Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-30 / 196. szám, szerda

1949 november 30 UJSZ0 November 30, szerda A nap kél 7 óra 35 perckor, nyugszik 16 ora 2 perckor. A róm. kat és a prot. naptár szerint András napja van. I Pakisztánba megérkezett öt kinai tábornok, akik fuiva hagyták el a kuomintang hadsereget A táborno­kok 6 ezei méter magas Karakuni­hegységen keresztül nyakig érő hóban tették meg a* utat. Meglepő ezeknek a tábornokok­nak a hő l.-ssége. Ntm számított nekik a hat kilométeres magasság, a hómező, ők meg akartak birkóz­ni a fe'adattal. Csak az a furcsa, hogy éppen menekülés közben ér­ték el ezt a magas t. I esítményt. Mi leit volna, ha ugyanilyen haiált­megvetve védtek volna C.sank-Kaj­Seket? Szó sem lehet róla. A reak­ció nem szül hősöket, legfeljebb a menekülés hőseit. — A köztársasági elnök táv­irata az albán államünnep alkalmából. Klement Cl ot r w a 1 d köztársasági elnŕ'k dr. Omer Nisánnak, az albán népköztársaság nemzetgyűlése el­nökének a következő üdvözlő táviratot küldte: „Engedje meg, hogy az albán népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából jókí­vánságaimat fejezzem ki. A csehszlovák nép nagy érdeklő­déssel szemléli az albán nép munkáját, mellyel a Szovjetunió segítségére támaszkodva, építi szocialista jövőjét és harcol a ha­ladás és tartós béke biztosításá­ért. E munka további sikeréhez minden jót kívánok." — A Sztálin generalisszimusz születésnapjára szánt ajándékok kiállítását a bratislavai szlovák egyetem aulájában, november 28'tól december 3"ig rendezik. A kiállításon Szlovákia dolgozóinak ajándékai kerülnek bemutatásra. — Braťslavában megkezdődött az élelmezési referensek hat­napos iskolázása. November 25-én kezdődött a bratislavai helyi Nemzeti Bizottság hatnapos is­kolázása az élelmezési referensek valamint a kerületi élelmezési re­ferensek számára. A megnyitá­son Dr. Soltész élelmezési meg­bízott ismerteit® élelmezési poli­tikánk feladatait. — Blesk autóiskola, Bratislava, Suché mýto 3, ebben az évben az utolsó soffőrkurzust december hó 5-én, 18 órakor kezdi meg. 725 — „A Szovjetúnió tanítónk és barátunk" kiállítás. Hétfőn a Ma" nesa kiállító-helységében, Prágá­ban megnyílt „A Szovjetúnió ta­nítónk és barátunk" kiállítás. Az ünnepélyes megnyitáson Dr. Zd. Nejedlý iskólaügyi miniszter mondott beszédet. A megnyitá­son résztvettek Dr. Oldrich John, a nemzetgyűlés elnöke, valamint a kormány néhány tagja, Silin, szovjet követ és sokan mások a diplomáciai kar tagjai közül. A himniszok elhangzása után Dr. Nejedlý miniszter ismertette a Szovjetúnió jelentőségét, mint nagy tanítóét, kinek segítségé­vel biztosén haladhatunk a szo­cializmus útján. — A lrningrádiak takarékossá­gi akciója. A „Sevkabel" nevű leningrádi üzem az utolsó két hónapban 500 újító javaslatot nyújtott be, ennek következtében két és fél millió rúbelt takarítot­tak meg. — Filmvonat Romániában. A román vasutasok szövetségének úsi a bukaresti vasútigazgatóság közreműködésének segítségével a bukaresti vasútigazgatóság egy filmvonatot állított fel, mely lá­togatni fogja a vasutasok munka" csoDortiait. valamint a különféle földművesszövetkezeteket. A film­vonat két teljes filmberendezés­sel ellátott kocsiból álL A népi demokratikus Albánia felszabadulásának ötödik évfordulója A népi demokratikus Albánia egyre erősödik és biztosan halad a boldogabb szocialista jövő le.e Az egesz or­szág egy nagy epitkezés. üyárakat, vasutakat, kikötőket építenek, bányá kat nyitnak meg. Novembei 29-re esik az a bán népi demokratikus köztársaság (elszabadu­lásának ötödik évfordulója. A kis or­szág a második világháború alatt két­szeres megszálláson ment keresztül. Az első megszállást 1939 április 7-én szenvedte el, amiko.' az olasz fasiszta hadsereg a tenger felől és a levegőből áraszotta el az országot. A második megszá lás 1943 június 6-án történt, amikor a német nácik csizmái tiporták meg az országot Albánia új függetlenségének törté­nete egészen rövid időre tekint vissza, mivel Albánia most jutott elsőízben töi ténelme során független kormány hoz, meiy felelősséggel tartozik a nép­nek. A felszabadulás után a demokra­tikus kormány energikus intézkedése­kel foganatosított a fasizmus likvidá­lására. Az albán nép min'egy 500 áru­lóját, közliik a volt Rógenst és az or­szágot áruba bocsátó kormánytago­kat is e'ítélíék. Igy Albánia az új sza­bad élet útjára lépett Enver Hodzsa min'szterelnök vezetésével, aki a há­ború a'att egyixe vo't az albán felsza­badító mozgalom vezetőinek. Az albán nép ünnepe alkalmul szol­gá' arra. hogy megismerjük a népi demokratikus Albánia helvzetét. A kis ország Tito áruló po it'káj'nak le'ep­'ezése után is kényte'en volt egész külpo'itiká.iát Be'grídon keresztül irá nyitani. Jugoszlávia Albániát szövet­ségesévé akarta tenni. A két á"am néhány szerződést és megegyezést kö­tött. me'vek az p'bán gazdasági éle­tei teljesen kiszolgáltattál? Jugosz'á­viának és megakadályozták úijáépíté­sét. A szerződé? fe'mond^sa ut An úgy látszott, hi<*y A'^áni­1 te'ie?en el van zárva a világtól. Figyelembe kell venni, hogy Albánia csak Jugoszlá­viával határos s a jugosziáv trockista rezsim a határokat egyáltalában nem tartotta tiszteletben Egyetlen segít­ség a Szovjetúnió maradt, meiy újó­lag bebizonyította a barátságát Albá­nia iránt és gazdasági segítségben ré­szesítette a kis országot A moszkvai gazdasági, politikai tárgyalások után kereskedelmi tárgyalások indultak meg albán részről a többi nepi demo­kratikus államokkal, leginkább Cseh­szlovákiával Az albán kormány feladatául tűzte k iaz ország újjáépítését és a mező­gazdaság átalakítását és m'egtisztítá­sát a feudális mardványokió.. Mind­ezt a marxista-leninista tanítás ai;;p­ján, valamint a bolsevik párt gazdag tapasztalatai alapján tervezi. Az öi­é\es terv javaslata még a Jugoszlá­viával kötött gazdasági szerődés ide­jében megbukott, mert a jugoszláv kormány gazdasági terveit veszélyez­tette A'bánia tehát legalább évi ter­veket dolgozott ki A számok azt mu­tatják, hogy 1948-ban az ipari termelés a háború előttit 87 százalékkal, a me­zőgazdasági terme és 165 százalékkal, az ásványi termékek r kiaknázása 750 százalékkal, a kereskedelem 180 szá­zalékkal mulla felül. A nemzetgazdaság és az állami kö't­ségvetés egész más képet mutat, mint Zogu király idejében. Az albán gazdaság legfontosabb ága a mező­gazdaság. A lakosság 75 százai ka evvel foglalkozik A megművelt föld az egész területnek csupán 7—12 szá­zalékát tette ki. Ebből 48 százalék a kukoricára, 20 százalék a gabonafélék­re a többi gy:>pot, dohány és zö'rtsrg­terme ésre esik Legelők és erdők sz egé?z országterület 36—36 százalékát fog'alják el. A Jugosz'áviával va'ó együttműkö­dés felmondása következtében ma Al­bánia jobban és biztosabban haladhat a tervgazdálkodás útján. A kétéves gazdasági terv 1949—50-re lelielö\e teszi hatalmas textil- és cukorkombiná­tok felépítését, hatalmas bőrgyár, va­lamint néhány bánya megnyitását, va­,amint a Tirana melu-tti hydrocentrá.e építésének beiejezesét. A szovjet se­gítség igen nagy és sokolda.ú. Az a ­bán ipar csak úgy tudja teljesíteni a terveket, ha a Szovjetunióból megkap­ja a szükséges nyersanyagokat, me­lyeket azelőtt Jugosz'áviától kapott. Ezenkívül a szovjet anyagok igen ol­csók és az albán készí'ményekért Két­szer annyit fizet a Szovjetúnió, mint Tito Jugoszláviája A Szovjetuniónak ez a hatalmas tényleges segítsége le­szi lehetővé, hogy Albánia előkészü e­teket teliet egy ötéves gazdasági terv­re. A kereskedelmet Albániában az ál­lam ellenőrzi. Az első egyéves lerv idején négy Központi igazgatóságot alapítottak, melyeknek vezetése alatt 27 á'lami nagykereskedés 147 elősz ó és 253 kiskereskedés működik A szö­veikeezleknek 590 eladási helyük volt, a 25 ipari szövetkezeinek 3b eladási helye volt. Az állami és szövetkezeti kereskedelem egy milliárd köriili for­galmat ért el, míg a magánkereskede­lem csak 359 millió forgalmai bonyo­lított le. 194*-cal szemben a kereske­djem 144 százalékos emelkedést mu­tat és az árak 25 százalékkal estek. Albánia 320 földműves szövetkezeilel rendelkezik, me'ybe a földművesek 45 százaléka var beszervezve. Földjeik­nek teljesítménye 30 száza'ékka! ma­gasabb, mint a magángazdaságé. Albánia igen sok nyersanyaggal ren­de'kezik, mint pl. aszfalt, nafta, festő­anyagok. fémek, mész, azbeszt és baukszit, stb. Albániát semmi sem tudja megá'lí­t.ani a szocializmus útján és a Szov­jetúnió segítségével biztosan halad a boldogabb jövő felé V. I. eoe lö arso w Az Idegen Varsóba Jövet, úgy képzeli, hogy romokra talál s a pusztulás és halál képét látja majd maga előtt. Azonban a valóság más képet nyújt — romok ugyan van­nak mindenütt, lépten-nyomon, a a éppúgy mindenütt szorgos kezek munkájának nyomát, új épületeket, palotákat, lakóházakat, üzleteket, hivatalokat látni. Varsó pusztulásának története is­meretes. A régi város egy része,, a ghetto líM3-ban pusztult el, ami­kor lakosságának felkelését a né­metek zsoldoscsapatokból, vlaszo­vistáliból és más árulókból alakult SS-csapatok igénybevételével vér­befojtottáR. A ghetto 300.000 lel­ket számláló lakosságából 5 6000 menekült meg. A ghettot a néme­tek tervszerűen eltörölték a föld színéről: robbantások, bombázás és tankok elvégezték romboló munká­jukat. Varsónak körülbelül 60 szá­zaléka 1914-ben az általános fel­kelés idején pusztult el. A felkelés 33 napja alatt oly pusztítást végez­tek a németek, hogy a világtörté­nelem hasonlót alig ismer. Sztálin grádon kívül nem szenvedett any­nyit »«y város sem. mint Varsó. Aki azt hiszi, hogy ezek a rette­netes előzmények elrettentették a varsóiakat — téved. Voltak néhá­nyan, akik máshol akarták felépí­teni a fővárost. De a varsói lakos­ság azt mondotta: „Azért se legyen igaza az ellen­ségnek — amíg a varsói lakossag él, él Varsó is." És nekikezdtek a munkának: s régi helyen, a régi jellegzetességek megtartásával na­gyobb, szebb és népibb Varsót épí­teni. A romok eltakarításában min­denki résztvett: öregek és fiatalok, katonák és munkások, asszonyok és férfiak. A koncentrációs táborok­ból visszatérők másnap már dol­goztak, katonák szabadságukat a munkának szentelték. Mindezt' ön­ként, minden kényszer nélkül tette a lakosság, mert Varsót fel akar­ták ép'teni. A nagy munka 1945 óta állandóan tart. A romok nagy részét már eltakarították — de új épületek is nőttek napról napra a földből, a régi épületeken folynak a javítómunkálatok — új és új vá­rosrészek keletkeznek. Erdekei az úgynevezett „Szip­koszczowce" (olvasd szipkoscsovce) építése. Olyan lakóházak építéséről van itt szó, amelyeket két hét alatt hoznak tető alá. A ghetto helyén épülő városrész új neve „Muranov". Néhány ezer új lakás épül itt hő­napok alatt. Az épületeken 33 sze­mélyből álló kőműves, ács és be­tonmunkás rohamcsoportok dol­goznak. A rohamcsoportok átlagos teljesítménye 200—250 százalék, te­hát a normát kétszereresére túlha ladják. Például a Muranov II. épü­letcsoportja B. blokkjának három­emeletes lakóházát 12 nap alatt hozták tető alá, a kőművesek 205 százalék, az ácsok 210 százalék é» a betonmunkások 280 százalék tel­jesítményt értek el. Az épületeken háromszor nyolc órát dolgoztak na­ponta, éjjel reflektorok fénye mel­lett. A VARSÓI ÉLKT Az újjáépülő Varsó érdekességei­hez tartozik a kitűnő városi közle­kedés. Gyönyörű trollejbuszok, szép új autóbuszok gyors és olcsó közle­kedést biztosítanak. Természetesen villamosjáratok is vannak, ezenkí­vül sok taxi áll rendelkezésre rend­kívül alacsony díjazásért. Végül pe­dig nem szabad elfeledkeznünk a f iá kerekről, ezek sem tűntek el, kisebb szállítások lebonyolítá­sára a varsói lakosság az olcsó fiákért használja fel. Nem ritka­ság, amikor a fiáker egv zsák burgonyát, vagy pedig 3—4 széket, ágyneműt és hasonló tárgyat szállít rendeltetési helyére. Az üzletek ké­sőn nyitnak, körülbelül 8—9 óra­kor, de este szintén körülbelül 8—9 óráig tartanak nyitva, sőt az élel­miszerüzletek 10 óráig. Az áruha­zak vasárnap is árusítanak reg­geltől estig. A varsóiak Jól és Ízlésesen öltöz­ködnek, sok szép bundát látni. Az utca képe nagyon élénk — a főiskolások barna, piros, fekete sapkáinak gyakori feltűnése azt bi­zonyítja, hogy Varsó ismét a len­gyel nemzet művelődési központja AZ ti LENGYELORSZÁG Az új élet építését a Párt irá­nyítja és természetesen a vezetö­osztály — a munkásosztály. Nehéz feladat állt a PPR előtt — romok­ból és pusztításból kiemelni, a feu­dális mult maradványaitól meg­tisztítani Lengyelországot. Az ered­mények azt mutatják, hogy mindez sikerült, a lengyel nép a helyes utat, a népi demokrácia útját vá­lasztotta. A reakció lényegében el­vesztette már befolyását, a nép túlnyomó többsége együtt halad a kormánnyal és Bierut elvtárs köz­társasági elnökkel. Lengyelország­ban már minden árucikk szabad — ezt is a r új rendszernek lehet kö­szönni. Nemrégen Rokoszovszky mar?all visszatért hazájába és len­gyel hadügyminiszterré nevezték ki. A sztálingrádi hós ott áll a lengyel hadsereg élén és ez újaDu veresége a háborús uszítóknak. November 11—13-ig Varsóban a párt Központi Bizottsága ülésezett és ezen a nevezetes ülésen Bierut elvtárs volt a fószónok. Beszéde­ben rámutatott arra, hogy a Párt­ban Gomulka é« társa opportunista tevékenységet folytattak és ezért azt ajánlotta, hogy minden tisztsé­güktől fosszák meg okét. A javal­latot a Központi Bizottság egyhan­gúlag elfogadta. Bejelentette to­vábbá az elnök, hogy a lengyel há­roméves tervet sikeresen, két hó­nappal a határidő letelte előtt tel­jesítették. Végül az új demokrati­kus Németországról beszélt és a lengyel-keletnénret kapcsolatok megerősítését ajánlotta. A Köz­ponti bizottság nevezetes ülést megmutatta, hogy az elért ered­mények a pártot megerősítették és így eredményesen haladhat tovább a megkezdett úton — a szocialista Lengyelország' kiépítése felé! Balázs IC., Varsó — Az amerikai olajmonopólitr mok egyre inkább kezükbe kerí­tik Perzsia olajkincseit. Perzsa lapok közlik, hogy az amerikaiak Perzsiában új kőolajterületek után kutatnak. — Párizsból a napokban Mad­ridba érkezett két amerikai sze­nátor. Spanyolországi látogatá­suknak célja megtárgyalni a 100 millió dolláros amerikai kölcsön feltételeit. A december 3. után beérkezett naptár­előfizetéseket kiadóhivatalunk már csak a decembervégi szállítmányunkba oszthatjuk be! December elején jelenik meg a Népnaptár Hónapok óta folyó gondos és szorgos munka eredmenyeként de­cember elején jelenik meg a Nép­naptar. Százhatvan oldalon szo­cialista társadalmunk vezetői, írói és más építői s/.úlnak a z új ember hangján a/, olvasóhoz, tesz­nek cikkeikben, írásaikban tanu­ságot a népi demokráciák építő akarásáról, a Szovjetúnió vezette törhetetlen front béketörekvései­röl s a szocializmus felé haladó ember hitéről. Költőink, elbeszé­lőink vonulnak lel tarka sorban a Népnaptár oldalain, egy-egy fe­jezet s/.ól h földműveshez, az asz­szonyoklioz és az ifjúsághoz, de a sport, keresztrejtvény é» humor kedvelőinek is bőven jut a nap­tárban. Érdekességek a nagyvi­lágból, egészségügyi tanácsadó, postadijs/.abás, betüsoros névnap­mutató és sok más hasznos tud­nivalók egészítik ki az 1!)50. év­re szóló magyar Népnaptárt, melynek kiadója a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesü­lete (CSL.MADOK), nyomását pe­dig a Pravda gráfiai és kiadóvál­lalat komáromi könyvnyomdája végezte. Díszes boritólapjával, mely Lőrincz Gyula művészetét dicséri s a 16 oldalas mélynyo­másos melléklettel együtt egy év­re való kis kincs kerül a magyar dolgozó asztalára s meggyőződé­sünk, liugy szeretettel fogadiák majd az első Népnaptárt, mely­nek ára mindössze 30 Kés. — A Matica Slovenská és a Csehszlovák Külföldi Intézet a nyári szünidő tartama alatt földi" ink több mint 3000 gyermekét látta vendégül a népi demokra­tikus Lengyelország, Magyaror­szág, Bulgária területéről, vala­mint Németországból, Ausztriá­ból és Belgiumból. A gyermekek csehszlovákiai tartózkodásuk alatt igen jol erezték magukat. Erről tanúskodik a sok köszönőlevél is. A Matica Slovenská és a Cseh­szlovák Külföldi Intézet nem fe* iedkezik meg földrink e gyerme­kekeiröl karácsony alkalmával sem. Küld nekik játékokat 350 ezer Kčs értékban, 1600 mese­könyvet 250.000 Kés értékben, iskolaszereket és tankönyveket 500.000 Kés értékben, 300 gyer­mekfehérneműkészletet, 700 pár cipőt, száz öltönyt, száz télika­bátot, 300 pár harisnyát, továbbá kakaót, cukorkákat és gyógysze­reket. Központi-fűtése? bútorozott szobát keres azonna ra » belvárosban lapunk egyik szerkesztője. Ajánlatok kiadó­hivatalunkba küldendők T. 813 — December 5. és 10. között rendezi meg a bratislavai Dyna­mitgyár Sztálin generalisszimusz hetvenedik születésnapjára a maga élmunkás hetét. — Két új fürdő Bratislavában. A bratislavai helyi Nemzeti Bi­zottság technikai ügyosztálya ügykörébe tartozik a váraljai nyári fürdő megépítése is. Erre igen nagy szükség van, mivel Bratislavában igen nagy hiány mutatkozik nyári fürdőkben. Ugyanis a Téglamezőn lévő fürdő egyedüli lévén, rendesen zsúfolt. A váraljai fürdő Bratislava re­prezentációs üdülőhelyévé lesz, a nyári rekreáció minden lehető­ségének kihasználásával. Az épí­tési munkálatokat 1947 májusá­ban kezdték meg. — A Krupp-üzemek újjáépí­tése. Rövid időn belül megkez­dődnek az esseni Krupp-művek volt berendezéseinek és épületei­nek felépítési munkálatai. A Krupp-gyárak a legtöbb hadi­anyagot szállították a Hitler-had­sereg számára. — Húshiány Bécsben. Az elég­telen húsbeszolgáltatás következ­tében Bécsben ezen a héten a húsmennyiségét 75 százalékkal csökkentették. A dolgozó^ a jegy­rejáró húsmennyiségnek csak 25 százalékát kapták meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom