Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-09 / 153. szám, vasárnap

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 október 9, vasárnap 2 Kčs II. évfolyam, 153. szám K Kilenc kormányjavaslat a Nemzetgyűlés előtt A Nemzetgyűlés holnap, október 10'én rendes ülést tart, melyen kilenc kormányjavaslatot tárgyal meg. A kultúrbizottság megtárgyalja a kormány ama javaslatát, mely szerint állami hivatalt létesítenek az egyházi ügyek ren" dezésére. Dr. Havelka, a szociálpolitikai tanács nevében ismertetni fogja az egyház anyagi el" látásáról szóló kormányjavaslatot. Ugyanezzel a javaslattal fog foglalkozni Žiak képviselő is, aki e probléma pénzügyi feltételeiről számol be. Dr. Hobza képviselő a jogi bizottság nevében a kényszermunka megszüntetéséről, _a rendőri szolgálatok rendezéséről nyújt tájékoztatást a Nemzet" gyűlésnek. A továbbiakban sor kerül arra a kormányjavaslatra, mely a földmüvelésügyi és Föld reformügyi Megbízotti Hivatal nevét „Földművelésügyi Megbízotti Hivatalra" változtatja. A külpolitikai bizottság Csehszlovákia és Magyarország közötti gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok rendezésével fog foglalkozni. Rendezést nyer a nemzetközi szállítási lehetőségek néhány eddig még megoldatlan kérdése is. A költségvetési bizottság tárgyalásokat fog folytatni az úti- és költözködést költségek megtérítéséről, az általános adó rendezéséről, valamint a betétkönyvek és betétek viszonyairól szóló törvényjavaslattal. Október 13-án, csütörtökön a Nemzetgyűlés gazdasági osztálya újból egybegyűl és meghallgatja Ing. Dr. Šlechta építésügyi miniszter beszámolóját az 1949-ben elért építkezési eredményekről. Ing. Dr. Šlechta építésügyi mi-niszter nagy vonalakban ismertetni fogja a jövő évi terveket is Milyen tervet dolgoznak ki az Egységes Földműves Szövetkezetek? Az Egységes Földműves Szövetkezetek falvainkban az őszi munkákat már előre kidolgozott tervek alapján hajtják végre. Ugyancsak terveket dolgoztak ki e munkák pénzügyi tede zésére is. A seneci járásban lévő Reca és Jelka községek már el is készítették pénzügyi terveiket. A nagyszombati járásban három Egységes Föüdmüves Szövetkezet van, melyek községükre nézve szintén elkészítették az egységes vetési és pénzügyi tervet. Hasonló helyzetet tapasztalunk Szlovákia legtöbb járásában: A nyitrai kerületben a žitavcei és bojnici Egységes Földműves Szövetkezetek dolgoztak ki terveket. Nem marad hátra az eperjesi kerület sem. A nagpkaposi járás Egységes Fö'dműv es Szövetkezetei példás terveket dolgoztak ki, melyekben megtalálják az őszi szántás-vetés és a pénzügyi tervek tételeit is. Jó eredményeket mutat e téren a nagymihályi és a szvidniki járás is. A kassai kerület legjobb járásai a királyhelmeci, gálszécsi, iglói és gelnicai. Ezek a többihez hasonlóan szintén előre kidolgozott tervek alapján hajtják végre a vetési munkálatokat. Megalakul a népi demokratikus német kormány, mely a békéért, az egységes Németországért harcol JJratislavai üzlet képe a kenyér felszabadulása után STEINER GÁBOR A német nemzeti arcvonal harca Németország kettéválasztása ellen és a nyugat-német övezetek gyarmati kihasználása .ellen egyre inkább széles népi mozgalom jellegét ölti. A nemzet; nyomor, amelybe a nyugati imperialista hatalmak a potsdami szerződés megsértésével vetették a német népet, az összes németeket egy cél felé tüzeli, hogy harcoljanak az egységes, független, demokratikus Németországért, az igazságos békeszerződés minél hamarabbi megkötéséért és az összes megszálló katonaságok visszavonásáért. Több, mint 4 éve már, hogy elhallgattak a fegyverek, azonban a német nemzet reményei, amelyeket a potsdami szerződés kiláiásba helyezett, nem teljesültek. Az imperialisták politikája következtében Németország kettészakadt, a Ruhr-vidék és a Saarvidék kiszakadtak a német gazdasági egészből. A békeszerződés helyett a nyugati övezetek lakosságára megszállási statútumot kényszeritették rá. amely a megszállást bizonytalan időre meghosszabbítja. A bonni kormány csupán a nyugati hatalmak eszköze. Ismét lecsökkentették a nyugati márka értékét és a szén új árával kegyetle* politikát folytatnak. A bonni külünkormdfcy Nyugat-Németországot az eť.ant; háborús blokkba akarja beszervezni és a német ifjúságot *z amerikai imperialisták zsoldjába kényszeríti. E feladatok teljesítésére NyugatNémetországban felújítják a német fasizmust és militarizmust, ami újabb katasztrófát készít elő. A lakosság összes rétegeinek kívánságára a német népi tanács a demokratikus Németország céljait szükségesnek tartja az egész világ előtt nyilvánosságra hozni: 1. Egységes Németországot akarunk, a nyugat-német Állam megszüntetését és össznémet kormány felállítását. 2. Igazságos békeszerződés minél előbbi megkötését és a megszálló katonaság visszavonását a német területről. 3. A potsdami szerződés feltétlen elismerését kívánjuk és pontjainak megvalósítását. 4. A német nemzet teljes önállóságának felújítását, a német demokratikus állam szabad és független fejlődését. Harcot a háborús uszítók es jelforgatók ellen. 5. Engesztelhetetlen aktív harcot az új háború uszitói ellen Németországban. 6. Engesztelhetetlen aktív harcot az amerikai imperializmus ügynökei, Németország felforgatói ellen. 7. A béke-erők teljes és korlátlan támogatását, a nemzetek barátságát és egyenjogúsítását. S. A német főváros. Berlin egységének azonnali felújítását. 9. Egységes pénznemet egész Németország számára. Szabad szállítást az egész országban. 10. A német gazdaság idegen tőkések által törtinö befolyásának megakadályozását. 11. A némH békegazdaság gyárai leszerelésének megszüntetését. 12. Szüntessék meg az összes korlátozásokat, amelyekkel a nyugati hatalmak konkurrenciális okokból terhelték a német külkereskedelmet. 13. A német nemzetgazdaság és a magántulajdon védelmét. 14. A német lakosság életszínvonalának emelését, az ipari termelés és kereskedelem fejlesztését, 15. A mezőgazdaság termelőképességének emelését, a parasztság támogatását. 16. Lakások építését és egész Németországban az átköltöztetettek munkájának biztosítását. 17. Az összes német áľampolpňrok egyenjogúsítását, tekintet nélkül osztályhovatartozandóságukra, politikai nézeteikre és meggyőződésükre. 18. Sajtó-, rádió- és filmszabadságot, az amerikai cenzúra eltávolítását. 19. A német tudomány, technika, iskola, irodalom és művészet fejlesztését. 20. Szoros kidtúrkapcsolatokat Németország összes területeivel. A Nemzeti Front felhívja az öszszes munkásokat, parasztokat, technikusokat, tudósokat, művészeket, ifjúságot, asszonyokat, hogy a Nemzeti Front e céljait vigyék keresztül. Szükséges az összes hazafiak öszszefogása, akik békét akarnak, egységet és hazájuk szabadságát. A .'>. német népi gyűlés által elfogadott alkotmány alapján megalakult Berlinben a német demokratikus köztársaság, amelyet az összes politikai pártok, tömegszervezetek és a népi tanács elismert. Az ideiglenes német kormány az alkotmány értelmében törekvései előterébe a békéért és a demokratikus Németország fejlődéséért folyó harcot állítjaÉljen a demokratikus Németország Nemzeti arcvonala! A német népgyűlés megválasztotta elnökségét Az elnökség az elnökből, három helyetteséből és öt választmányi tagból áll. Elnök lett: Johannes Dickmann (német liberális párt). Alelnökök: Hermann Motonn (egységes szocialista párt), Hlckmann tanár (keresztény demokrata egység), Jonny Leer (nemzeti demokrata párt). Választmány: Herbert Hoffmann f demokratikus német parasztpárt), Erich Geske (egységes szocialista párt), Fridele Walter (szabad német szakszervezetek), Elli Schmidt (német demokratikus nőszövetség). A német demokratikus köztársaság népgyülésének elnökségét egyhangúlag választották meg és a német demokratikus kormány megalakításával az Egységes Szocialista Párt jelöltjét, Ottó Grotewohlt bízták meg. Október 9-én, nyolc évvel ezelőtt szenvedett mártírhalált a buchenwaldi koncentrációs táborban a szlovákiai munkásmozgalom egyik legkimagaslóbb alakja, a magyar dolgozó nép rettenthetetlen és áldozatkész előharcosa, Steiner Gábor elvtárs. Mély megrendüléssel vette tudomásul a haladó közvélemény ezt a döbbenetes hírt. Hiszen nevét ismerte mindenki, alánok köze volt azokhoz a nagy harcokhoz, amelyeket Szlovákia dolgozói folytattak az első köztársaság idején a nagyobb falat kenyérért, politikai és emberi jogaikért s minden öntudatos dolgozó célkitűzéséért, a kapitalizmus megdöntéséért, a szocialista társadalmi rendért. Ezek a forradalmi megmozdulások sokszor hatalmas s a tőkésekre és földbi rtokosokra nézve veszélyes méreteket öltöttek. A második világháborút megelőző gazdasági válság súlyos terheit a tőkések és.>jy földbirtokosok a dolgozók vállaira hengeiitették át. Bejárták az üzemeket. korlátolták a termelést, a munkások tízezreit az utcára riohták s a még dolgozó munkások bérét a minimumra csökkentették, j A különböző koalíciós kormányok sorra eldobták „demokratikus" álarcukat és a Iegsz.emérmetlenebb nyíltsággal a tőkések és földbirtokosok oldalára álltak. Az egész államgépezet: az állami és járási hivatalok, az adóhivatalok, a csendőrség, a rendőrség, katonaság, a végrehajtók beláthatatlan sora minilmind a tőkésosztály érdekeit szolgálta, nyúzta a parasztot, elárverezte földjét, házát, tehenét, éheztette a munkást és belelövetett a kenyerüket védő dolgozókba. Száz és százezer do'goz.ó meggyőződött róla, hogy a burzsoá állam nem valami osztályok felett álló. mindenkinek egyforma mértékkel mérő', munkás és tőkés, szegényparaszt és földbirtokos érdekelt egyformán elfogulatlanul védő alakulat, hanem az uralkodó tőkésosztály erőszakszervezete a dolgozó milliók elnyomására. Es mégis, ez a gyakorlati tapasztalat nem lett volna ahhoz elegendő, hogy tisztán lássák a dolgozó tömegek a tőkésállam szerepét, ha nem lettek volna elszánt emberek, akik gyakran életiik kockáztatásává Iszervezték és irányították a dolgozók harcát, s pőrére vetkőztették a polgári bölcselkedőknek a tőkésállam „pártatlanságáról" szóló hazug meséit. Steiner elvtárs mintaképe volt azolaiak a fáradhatatlan harcosoknak és tanítóknak, akik az államról szóló marxista-leninista elméletet a gyakorlati mozgalom példáin érzékeltették s a mindennapi kenyérért folyó harcokat közös nevezőre hozták a magasabb célokért, a kapitalizmus megdöntéséért, a szocializmusért folyó küzdelemmel. Az a mélységes szeretet és ragaszkodás, mellyel a dolgozó tömegek viseltettek Steiner elvtárs személye iránt, éppen abban leli magyarázatát, hogy páratlan egyszerűséggel, de amellett művészi tökéllyel, meggyőző és ellenállhatatlan erővel tudta gondolkodásra és tettre ösztökélni a tömegeket. I.ángoló néptribún volt, akinek szava viharokat váltott ki, mert minden mondata a dolgozó nép iránti őszinte szeretet és határtalan önfeláldozás kifejezése volt. Nemcsak nyelvével beszélt, hanem a szívével is. Azzal az áldott, emberséges jó szívével, mely mélységesen fel tudott háborodni, ha jogtalanság és igazságtalanság érte a dolgozó embert, akit testvérének és osztalyostársának tekintett. Rendíthetetlen elszántsággal tudta ostorozni azokat, akik .Marx, Engels, T^onin és Sztálin tanításaival szembehelyezkedtek, akik rothadt kompromisszumokat kötöttek az osztályellenséggel, megbontották vagy meggyengítették a proletariátus egységét és kiszolgáltatták a dolgozókat kizsákmányolöik kénye-kedvének. Magas elméleti felkészültsége és a munkásmozgalomban szerzett szinte páratlanul álló több évtizede* gvakorlati tapasztalatai hivatottá tették arra, hogy irányítója és vezetője legyen azoknak, akik sokra értékelték nagy tudását, szervezőképességét. józan és okos útmutatásait. Rendkívül nagy szolgálatot tett pártunknak az 1929—1930-as években lezajlott pártválság idején, amikor kérlelhetetlen szigorral sújtott le a trockista pártbontókra, az osztályellenség pártunkba furakodott ügynökeire. Szerénysége, igénytelensége, higgadtsága, marxista-leninista ítélőképessége, de egyúttal megingathatatlan bolsevik! szilárdsága a marxi-lenini sztálini elvek mellett oly közel hozta őt a dolgozó tömegekhez, hogy azok méltán és megérdemelten tekintették őt tanítómesterüknek és vezetőjüknek. Annál inkább gyűlölte őt az osztályellenség. Az az őszinte rokonszenv, mely a dolgozók részérői Steiner Gábor iránt léptennyomon megnyilvánult, arra indította a gyárosok és földbirtokosok érdekeit védő állambiztonsági szerveket, hogy börtönbüntetésekkel, puskatussal, gumibottal hallgattassák el a nép választott képviselőjét — a nemzetgyűlési mentelmi jog nem kis dicsőségére. Steiner Gábort nem sikerült megingatniok. Az maradt az üldöztetés dacára is, aki volt: a dolgozó nép érdekeinek tántoríthatatlan ha rcosa. Steiner Gábor emberi nagysága különösen a köztársaság válságos éveiben mutatkozott meg. A Németország részéről fenyegető fasiszta veszély egy táborba tömörítette a köztársaság összes haladó erőit, nemzetiségre való tekintet nélkül. Elhangzott pártunk elnökének, Gottwald elvtársnak riadója: Meg kell védeni a köztársaságot a német fasizmus támadásával szemben! Steiner Gábor egy pillanatig sem habozott. Bejárta Szlovákia összes magyarlakta területeit, hogy felhívja a dolgozó magyarság figyelmét arra a rettenetes veszélyre, mely nemcsak a cseh és szlovák népet, nemcsak Csehszlovákiát, hanem a szlovákiai maeryarságot és Magyarországot is fenvegetl, ha nem fognak össze Idejében a dunamenti népek a német fasizmus világuralmi vágyainak letörésére. Steiner Gábor igazi internacionalista volt, akiben nem volt a nacionalizmus legkisebb szikrája sem. Steiner Gábornak Kosik Istvánnak, a Magyarországon kivégzett Schöiiherz Zoltánnak, s a Kommunista Párt többi önfeláldozó harcosainak köszönhető, hogy a szlovákiai matrvarság ielentős része nem dőlt be Horthyék, Eszterházyék és •Tarossék revizionista őrületének, hogy hű maradt pártiához, a két évtizeden át lejátszódott gazdasági én politikai harcok haladó, tradícióihoz és ahhoz a szlovákiai röghöz, melyben apái csontiai porladnak. Messze, idegen világban oltotta ki valamelyik német barbár golyója a mi dráfra Steiner Gáborunk életét. Nyolc éve nincs már és nem is lesz. soha többé közöttünk. De elvtársai és barátai emlékét, példaadó harcos életét soha sem feledjük el. Példánk lesz és szövétnekünk, melynek fénye mellett biztos léntekkel haladunk a szocializmus felé. MAJOR ISTVAX