Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-10 / 179. szám, csütörtök

1949 november 9 UJSZ0 3 EZÖGAZDASÁG Nemesócsai képek i. Falu járók lettünk. Közelebbről akarj.uk megismer­ni a föld igazi dolgozóit, akik elvetve maguktól a mult élet ma radiságát a szebb élet úttörői lettek. Nem riadnak vissza a ku­lákság fenyegetődzésétől, akik nem törődnek a falni újjáépítésé­vel. felvirágoztatásával, a nép kultúrájának emelésével, hanem eltökélten védik régi kizsákmá nyoló politikájukat De a munkások, a kisföldü vagy földnélküli parasztok mégis egységbe tudnak tömörülni, a földmunkás szakszervezet tagjai lettek b ennek segítségével ha­ladnak azon az úton, mely bizto­sítja a falu előrehaladásának fel­tételeit. Így van ez Nemesócsán. A Vendég Lászlók, Földes La­josok, Vasy Antalok s a többiek így küzdenek a szebb élet meg­valósításáért. ök, a föld egyszerű dolgozói és a városokba járó gyári munkások kívánják falu­jukban megalapítani a CSEMA­DOK-ot, hogy ezzel biztosítsák a lakosság kulturális felemelkedé­sét, ők igénylik az egyházi birto­kot, melyen termelő szövetkeze­tet akarnak létesíteni, a nagy községi legelő egy részén pedig szövetkezeti alapon a rizsterme­lést akarják meghonosítani. Láthatjuk ebből, hogy csak a közös munkával és szoros együtt­működéssel valósíthatjuk meg céljainkat. Akadályt nem ismer­nek, ha a kulákság gáncsoskodik is, letörik őket s mint Vasy An­tal mondja: — A faluban csak akkor lesz rend, ha majd az összes munká­sok, akik szívből kívánnának a Párt tagjai lenni, bent lesznek a Párban s félre állítják útjukból a haladást gátló kulákokat... Ezek az elvársak azok, akik mindenhol ott vannak, ha az ál­lam érdeke ezt megkívánja, ahol szükség van rájuk. A közel­múltban répát szedtek az apáca­szakállasi állami birtokon, ahol Vasy Antal és 17 társa hét nap alatt 26 hold cukorrépát „ara" tott" le. Járjuk a falut s járjuk minél többen, hogy megállapítsuk a hi­bákat, a szükséges tennivalókat, mert csak így biztosíthatjuk az ötéves terv feladatainak teljesí­tését, mert csak így önthetünk újabb erőt kü? dolgozóinkba, akik napi fárad ?os munkájuk után még időt találnak a köz ügyeinek intézésére is. 2. Érdekel a traktoristák élete is. Menjünk tovább. Nemesócsa híressége, hogy itt van országunk legjobb gépállo' mása. A napokban olvahattuk lapunkban a traktoristák Sztálin elvtárshoz intézett 1evelét, mely arnV tanúskodik, hogy nálunk valóba.i az új, szebb élet formá­ja uralkodik, hogy a fiatalok minden tettében már a szocializ­mus építő lendülete lüktet. Cseh Imre éltraktorista, aki normáját már 48-i százalékra emelte, azt mondotta, kötelessé' gük volt, hof»v levelüket elküld­jék. mert csak íev felezhették ki szeretetüket és hálájukat a Szov­jetúnió és Sztálin iránt aki megmutatta számukra is a hala­dást biztosító helyes utat. Épp az ebédszünetben érkez­tem meg a gépállomásra. Az ud­varon javítás alatt álló traktor búslakodik. Kiérezni ebből a gép­ből is, hogy inkább a mezőkön futna és húzná maga után az ekét, mely boldogan előretörve hasítaná az új barázdákat. Az ember könnyen megszereti a gé­pet, megérti a motor zenéjét, szíve lüktetését mely azonos a traktorista lelkületével, aki apai gondossággal bánik vele. A társalgóban akadtam a gép­állomás dolgozóira. Ebéd után voltak. Épp asztali tenniszt ját­szottak, amikor rájuk nyitottam. Ebben is versenyeznek. A ver­seny láza ég bennük, mindenben az elsők kívánnak lenni. Csak a javítóműhely munkásai és Cseh lm,re éltraktorista var< itt, a többiek kint dolgoznak a mezőkön, 9 gazdák és az állami birtokok földjén. A munkaverseny nagyobb teljesítményt eredményez. Cafik Géza, szakszervezeti el­nökük elmondja, hogy gépállo­másukat 1946 május 1-én létesí­tették. — Akkor csak négy traktorral kezdtük el működésünket, ma már közel 40 traktorral dolgo­zunk. Akkor még én is traktoris­ta voltam s büszke is vagyok erre. Utána a javítóműhely veze­tője lettem. Kimagasló eredmé­nyeket értünk el s ekkor elhatá­roztuk magunkat, hogy verseny­re hívjuk Szlovákia valamennyi gépállomását. Tizennyolc állomás vett részt a versenyben s mi let­tünk az elsők. Az idén is küz­dünk az elsőségért, melyet most is meg akarunk tartani. Elhallgat. Talán azon gondol­kozik, hogy elmondia-e titkukat? Majd ismét megszólal, úgylátszik mégis elárulja határozatukat, mely örömmel tölt el minden traktoristát. — A közeljövőben Široký elv­társ nevét kapja meg gépállomá­sunk! Büszkék is erre mindnyájan, hogy állomásukat nagv tanítóink és nártfogójuk nevéről keresztel­hetik el. A verseny és csak a verseny mindenük, mert tudják, hogy így érhetnek el nagyobb teljesít­ményeket, tudják, mint a dal is mondja, hogv ,.munka versennyel győz a proletár!" Szlovákiában már közel hat­van gépállomás működik s ver­senyez egymással az idén is az elsőség megszervezéséért. Amikor ezt mondj ák, szavaik­ból hirtelen szomorúságot érzek ki. Elhallgatnak. Maid Beluc Béla, Csolkó Sándor, Majer Já­nos üzemi segédek szinte egy­szerre szólalnak meg. — Mondd el te, Imre! Cseh Imréhez szóltak, az él" traktoristához, aki nagy érdemet szerzett a verseny megnyerésé­ben. — Az igaz, a nyári versenyben is az elsők lettünk, de a díjat nem mi kaptuk meg. Ebben az évben eddig közel 11.000 hektár földet szántottunk fel, normánkat többszörösére emeltük, még a leggyengébb traktorista is eléri nálunk, a 150 százalékot. Ha így is történt, nem csüggedünk el — mondja Cseh Imre elvtárs ezentúl még jobban és erőtelje sebben dolgozunk a szocializmus ért. Nem a motorkerékpárokért vagy kábátokért küzdünk mun kahelyeinken, mi dolgozó és építő munkások vagyunk! — Most még nagyobb teljesít ményeket is érünk el, — szól közbe Cafik elvtárs. Majd újból Cseh Imre veszi át a szót. — Kevés üzemanyaggal szán tmnk. Takarékoskodunk. Ezt egy gépállomás sem tudja utánunk csinálni. A mi traktoristáink kö zött magam 13.4 százalékkal fo gyasztok kevesebb. üzemanyagot mint a többiek, a többi állomás hoz viszonyítva pedig a "százaié' kom még nagyobb lehet. A jó szántás a mj becsületünk. — Sok munkánk van — foly tatja Cseh Imre —, a gazdák lát­ják, hogy jól és olcsón munkál juk meg földjeiket. Sokszor alig győzzük a munkát, voltak olyan hetek, amikor még éjjel is dol goztunk. Most újabb két motort igényeltünk, hogy a rendelések­nek eleget tudjunk tenni. Majd Rajtik Milán szólal meg ö veszi át a rendeléseket, ő be­szél a gazdákkal, így hát jól is' meri azok véleményét. — A jó szántás a mi becsüle­tünk és cégérünk. Minden trakto' rista igyekszik, hogy megbecsü­lést szerezzen gépállomásunk­nak. Sokszor olyan helyre men­nek ki dolgozni, ahol azelőtt a gazdák sohasem láttak traktort Ott érdeklődve mennek ki a mi embereinkhez, ezt jól tudom mert tapasztalataikat mindig el­mesélik nekem, — teszi hozzá az elvtárs, — bírálják munkájukat és bizony a jól végzett munka Dr. Brauner Iván: Szarvasmarhák gtimőkárfa és az eüene való védekezés A gümőkór, (tuberkulózis) idű't, rendszerint igen lassú lefolyású fertő­ző betegsége összes háziállatainknak, beleértve a szárnyai baromfit is. Leggyakrabban a szarvasmarháknál tordul e'ő. Ennek oka. hogy a szarvas­marha igen fogékony a gümőkórt okozó élőcsíra iránt s az istállóban egymás mellé állítva a fertőzés ter­jedése állatról á'laua könnyen lehet­séges. Nagy tehenészetekben gyakran a felnőtt allatok 80 százaléka fertő­zött. A gümőkór felbecsülhetetlen nagy nemzetgazdasági kárt okoz _ idült, hosszú ideig elhúzód^ lefolyásával. A nagy gazdasági kát abból áll, hogy a beteg állatok rosszul nőnek, testsúlyuk fogy nem híznak, elveté­lések állnak be, a tejhozam erősen megcsökken, végül az értéktelen állat kényszei vágási a kerüi s egy részük elkobzásával nagv mennyiségű fontos táplálék megy kárba A fertőzött állományból nem lehet egészséges utodokat nevelni s emiatt az egész tenyészet degenerálódik. Háziállataink közül legfogékonyabb a gümőkór iránt, a szarvasmarha és a sertés, kevésbé fogékony a ló, biva'y, juh és a kecske Szárnyas háziálla­taink közül h tyúkok es a galambok fogékonyak, míg a pulyka és a vízi baromfi ritkábban betegsz :k meg Az állati gümőkó- ellerjeaesénél igen nagy szerepet játszik a hajlamos­ság és a hajlamosíts köríi'-nónyek. Nagyban előmozdítja a fertőzést az á'landó ístálloztatás. különösen a tisz­tátalan. rosszul szellőzött sötét istálló, gyenge és egyoldalú takarmányo­zás, a teielőképesség túlságos kihasz­nálás?. a nehéz megerőltető munka és a gyakori elletés A giimőkóros állatnál a gümőbacil IUS a beteg szel vekben, kivételesen a vérben is megtalálható, azonfelül meg van azoknak a csatornáknak a tartal­mában is, amelyekbe a beteg szervek­ből fertőzött váladékok vagy iirülé kek kerülnek. Ha tzek a csatornák közvetlenül a külvilágba ürülnek ki (pl tőgvgümókórnál a tőgybimbó csa tornáján, méhgümőkórnál a hüvely­nyíláson, tüiőgümőkórnál a légcsőn és szájon keresztül), úgy az illető he­feg állat giimőkórját nyílt gümőkor­nak nevezzük Ha a giimőkóros gó cok és a külvilág között nincs csator nászerő összeköttetés, (pl a mellhár­tya gümőkórja, a bélfodri vagy más mirigyek gümőkórja. a csont és csont­velő giimőkórja), úgv zárt gümőkór­nak mondjuk. A fogékony állatok vagy emberek közvetlenül vagy közvetve az ilyen nyílt gümők^rbari szenvedő állatoknál vagy emberektől fertőződnek. A nyilt gümőkóios marha testéből kijutó gümőkór-élöcsirák, akár a togyből, akár a méhből bélből, vagy tüdőből kerülnek is ki. rövidesen meg­fertőzik, a vele istállózott több szarvas­marhát és borjút s ha az ilyen nyilt tögygümŐKÓros tehén forralat­lan tejét a kisgyerek issza, az is gyakran áldozatul esik a fertőzésnek. "A közös istállóban levő állatok leg­gyakrabban a tüdőgümökoros marha áftal kiköhögött hörgőváladékl<a: fer­tőződnek közvetlenül, de az istálló tá­volabb lévő részén álló állat is fer­tőződhetik, a takaimányia vagy ivó­vízbe jutott élőcsirátol, sőt a heszá­radt é'őcsira az istálló levegőjében a porszemekhez tapadva belejut az egészséges állat szervezetébe s elkez­di lassú, de annál biztosabb roncsoló munkáját. Nagy szerepe van a fertőzésben a gümőkuros állatok bélsarínak is. A bélsár ugyanis, nemcsak akkor tartal­maz gümőkór bacilluso at, ha a gyo­morban, belekben es a májban van gümőkór, hantm akkor is, ha az ál­latnak tüdögümőkói ja van mert a fel­kóhögött hörgőváladéKot az állat le­nyeli es így a fertőző anyag belejut a be'ekbe. A tej a tőgygümőkórja esetén mindig tartalmaz gümők ír élőcsirá­kat, sőt mát akkor is lehetnek giimő­kórbacilluso'í a tejben, amikor a tő­gyön gümőkórra utaló elváltozásokat szabad szemmel vagv felületes vizs­gálattal nem i-, állapíthatunk meg. Mert a tőgygümőkór a legkezdetle­gesebb alakjában is már nyilt szokott lenni s minden nyilt gümőkór millió számban tartalmazza az élőcsirákat. Ezért tehénteiet nyersen csak ak kor igyunk, ha teljes biztonsággal, (szem- vagy hör-tuberkulin próbával) igazo'va van hogy az állat 100 szá­zalékban mentes a gümőkórtól. Tekintve, hogy egyetlen tőgygümő kóros tehén teje egész tehenészet ösz szegyüjtött tejéi fertőzheti, érthető, hogy a városokba szállított tejben igen gyakori n gümőkór élőcsira je­lenléte s ezért csak 90 fokra való fel ­me'egítés után engedélyezik közfo­gyasztásra. Embereknél a gümőkór igen elter tedf fertőző betegség. A második vi­'á^háború e'őtt a ČSR-hen negyed" millióra becsülték a fíimőkórhan «zen védő emberek számát s ezeknek ió része, főképp a gyerekek, a tüdőgümő­kóros marha nyerstejének fogyaszta sával fertőződött Ennél a betegségnél az ember- és az állat gyógyászatnak karöltve, egy­mást segítve keil küzdenie, mert a gümőkór állatról emberre és ember­ről állatra terjedhet. Az állatgyógyászatban a gümőkór elleni küzdelem eleg sok nehézségbe ütközik, nem azért, mintha az állator­vosi tudomány nem ismerne eredmé­nyes eljárásokat a gümőkór elfojtá­sára, hanem azért, mert a legeredmé­nyesebb és leggyorsabb eljárások a gümőkór nagy e'terjedése miatt, egyes gazdaságokban, azok üzemké­pességét bizonyos időre megbéníta­nák. A kóros tünetekben megnyilvánuló gümőkór, gyógyíthatatlan betegség, ezért a beieg állatikat a leghelye­sebb levágás útján minél előbb húsra értékesíteni Levágásuk megokolt, mert az ilyen állatok, állandó vesze­delmet jelentenek társaikra. A gümőkór elleni hathatós küzdel­met a gazda, csak az á'latorvos köz­vetlen segítségevei veheti tef, mert a legfontosabb íelada. az, hogy ide­jében, lehető'eg az első megbetege­dett marhánál állapítsuk meg, ezt pe­dig csak az állatorvos segítségével érhetjük el, az úgynevezett szem-, vagy bőrtuberkulir próbaoltással. A gümőkór nem öröklődő baj, ha­nem a megszületés után lámád giimő­kóros ál latokból származó váladékok és t'irülekek felvétel" után. Ha tehát az egészségesen született fiatal állatot sikerül egész élete fo­lyamán meg\édeni a giimőkóros fer­tőzéstől, nem is betegszik meg gü­tnőkórban, akár gümőkórtól mentes, akár gümőkóios anyától származott. A gümőkórtól mentes állatokat, csak akkor lehet hzi'osan megvédeni a fertőzéstől h;- kö: nyezetünhől az csak akkor lehet biztosan megvédeni állatokat eltávolítjuk a ttiberkulin bőr- vagy szemprób > eredménye alap­ján. Igy ha állatainkat és ezzel sok eset­ben gyermekeinket is meg akarjuk védeni ettől ? gyógyíthatatlan beteg­ségtől, ne sajnáljuk a kis anyagi ál­dozatot és fáradság-)', hanem évente kétszer ősszel és tavasszal hívjuk el az állatorvos- és végeztessük el a szem- vagy bőrtubei ku'in próbaoltást, mely a gümŐKÓi már a legkezdetle­gesebb szakában is egész biztosan megál'apítja "agy pedig a gazda leg­nagyobb örömére szarvasmarha állo­mányát gümökórmentesnek fogja ta­lálni. után tömegestől jönnek rendelé­seket adni. Ezt már Beluc elvtárs mondja. — Köztársaságunkban a mi gépállomásunknak van az első futballcsapata. Már az első évben megnyertük a III.-ik osztály baj­nokságát, s így most felkerültünk a Il.ik osztályba. De a kultúrs terén sem maradunk el. Decem­ber elején magyarnyelvű szín­darabot adunk elő. A Szovjetún'ó a mi példánk! Ezután szinte drámaszerűen váltják egymást mondanivalójuk­ban az itteni dolgozók. Mélyen beléjük gyökeredzett a szocializ­mus eszméje, melyet a dolgozók újabb és újabb ezrei kez­denek hirdetni vallásaposto­lokként, mint a XX.- század meg­váltó igéjét, új hitét. A beszéd így folyik aztán: Cafik: Teljesen azon az úton haladunk, melyet a Szovjetúnió dolgozói maguk elé tűztek a nagy forradalom után. Cseh Imre: Minden törek­vésünk az, hogy felépítsük mun­káshazánkat, kitartóan dolgoz­zunk s nem csüggedünk el soha a munkánkban. Cafik: Most látjuk csak, hogy ez az igazi munka, sokkal jobb, mint idáig volt. Majer: Ki szeretnénk men­ni tanulmányútra a Szovjetúnió" ba... Cseh Imre: Jómagam is; legalább láthatnók, hogyan dol­goznak a szovjet traktoristák, mert így tökéletesebben végez­, hetnök el feladatainkat. Majer: Három évig voltam fogságban s láttam ott, hogy a szovjet nép milyen jó életet él. Sokszor kilátogattunk a kolho­zokba és gyönyörködtünk ott a szép termésben s a nagy gyümöl­csösökben. A napi nyolc órai munkaidő után a szovjet dolgozó szórakozik és művelődik. Par­kokba, sporttelepekre jár, este pedig tömegesen látogatják a kultúrházakat. Ez kellene mine­künk is! Ezért dolgozunk, hogy ezt megvalósíthassuk a mi ha­zánkban is! Cseh Imre: Ezért léptünk be mindnyájan a Szovjetbarátok Szövetségébe is, hogy méjf job­ban megismerhessük nagy szö­vetségesünk népének életét, mun­káját. Mi is ugyanolyan munká­sok vagyunk, mint ők, mert ugyanazon az úton haladunk, melyre ők már a Nagy Forrada­lom után léptek. Cafik: Sorainkban csak olyanoknak van helye, akik ugyanazért a célért küzdenek mint mi. E szavakhoz már nem kell magyarázatot fűzni. Nem kell már őket oktatnunk, mert öntu­datosan, határozottan haladnak kitűzött céljuk megvalósítása felé. Még ílukan Jánosról, a gép­állomás vezetőjéről szólnak. Sze rétik őt, mert igazságos és siak* szerü irányításával hathatósan hozzájárul nagy teljesítményük eléréséhez. Az ebédszünet véget ért. Szirt­té egyszerre kelnek fel mindnyá­jan, hogy munkahelyükre siet­hessenek. Nem szabad egy percet sem elveszíteniök, mert csak így teljesíthetik pontosan felada­tukat. Mielőtt elbúcsúzunk tőlük, Cseh Imre éltraktorista még meg­ígéri, hogy legközelebb a saját maga, meg Dóka Ferenc, Szénási Lajos, Erdélyi László, Méry De­zső, Novelinka József, Szentes András, Vizváry Béla, Fi tus Jenő s a többi éltraktorista életéről, munkájáról fog beszélni. Viszontlátásra nemesócsai trak­toristák! Köszöntünk benneteket s büszkék vagyunk rátok, mert valóban az új élet jeles úttörői lettetek! Petrőci Bálint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom