Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-09 / 178. szám, szerda

K­' 1 fiV^V,.':'*.^; BrartsAava, 1949 november 9, szerda 2 Kčs II. évfolyam, 178. szám Veszedelmes kémbandát leplezett le a népi demokrácia ébersége Az aljasság minden eszközével dolgozik Zibrin kémhálózata Az állambiztonsági szervek nemrégiben leleplezték dr. Zibrin új kém­hálózatát Szlovákiában. A leíogották nagy többsége, valamint külföldi buj­togatóik a volt demokrata párt tagjai közül regrutái idtak, sőt néhányan még 3 régi agrárpárt neveltjei. A kémek részben az értelmiségiek soraiból toborzódnak, de nagy részben egykori kereskedó'k és magánvállalkozók. Jel­lemző", hogy nincs közöttük egyetlen egy munkás vagy paraszt sem, vagy más egyszerű dolgozó ember, aki állhatatosan építi hazáját és népének jobb jövőjét készíti elő. Az utóbbi időben Szlovákiában ártalmatlanná tet+ aljas kémek és pisz­kos hazaárulók csoportja a nemzetközi tőkés imperializmus szolg;' I itában áll és a kémhálózatba egy volt kassai nagykereskedő és likőrgyáros szer­vezte be őket: Karol Folta, aki különben szintén a demokrata párt képvise­lője volt. Es ki dolgozott ezekkel a csirkefogókkal együtt? Senki más, mint néhány úgynevezett úriember, vagy esetleg úriasszony az úgynevezett „jobb családok" tagja. Ügyvédek, földbirtokosok, gazdag szőlőkert tulaj­donosok, hentesek, száll idaigazgatók és ezekhez hasonló reakciós burzsoá elemek, akik mindig mások kérges tenyerének munkájából, mások verejté­kén élősködtek. Az egész Folta-féle kémhálózat iga­zi feje a szlovákiai közvélemény előtt jól ismert Zibrin breznoi ügyvéd volt, aki hírhedt nevet szerzett magának kíméletlen végrehajtásaival, a sze­gény emberek tönkretételével; aki a végrehajtások alkalmával könyörtele­nül eladogatta a kisemberek utolsó kis vagyonkáját is. ha nem tudták fi­zetni a bankkölcsönt Ez a Felsőgaram mentén jól ismert gazember szervezi most Németország nyugati zónájában a kémhálózatot, amelybe nemrégiben bekapcsolta a le­leplezett Folta likőrnagykeerske<1őt, dr. Misik kassai ügyvédet és Bendik Jánt, valamint másokat is. Folta elfo­gatása után részletes vallomást tett, amelyet sajátkezüleg irt le. Súlyos vád ez, nemcsak magái a, de tanítójá­ra és főnökére, Zibrinre is, valamint mindazokra, aki* vele együtt dolgoz­tak, pénzért, vagy másért, akik áruló kémmunkájukat végezték vagy könv­nyelműen felültek Folta kémügynök csábításának Ezek az ügynökök mö­gött úgy dolgoztak, hogy elmentek ismerőseikhez, barátaikhoz, rokonaik­hoz és mint ártat'an bárányok kér­dezgették őket minden felől, ezeket a tájékoztatásokat aztán feldolgozták, külföldi gazdáik számára. Hogyan dolgozik Zibrin kémügynöksége Dr. Zibrin, a demokrata párt volt képviselőjének most saját kémügy­nöksége van Nyugat-Németország­ban. Nyugat-Németország . bizonyos helyein gyűjtik össze a Csehszlová­kiából érkező politikai szökevénye­ket. Itt heteken 'keresztül nélkülözé­seknek teszik ki őket, majd pedig azzal kezdik ijesztgetni őket, hogy ausztráliai szénbányákba kerülnek. Ezek az emberek azután kétségbe­esésükben a mentőangyalként hoz­zájuk forduló Zibrinre bízzák magu­kat és miután szolgálataikért jobb életet igér nekik és ellátja őket mindenféle a kémek számára ki­utalt anyagi dotációkkal, akarva, nem akarva, munkatársai lesznek. Zibrin munkatársainak azután kö­nyörtelen parancsokat ad és veszély­nek teszi ki őket. Már eddig is sok ember jutott veszélybe. így pl. a legutolsó esetben Tvarožek és társai­nak bandája, akik közül Tvarožek, dr. Slávik és Boháčová elnyerték méltó büntetésüket: halálra ítélték őket. A kimondott árulók és kéme­ken kívül, akik Zibrin számára a csehszlovák népi demokratikus rend­szerből fakadó gyűlöletből dolgoz­tak, hálójába sok olyan ember is ju­tott, akik azután később hiába esz­méltek rá s hasztalanul bánták meg tetteiket. Azonban ez a megbánás fölösleges, mert köztársaságunk árulói és aljas kémei számára csak egyetlen fele­letünk van és ez a súlyos, de igaz­ságos büntetés. Vannak olyan esetek is, amikor az áldozatok Zibrint vagy ügynökeit elutasították, mert sokan felismerték közülük, hol van az iga­zi helyük és nem voltak hajlandók dollárokért vagy nylonharisnyákért eladni hazájukat. Dr Zibrin a februári események után, mint ismeretes, elhagyta orszá­gunk határait és visszatért azok kö­zé, akikkel már régesrégen ezelőtt is együtt dolgozott és akikkel való kapcsolata még az úgynevezett Szlo­vák Állam idejére dotálódik.-Elment régi angol kémtársa; közé, akikkel együtt dolgozott Belgrádban, sőt Tö­rökországban az utolsó háború ide­jén. Ezek Nyugat-Németországban kémszolgálati elismeréséül villát jut­tattak neki, ahol fogadta és ahonnan tovább küldte ügynökeit a táborok­ba Németország amerikai övezeté­ben és illegális úton vissza Csehszlo­vákiába. Ilyen módon jutott vissza Folta likőrnagykereskedő is. Termé­szetesen Szlovákiba azonnal nem jö­hetett, ezért Csehországban telepe­dett meg, ahol nem ismerték. Ezekről a részletekről Folta saját­kezűén írott vallomásában számolt be. Leírta, hogyan szedte ki Zibrin belőle Németországban a kezdet kez­detén a legkülönfélébb politikai, gaz­dasági és katonai tényeket és ami­kor Folta néhányszor azt mondta ne­ki. hogy beteg volt és ezért kérdé­seit nem tudja megfelelően megvá­laszolni, Zibrin sértő módon megtá­madta és fenyegetésekkel élt. Folta Zibrin villájába való érkezése után naponta ingyen húsz darab amerikai cigarettát kapott és ami­kor Zibrinnek elégtelen választ ad.'U. a cigarettaadományok megszűntek. Ezzel jelezte Zibrin elégedetlenségét és ezzel serkentette őt arra, hogy újabb dolgokat valljon. Egyszer pl. Foltát vacsora után irodájába hívta és azt mondta neki, írjon levelet Mi­jüknek és ismerőseinek Kelet-Szlo­vákiába és próbálja őket beszervez­ni, hogy együtt munkálkodjanak. Folta vallomásában Zibrint úgy jellemezte, mint ahogy előtte Poló­nyi festette le, aki kénytelen volt Zibrin számára még feketézéssel is foglalkozni. Zibrin tudnillik a Né­metországban kémhálózata részére kapott csokoládé, kávé, kakaó, ci­garetta és ruhanemű juttatásokat hallatlan áron elfeketézte, eladatta (Folytatás a 2. oldalon) Újjászervezik a nemzeti vállalatokat Kedden, november 8"án, a kor­mány ülést tartott, amelyen A. Zápotocký kormányelnök elnö­költ. V. Široký kormány­elnökhelyettes a külügyminiszter képviseletében összefoglaló jelen­tést tett a különféle nemzetközi megbeszélések eredményeiről és javaslatára a kormány a Finn­országgal kötött régi megegye­zést elfogadta. Egyszersmind a kormány határozatot hozott a külkereskedelemügyi miniszter javaslatára, hogy megkezdi a né­met demokrata körtársasággal a kereskedelmi politikai megbeszé­léseket. Petr közlekedésügyi miniszter ezután jelentést tett a kormány­nak a nemzetközi vasúti szállító bizottság üléséről és tíz Iljtisin" 12 típusu szovjetrepülőgép vásár­lásáról. Ezeknek a repülőgépek­nek a megvásárlása jelentős se­gítsége lesz légi személyszállítá­sunk számára. E. Erban munkaügyi és népjó" A kormány keddi üléséről léti miniszter az iparügyi minisz­ter képviseletében beszámolt az államosított ipar eddig végrehaj­tott újjászervezéséről. Az ipar eddigi szervezeti struktúráját az államosítás előfeltételéül építet­ték ki. Amint azt az első korszak­ban a köztársasági elnök 1945. okt. 24-i dekrétuma alapján haj­tották végre, az természetesen nem elégítette ki mindazokat a követelményeket, amelyek az ipari termelés 1948"ban végrehaj­tott kiszélesített államosításából és tervgazdaságunk új szükség­leteiből következtek. Az újjászer­vezés végrehajtásának vezérmo­tívuma a személyes felelősség el­vének megszilárdítása, mely mindenekelőtt az üzemi igazgató­ságok feloszlatásában nyilvánul, amelyek nagy részt elvesztették a szükséges szoros kapcsolatot a termeléssel. Ezek helyett úgyne" vezett alapüzemeket létesítenek, amelyek az új nemzeti "állalatok magvát fogják képezni és ame­lyek körül fognak csoportosulni a többi rokon vagy azonos ter­melési programú kisüzemek. Ezeknek az alapüzemeknek a ve­zetősége egyszersmind az új nem­zeti vállalatok vezetősége is lesz és székhelyük a föüzem szék­helye. Ez a körülmény és a nemzeti vál­lalatok számának a növelése, ami az eddigi állapottal szemben kisebb ter­melési egységek létrehozatalát jelen­ti, lehetővé teszi a termelés rugalma­sabb vezetését. Államosított iparunk újjászervezése megjavul, továbbá a n«mzeti ipari üzemek számára ki­adandó új statutummal, melyet mar előkészítenek és benne már a gazdál­kodás új alapelvei jutnak érvényre. Dr. Neuman postaügyi miniszter előterjesztésére elfogadta a kormány azt a rendelet-javaslatot, mely új ala­pokra helyezi a postatörvény üzemi előírásait. Ezeknek az előírásoknak újjászervezése szükségszerűen követ­kezik azokból a változásokból, ame­lyek a csehszlovák posta nemzeti vál­lalattá való átalakításának az ered­ményei. ' Ami a posta viszonyát illeti a nagy­közönséghez, egészben véve az eddigi berendezésben alapvető változások nem fognak beállni. Rokoszovszkij marsall, a Honvédelmi Háború nagy hőse a lengyel hadseregben az ügyben teljesen a Szovjetúnió kor^ mányara bízta, a szovjet kormány eleget tett Boleszlav Bierut, a lengyel köztársaság elnöke kívánságának és a Legfelsőbb Szovjetek Tanácsa el­nökségének ajánlására felmentette K. Rokoszovszkijt a szovjet hadseregben való szolgá'at alól és a lengyel kor­mány rendelkezésére bocsátja". A lengyel köztársaság elnöke Bo­leszlav Bierut, hadügyminiszterré ne­vezte ki Rokoszovszkij marsall len­gyel állampolgárt. Az ecrész lengyel s-ijtó nagy lelkesedésse' üdvözli K. Rokoszovszkij marsa-1 hadügyminisz­terré való kinevezését. Az Államtanács és a miniszterta­nács november 6-i ülésén Boleszlav Bierut, a lengyel köztársaság elnöke beje'entette a következőt: „Tekintettel Konstantin Rokoszov­szkij marsall nagy népszerűségére a lengyel népnél, azzal a kéréssel for­dultam a szovjet kormányhoz, hogy amennyiben lehetséges, bocsássa a lengyél kormány rendelkezésére K. Rokoszovszkij marsallt a lengyel had­sereg szolgálatára. Tekintettel a Szovjetúnió és a len­gyel köztársaság közti baráti viszony­ra és tekintettel arra, hogy K. Ro­koszovszkij marsall a döntést ebben Gsungking ellesi meginiislt az offenzíva A BBC jelentése szerint a kínai Néphadsereg támadásba len­dült Csnngking irányában. A Néphadsereg csapatai a Jangce folyó két oldalán vonulnak előre és máris s'kereket értek el. A néphad­sereg nagy tartalékokat vont össze az offenzíva lefolytatására. Maiik szö¥f£! MMM Eelepiezi a Tito-banda magyarellenes provokációit Az ENSZ Politikai Bizottságában az úgynevezett „görög kér­dés" vitájával kapcsolatosan felszólalt Mevorah > a bolgár kormány képviselője. Megjegyezve, hogy Bulgáriát a görög szabadsághar­cosok anyagi támogatásával vádolják, rámutatott arra, hogy az egyeztető bizottság valamennyi k övetkeztetése éft állítása hazug. A jelenté s megszerkesztésében a tanukat görög hírszerző tisztek vá­logatták össze. Mevorah kijelentette, hogy Bulgária a balkáni vitás kérdé­sek rendezése érdekében az egyeztető bizottság legtöbb aján­lását elfogadta, a balkáni meg­egyezésnek és a béke megterem­tésének egyik legfőbb akadálya azonban az athéni kormány, amely igényt tart Albánia déli részére. Az athéni delegátus pro­vokációs kérdésére válaszolva a bolgár küldött kiemelte, hogy a nemzetközi nyomozóbizottság bol­gár területre történő bebocsátása szuverén állam jogaival össze­egyeztethetetlen. Malik elvtárs, a Szovjetúnió küldötte felszólalásában megje­gyezte: a görög küldött megfe­ledkezik arról, hogy a z ENSZ és egyes szuverén államok viszonya egész más alapon épült fel, mint azok a kapcsolatok, melyek Van Fleet, a görögországi amerikai katonai misszió vezetője és Cal" darisz között kialakultak. Malik elvtárs az ülés végén felhívta a bizottság tagjainak figyelmét arra a körülményre, hogy a politikai bizottság október 29-i ülésén Tito kormányának képviselője kijelentette: ,,magyar csapatok és határőrség október 27"én, automata fegyverekkel erős tüzet nyitottak a jugoszláv határ hosszában". Malik beszé­dében megcáfolhatatlan tények­kel bizonyította a Tito'banda képviselője provokációs kijelen­tésének hazug voltát. A politikai bizottság befelezte a görög kérdés tárgyalását A politikai bizottság november 4-i ülésén befejezte az úgynevezett görög kérdés tárgyalását. A határo­zati javaslatok feletti szavazás előtt J. A. Malik, a Szovjetúnió képvise­lője kijelentette, hogy a szovjet kül­döttség már a vita során kifejtette álláspontját a négyek határozatáról. Továbbá hangsúlyozta, hogy a külön bizottság, amely a balkán kérdések­kel foglalkozott, valójában a görög rendőrség foglya volt. Minden kö­vetkeztetést és indítványt a görög rendőrségtől kapott hamis adatok alapján dolgozott ki. A bizottság híradása tele van be­folyásolt tanuk tanuságtételével, akiket a rendőrség előre megdolgo­zott. A szovjet képviselő megjegyez­te, hogy a négyek határozata nem szolgálhat alapul sem Görögország külpolitikai kapcsolatainak rendezé­séhez. sem az állam belügyeinek rendezéséhez. Ez a határozat egy­oldalú és célzatos. A görög kérdés fő lényege — mondotta Malik — Görögország belpolitikai viszonyai megszervezésének a szükségessége. Éppen Görögország belpolitikai hely­zete feltétlenül külpolitikai nehézsé­gekhez vezet. A szovjet küldöttség ezt a szoros kapcsolatot tartotta szem előtt, ami­kor benyújtotta javaslatát és a ha­tározati javaslatát. Éppen ezen kö­rülmények miatt — mondta a Szov­jetúnió képviselője — kell szavazni a négyek határozata ellen. A szava­zás során elfogadták az angol-ame­rikai határozatot. A szavazás befe­jezésével Manuilszkij, az ukrajnai SSR képviselője és Malik, a Szov­jetúnió képviselője megjegyezték, hogy a négyek határozata, amelyet a bizottság nagyrésze elfogadott, azt a célt követi, hogy Görögországban még jobban kiélezze a helyzetet. Az angol-amerikai határozattal va­ló elégedetlenségüket kinyilvánítot­ták még olyan küldöttségek is, ame­lyek engedelmesen a javaslat mel­lett szavaztak. Franciaországot újra nagy munkanélküliség fenyegeti A francia ipart komoly veszély fenyegeti a nagy nyári és őszi szárazság kövekeztében beállt és növekedő áramhiány következté­ben. A francia kormány elhatá­rozta, hogy az áramszolgáltatást hetente két napon át teljesen megszünteti nemcsak a háztartá­sok számára, hanem az ipar szá­mára is. Ha "nem áll be a mos­tani száraz időben változás, még tovább kiterjesztik az elektromos áramszolgáltatás korlátozását, ami Franciaországban a munka­nélküliség növekedésére volna nagy hatással. A fővárosnak, Pá"' rizsnak a világítását, például a kirakatok, vixlanyreklámok meg­világítását stb. erősen korlátoz­zák. Marseille kikötőmunkásai hét­főn egész nap sztrájkoltak, a rendőrségnek Marseille kikötő munkahelyein való jelenléte miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom