' -«eszerető né­pek érdekeit. A Szovjetúnió békepolTtikája meghatá­rozza azoka a rendelkezéseket, ame­lyeket a Szovjetúnió kormánya a nemzetközi kapcsolatok terén érvé­nyesít az országok egvüttmunkálko­dására. ame'yek az ilyen együttmun­kálkodást óhajtják a nemzetek közöt­ti béke megszilárdítása és a biztonság megerősítése érdekéhen. A Szoviet­únió békepolitikáiát követve, különfé­le támadó ie'legű csoportok ellen lé­pett fel a múltban és lép fel most is a katonai blokkok, paktumok ellen. A szovjet békepolitika rávilágít arra a támogató erőre i c amelvet a Szovjet­únió az ENSz megerősítése nevében nvujt. abban a tudatban, hogv az ENSz-t ebben a kérdésben fontos és kom'v felada* illeti meg. Közismert dolog, hogy 1934-ben lé­pett a Népszövetség tagállamai sorá­ba a Szovietúnió, amikor is abból az elvből indult ki — ahntrv azt annak­idején a szovjet kormány nagy veze­tője J. V. Sztálin megállapította —, hogy a Népszövetség, eltekintve egyes gyöngéitől, oly lehetőséget nyújt, amelyben a támadókat le lehet szavazni, a béke határozott, bár gyön­ge gépezete, amely meggátolhatja a háború fellángolását. Képzeljük el csak, milyen nehézsé­gekkel küzd a béke biztosítására irá­nyuló harc, főleg a mai időkben, a különböző katonai kapcsolatok idejé­ben, amelyeket egyes államok létesí­tettek, elsősorban az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia, amikor egyes katonai blokkok oly ténykedést fejte­nek ki, mint az északatlanti, vagy a nyugateurópai blokk. A Szovjetúnió a múltban is nagy nehézségekkel talál­kozott, amidőn a béke megvédése ér­dekében folytatta harcát. J. V. Sztálin a szovjet nép veze­tője 1934-ben a nemzetközi helyzetről beszélve, rávilágított arra, hogy a Szovjetúnió külpolitikájában az akkori nehéz nemzetközi feltételek mellett is a béke megőrzésének ügyét szolgálta. Fel lehet eleveníteni a második világ­háború kitörését megelőző közvetlen időszakot, amikor — ahogy azt J. V. Sztálin mondotta — a háború meg­rendítette az első világháború utáni (Folytatás a 2. oldalon) Októberben 102"3 százalékra teljesítettük az ötéves tervet Tíz hónap alatt 101*8 %-ra teljesítettük az iparban az ötéves tervet Az Állami Tervhivatal azoknak az adatoknak alapján, amelyeket az Állami Statisztikai Hivatal szolgál­tatott neki, hírt közöl arról, hogy az ötéves tervet az iparban (a közélel­mezési iparon kívül) 102.3 százalékra teljesítették. A terv teljesítése 1949 januártól október végéig 101.8 szá­zalék. IX. X. I - X. Az ipari termelés egészben véve (élelmezési ipar nélkül 101.5 102.3 101.8' A bányászati termelés . ipar m , 97.7 98 9 100.3 Az energetikában . # • 103.2 101.3 101.4 A kohászatban m # 102.6 101.8 101.6 A fémiparban összesen . . > • • • 99.4 107.0 100.5 Éspedig: A nehéz gépipari termelésben . i. • « « 99.7 106.2 99.0 A gépkocsigyártásban . . . « 108 8 100.6 A precíziós gépgyártásban . , . „ 4 • 101.8 104.6 100.4 A könnyű fémiparban . . . » * 4 102.0 111.7 106.1 A vegyi iparban a • 105 8 100.5 102.6 Az üveggyártásban . 86.7 94.1 94.7 Az építkezési anyagok és a keramika (beleszámítva ? téglát) 96.4 100-9 98.4 Az építkezési anyagok és a keramika (tégla nélkül 101.9 105.0 103-7 A papíriparban # 96.9 101 5 99.7 Faiparban s . « $ 100.4 98.5 101.8 A textil- és gumiiparban . . , • m 109 8 103.4 105 9 A bőr- és gumiiparban # m 99 6 103 3 103.4 A grammofón- és filmgyártásban , i i 105.1 120.8 105.8 Ez a térkép a szocialista Szovjetunió és a népi demokratikus államok tömbjét ábrázolja. Az egymással határos országok sora egységes és megbonthatatlan erőt képvisel. Csak egyetlen népi demokratikus ország nem szerepel ezen a térképen: Albánia, mert ez a kis népi demokrácia területileg nem határos a békefront többi államával. A térkép is visszatükrözi, milyen hatalmas a szabad népek tábora. A Szovjetúnió és a népi demokráciák területe a világ szárazföldjének egynegyedét teszi ki, harcinchárommillió négyzetkilométert. A terület lakossága pedig kereken nyolcszázmillió. Felmérhetetlen erő ez, különösen akkor, ha hozzászámítjuk az ii»«Y»e­rialista elnyomás alatt élő gyarmati milliókat, a világ öntudatos dolgo­zóit, a békét szerető emberek tömegét, a Szovjetúnió és a népi demok­ráciák megszámlálhatatlan szövetségesét. Kosztov ugyanaz, mint Tito, I vagy mint Raj k volt: a nép árulója — az imperializmus kéme riát elszakítsa a Szovjetuniótól, hogy függő viszonyba hozza a nyu­gati imperialista országoktól, hogy visszaállítsa országunkban a kapita­lizmust, íme, ez a kosztoizmus. A választást előkészítő hadjára­tunkban ezt a kérdést minél bővebben és minél teljesebben fel keli tárni. Meg­kell világítani országunk minden dol­gozója előtt, hogy a kosztoizmus a bolgár nemzeti függetlenség éltető napjára és leve­gőjére, a Szovjetunióhoz fűződő tán­toríthatatlan barátságunkra emel ke­zet. A titoista kémbanda aljas szovjet­ellenes működése a titoista Jugoszlá­viát az angol-amerikai imperializmus lakájává tette. A jugoszláviai dolgozók ezt a sa­ját bőrükön tapasztalhatják mindad­dig, amíg össze nem szedik minden erejüket és le nem számolnak a tito­ista bandával. A Szovjetúnió barátsága és segít­sége nélkül Bulgária is nyomban az angol-amerikai imperializmus zsák­mánya lenne, nemzeti függetlensé­günknek nyoma se maradna! Kötelességünk, hogy mindenki szá­mára érthető népi nyelven magyaráz­zuk meg azt a nyilvánvaló igazsá­got, amelyet Dimitrov elvtárs már 1943-ban így fogalmazott meg: „Nem létezik és nem létezhet olyan bolgár — ha egészséges az Ítélőképessége és szereti hazáját —, aki ne lenne meggyőződve arról, hogy őszinte ba­rátságunk a Szovjetúnióval ugyan­olyan nélkülözhetetlen Bulgária nem­zeti függetlenségéhe/, és felvirágzá­sához. mint amilyen szüksége van minden élőlénynek a napra és a leve­gőre". Dimitrov elvtárs, noha már ágybari fekvő beteg volt, éjjel-nappal gondol­kozott azon, milyen tanulságokat kell levonni a Pártunkbar rejlő naciona­lista fekély felfedezéséből és kidolgoz-' ta pártvonalon, a Hazafias Arcvonal­ban és az államban végzett tevékeny­ségünk döntő újjászervezésének, va­lamint kádereink megtisztításának és a munkásosztályból, a dolgozók kö­zül származó új káderek beállításá­nak tervét. Elég erősek vagyunk ah­hoz, hogy teljesítsük Dimitrov elv­társ végső akaratát —, fejezte be be­szédét Vlko Cservenkov a bolgár mi­niszterelnökhelyettes. Vlko Cservenkov, a bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak titkára, politikai beszámolót mondott, amelyben részletesen fog­lalkozott Trajcso Kosztov és csoport­ja árulásával. Trajcso Kosztovnak és csoportjá­nak letartóztatásával kapcsolatban — mondta — a legkülönfélébb és a legfantasztikusabb hírek kerültek forgalomba. Ebben nincs semmi csodálatos. Az ellenség még él, még nem zúztuk össze véglegesen. Még itt van kö­zöttünk. Nyilvánvaló, hogy Trajcso Kosztov esetét igyekszik kihasználni egy újabb támadásra a Kommunista Párt, a Hazafias Arcvonal és a népi demokratikus kormány ellen. Fő­fegyvere most az, hogy rágalmakat terjeszt, bizalmatlanságot akar éb­reszteni, mocskolja a tisztességes embereket és meséket talál ki a Kommunista Párton belüli állítóla­gos „széthúzásról" és „meghason­lásról". Az ellenség nem választhat más vonalat. A mi vonalunk ezzel szem­ben az, hogy megerősítjük a bizal­mat a Kommunista Párt, a Párt ve­zetősége iránt és sikerrel befejezzük a harcot a nép ellenségei ellen, akik befurakodtak a Pártba és a Haza­fias Arcvonal soraiba. Megtisztítjuk országunkat az el­lenség ügynökeitől, mert enélkül nem valósíthatjuk meg a szocializmus győzelmét. A Kommunista Párt megerősödve fog kikerülni a kosztovizmus ellen vívott harcából. Ha majd a bűnügyi vizsgálat befejeződött, kitűzik a fő­tárgyalás napját és országunkban mindenki meg fogja érteni, mit je­lentett és mit jelent Trajcso Kosz­tov kártevő bandája. A kosztovizmus ellen vívott harc az osztályellenség ellen vívott harc. Az ellenség minden eszközt felhasznál, hogy ellenálljon és ártson nekünk. Az ellenségnek — Trajcso Kosztov személyében — sikerült behatolnia magába a pártvezetöségbe és ott hosszú ideig megmaradnia anélkül, hogy leleplezték volna ördögi kétszí­nüségét, ravasz munkamódszereit. Miben áll a kosztovizmus ? A kosz­tovizmus: titoizmus bolgár földön. Ez a bolgár nacionalizmus, ez az el­lenség törekvése arra, hogy Bulgá­Mezőgazdasági kiállítás Bratislavában Az Egységes Földműves Szövet­kezetek létezése falvainkon minde­nekelőtt a mezőgazdasági munkák szövetkezeti szervezésében nyilvánul meg. A JRD munkájának ez a része földműveseinkre igen nagyjelentősé­gű, mert a mezőgazdasági munkák jó szervezése lényegesen olcsóbbá teszi és javítja a mezőgazdasági termelést. Az összszlovákiai mezőgazdasági kiállítás, amelyet a földmüvelésügyi megbízotti hivatal rendez november 19-ike és december 11-ike között, megmutatja kis- és középparasztsá­gunknak, milyen nagy és jelenté­keny hatással van a munka jó meg­szervezése mezőgazdasági termelé­sünkre. Az egyik pavillonban pl. be­mutatják, hogy sok szlovákiai köz­ségben még milyen elmaradott mód­szerrel végzik a mezőgazdasági mun­kákat. A törpeparcellák százain ló­vagy ökörerövel szántanak. Másrész­ről viszont bemutatják azt, hogy a földművesek húsz munkanapot és 650 km fölöslegesen megtett utat ta­karítanának meg, hogyha egységes vetési tervet vezetnének be é» a föl­det tagosítanák. Hasonlóképpen van. a cséplésnél is. Minden földműves maga hordja be gabonáját és csépeli ki. Ha néhányan egyesülnének a JRD közvetítésével, össze lehetne hordani a gabonát a mezőről, több fogattal és a cséplőgép mennyi idő­veszteséget takarítana meg, amelyet az asztagok felrakása vagy pedig & cséplőgép melletti várakozás okoz. Hogy milyen fontos szerepet játszik az idő a Cséplésnél, azt minden föld­műves maga is tudja. Például há­rom földművesnek van 150 kereszt gabonája. Ha JRD-vel szervezik meg a gabonabehordást. akkor mind­egyik a három gazda közül megta­karítaná a gabona behordását aszta­gokba és azután a gabona beadago­lását a cséplőgéphez, ami kitesz 12 munkanapot 1440 Kčs értékben. Ez a háromtagú csoport tehát a JRD keretében együtt legalább 4300 ko­ronát takarít meg. Ilyen és hasonló példákon tanítja, oktatja mezőgazda­sági dolgozó népünket a bratislavai kiállítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom