Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)
1949-11-11 / 180. szám, péntek
U J SZO 1949 november 11 Nem csoda, hogy a szovjet csúcseredmények egyharmada világcsúcs Gombamódra szaporodnak a szebbnél-szebb sporttelepek a Szovjetúnió városaiban és falvaiban Az elmúlt napokban a moszkvai Gorkij-utcában hosszú libasorban haladó kerékpárosokra lettek íigyeimesek a járókelők. A versenyzők mezen felírást láthattak: ,.5000 km es kerékpárverseny". A Kerékpárosok a penzai „Frunze"-gyár dolgozoi voltak, az új kerékpárokat próbálták ki. A csoport vezetője, Fomin mechanikus mingyárt magyarázatot is adott: — Azt a fe'adatot kaptuk, hogy vizsgáljuk meg a „Frunze"-gyár kerékpárjainak minőségét es állóképességét. Egyszerű szériagépeket kaptunk egyenesen a szerelőműhelyből. Vannan olyan gépek is, amelyeken újítások vannak, ezeket is kipróbáljuk a gyakorlatban. Az egyik újítás: a rámákat nem forrasztották, hanem heggesztették A gyárban. A gép ezáltal sokká, tartósabb lesz s így a gyártást is leegyszerűsítik. Üjtípusú nyergeket is kipróbálunk. Csoportunk Penzából indult ki és naponta közel 110 km-t tett meg. Az útvonalunk ez volt: Szaratov — Sztálingrád — Rosztov — Charkov — Kiev — Csernigov — Gomel — Minszk — Vitebszk — Pszkov — Leningrád — Moszkva. Az útvonal hossza mintegy 5000 km volt. Már most megállapítható, hogy A „FRUNZE"-KERÉKPAROK JÓL VIZSGÁZTÁK A PRÓBAÚTON. Országutakon, hegyiösvényeken és mély, homokos talajon is futottak. Egy gép sem rongálódott meg, törésünk sem volt Csak a tömlőszakadáso.<kal kellett néha bajlódnunk. Ezen az 5000 km-es portyán résztvettek a gyár műhelyéből lakatosok, szerelők, vasesztergályosok, technikusok és tervezők. Mindnyájan a „Traktor" sportegyesület tagjai. Azokat a kerékpárokat, amelyeket tervez* ek, gyártottak és amelyek gyártásához a munkájukat adták, saját maguk ezen az 5000 km-es úton ki is próbálták. A tapasztalatoké pedig az üzemekben hasznosítani fogják. • A szovjet falvakban 45.000 sportegyesület van, amelyek tagjainak száma több, mint másfélmillió. A szovjet kolhozokban csak ebben az évben 8000 ÜJ SPORTEGYESÜLET ALAKULT. A kolhqzsportolók száma pedig félmil'ióval nőtt meg. A falvakban mindenütt sportpályákat építenek. Ebben az évben 150 kolhozstádiont és 5000 más sportpályát építettek A kolhozok sportjának növekedéséről tanúskodnak azok az eredmények is, amelyeket a ko'hoztagok a nemrégen belejeződötf kerületi es köztársasági versenyeken elértek. A vinicai 'erűlet Szpártakiadján 5000 sportolo vett részt. A mult évben súlydobásban a legjobb e red nén> 10.48 volt, ebben az évben pedig ezt az eredményt nindíii súlydobó túldobta. A leningrádi kerület mult évi versenyén a |0Ö m es síkfutás legjobb eredménye 12.3 mp vo t. Ebben az évben ezt ll.6-ra javították meg. * 1945-ben. Leningrádban a Vö'ös Zászló sportegyesület vizíteleoén EVEZŐS ISKOLÁT NYITOTTAK MEG A növendékekkel Vera Szavrimovi-s edző foglalkozik Az idén az ifjúságiak már a íe'nőttekkel is versenyre keltek és kiváló eredményeket értek el. Az evezösidény Leningrádban a „Tavaszi d i j"-ért folyó ve-srnnyel kezdődött meg. A „Vörös Zászló" kormínyos-négyese fényes győzelmet aratott. Az egye'sület evezősei megnyerték még a jublieumi nyolcast, a nagy Néva-kupát és Leningrád váras bajnokságát is. A négves a város bai nokságában a 2000 m-'es távot 6:20.4 idő alatt evezte. Ilyen eredményt az utóbbi 25 évben még nem értek el négyesben a Néván! A' moszkvaiik a szakszervezeti ba jnokságon ism 'rkedtek meg a Szavrmiovics-növendék >«kel. A „Vörös Zászló" nyolcasa 13 év után legyőzte a moszkvaiakat. A Szovjetúnió bajnokságában a fiat tl leninerédi négyes kitűnően fejezte he az idényt: szoviet bajnokságot nyert. A szovjet kormány minden tekintetben gondoskodik ÚJ SPORTTELEPEK létesítéséről. Ezzel is lehetőséget nyújt a hatalmas tömegek sportolására. A stádionok, pályák, uszodák és sportlétesítmények nagy száma nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szovjet sportoló* több év óta újabb és újabb szovjet csúcseredményeket érnek el. Ezek EGYHARMADA VILÁGCSÚCSNAK SZÁMIT. Az év első felében 150 új csúcseredmény született meg. Ez az esztendő azonban nemcsak «iz új csúcseredmenyek ideje volt, hanem az új sportlétesítmények felépítésének esztendeje is. Ügyszólván az egész világ ismeri a moszkvai Dinamo-stádiont, amely a Szovjetúnió legnagyobb sporttelepe. A Dinamó stádionnak azonban nemsokára hatalmas vetélytársa lesz. Befejezés előtt áll a leningrŕdi stadion, amely a világ egyik legnagyobb méretű sporiteiepe lesz. A stádion TOBB MINT 100.000 NÉZŐ RFFOGADASARA LESZ ALKALMAS, Szergej Kirovnak, a szocializmus és a szovjet állam egyik >p ; íj. •-.: a nevét lógja viselni. Más városokban is tolynak az építkezéí.PK. "<d;ssM'ian az élelmezési ;par dr>lgozj ;n«< i :tádionja 35.000 nézőt fogad '\.vd te. Harkovban, Vladivosziokbin, IrMuzkban, Ufában, Voronyczsen, Kujbisevben és Tenzáhan a szovjet Kormány sportcélokra ebben az es/.tenJ'iuei a tavalyi ö.szegek kétszeresét tolvósitotta. Az összszövetségi Testnevelési és Sportbizottság a legutolsó ülésén A JÉGKORONGBAJNOKSAG, valamint a jégkorong-kupamérkőzések megrendezésével foglalkozott. A jégKorongba jnokságban a legjobb 12 szovjet csapat, 8 moszkvai. 2 leningrádi, I — 1 rigai, szverd ovszki, cseljabinszki és tallini együttes vesz részt. Á bajnoksígot az az együttes nyeri, amely a kétfordulós körmérkőzésekben a legtöbb pontot szerzi meg. A bajnokság decemberben indul és márciusban ér véget. A jégkorong-kupamérkőzéseken valamennyi csapat indulhat. A döntőben a két-két moszkvai és leningrádi csapaton Kívül a köztársasági mérkőzések győztesei kerülnek szembe egymással. A döntő mérkőzéseket Moszkvában bonyolítják le. Bma-AflsSa 4:3 Az angol válogatott asztalten" niszezök tegnap Brnoban, hatszáz néző előtt a város váló" gatottja ellen játszottak. Brno válogatottját fiatal játékosokból állították össze. Győzelmük megérdemelt. Tegnapelőtt Chebben játszottak az angolok, ahol 9:0"ra győztek. Csütörtökön\ Plzeňben játszanak az angolok. Külföldi szemle SPORT-SZAKKÖNYV — FÉLMILLIÓS PÉLDÁNYSZÁMBAN. Igen jelentős a Szovjetunióban a sport tudományos kutatómunka. A sporttudomány ápolására már 1931-ben külön inté" zetet létesítettek Moszkvábnn, a Testnevelés Központi Tudományos Intézetét, de azóta már Leningrádban, Tbilisziben és Kievben is alakult ilyen intézet, két továbbinak a megszervezése pedig folyamatban van. A legkiválóbb sportolók közül sokan kapcsolódtak be a tudományois intézet munkájába, hogy saját tapasztalatikat tovább tudják adni. Ozolinnak, a világhírű szovjet rúdugróbajnoknak az atlétikáról írt szakkönyve közel félmilliós példányszámot ért el. A tudományos intezetek" ben tudományos kutatást végeznek a sport élettanáról, i spor" lók orvosi ellenőrzésérl<l a sportnevelés kérdéseiről, az egyes sportágak rendszertanán! és az edzések legfejlettebb módszereiről. Tudományosan dolgozzák ki a tömegsport ndalmát, a sportpropagandát, az agitációt ts a sportsajtó feladatait. A sport tudományos kutatás színvonalára jellemző, hogy Bernsteinnek „A mozgás" ctmű müve Sztálürdíjat nyert. SZÁZNYOLCVANEZER MHK" JELVÉNY. Budapest. — A Munkára Harcra Kész mozgalom hatalmas tömegeket kapcsolt a sportba. 1949 november 7-ig 180.000*en szerezték meg az MHK arany", ezüst- és bronzfokozatait. A szabadtéri próbázások teljes lendülettel folynak tovább, de nagy az érdeklődés a fedettpálya-próbák iránt is. Mint érde" késséget említjük meg, Csongrád-megyében 8546-an szereztek MHK-jelvényt. MAGYARORSZÁG BIRKÓZÓ BAJNOKAI. Jól sikerült a kötöttfogású birkózó bajnokság. A magyar bajnokok lepkesúlyban: Szilágyi (Bp. Lokomotív). I.égsúlyban: Bencze (UTE). Pehelysúlyban: Polónyi (Szolnoki Lokomotív). Könnyűsúlyban: Gál (Ceglédi VSK). Váltósúly: Szilvási (ÉDOSZ). Középsúly: Czuczi (CSMTK). Félnehézsúly: Növényi ÍÉDOSZ). Nehézsúly: Soltész (Ceglédi VSK). Az egyesületi pontversenyben az ÉDOSZ és a Ceglédi VSK 16—16 pontot szerzett. Döntetlenül vŕqziJätt a birkózik első talžlkoz óta Csehszlovákia-Finnország 4:4 Szerdán este Prágában, a Lucerna nagytermében bonyolították le az első csehszlovák—finn birkózóviadalt. A két himnusz elhangzása után az üdvözlésekre került sor, majd a következő párosításban küzdöttek: Kronowetter 9 perc 15 mp után fektette kétvállra a finn Oksane" nát. Kangasmäki (finn) pontozá" sos győzelmet aratott Svarovský ellen. Kurca pontozásosán győzött Ruikka ellen. Tuhý szép küzdelem után pontozásos győzelmet aratott Leppänenom ellen. Katr gas (finn) pontozásos győzelmet aratott Meszes (csehszlovák) el" len. Ouredník a második másodpercben győzött Ilseläa ellen, míg Hampl pontozásos győzelmet aratott Rintelainena ellen. DÖGVÉSZ VERES PÉTER Ha mégis meglátná és megkérdezné valaki, akkor az a felelet, hogy magunknak szárítjuk a hűvös őszi napokra. Ez sincs megengedve, de elcsúszik. S ha mégsincs a kunyhó mellett kazalban a gané és megint megkérdik, hova lett. akkor az a felelet: ellopták egy éjszaka, amikor ők a gulyával a külső kútnál háltak, hogy a felszabadított árpatarlót legeltessék. Az igazság ezzel szemben az, hogy nyáron és a száraz ősz elején mindig megszárítják a ganét. Visznek belőle haza, maguknak is, a bojtárok szüleinek is, a többit meg eladja Tóth Mihály, sógornak, komának, nyáj nélkül maradt volt pásztorcimboráknak. Nem sokat kap érte s amit kap, azt is megissza, mert potya pénz, kívül van a béren. De ez is jó, mert kitelik a bojtárok erejéből és idejéből, akik dolgozni nem nagyon szeretnek ugyan, mert ők pásztornak szegődtek, de mások se szeretnek dolgozni, mégis munkából áll az egész világ, mert ott > van mindenki mögött a nssv úr: a muszáj. Most is azért bájol Jancsi a gulyával, hiszen különben beállna magától is, mert új helyre szoktatják a jószágot és pár napig téregetni kell, amig megszokja az új állást. Amikor a kocsit és a szekeret meglátja, megijed, ez nem jó jel. ide ilyen urak nem szoktak járni, még meg ilyen kora reggel és el akar köntörfalazni a gulya másik oldala felé, hogy figyelmeztesse Tóth Mihályt meg a bojtárokat, akik éppen most fejik a gazdák teheneit, közte a Keserű gazdáéból is egyet. De az urak odaintik. Egyszerre hárman is szólnak neki: Keserű gazda is. az állatorvos is, a rendőrbiztos is: — Gyere csak ide te gyerek. — Hol a gazdád? — Ezt Keserű gazda kérdezte. — A kunyhónál _ főz. (Nem volt igaz, mert fejt, de Jancsi már tudta, mit kell mondani.) Az állatorvos más iránt érdeklődött: — Van-e sok sántátok? (Ravaszul így akarta kitudni a gyerektől, hogy van-e már száj- és körömfájás, mert hátha a számadók eltagadják, félvén attól, bogy akkor lezárják a gulyát.) — Nincs — mondta Jani bátran —, csak vagy három. — Azok mióta sánták? — Régóta, már kiveréskor is sánta vőt az egyik. Keserű gazda közbevágott: — Na, szaladj csak, hidd elő Tóth Mihályt! A rendőrbiztos, hogy ő is mondjon valamit s ne potyára csörgesse bádogszínü fényes kardját, szintén rászólt hegyesen: — Na laufschritt, egyik lábad ott, a másik itt — mert ö a közös hadseregben szolgált és ha keményen akar szólni, német vezényszavakat használ. Jancsi gyermeki ijedelemmel és bojtári ravaszsággal előre kiabálni kezdett, hogy a gulya túloldalán éppen most fejtegető gazda és a bojtárok felfigyeljenek: — Mihály bátyám. Mihály bátyám, jöjjön elő, itt vannak az urak! Tóth Mihály el volt merülve egy szép üsző fe.iésével, amelyet most próbáltak betörni i3jés alá. jó lenne őszi fejősnek, mert a tavaszi borjasak már elrúgnak, nincs náluk tej, felfigyelt: — Miféle urak már megint, az édesanyjuk százistenit! — és letette a fejőrocskát. De hogy Jancsi tovább is kiabált, kezébe kapta a botját és odaszólt a bojtároknak: — Elódni a bornyúkat gyorsan. Bezavarni a tehneket a gulya közé. Az edényekre lökjétek rá a szűrt, Gabri te menj főzni, Mihály indulj a ménesbe — és tempós lépésekkel elindult arra, amerről a Jancsi hangja hallatszott. A gulyára a látogatók mindig egyenesen a jószághoz jönnek és nem a kunyhóhoz. Egyrészt mert a pásztort nem a kunyhónál, hanem a jószág mellett lehet megtalálni, másrészt szemérem kérdés is ez: a szegényember úgy él, ahogy tud és rendes ember nem néz bele a másik ember kanalába: a kunyhónál meg nem engedett, de elnézett dolgok is vannak. Az engedélyezett hat malac helyett tíz is lehet, kacsa, csirke, pulyka annyi, hogy számát se látni, túrószacskók száradni, kicsépelt, szétrúgdosott kévés búzák, árpSk, amelyeket a bojtárok nyilván loptak, mert a legelőn nem terem búza. Ha megkérdeznék, azt mondanák, a szél höndörgette be a pusztába, vagy azt, hogy a hosszúfeneki úton a hordással járó szekerek hullajtották el. Egyszóval Tóth Mihály nem kis izgalommal, de külsőleg tempós nyugalommal lépkedett a gulya szélén körülsétáló urak elé. Látta a két kocsit is, a villás embereket és a fény eskardú rendőrbiztost: — A százistenit, vájjon mit akarnak ezek itt? Megtudta mindjárt. Az uraktól három-négy lépésre megállt és megemelte széles gulyáskalapját. Elsőnek Keserű János szólalt meg: — Jó reggelt Mihály és előre lépett, a kezét nyújtotta. Az állatorvos is odaköszönt: — Aggyisten Mihály gazda — de nem nyújtott kezet. Mivel azonban Keserű János után a főbíró is kezet adott a számadónak, az állatorvos és a rendörbiztos is ráfanyalodott. De csak úgy viszolyogva, mert a ! rendőrbiztos, a hatalom képviselője nem parolázhatik a néppel, hiszen hátha pár perc múlva el kell kísérnie azt, akivel kezet fogott, az állatorvos meg arra gondolt, hátha a gulyás keze már tele van bacillussal, hiszen fogdossa a marháit és köztük jár. — Na Mihály, tudod-e mért jöttünk — kérdezte Keserű János mindenki előtt szólva, mert itt ö a gazda. — Ha megmondja, gazduram. . . Jancsi tisztes távolságban ugyan, de a kíváncsiságtól is húzva, meg aztán mert nem kapott parancsot arra, hogy menjen el és az uralmak is bizonyítani akarván, hogy ime előhozta a számadót, odafülelt. Kicsit megütődve látta, hogy az ö félelmetes számadója, akinek híre, becsülete van messze földön a pásztorok között, milyen kicsi ember lett a falusi urak előtt. Hátha még azt is látta volna, hogy a falusi urak milyen kicsik a megyei urak előtt, a megyeiek az ország urai előtt és az ország urai a király előtt, akkor tiszta képe lett volna a társadalmi rendről. Így inkább csak sejtette ezt és mohón figyelt minden szóra a Borzos kutyával együtt, aki szintén a gazdája mögött helyezkedett el. Annyi volt a különbség, hogy a Borzos a farkára ült, Jancsi pedig öregesen, két kezefejét botja végére támasztva állt. Mindketten parancsra vártak. _ Hát kiütött a szájfájás — folytatta Keserű János. — Nálad van-e már valami baj? — Nincs. Még idáig egy sincs. Az állatorvos kételkedő mosollyal | szólt közbe: | — Azt majd meglátjuk. Mutassa meg csak először a sántákat. A gulya ezalatt megállapodott az új álláson és az öregebb tehenek meg a lusta kövér borjúk már feküdgetni kezdtek. Tóth Mihály a botját elrejtvén, hóna mellé szorította, hogy ne ijedjenek fel a jószágok és beindult a gulya közé. Utána az állatorvos, azután meg libasorban a többiek. A sort Jancsi zárta be, mert a kutya kívül maradt. Neki nem tanácsos a pihenő gulya közé keveredni, mert valamelyik gyenge fiastehén rábődülne. A kutya csak kinn a gulyaszélen nagy legény. Ott megharaphatja a magányosan tévelvgő tehenpknek az orrát vagy az inát, de benn a gulya közepén neki veszedelmes lenne a mozgás. Tóth Mihály megmutatta a sántákat. — Ennek rándulása van, kiveréskor árokba ugrott — mutatott rá egy kormos üszőre. Ezt már nem gyógyítja meg csak a tagló. Sziki Szekeresé, nem tudom miért nem vágatja le, sokszor üzentem már neki. — Ennek a körme tört vele. Papuccsal eresztették ki a tavaszon, beleszakadt neki, majd kinövi — és botjával gyengéden meglegyintett egy fakó tehenet. — Ennek sebes a lába, hazulról hozta, letaposták neki, még otthon az akolba. Hiába kenem kreolinnal, nem gyógyul, mert mindig beleáll a vízbe, sárba. Heves. Látja tekintetes úr, most is hogy liheg. Jár az oldala, pedig még meleg sincs. így mentek körül a gulyában. Az állatorvos megnézte, de csak úgy kívülről a sántákat és belenézett a kérődző tehenek szájába. Most meg lehetne látni, ha valamelyiknek már fájna a szája. Megismerné a habzásáról. Az állatorvos fiatal ember, még most kezdi a szolgálatát, komolyan veszi a tudományát is, meg a megyei főállatorvos parancsát is és a szemle után Tóth Mihályhoz fordul: (Folytafása következik.) OJ SZO a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapia Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava lesenského 8 II em Telefon 282-77 F6- és feleIrtsszerkesztA Lőrinc? Gvula Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II. Nyomja és kiadja a Pravda grafikaj és kiadó vállalatok Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540 —, % évre 270 , í4 évre 135.— 1 hónapra 45 — Kés.